2021. január 1. napjától hatályos a magyar választottbírósági törvény egy olyan új rendelkezése, amely joggal tarthat számot befektetői érdeklődésre.

A múlt év végéig generálisan tilos volt választottbírósági eljárást kikötni fogyasztói szerződésekben.  Ez a fogyasztói érdekek jobb érvényesülését biztosítani hivatott tiltás azonban nem feltétlen célszerű minden esetben.  Ilyenek lehetnek a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő jogviszonyok.  Ezek területén előfordulhatnak fogyasztói jogviszonyt létrehozó szerződések is, amelyek esetében a korábbi szabályozás szerint nem lehetett választottbírósági eljárást kikötni.

Ez azért nem volt célszerű, mert a bizalmi vagyonkezelés területén nem ritka a választottbírósági kikötés, például a választottbírósági eljárás által garantált bizalmasság miatt, de akár az így nemzetközi ügyletekben is egyértelművé tehető joghatósági kérdés miatt is.  Emellett az ilyen jogviszonyok elég speciálisak és a választottbírósági eljárás lehetőséget ad arra is, hogy bíróként valóban  az adott terület specialistái járhassanak el. Az sem mellékes, hogy ilyen esetben az eljárás nyelvét is a felek döntik el, ami fordítási költségek megtakarítását eredményezheti az állami bíróságok előtti, magyar nyelven folyó eljárásokhoz képest.

Ezeket a szempontokat elismerve tette lehetővé a jogalkotó 2021. január 1. napjától a választottbírósági kikötés alkalmazását bizalmi vagyonkezelési szerződésekben akkor is, ha egy adott szerződés fogyasztói jogviszonyt takar jogi értelemben.  (Az ezen túli körben az általános tilalom fennmaradt.)

Ugyanettől az időponttól hatályosan egyébként még azt is  lehetővé tette a jogalkotó, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság elnökségi tagjait is jelöljék a felek választottbírónak, amire eddig nem volt lehetőség. Jogi képviselőként azonban az elnökségi tag az e választottbíróság előtti eljárásokban továbbra sem járhat el.

 

A Brexit számos olyan változást fog hozni az egyes nemzetközi jogviszonyokba, amit még nem látunk előre, így jogi kérdések sora merül majd fel a 2021. január 1-től kezdődő időszakra vonatkozóan. Addig azonban egy átmeneti időszak van érvényben, amelynek folyamán lehetőségeink szerint érdemes felkészülni a Brexit utáni időszakra. Az Európai Uniós védjegyekkel kapcsolatban szerencsére nincs szabályozási bizonytalanság, a védjegyjogosultaknak viszont lesznek teendőik, ezeket mutatjuk be cikkünkben.

Az Európai Uniós védjegy – korábbi elnevezése szerint, a közösségi védjegy – intézményét az Európai Unió a kilencvenes évek első felében teremtette meg[1] egy időben az Európai Szellemi Tulajdon Hivatalának (EUIPO) megalapításával. Az első lajstromozási kérelem 1996. áprilisában került benyújtásra, amit már ebben a hónapban további több mint 22 000 kérelem követett. Tizenhét évvel ezt követően beérkezett az egymilliomodik kérelem, viszont a következő millió eléréséhez elég volt fele ennyi idő[2]. A jogintézmény sikerét bizonyítja, hogy az elmúlt években száz- és kétszázezer közé eső számban nyújtottak be Európai Uniós lajstromozási kérelmet[3].

Az Európai Uniós védjegynek nem az volt a célja, hogy felváltsa a nemzeti megfelelőjét, hanem az, hogy kiegészítse azt. A jogintézménynek az a koncepciója, hogy elég az Európai Unió bármely védjegyhivatalában kérelmezni, hogy az adott megjelölés az egész Unióban védjegyoltalmat kapjon. Nem kell tehát minden tagállamban egyenként benyújtani a kérelmet, a bejegyzéssel kapcsolatos felmerülő jogvitákat pedig egy központi hivatal (az EUIPO), illetve a jogorvoslati szinten egy bíróság határozza el, így nem merül fel a forum shopping vagy a párhuzamos jogviták veszélye.

Az Egyesült Királyság és az EU kilépési megállapodása létrehozott egy átmeneti időszakot 2020. december 31-éig, ameddig az uniós jog alkalmazása továbbra is változatlanul fennáll. Ezt követően azonban az uniós jog hatályát veszti az Egyesült Királyság vonatkozásában, ezzel az Egyesült Királyság kikerül az EU védjegyrendszeréből. Ekkor (azaz 2021. január 1-jén) az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala a meglévő Európai Uniós védjegyeket nemzeti védjegy formájában hozza létre (duplikálja) nyilvántartásában, kérelem és költségtérítés nélkül. Ez gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy a jogosult rendelkezni fog egy Európai Uniós védjeggyel és egy ugyanolyan tulajdonságokkal (többek között megegyező elsőbbségi nappal) rendelkező Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala által lajstromozott nemzeti védjeggyel. Figyelembe véve azonban, hogy a jogosult két védjeggyel fog rendelkezni, a védjegyoltalom megújítása és esetleges jogérvényesítések esetén mind az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, mind pedig az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala felé szükséges lesz eljárást indítani.

Az Európai Uniós védjegy duplikálása viszont kizárólag a 2020. december 31-én lajstromozott védjegyek esetén történik meg. Így abban az esetben, ha a bejelentési eljárás megindítása megtörtént, a lajstromozás azonban még nem, a bejelentő az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatalánál 2021. szeptember 30-ig „különleges” nemzeti bejelentést kezdeményezhet. A bejelentőnek már számolnia kell ennek a „különleges” nemzeti bejelentésnek az eljárási költségeivel, valamint azzal, hogy a nemzeti védjegy elsőbbségi napja az Európai Uniós védjegy bejelentési kérelem benyújtásának napja lesz. Fontos szempont továbbá, hogy az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala felé történő bejelentéshez helyi jogi képviselő megbízására lesz szükség, amelynek költségei szintén a bejelentőt fogják terhelni.

A fentiek szerinti kedvezmény abban az esetben nem biztosított, ha a védjegy lajstromozás iránti kérelmet az átmeneti időszakot, vagyis 2021. január 1-jét követően nyújtották be. Az oltalom így nem fog kiterjedni az Egyesült Királyság területére, a bejelentőnek pedig nem lesz lehetősége a különleges nemzeti bejelentés megtételére, Ez azt jelenti, hogy külön nemzeti bejelentésre lesz szükség, amelynek elsőbbségi napja az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatalánál történő benyújtás napja lesz.

Összességében tehát az átmeneti időszakig lajstromozott Európai Uniós védjegyek esetében a bejelentő duplikáció útján egy nemzeti védjegy jogosultja is lesz, ennek következtében a védjegyekhez kapcsolódó eljárások is megduplázódnak. A benyújtott, de még nem lajstromozott védjegyek esetén 2021. szeptember 30-ig különleges nemzeti bejelentés megtételére van lehetőség, míg a 2021. január 1-jén vagy azt követően benyújtott kérelmek esetén külön lajstromozási eljárást szükséges indítani, amennyiben a bejelentő az Egyesült Királyság területén is védjegyoltalommal kíván rendelkezni.

[1] Az 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelettel.

[2] Forrás: EUIPO sajtóközlemény: 2 million trade mark applications received at EUIPO

https://euipo.europa.eu/ohimportal/en/news?p_p_id=csnews_WAR_csnewsportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&journalId=5176510&journalRelatedId=manual/

[3] Forrás: EUIPO Statisztikák

https://euipo.europa.eu/tunnel-web/secure/webdav/guest/document_library/contentPdfs/about_euipo/the_office/statistics-of-european-union-trade-marks_en.pdf

Újabb együttműködéssel bővíti nemzetközi kapcsolatait a Kapolyi Ügyvédi Iroda. Csatlakozásunkkal az IR Global nemzetközi hálózathoz elsősorban az ingatlan- és az energiajog területén szélesítjük a határokon átívelő, komplex szolgáltatásaink körét, ezáltal emelve szolgáltatásaink színvonalát a nemzetközi jogi ügyletek során. A több szakterületen is professzionális szolgáltatásokat nyújtó nemzetközi szervezet jogi, számviteli és pénzügyi tanácsokkal segíti a hozzá forduló vállalatokat és magánszemélyeket. A közösség 2010 óta több mint ezer tanácsadóval, húsz munkacsoporttal és kilencvenkét gyakorlati területtel áll a határokon átnyúló, költséghatékony megoldásokat kereső ügyfelek rendelkezésére. Csatlakozásunk célja, hogy az üzleti tranzakciók minden típusához nemzetközi szinten is átfogó jogi támogatást kínáljunk magyar és külföldi partnereink részére a hazai és nemzetközi piacon egyaránt. A komplex és innovatív jogi megoldásokban gondolkodó Kapolyi Ügyvédi Irodát az ingatlanjog területén dr. Habóczky Sándor, az energiajogi kérdésekben dr. Horváth Gábor képviseli.

 

Megjelent a Magyar Közlöny 2020. évfolyamának 195., 198. és a 201. száma, amelyben több, a járványügyi helyzettel kapcsolatos Kormányzati intézkedés is kihirdetésre került. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak.

1. A határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról

A Kormány, 407/2020. (VIII. 30.) Korm. Rendelete alapján Magyarország közrendjét és belső biztonságát fenyegető komoly veszély fennállása miatt a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti teljes belső határon ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést.

A rendelet 2020. szeptember 1-jén lép hatályba, és 2020. október 1-jén veszti hatályát. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet.

2. A járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól

A Kormány, a szintén 2020. szeptember 1-jén hatályba lépő, járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelete tárgykörök szerint bontásban foglalkozik a legfontosabb korlátozásokkal, ezek az alábbiak:

• Az általános szabályok szerint a rendelet hatálya a magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott, nem hivatalos célú határátlépésre terjed ki. A rendelet alkalmazásában a magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik,

1. a) aki Magyarországon állandó tartózkodásra jogosult, és családtagja, ha ezt a jogát okmánnyal igazolja, illetve
2. b) aki rendelkezik az idegenrendészeti hatóság valamely jogcímen 90 napot meghaladó idejű tartózkodásra kiadott, érvényes, Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedélyével, és az erről szóló okmányt belépéskor bemutatja,
3. c) aki magyarországi sportszervezetnek a sportról szóló törvény szerinti versenyzője, illetve sportszakembere, ha külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen való részvételét követően lép be Magyarország területére,
4. d) aki a külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen magyarországi sportszervezet általi – névre szólóan kiadott – meghívással, illetve delegálással részt vevő személy, ha külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen való részvételét követően lép be Magyarország területére.

A rendelet hatálya nem terjed ki (i) a teherforgalomban történő határátlépésre, (ii)          a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 6/A. § (2) bekezdése szerinti hivatalos útlevéllel történő határátlépésre, valamint (iii) arra a személyre, aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen (fertőzés) átesett.

A rendelet alkalmazásában hivatalos célú határátlépés a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából történő határátlépés.

• A magyar állampolgárok Magyarországra történő belépésének szabályai szerint a külföldről érkező magyar állampolgár, illetve a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagja (magyar állampolgár) személyforgalomban Magyarországra történő belépése során (törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel) egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles. Ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, az illetékes járványügyi hatóság által meghatározottak szerint kijelölt karanténban vagy – ha az nem jelent járványügyi kockázatot – hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.

• Ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat fertőzés gyanúját nem állapítja meg, és

1. a) a magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, 14 napra hatósági házi karanténban,
2. b) a nem külföldön élő magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban,
3. c) a külföldön élő magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban, vagy hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.

• A fentiek szerint karanténban elhelyezett személy kérelmére az illetékes járványügyi hatóság engedélyezheti a karanténban elhelyezett személy számára, hogy 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel, két alkalommal SARS-CoV-2 PCR teszten vegyen részt, amelynek során, ha az elvégzett tesztek igazolják, hogy a karanténban elhelyezett személy szervezetében a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható, a karantént előíró rendelkezés alól az illetékes járványügyi hatóság felmentést ad.

A rendelet lehetővé teszi, hogy az első tesztet valamely schengeni térségbe tartozó ország területén, az Egyesült Államok területén vagy Kanada területén végezzék el és annak eredményét magyar vagy angol nyelvű okirattal igazolni tudja.

Ismereteink szerint a Kormány a tesztek elvégzésével járó költségeket nem támogatja, azokat az érintetteknek magunknak kell viselniük.

• Főszabályként nem magyar állampolgár személyforgalomban Magyarország területére (törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel) nem léphet be. Ezen szigorú rendelkezés alól az illetékes rendőri szerv kérelemre felmentést adhat. A rendőri szerv akkor engedélyezheti a beutazást, ha a kérelmező igazolja, hogy a belépés célja

1. a) a magyarországi bírósági vagy hatósági eljáráshoz kapcsolódó, az adott intézmény által kiállított okirattal igazolt eljárási cselekményen történő részvétel,
2. b) az egészségügyi intézmény beutalójával vagy más megfelelő igazolással egészségügyi ellátás igénybevétele,
3. c) a hallgatói vagy a tanulói jogviszony alapján fennálló tanulmányi vagy vizsgakötelezettség teljesítése, ha ezt az oktatási intézmény által kiállított igazolás tanúsítja,
4. d) a fuvarozási tevékenységgel összefüggő munkavégzéshez kapcsolódó utazás személyforgalomban, amelynek célja a fuvarfeladat kiindulópontjára (munkavégzés megkezdésének helyszínére) történő eljutás vagy az ilyen munkavégzést követően személyforgalomban történő hazatérés, ha ezt a munkáltató által kiállított igazolás tanúsítja,
5. e) a családi eseményeken (házasságkötés, keresztelő, temetés) részvétel,
6. f) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozó gondozása, ápolása,
7. g) a kiemelt jelentőségű, nemzetközi vonatkozású sport-, kulturális, illetve egyházi rendezvényen történő részvétel vagy
8. h) az a)–g) ponton kívüli méltányolható ok.

• A fentiek szerinti kérelem (i) kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, magyar, illetve angol nyelven nyújtható be, illetőleg (ii) benyújtható törvényes képviselő, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazásban megjelölt meghatalmazott útján is. Ha a beutazásra ugyanabban az időpontban kerül sor, és a beutazás indoka azonos, úgy az érintett személyek meghatalmazásának csatolása esetén egy meghatalmazott több személy nevében egy kérelmet terjeszthet elő. Azonos okból és időpontban történő határátlépés esetében a kérelmezővel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók tekintetében elegendő egy kérelmet benyújtani.

A kérelem megalapozottságának igazolása érdekében a kérelem megalapozottságát igazoló irat eredeti példányát a Magyarország területére történő belépéskor a beutazási tilalom alól felmentett személy (engedélyes) köteles a rendőr felhívására bemutatni. Ha az engedélyes megalapozottságot igazoló irat eredeti példányát nem mutatja be, vagy annak hitelességével kapcsolatban a belépéskor kétség merül fel, a belépést meg kell tagadni.

• A kérelmet a rendőri szerv elutasítja, ha (i) a beutazás fentiek szerint céljával kapcsolatban kétség merül fel, illetőleg (ii) a beutazás (a) járványügyi, (b) közbiztonsági vagy (c) nemzetbiztonsági okból kockázatos. Ezen utóbbi fordulatokra vonatkozóan minisztériumi iránymutatás, illetőleg hatósági gyakorlat a jelen összefoglaló írásakor még nem ismert.
• Az engedélykérő a Magyarországra való belépés során egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles. Akinél az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, Magyarország területére nem léptethető be. Akinél az egészségügyi vizsgálat során a fertőzés gyanúja nem merül fel, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban vagy hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre. A karantén alól a fenti 2.2.2. pontban foglaltakkal megegyező eljárás alapján adható felmentés.
• A kapcsolt vállalkozások közötti utazásra vonatkozó szabályok értelmében a külföldről érkező személy a belügyminiszter által meghatározott államok területéről Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet, ha olyan belföldi vagy a belügyminiszter által meghatározott államok egyikében bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, amely egyben a közbiztonságért felelős belügyminiszter által meghatározott államok közül legalább egyikében bejegyzett további gazdasági társasággal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti vállalkozási viszonyban[1] áll.
• A vonatkozó, a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti utazás körébe tartozó államokról szóló, 2020. szeptember 1-jétől hatályos 33/2020. (VIII. 30.) BM rendelet értelmében a belügyminiszter úgy rendelkezett, hogy a fentiek szerinti üzleti célú utazás keretében bármely állam területéről érkező személy beléphet Magyarország területére.
• A fentiek szerinti korlátozás nélkül történő belépésre akkor kerülhet sor, ha az utazó személy – azon túlmenően, hogy a fenti 2.4. pontban foglalt feltételek teljesülnek, – az üzleti célú utazás tényét valószínűsíti. Erre vonatkozóan minisztériumi illetőleg jogalkotói állásfoglalás illetőleg hatósági gyakorlat a jelen összefoglaló írásakor még nem ismert, azonban a szélesebb körben bevett üzleti gyakorlat szerint az üzleti utazás célját a Magyarország területén működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője(i)/testülete által írt és aláírt, magyar nyelvű meghívólevéllel célszerű alátámasztani, amely meghatározza az üzleti célú utazás legfontosabb tényezőit, pl.: az üzleti tevékenység tárgya/célja/helyszíne, a tervezett tárgyalás/üzem- v. projektlátogatás/bejárás időpontja, a projektre/üzleti tevékenységre vonatkozó vezető testületi határozat száma (esetleg rövid tartalma), (etc.). Célszerű az igazolásban az érintett gazdasági társaságok közötti, a évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti vállalkozási viszonyt is igazolni.
• Az ingázók tekintetében a kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a külügyminiszter által meghatározott szomszédos állam polgárai és az ott élő magyar állampolgárok Magyarország területére legfeljebb 24 óra időtartamra az államhatártól számított 30 kilométeres távolságon belülre beléphetnek. A fentiek szerint Magyarország területén tartózkodó személy Magyarország területének az államhatárvonaltól számított 30 kilométeres sávján belül köteles tartózkodni, és köteles Magyarország területét a belépést követő 24 órán belül

A külügyminiszter által az fentiek szerint meghatározott országgal szomszédos, Magyarország területének az államhatárvonaltól számított 30 kilométeres sávján belül élő magyar állampolgárok a szomszédos ország területéről visszatérve korlátozás nélkül beléphetnek, ha külföldi tartózkodásuk időtartama nem haladta meg a 24 órát, és a szomszédos országban az államhatártól számított legfeljebb 30 kilométeres sávot nem hagyták el.

2.6. Az üzleti és gazdasági célú utazás esetében a rendelet a következőket tartalmazza.

2.6.1. A magyar állampolgár külföldre utazása esetében, ha Magyarország területére belépésekor igazolni tudja, hogy üzleti, illetve gazdasági célú utazásról tért vissza, akkor korlátozás nélkül beléphet.

2.6.2. A nem magyar állampolgár Magyarországra történő beutazás során, ha igazolni tudja, hogy üzleti, illetve gazdasági tevékenység céljából lép be az ország területére, akkor korlátozás nélkül léphet be.

Abban az esetben, ha az üzleti, valamint gazdasági cél igazolásával kapcsolatban kétség merül fel, akkor a 2.3. pontban meghatározottak szerint kell eljárni.

2.7. A Magyarországon átutazó (tranzit) személyekre vonatkozó szabályok értelmében a külföldről érkező nem magyar állampolgár személyforgalomban, tranzitáthaladás érdekében Magyarország területére beléphet, ha a belépéskor aláveti magát egészségügyi vizsgálatnak, és az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját nem állapítja meg.

2.7.1. A fentiek szerinti célból történő belépés további feltétele, hogy a külföldről érkező nem magyar állampolgár (i) rendelkezzen a schengeni határellenőrzési kódexben előírt beutazási feltételekkel, (ii) hitelt érdemlően igazolja az utazásának célját és utazása célországát, valamint (iii) célországba történő beutazása és ennek érdekében a tervezett utazás útvonalán fekvő, Magyarországgal szomszédos államba történő belépése biztosított.

2.7.2. Az országos rendőrfőkapitány fogja meghatározni és közzétenni a rendőrség hivatalos honlapján az átutazó forgalom be- és kilépésére szolgáló közúti határátkelőhelyeket, az átmenő forgalom útvonalát, a pihenőhelyeket és a Magyarország elhagyására rendelkezésre álló időkeretet. A fentiek szerint beléptetett, külföldről érkező nem magyar állampolgár a Magyarország területén történő áthaladás során csak a fentiekben meghatározott útvonalon közlekedhet, és kizárólag az áthaladáshoz elengedhetetlenül szükséges okból – így különösen egészségügyi vagy műszaki okból – állhat meg a rendőrfőkapitány által meghatározott pihenőhelyeken, és az meghatározott időkeret, de legfeljebb 24 óra alatt köteles elhagyni Magyarország területét. Ez alól kivételt jelen az azonnali beavatkozást igénylő műszaki vagy egészségügyi szükséghelyzetben történő megállás.

Az Országos Rendőrfőkapitányság honlapján a jelen összefoglaló írásakor (2020. augusztus 31-én) még a beutazással kapcsolatos, jelenleg hatályos szabályok találhatóak, amint ezek változnak, összefoglalónkat frissítjük.

2.8. A kormányrendelet a járványügyi adatkezelésre vonatkozóan is tartalmaz szabályokat. Ezek értelmében a kijelölt karanténban és a hatósági házi karanténban elhelyezett személyeket az illetékes járványügyi hatóság nyilvántartásba veszi.

A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként a rendőrséget is kijelöli a (i) járványügyi korlátozásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése, (ii) a járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés, járványügyi zárlat, valamint járványügyi korlátozás alatt álló személyek nyilvántartása, valamint (iii) a közegészségügyi-járványügyi veszélynek kitett személyek, az ilyen személlyel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került és ezért közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett személyek nyilvántartása céljából.

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 5. § (3) bekezdése szerint kezelt személyes adatot az adatkezelő – a rendőrség járványügyi hatósági feladatainak ellátása érdekében – a rendőrség erre irányuló megkeresése esetén, a rendőrség részére haladéktalanul, ingyenesen és más adattovábbítási kötelezettségéhez képest elsőbbséggel továbbítja.

Az illetékes járványügyi hatóság a hatósági házi karantén elrendeléséről vagy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) alapján a járványügyi elkülönítésről, járványügyi megfigyelésről, járványügyi zárlatról, valamint járványügyi korlátozásról szóló határozatot soron kívül továbbítja a rendőrség részére az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében.

A rendőrség a fentiek szerint meghatározott adatokat a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nyilvántartja. A nyilvántartásba nem vehető fel olyan adat, amely a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nem szükséges. A nyilvántartásban szereplő adatokat a hatósági házi karantén, a járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés, a járványügyi zárlat, valamint a járványügyi korlátozás megszűnésének időpontjában törölni kell.

2.9. Az átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések szerint

• a szabálysértésekről szóló évi II. törvény 239/A. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedés megszegése szabálysértés alkalmazásában védelmi intézkedésnek minősül

2. a fenti 2 pontban meghatározott egészségügyi vizsgálat,
3. a fenti 3.1 pont szerinti kérelem megalapozottságát igazoló irat eredeti példányának bemutatása a Magyarország területére történő belépéskor,
4. a 3.3. pontban meghatározott egészségügyi vizsgálat,
5. a fenti 4 pontban megfogalmazott, kapcsolt vállalkozások közötti utazásra vonatkozó szabályok szerinti üzleti célú utazást valószínűsítő okmány bemutatása,
6. a fenti5 pontban az ingázókra vonatkozó területi és időbeli korlátok, valamint
7. a fenti 6. pontban a tranzitszemélyekre vonatkozóan megfogalmazott rendelkezések.

• a kormányrendelet hatálybalépésével egyidejűleg továbbá hatályát veszti

a) a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 341/2020. (VII. 12.) Korm. Rendelet

b) a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti utazás körébe tartozó államokról szóló 23/2020. (VII. 12.) BM rendelet,

c) a járványügyi készültségi időszakban a korlátozott sávban történő határátlépés körébe tartozó államokról szóló  11/2020. (VII. 13.) KKM rendelet.

2.10.      A 419/2020. (IX. 1.) Kormányrendelet enyhébb szabályokat állapít meg a visegrádi országok számára.

2.10.1. Az a magyar állampolgár, valamint a magyar állampolgárnak magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagja felmentést kaphat a karantén alól, (i) aki Csehország, Lengyelország, valamint Szlovákia területéről lép be Magyarország területére (ii) és a kormányrendelet kihirdetése (2020.09.01.) előtt az előbbi országokban foglalt szálláshellyel rendelkezett , (iii) és egy alkalommal a hazaérkezést követően elvégzett SARS-CoV-2 PCR teszt negatív lett.

2.10.2. Az a cseh, lengyel és szlovák állampolgár felmentést kaphat a karantén alól Magyarországra történő belépése során, aki igazolja, (i) hogy  2020.09.30-ig szálláshely foglalása volt,(ii) amit még a rendelet hatálybalépése előtt foglalt,(iii) valamint a belépést megelőző 5 napban elvégzett egy SARS-CoV-2 PCR tesztje negatív lett, (iv) amit magyar vagy angol nyelvű okirattal kell igazolni.

Fontos kiemelni, hogy ezek a szabályok – az elkövetkezendő időszakban – a járványügyi helyzetre való tekintettel, újabb kormányzati intézkedés eredményeként – természetesen változhatnak/szigorodhatnak.

[1] 23. kapcsolt vállalkozás:

1. a) *  az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
2. b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
3. c) *  az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,
4. d) *  a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
5. e) *  az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
6. f) *  az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
7. g) *  az a)-c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony
8. ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,
9. gb) a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;

Augusztus 31-én jelentős túljegyzéssel zárult a Duna House kötvénykibocsátása. Kelet-Közép-Európa legnagyobb ingatlanközvetítő csoportja még augusztus elején jelentette be, hogy részt vesz az MNB Növekedési Kötvényprogramjában. A Duna House az ügylet jogi hátterének előkészítésére a banki, finanszírozási és tőkepiaci jog területén piacvezető Kapolyi Ügyvédi Irodát kérte fel. Az ügylet sikerét jelzi, hogy a várakozásokat túlszárnyalva az intézményi befektetők 6,6 milliárd forint névértékben vásároltak 10 éves kötvényt, amelyet a Scope Ratings minősített.

A kötvénykibocsátás előkészítéséről és a kötvényaukcióról a portfolio.hu pénzügyi és gazdasági hírportál is tudósított.