A Brexit hatása az Európai Uniós védjegyekre
A Brexit számos olyan változást fog hozni az egyes nemzetközi jogviszonyokba, amit még nem látunk előre, így jogi kérdések sora merül majd fel a 2021. január 1-től kezdődő időszakra vonatkozóan. Addig azonban egy átmeneti időszak van érvényben, amelynek folyamán lehetőségeink szerint érdemes felkészülni a Brexit utáni időszakra. Az Európai Uniós védjegyekkel kapcsolatban szerencsére nincs szabályozási bizonytalanság, a védjegyjogosultaknak viszont lesznek teendőik, ezeket mutatjuk be cikkünkben.
Az Európai Uniós védjegy – korábbi elnevezése szerint, a közösségi védjegy – intézményét az Európai Unió a kilencvenes évek első felében teremtette meg[1] egy időben az Európai Szellemi Tulajdon Hivatalának (EUIPO) megalapításával. Az első lajstromozási kérelem 1996. áprilisában került benyújtásra, amit már ebben a hónapban további több mint 22 000 kérelem követett. Tizenhét évvel ezt követően beérkezett az egymilliomodik kérelem, viszont a következő millió eléréséhez elég volt fele ennyi idő[2]. A jogintézmény sikerét bizonyítja, hogy az elmúlt években száz- és kétszázezer közé eső számban nyújtottak be Európai Uniós lajstromozási kérelmet[3].
Az Európai Uniós védjegynek nem az volt a célja, hogy felváltsa a nemzeti megfelelőjét, hanem az, hogy kiegészítse azt. A jogintézménynek az a koncepciója, hogy elég az Európai Unió bármely védjegyhivatalában kérelmezni, hogy az adott megjelölés az egész Unióban védjegyoltalmat kapjon. Nem kell tehát minden tagállamban egyenként benyújtani a kérelmet, a bejegyzéssel kapcsolatos felmerülő jogvitákat pedig egy központi hivatal (az EUIPO), illetve a jogorvoslati szinten egy bíróság határozza el, így nem merül fel a forum shopping vagy a párhuzamos jogviták veszélye.
Az Egyesült Királyság és az EU kilépési megállapodása létrehozott egy átmeneti időszakot 2020. december 31-éig, ameddig az uniós jog alkalmazása továbbra is változatlanul fennáll. Ezt követően azonban az uniós jog hatályát veszti az Egyesült Királyság vonatkozásában, ezzel az Egyesült Királyság kikerül az EU védjegyrendszeréből. Ekkor (azaz 2021. január 1-jén) az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala a meglévő Európai Uniós védjegyeket nemzeti védjegy formájában hozza létre (duplikálja) nyilvántartásában, kérelem és költségtérítés nélkül. Ez gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy a jogosult rendelkezni fog egy Európai Uniós védjeggyel és egy ugyanolyan tulajdonságokkal (többek között megegyező elsőbbségi nappal) rendelkező Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala által lajstromozott nemzeti védjeggyel. Figyelembe véve azonban, hogy a jogosult két védjeggyel fog rendelkezni, a védjegyoltalom megújítása és esetleges jogérvényesítések esetén mind az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, mind pedig az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala felé szükséges lesz eljárást indítani.
Az Európai Uniós védjegy duplikálása viszont kizárólag a 2020. december 31-én lajstromozott védjegyek esetén történik meg. Így abban az esetben, ha a bejelentési eljárás megindítása megtörtént, a lajstromozás azonban még nem, a bejelentő az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatalánál 2021. szeptember 30-ig „különleges” nemzeti bejelentést kezdeményezhet. A bejelentőnek már számolnia kell ennek a „különleges” nemzeti bejelentésnek az eljárási költségeivel, valamint azzal, hogy a nemzeti védjegy elsőbbségi napja az Európai Uniós védjegy bejelentési kérelem benyújtásának napja lesz. Fontos szempont továbbá, hogy az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala felé történő bejelentéshez helyi jogi képviselő megbízására lesz szükség, amelynek költségei szintén a bejelentőt fogják terhelni.
A fentiek szerinti kedvezmény abban az esetben nem biztosított, ha a védjegy lajstromozás iránti kérelmet az átmeneti időszakot, vagyis 2021. január 1-jét követően nyújtották be. Az oltalom így nem fog kiterjedni az Egyesült Királyság területére, a bejelentőnek pedig nem lesz lehetősége a különleges nemzeti bejelentés megtételére, Ez azt jelenti, hogy külön nemzeti bejelentésre lesz szükség, amelynek elsőbbségi napja az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatalánál történő benyújtás napja lesz.
Összességében tehát az átmeneti időszakig lajstromozott Európai Uniós védjegyek esetében a bejelentő duplikáció útján egy nemzeti védjegy jogosultja is lesz, ennek következtében a védjegyekhez kapcsolódó eljárások is megduplázódnak. A benyújtott, de még nem lajstromozott védjegyek esetén 2021. szeptember 30-ig különleges nemzeti bejelentés megtételére van lehetőség, míg a 2021. január 1-jén vagy azt követően benyújtott kérelmek esetén külön lajstromozási eljárást szükséges indítani, amennyiben a bejelentő az Egyesült Királyság területén is védjegyoltalommal kíván rendelkezni.
[1] Az 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelettel.
[2] Forrás: EUIPO sajtóközlemény: 2 million trade mark applications received at EUIPO
[3] Forrás: EUIPO Statisztikák
