Vagyoni elégtétel jár majd az elhúzódó polgári perekért

szerző: dr. Antal József

A polgári perekben nem csak magyar és nem is új probléma az eljárások elhúzódása.  Ez több okra vezethető vissza, így a megoldásnak is több eleműnek kell lennie.  Egy ilyen gyorsítási eszköz magának az eljárási kódexnek a modernizálása, amire az új Pp. – egyelőre azért nem teljesen egyértelmű eredményű – kísérletet tett.  További ilyen eszköz annak szankcionálása, ha az ésszerű pertartamra lehetőséget adó szabályok ellenére a bíróság egyszerűen lassú.  Erre irányul a június végén elfogadott, 2021. évi XCIV. törvény „a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről” (továbbiakban a „Pevtv”).

A perek elhúzódása nyilván azért merül fel problémaként, mert az a konkrét esetben a félnek érdeksérelmet okozhat, aki ezért jogorvoslattal élne, illetve anyagi kompenzációt szeretne. Ilyen ügyek eddig is voltak, lehetett például az Emberi Jogok Európai Bíróságához (továbbiakban az „EJEB”) fordulni.  Ez azonban nem elégséges rendszerszintű megoldása a problémának.

A Pevtv. a polgári perekben a lassúság szankcionálásával egyrészt a bírósági szervezetet szoríthatja rá a még hatékonyabb munkára, másrészt pedig az ennek ellenére mégis elhúzódó polgári perben részes félnek adhat könnyebben érvényesíthető kompenzálásra lehetőséget.

A Pevtv. részletszabályainak, a különféle számítási módoknak és a felmerülni látszó értelmezési problémáknak az ismertetése itt nem célom, de az új törvény alapvető rendelkezéseinek felvillantása igen.

A Pevtv. lényege, hogy amennyiben egy polgári per teljes tartama, vagy akár csak valamely eljárási szakaszának tartama meghaladja azt az időszakot, amelyet a jogalkotó az ésszerű időtartam felső határának meghatároz az eljárásra vagy annak az adott szakaszára, akkor a fél vagyoni elégtételre lesz jogosult.

A Pevtv. hatálya kifejezetten csak a polgári peres eljárásra terjed csak ki (ideértve a fizetési meghagyásos eljárást is, ha abból per lesz), de például büntetőeljárásra nem.

A bírósági eljárás az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig tart – de ide értendő a Pevtv. szerint felülvizsgálati eljárás esetén az abban hozott ítélet is, tehát érdemi elbírálás esetén a felülvizsgálat időtartama is beleszámít a megengedett maximális időtartamba.

Az eljárás teljes tartamába beleszámít az esetleges megismételt eljárás és a megengedett perújítási eljárás időtartama is.  Leginkább megismételt eljárások és perújítások esetében várható az egyébként elég nagyvonalúan meghatározott maximumként elfogadható eljárási időtartamok túllépése.

A Pevtv. konkrétan megmondja, hogy mennyi egy polgári per ésszerű időtartama, amelynek túllépése esetén „csenghet a kassza”.  A teljes időtartamra nézve a főszabály hatvan hónap (öt év), az egyes eljárási szakaszok esetében pedig a következő: elsőfok – harminc hónap, fizetési meghagyással indult elsőfok – harminchat hónap; másodfok – tizennyolc hónap; valamint felülvizsgálat – tizenkét hónap.

Személyi állapotot érintő perekben, kiskorú gyermek tartása iránti perekben, sajtó-helyreigazítási perekben és munkaügyi perekben a teljes ésszerű időtartam felső határa rövidebb: harminchat hónap (3 év); valamint az egyes eljárási szakaszok ésszerű időtartamának felső határa is rövidebb.  Azért ezt a listát esetleg még ki lehetne egészíteni más gyorsan elbírálandó esetekkel is.  Emellett a harminchat hónap a ténylegesen gyors elbírálást igénylő ügyekben még mindig túl soknak tűnik.

A vagyoni elégtétel iránti igényt elbíráló bíróság a fenti ésszerű időtartamoktól indokolt döntésével (bizonyos korlátokkal) mind a két irányban eltérhet.  Ez szükséges is lehet az ügyek megfelelő egyediesíthetőségéhez.

Azt már tudjuk, hogy mikor jár a vagyoni elégtétel, de „mennyi az annyi”?  Erre a legfontosabb kérdésre a választ egy szintén június végén elfogadott kormányrendelet (372/2021.) adja meg: „induláskor” fixen napi négyszáz forint lesz a vagyon elégtétel napi összege.  Tehát egy teljes késedelmes év után 146 ezer Ft járhat legfeljebb.

Nagyon fontos kérdés az, hogy ezzel mennyire jól sikerült „belőni” a vagyoni elégtétel megfelelő szintjét.  Ha túl alacsonyra, akkor sem igazi elégtétel nem lesz, sem a bíróságokat nem fogja ténylegesen a nagyobb hatékonyság irányába szorítani.  Ha meg túl magasra, akkor az a költségvetés indokolatlan megterhelésére és akár rossz ízű, nyerészkedő igényérvényesítésekre is vezethetne.  Álláspontom szerint a napi 400 Ft-os tétel finoman szólva is túl alacsony, így érdemi hatása az új jogintézménynek egyáltalán nem lesz.  Már csak azért sem, mert ügyvédi segítség igénybevétele esetén (amire sokaknak szüksége lenne) jó eséllyel a teljes megítélt vagyoni elégtételt el fogja vinni az ügyvéd munkadíja, még nagyon méltányos díjmegállapodás esetén is.  Mert azt nagyon ne várja senki, hogy a bíróságok pont most kezdenének el, főleg nemperes eljárásokban, reális ügyvédi munkadíjakat megítélni a nyertesnek – ami eddig sem nagyon sikerült, még magánfelek egymás közötti ügyeiben sem, most meg bíróságok elleni ügyekről és végső soron az állami költségvetésről lesz majd szó.

Persze a Pevtv. sikere, a fentiek fényében elméletben legalábbis, más tényezőkön is múlna.  Az is kérdés, hogy például egy sorozatosan túl lassú bírónak kell-e következményekkel számolnia.  Mert ha nem és ehhez adódóan még esetleg az elégtétel összege is túl alacsonyan van meghatározva a kormányrendeletben, akkor az egésznek nem sok értelme lesz a gyakorlatban már csak emiatt sem.

Tulajdonképpen a nemes jogalkotói szándék ellenére félő, hogy a Pevtv. egy olyan félig-meddig új jogintézményt vezet be, illetve intézményesít jobban az eddigiekhez képest, amelynek a jogalkotói cél tekintetében releváns gyakorlati hatása nem vagy minimális lesz csak; ugyanakkor a bíróságok még inkább a felek és jogi képviselőik „bőrére” akarják majd behozni, megelőzni az ügyek elhúzódását.

A fentiekből látható az új törvény lényege, még néhány fontosabb részletet villantanék fel.

Az EJEB-hez továbbra is lehet majd fordulni egy polgári per túlzott lassúsága esetén igénnyel, de a Pevtv. kezelni kívánja azt, hogy az ésszerű időtartam ugyanazon túllépésén ne lehessen egyszerre mind a két módon (itthon az új törvény alapján és az EJEB előtti eljárásban) is „pénzt keresni”.

A vagyoni elégtétel iránti igényt az elsőfokon eljárt bírósággal (járásbíróság esetén a területileg felette lévő törvényszékkel) szemben, tehát nem közvetlenül az állammal szemben lehet majd érvényesíteni.

Az igényérvényesítés polgári nemperes eljárásban, kizárólag okiratok alapján történik majd a Pevtv. szerint, akár még folyamatban lévő perrel kapcsolatban is, ráadásul igen szigorú határidők melletti (jó esetben néhány hónapos, legfeljebb fél éves) rapid eljárásban.

Az elégtételadásra irányuló eljárásban a Pevtv. szerint biztosított lesz az, hogy a késedelemmel érintett bíróság(ok) abban eleve ne vehessen(ek) részt, vagyis nem lesz szükség külön (időigényes) kizárás eljárás lefolytatására.

A kérelmezőnek a nemperes eljárásban tárgyi illetékfeljegyzési joga lesz, vagyis az illetéket csak a kérelem sikertelensége esetén kell majd utólag megfizetnie.

Az új törvény és a kapcsolódó kormányrendelet 2022. január 1. napján lép hatályba és az akkor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell majd.

A Pevtv. szerinti elégtétel mellett vagy helyett egyébként nem lesz akadálya továbbra sem a szóba jöhető egyéb jogcímeken (sérelemdíj, bírósági jogkörben okozott kár) további anyagi igény támasztásának, ha annak feltételei fennállnak az adott esetben.

A Pevtv. sikere – vagyis, hogy az képes lesz-e gyorsítani a polgári pereket és kompenzálni a késedelem miatt sérelmet szenvedőket – a túl alacsonyra belőtt napi összeg mellett eleve nagyon kétséges.  De a siker ezen túl még nagyban fog múlni az elégtételről döntő polgári bíróságok hozzáállásán is.  Mit fognak a mundér becsülete védelmeként tekinteni: a vagyoni elégtétel tényleges megítélését amikor csak lehet, vagy éppen a lassúság eltagadását és ekként az elégtétel megtagadását, amikor csak lehet?  Hamarosan kiderül.

Új MRP konstrukció a láthatáron

Az úgynevezett javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló munkavállalói résztulajdonosi programot (MRP) a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992-es törvény 2015. évi módosítása vezette be. A módosítás az általános rendelkezések körében rögzítette, hogy pénzügyi intézmény, biztosítóintézet és befektetési vállalkozás tekintetében, valamint az olyan jogi személy tekintetében, amely által, vagy amelyben többségi befolyással rendelkező jogi személy által kibocsátott értékpapír forgalmazása az Európai Unió tagállamának szabályozott piacán engedélyezett, csak javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelése érdekében indítható MRP.

Ezt módosította az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló, 2021. június 15-én elfogadott 2021. évi CI. törvény, amely ezen személyek számára megteremti az ún. Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program (KMRP) jogszabályi hátterét. Ezek a szervezetek csak KMRP, illetve javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelése érdekében indíthatnak MRP.

A KMRP az MRP egyes alapvető szabályaira építő, de attól speciálisan eltérő tulajdonszerzési lehetőséget nyújt a részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság vagyonrészeinek (részvény vagy üzletrész) a társaság munkavállalói vagy felügyelőbizottsági, illetve igazgatósági tagjai általi megszerzése érdekében.

A tervezet alapján a KMRP a munkavállalók megkeresése és programindítása alapján jön létre (ellentétben tehát a társaság által indított MRP-vel). Éppen ezért, míg az MRP-re irányadó általános normaanyag több részét is alkalmazni kell a KMRP-re, a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-re irányadó jelenlegi szabályokat alkalmazását egy az egyben kizárja.

KMRP alapításához szervezőbizottságot kell létrehozni; az alakuló közgyűlésen kell elfogadni az alapszabályt és megválasztani az operatív működésért felelős szervet, valamint a vezető tisztségviselőket. A közgyűlésen a résztvevőt a befizetése arányában – befizetés hiányában egyenlő arányban – illeti meg a szavazati jog.

Az érintett társaság a vagyonrészek megszerzése érdekében a KMRP szervezet működésére fordítható vissza nem térítendő vagyoni hozzájárulást nyújthat. Érdekes lehetőség, hogy a munkavállalók a KMRP szervezet megalakítása mellett a KMRP kezelésére a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti vagyonkezelő alapítványt is alapíthatnak. Ebben az esetben az alapítvány javára bizalmi vagyonkezelésre legalább tízmillió forint KMRP vagyont kell rendelni. Az ilyen vagyonkezelő alapítvány több KMRP-t is kezelhet.

A KMRP résztvevőinek száma a szervezet megalakulását követően nem növelhető, illetve a szervezeti tagság főszabályként – az átruházás esetét ide nem értve – nem szüntethető meg. Egy társaságnál egy időben több KMRP is működtethető. A résztvevő halála esetén a tagi részesedés örökölhető, továbbá haláleseti kedvezményezett jelölhető, amelyek hiányában új résztvevő szerezhet tagságot.

A program határozott, legalább tíz éves időtartamra működtethető, amelynek elteltét követően a végrehajtó szervezet által megszerzett vagyonrészeket vagy azok ellenértékét át kell adni a résztvevők számára, valamint a végrehajtó szervezetet meg kell szüntetni.

A KMRP által az alakuláskor kiválasztott vagyonkezelési mód a határozott időtartam alatt nem változtatható meg.

A törvényjavaslat alapján a szervezet a vagyon felosztását lépcsőzetesen végzi: először a rendelkezésére álló vagyonrészeket a résztvevők számára adja át, illetve részükre kísérli meg értékesíteni. Eredménytelen értékesítés esetén másodlagosan a társaság jogosult a vagyonrészeket a szervezettől megvásárolni, amelynek szintén eredménytelen volta esetén harmadik lépcsőben piaci értékesítést kísérel meg a szervezet. Ha a piaci értékesítés is eredménytelen volt, a fedezett vagyonrészt el kell fogadnia a jogosult résztvevőnek akkor is, ha korábban annak ellenértékét kérte.

A fent említett záró közgyűlést a KMRP operatív működésért felelős szerve hívja össze a KMRP szervezet jogutód nélküli megszüntetéséről való döntés érdekében például, ha lejár a KMRP működési ideje, vagy a társaság jogutód nélküli megszűnik vagy a résztvevők száma tíz fő alá csökken és ezt nem pótolják.

A KMRP az alábbi fontosabb különbségekben tér el a jelenleg már létező, javadalmazási politikán alapuló MRP-től:

– a program előre meghatározott ideig tart,

– a résztvevők száma a szervezet megalakítását követően nem bővíthető,

– a társaság támogatást nyújthat a szervezet működéséhez,

– a KMRP szervezet megalakításához az érintett társaság engedélye nem szükséges,

– a KMRP szervezet egyéb gazdasági tevékenységet csak szűk körben, kötvénykibocsátás és állampapír vásárlás keretében folytathat, és a megszerzett vagyonrészt a záró közgyűlést megelőzően (általában) nem idegenítheti el,

– a vagyonrészek KMRP szervezet általi megszerzésének forrásai szabadon megválaszthatók,

– a résztvevők csak a program határozott idejének lejártával szerezhetnek vagyonrészt,

– a résztvevők a vagyonrészek megszerzése helyett kérhetik azok ellenértékét is, feltéve, hogy a szervezet azokat értékesíteni tudja.

A munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításával összefüggésben szükséges az illetékekről szóló törvény, a személyi jövedelemadó törvény és a társasági adó törvény módosítása is, amikre a törvényjavaslat szintén kitér.

Az új rendelkezések 2021. július 13-án lépnek hatályba.

Hírek a CrowdFunding háza tájáról

Méghozzá jó hírek: legutóbbi cikkünkben még az előkészítés fázisáról számoltunk be, 2020. október 7-én azonban az Unió azóta elfogadta a közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó szabályozását[1], amelyet – Rendeleti jellege miatt – 2021. november 10-étől kezdve minden tagállamnak közvetlenül alkalmaznia kell.

  1. Egységes EU szintű szabályozás

A Rendelet – az eredeti terveknek megfelelően – a közösségi finanszírozás egységes, EU szintű szabályanyagát hozza létre, míg azonban egyes korábbi koncepciók szerint a nemzeti és az EU szabályozás párhuzamosan létezett volna, addig a Rendelet magyarázó részének (76) pontja szerint a széttöredezett nemzeti szabályozásokat a Rendelet egységes szabályanyaga váltja fel azzal, hogy 2022. november 10-ig átmeneti időszakot biztosít a különböző nemzeti jogok alapján már engedéllyel rendelkező szolgáltatók számára nemzeti engedélyeiknek a Rendelet szerinti engedélyekre történő átváltására.[2] A másik lényeges változás, hogy a tevékenységet engedélyező hatóság nem az ESMA, hanem a szolgáltató letelepedési helye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatósága lett,[3] aki egyben minden, szolgáltatással kapcsolatos felügyeleti jogkör dedikált gyakorlója is.[4] Az ESMA jogosítványai a közösségi szolgáltatók nyilvántartására,[5] a tevékenységgel kapcsolatos szabályozástechnikai sztenderdek kidolgozására, az illetékes hatóságokkal történő szoros együttműködésre,[6]  valamint statisztikai adatok összegyűjtésére és publikálására terjednek ki.

  1. A Rendelet legfontosabb szabályai
  • közösségi finanszírozási tevékenység lényegében egy nyilvánosan hozzáférhető, internetalapú információs rendszer (platform) közösségi finanszírozási szolgáltató által történő működtetése, vagy kezelése;
  • a közösségi finanszírozási szolgáltatás a befektetők vállalkozásfinanszírozási szándékainak és a projektgazdáknak a közösségi finanszírozási platform használatával történő összepárosítása, amely az alábbiakból állhat (a) hitelnyújtás közvetítése, illetőleg (b) a projektgazdák vagy egy különleges célú gazdasági egység által kibocsátott átruházható értékpapíroknak és a közösségi finanszírozási célokra használható eszközöknek vételre irányuló kötelezettségvállalás nélküli elhelyezése, valamint az erre vonatkozó ügyfélmegbízások fogadása és továbbítása;
  • ügyfélnek minősül bármely olyan leendő vagy meglévő befektető vagy projektgazda, akinek/amelynek a közösségi finanszírozási szolgáltató közösségi finanszírozási szolgáltatást nyújt vagy szándékozik nyújtani;
  • projektgazdának minősül bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely közösségi finanszírozási platformon keresztül keres finanszírozást;
  • befektetőnek minősül bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely egy közösségi finanszírozási platformon keresztül hitelt nyújt, illetve átruházható értékpapírokat vagy közösségi finanszírozási célokra használható eszközöket vesz;[7]
  • a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak semmilyen érdeke nem fűződhet a közösségi finanszírozási platformjaikon szereplő közösségi finanszírozási ajánlatokhoz.[8] A közösségi finanszírozási szolgáltatók a közösségi finanszírozási platformjukon kínált közösségi finanszírozási szolgáltatásokkal kapcsolatban nem fogadhatják el projektgazdaként a következők egyikét sem: (a) a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 20 %-ával rendelkező tulajdonosaik; (b) a vezetőik vagy alkalmazottaik; (c) az említett tulajdonosokhoz, vezetőkhöz vagy alkalmazottakhoz a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 35. pontjának b) alpontja szerinti meghatározó befolyás révén kapcsolódó természetes vagy jogi személyek.[9]

Azoknak a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak, amelyek a közösségi finanszírozási platformjukon kínált közösségi finanszírozási projektekben befektetőként fogadják el a fenti személyek bármelyikét, teljes körűen közzé kell tenniük honlapjukon, hogy elfogadják ezeket a személyeket befektetőként, ideértve azon konkrét közösségi finanszírozási projektekre vonatkozó információkat is, amelyekbe befektettek, és biztosítaniuk kell, hogy az ilyen befektetésekre a többi befektetőre vonatkozó feltételek mellett kerüljön sor, valamint hogy e személyek ne részesüljenek megkülönböztetett bánásmódban, illetve ne élvezzenek elsőbbséget az információkhoz való hozzáférés terén;

  • a Rendelet különbséget tesz tapasztalt és tapasztalatlan befektető között: tapasztalt befektetőnek minősül bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely a 2014/65/EU irányelv II. melléklete I. szakaszának 1., 2., 3. vagy 4. pontja értelmében szakmai ügyfél, vagy bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely az fenti rendelet II. mellékletében meghatározott kritériumokkal és eljárással összhangban rendelkezik a közösségi finanszírozási szolgáltató jóváhagyásával tapasztalt befektetőként való kezeléséhez. Tapasztalatlan befektető minden olyan befektető, aki/amely nem tapasztalt befektető;[10]
  • a közösségi finanszírozási platformokon forgalmazott pénzügyi termékek sem típusaikban, sem kockázataikban nem azonosak a hagyományos befektetési, vagy a megtakarítási termékekkel. A Rendelet ezért előírja, hogy a szolgáltatók belépéskori tudástesztnek vessék alá a leendő tapasztalatlan befektetőiket annak érdekében, hogy a közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos magasabb kockázatokat feltérképezhessék, illetőleg megértsék. A szolgáltatóknak kifejezetten figyelmeztetniük kell a nem elegendő ismerettel, készségekkel illetőleg tapasztalattal rendelkező, leendő tapasztalatlan befektetőket, hogy előfordulhat, hogy a nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások számukra nem megfelelőek. A közösségi finanszírozási szolgáltatók csak olyan tapasztalatlan befektetőktől fogadhatnak el befektetéseket, akik/amelyek kifejezetten elismerték, hogy elolvasták és megértették ezeket a figyelmeztetéseket;[11]
  • mivel jelentős a kockázata annak, hogy a tapasztalatlan befektetők az eredetileg befektetett összegek nagy részét vagy akár teljes egészét elveszítik, ezért az ilyen projekteknek való túlzott kitettségüket el kell kerülni. A Rendelet ennél fogva előírja, hogy amennyiben egy tapasztalatlan befektető tervezett befektetése meghaladja a Rendeletben meghatározott limitet, a szolgáltatónak többek között biztosítania kell, hogy a befektető kockázati figyelmeztetést kapjon, és hogy kifejezett hozzájárulásáról nyilatkozzon a szolgáltató számára.;[12]
  • a Rendelet ugyanakkor kifejezetten kimondja, hogy „A leendő tapasztalatlan befektetők és a tapasztalatlan befektetők nem akadályozhatók meg abban, hogy közösségi finanszírozási projektekbe fektessenek.[13], amellyel az adott befektetés kockázatáért való felelősséget elsősorban a befektetőre telepíti;
  • a közösségi finanszírozási szolgáltatónak biztosítania kell egy szerződéskötést megelőző gondolkodási időszakot, amelyen belül a leendő tapasztalatlan befektető indokolás és szankció nélkül bármikor visszavonhatja a közösségi finanszírozási ajánlatra tett befektetési ajánlatát vagy szándéknyilatkozatát. Ezen gondolkodási idő a leendő tapasztalatlan befektető befektetési ajánlatának, vagy szándéknyilatkozatának időpontjában kezdődik, és négy naptári nappal később jár le;[14]
  • a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak minden egyes közösségi finanszírozási ajánlatra vonatkozóan a projektgazda által összeállított, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot kell a leendő befektetők rendelkezésére bocsátaniuk. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot azon tagállam legalább egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, amelynek illetékes hatóságai a 12. cikkel összhangban megadták az engedélyt, vagy az említett hatóságok által elfogadott más nyelven;[15]
  • a közösségi finanszírozási tevékenység határon átnyúló szolgáltatáskánt is végezhető;[16]
  • a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak mindenkor rendelkezniük kell prudenciális biztosítékokkal, amelyek értéke legalább egyenértékű a következőkben felsoroltak közül a magasabb összegűvel: (a) 25 000 EUR; és (b) az előző évre vonatkozó, évente felülvizsgált állandó általános költségek egynegyede;[17]
  • az adott tevékenységet engedélyező, letelepedés helye szerint illetékes felügyeleti hatóságnak széles körű és kiterjedt ellenőrzési jogköre van a közösségi finanszírozási szolgáltató tevékenysége fölött.[18] A szankciók sora a projektgazda által meghirdetett finanszírozási ajánlat több napra történő felfüggesztésétől, bírság megállapításán keresztül, a tevékenységi engedély visszavonásáig terjedhet.[19] Ez utóbbi esetben a hatóságot még az a jogosítvány is megilleti, hogy – az ügyfelek és az átvevő közösségi finanszírozási szolgáltató beleegyezésével a meglévő szerződéseket egy másik közösségi finanszírozási szolgáltatóra ruházza át.[20]
  1. A magyarországi szabályozás

További bizakodásra ad okot, hogy a fentieket a magyar jogszabályokkal összhangba hozó, a fedezett kötvények szabályozásával összefüggő, valamint egyéb, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogharmonizációs célú törvénymódosításokról szóló 2021. évi LVIII. törvény 2021. május 28-án már meg is jelent a 98. sz. Magyar Közlönyben.

A törvénymódostás a Rendelet által kikövezett úton halad: a közösségi finanszírozási szolgáltatást a Tpt. alatt végzendő önálló tevékenységkét definiálja, amely nem tartozik sem a Bszt., sem a Hpt. hatálya alá, a tevékenységet pedig teljeskörűen az MNB engedélyezi és felügyeli.

A törvénymódosítás közösségi finanszírozási szolgáltatást érintő rendelkezési 2021. november 10-én lépnek hatályba.[21] A legfontosabb rendelkezések az alábbiak

  • Tőkepiaci törvény:
  • a magyar jogrendben a közösségi finanszírozási szolgáltatásra a továbbiakban a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.) szabályai vonatkoznak;[22]
  • a Tpt. egy teljes Nyolcadik/A. Részt szentel a Közösségi Finanszírozásra vonatkozó szabályoknak, amelyben többek között kimondja, hogy „a közösségi finanszírozás keretében közvetíthető, (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott hitelnyújtás alatt a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pont b) pont ba) alpontja szerinti pénzkölcsönnyújtást kell érteni.[23] Emellett meghatározásra kerül, hogy “Az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikkében meghatározott kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk valóságnak való megfelelőségéért és eltérő értelmezést kizáró teljességéért a projektgazda, valamint annak vezető állású személye egyetemleges kártérítési felelősséggel tartozik.[24]
  • a Tpt. 400.§-a kiegészül a Felügyelet (MNB) által a közösségi finanszírozási szolgáltatással összefüggésben észlelt jogszabálysértésekkel kapcsolatos alkalmazható intézkedésekkel, illetőleg szankciókkal;[25]
  • a Tpt. 405.§ új (9) bek. szerint „A közösségi finanszírozási szolgáltatásra vonatkozó kötelezettség megsértése esetén a kiszabható legnagyobb bírság mértéke
  1. a) ha a nyereség összegszerűen meghatározható, a jogsértésből származó nyereség kétszerese,
  2. b) ha a nyereség összegszerűen nem határozható meg,
  3. ba) jogi személy esetében legfeljebb 179 010 000 forint vagy a döntéshozó szerv által jóváhagyott utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének legfeljebb 5 százaléka azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,
  4. bb) természetes személy esetében legfeljebb 179 010 000 forint.
  • A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.):
  • a törvénymódosítás kimondja, hogy a Bszt. hatálya nem terjed ki az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott közösségi finanszírozási szolgáltatókra.[26]
  • A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény:
  • Az MNBtv. 40. §-a a következő (37) bekezdéssel egészül ki: “Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében ellátja az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával járó feladatokat.”;
  • a jogszabálymódosítás továbbá kimondja, hogy (Ez a törvény) „22. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénnyel és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvénnyel együtt az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)[27]
  • A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
  • A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 6. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) Nem minősül pénzügyi szolgáltatás közvetítésének az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott közösségi finanszírozási szolgáltatás.[28]
  1. Következtetések

A fentiekből legalább két kézenfekvő konklúzió vonható le: (i) azzal, hogy az EU tagállamaiban már jelenlévő platformszolgáltatók nemzeti engedélyeiket jogosultak a Rendelet szabályai szerint megadott engedélyekre átváltani, és ez alapján cross-border szolgáltatást is nyújtani az erre a célra megjelölt/engedélyezett tagállamokban lényegében megnyitja az utat a teljes európai piac felé. Ez óriási növekedési lehetőséget rejt a már engedéllyel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szolgáltatók számára, amelyet minden bizonnyal ki fognak használni. (ii) A 2021 novembere és 2022. novembere közötti egy éves átmeneti időszak viszont a szolgáltatásukat most indítani szándékozók számára biztosít lehetőséget a tevékenységi engedély megszerzéséhez és szükséges IT fejlesztések megkezdéséhez. Bármi is történik, a következő évek crowdfunding szempontból mindenképpen izgalmasak lesznek, és csak remélhetjük, hogy a szabályozott piaci verseny hatására mind a finanszírozást keresők, mind pedig az azt nyújtani szándékozók kilátásai kedvezően alakulnak majd.

[1] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/1503 RENDELETE (2020. október 7.)

az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról

[2]„(76) A jogbiztonság érdekében és tekintettel arra, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatások e rendelet hatálya alá tartozó típusai tekintetében a nemzeti szabályokat az e rendeletben meghatározott szabályok váltják fel, helyénvaló átmeneti intézkedéseket hozni, amelyek lehetővé teszik az e rendeletet megelőzően hatályos nemzeti joggal összhangban ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtó személyek számára, hogy üzleti tevékenységeiket az e rendeletben előírt szabályokhoz igazítsák, és elegendő idő álljon rendelkezésükre az e rendelet szerinti engedély kérelmezésére. Ezért az említett személyek számára lehetővé kell tenni, hogy 2022. november 10-ig az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően olyan közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak. A tagállamok ezen átmeneti időszak alatt különleges eljárásokat vezethetnek be, amelyek lehetővé teszik a nemzeti jog alapján engedélyezett jogi személyek számára, hogy olyan közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak, és hogy nemzeti engedélyeiket az e rendelet szerinti engedélyekre váltsák át, feltéve, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók teljesítik az e rendeletben meghatározott követelményeket.

(77) Azon közösségi finanszírozási szolgáltatók, amelyek nem szerezték be az e rendelet szerinti engedélyt 2022. november 10-ig, az említett időpontot követően nem bocsáthatnak ki új közösségi finanszírozási ajánlatokat. Az olyan helyzetek elkerülése érdekében, amikor egy adott közösségi finanszírozási projekthez kapcsolódó céltőke bevonása 2022. november 10-ig nem történik meg, a finanszírozási felhívásokat ezen időpontig le kell zárni. Mindazonáltal 2022. november10-ét követően a meglévő szerződések kezelése – beleértve a követelések beszedését és átruházását, az eszközök letéti őrzésére irányuló szolgáltatások nyújtását és a vállalati események kezelését – az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban tovább folytatódhat.” továbbá 3. cikk (1) bek.

[3] 12. cikk (1) bek.

[4] 15. sikk

[5] 14. cikk

[6] 32. cikk

[7] (i)-(v) pontok: 2. cikk.

[8] 8. cikk (1) bek.

[9] 8. cikk (2) bek.

[10] 2. cikk

[11] 21. cikk, különösen annak (4) bekezdése

[12] 21. cikk (7) bek.

[13] 21.. cikk (6) bek. 2. mondat

[14] 22. cikk (2) és 3. bek.

[15] 23. cikk

[16] 18. cikk

[17] 11. cikk (amely utóbbinak magában kell foglalnia a hitelkezelési költségek három hónapra számított összegét, amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató hitelnyújtást is közvetít)

[18] 30. cikk (2) bek.

[19] 17. cikk

[20] 30. cikk (2) bek. i) pont – (amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyét a rendelet 17. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja alapján visszavonták)

[21] T/15973 törvényjavaslat 139. § (2) bek.

[22] 24.§: a Tpt. 1/B. §-a, valamint 5. § (1) bekezdésének új 78a. és 78b. pontjai

[23] 26.§: Tpt. 296/A. §. A Hpt. 6.§. (1) bek. 40. szerint: hitel és pénzkölcsön nyújtása:

  1. b) pénzkölcsönnyújtás: […] ba) a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni,

[24] Tpt. 296/B.§ (1)

[25] 30.§.: Tpt. 400.§ (3b) bek. (összhangban a Rendelet 30. cikk (2) bek.-vel)

[26] 46.§.(2) bek: Bszt. 2. §. új m) pont

[27] 88.§.: az MNBtv. 185/A. §-a új 22. pontja

[28] 90.§.

Szakmaiságról, kitartásról és jogi karrierutakról osztotta meg tapasztalatait dr. Kapolyi József a Legal Fest Arsboni Történetek panelbeszélgetésén

Idén ügyvédi Irodánk alapítója és irodavezetője, dr. Kapolyi József volt az egyik meghívott vendég az Arsboni által május 10. és 14. között szervezett Legal Fest egyik panelbeszélgetésén, amelyen a jogi szakmában elismert jogi vezetők mondták el tapasztalataikat, véleményüket szakterületükről, jogi képviseletek, ügyvédi irodák működéséről, karrierutakról és lehetőségekről. A beszélgetőpartnerek dr. Novák Zoltán a Taylor Wessing partnere és dr. Radics György Viktor a DLA Piper magyarországi partnere, vitarendezési csoport vezetője voltak. Irodánk vezetője, dr. Kapolyi József többek között szakmaiságról, döntésekről, kitartásról, ambícióról, vállalkozó szellemről, illetve jogi pályafutásról osztotta meg tapasztalatait és tanácsait az Arsboni Történetek panelbeszélgetésen. Arról is mesélt, hogyan került jogi pályára és kezdte szakmai karrierjét jogi előadóként, majd hogyan építette fel és vitte sikerre saját ügyvédi irodáját, a Kapolyi Ügyvédi Irodát.

Tudnivalók a fizetésképtelenség megelőzésére irányuló, újonnan bevezetésre kerülő szerkezetátalakítási eljárásról

A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat a 2019/1023/EU irányelv I-II. címének magyar jogba történő átültetése céljából került megalkotásra. Az Irányelv célja a tagállamok és az EU versenyképességének növelése, amelyet az Irányelv kettő fázisban kíván megvalósítani: a pénzügyi nehézségekkel küzdő, de nem fizetésképtelen jogi személy vállalkozások szerkezetátalakítása és a fizetésképtelen önálló vállalkozó magánszemélyek adósságrendezési és adósságmentesítési eljárása. A törvényjavaslat kizárólag az előbbi megvalósítására koncentrál (a magánszemély vállalkozók adósságrendezéséről a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény rendelkezik, így az ő esetükben e törvény módosításával valósul meg az Irányelv rendelkezéseinek átültetése).

A törvényjavaslat jogalkotási előzménye a szerkezetátalakítási eljáráshoz hasonló, a veszélyhelyzet idejére szóló reorganizációs eljárásra vonatkozó 179/2021. (IV. 16.) kormányrendelet, amely a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló XLIX. évi törvény (Cstv). hatálya alatt álló, fenyegető fizetésképtelenségben levő vállalkozások pénzügyi helyzetének helyreállítását célozza. Ugyanakkor a két eljárás között jelentős különbségek is vannak.

A törvényjavaslat célja, hogy a vállalkozások gazdasági tevékenysége azok pénzügyi nehézségei esetén is fenntartható legyen, továbbá, hogy a fizetésképtelenné válás, illetőleg a csődhelyzet elkerülhető lehessen e társaságok számára. Kiemelendő, hogy a törvényjavaslat személyi hatálya nem terjed ki a pénzügyi szervezetekre, a magánszemély vállalkozókra, valamint az államháztartási szervezetekre, azonban a szerkezetátalakítási tervhez csatlakozhatnak tőketulajdonosok, illetőleg egyéb harmadik személyek. Az eljárás során a bíróság az adós vagy a hitelező kérelmére szerkezetátalakítási szakértőt jelölhet ki az adós mellé, akinek a feladata, hogy az adóst segítse többek között a hitelezőkkel történő kommunikációban, a szerkezetátalakítási terv kidolgozásában, annak megszavaztatása során, valamint annak lebonyolításában.

Szerkezetátalakítási eljárást minden jogi személy, polgári jogi jogalanyisággal rendelkező szervezet indíthat, amely gazdasági tevékenységet végez, azonban a törvényjavaslat tételesen megnevezi azokat az adóstípusokat, amelyek számára az eljárás megindítása kizárt, továbbá szigorúan meghatározza, hogy a foglalkoztatással összefüggő közteher, az adós tevékenységével összefüggő ÁFA, valamint a büntetőjogi kényszerintézkedéssel érintett vagyontárgy nem vonható az eljárás körébe. Az eljárás megindításáról az adós döntéshozó szerve (egyszemélyes társaság esetén az egyedüli tag) dönt, azonban magát a nemperes eljárás megindítását az adós a Fővárosi Törvényszéknél, mint kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kérelmezheti. Az eljárás során a jogi képviselet kötelező. Az eljárás kezdőnapját az adós döntéshozó szerve határozatban állapítja meg, a végét pedig a szerkezetátalakítási tervben elfogadott intézkedések maradéktalan végrehajtásának napja, avagy a meghiúsulás napja adja. Alapvető szabály, hogy egyszerre több szerkezetátalakítás lefolytatására nincs lehetőség.

Az eljárás alapvető sajátossága, hogy bizalmi eljárásként indul, és kizárólag abban az esetben válik nyilvánossá, amennyiben az adós általános moratóriumot kér. A szerkezetátalakítás során a szerkezetátalakítási tervet kell kidolgozni és elfogadtatni, amely tervnek alkalmasnak kell lennie az adós működőképességének megőrzésére, továbbá képesnek kell lennie átalakítani a vállalkozás adósságainak összetételét és a visszafizetési kondíciókat, hogy azok összhangba kerüljenek az adós teljesítőképességével. A szerkezetátalakítási intézkedéseket a törvényjavaslat nem sorolja fel tételesen, hanem csupán keretjelleggel határozza meg azokat.

A törvényjavaslat a bíróság hatáskörébe utalja a hitelezők által megszavazott, írásba foglalt szerkezetátalakítási terv jóváhagyását, amely jóváhagyásnak jogi hatálya van. A szerkezetátalakítási eljárás során a bíróság feladata, hogy a terv formai és jogi helyességét vizsgálja és azok megfelelősége esetén a tervet jóváhagyja. A szerkezetátalakítás elhatározása esetén az adós tulajdonosait együttműködési kötelezettség terheli az eljárás sikeres előmozdítása érdekében. Ellenkező esetben, a szerkezetátalakítás sikertelensége esetén, a moratórium megszűnik, azonban kizárólag ez alapján a bíróság nem jogosult az adós fizetésképtelenségének megállapítására.

A törvényjavaslat részletesen szabályozza az ún. követelés-érvényesítési moratórium engedélyezésére irányuló eljárást, valamint a moratórium alatt a hitelezők számára biztosított jogosítványokat (a moratóriumi korlátozások csak a moratórium hatálya alá tartozó hitelezőkre vonatkoznak). A moratórium kizárólag az annak kezdete előtt esedékessé vált követelésekre vonatkozik, az adós köteles mindegy egyéb tartozását teljesíteni. Elrendelhető általános (valamennyi hitelezőre kiterjedő), illetve korlátozott (kizárólag a szerkezetátalakításba bevont hitelezőkre kiterjedő) moratórium is, amelyek időtartama alapvetően legfeljebb négy hónap lehet, amely kellően indokolt esetben meghosszabbítható maximum tizenkét hónapos időtartamra. A moratórium engedélyezésére irányuló eljárás alatt, illetve a moratórium során az adóssal szemben felszámolási eljárás elrendelésére nincs lehetőség. Az általános moratórium a nyilvános közzététel napjától, míg a korlátozott moratórium az elrendelésről szóló végzés adós általi kézhezvételének napjától érvényes. A moratórium engedélyezéséről és megszüntetéséről is a bíróság dönt.

A követelés-érvényesítési moratórium biztosítja az adós számára, hogy a hitelezők a szerkezetátalakítási eljárás során ne folytathassanak az adóssal szemben végrehajtási intézkedéseket és vele szemben fizetésképtelenségi eljárások megindítására se kerülhessen sor, ezzel is biztosítva azt, hogy a szerkezetátalakítási eljárás ne jelentsen aránytalan kockázatot az adós számára. A hitelezők érdekeit is szem előtt tartva azonban a moratórium csak határozott időtartamra szólhat, sőt kivételes esetekben – például az adós fedezetelvonó tevékenysége esetén vagy ha a moratórium a hitelező fizetésképtelenségét idézi elő – a minimum, 90 napos időtartam lejártát megelőzően is megszüntethető.

A törvényjavaslat meglehetősen szűkre szabja a bírósági döntésekkel szemben igénybe vehető jogorvoslatok körét, illetve azok jogkövetkezményeit. Így a visszautasító döntések közül csak a mérlegelést igénylő jogkérdéseken alapuló döntésekkel szemben lehet fellebbezéssel élni. A szerkezetátalakítási tervet jóváhagyó végzéssel szembeni fellebbezés nem érinti a terv végrehajtására vonatkozó jogokat és kötelezettségeket egészen addig, amíg a másodfokú döntés ki nem mondja az elsőfokú végzés oly mértékű megváltoztatását, amellyel a terv jóváhagyásának megtagadása válik szükségessé. Az eljárás során rendkívüli jogorvoslatra nincs lehetőség.

A törvényjavaslat szükségessé teszi a Cstv. kiegészítését, valamint a csődeljárás, illetőleg a szerkezetátalakítási eljárás egymáshoz való viszonyának rendezését is, ugyanis ezen eljárások párhuzamos lefolytatására nem nyílik lehetőség, az adósnak választania kell, melyik eljárás megindítását kívánja. A törvényjavaslat várhatóan 2021. július 1. napján lép hatályba.

A Ptk. cégjogi módosítását és a jogi személyek nyilvántartásának reformját tervezi a Kormány

Két, jogi személyeket érintő törvényjavaslatot is benyújtott a Kormány a közelmúltban T/16206 és T/16207 számon: ezek egyrészt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) jogi személyekkel kapcsolatos rendelkezéseit módosítják, másrészt előirányozzák a jogi személyek (gazdasági társaságok és civil szervezetek) egységes nyilvántartásának bevezetését.

A miniszteri indokolás szerint a Ptk. cégjogi módosítására azért van szükség, mert a jogi személyek joga eltérést engedő (diszpozitív) szemléletének fenntartása mellett is időszerűvé vált számba venni a Ptk. egyes rendelkezéseinek beágyazódási sikerességét, továbbá a joggyakorlat által kiérlelt szabályozási javaslatokat. Mindemellett a Ptk. Harmadik Könyvének korrekciója tovább erősíti a jogi személyek jogát, és azon belül is kiemelten a társasági jog koherenciáját, stabilitását, versenyképességét. A bizonyos kivételek mellett várhatóan 2022. január 1-jén hatályba lépő módosítások többek között az alábbiakat érintik:

  • Változni fognak a jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére és a jogi személy szervei által hozott határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok.
  • A korrekció általánosabbá teszi a jelenleg a korlátolt felelősségű társaságoknál szabályozott pótbefizetés intézményét azáltal, hogy az erre vonatkozó szabályozást a gazdasági társaságok általános szabályai között helyezi el, így az valamennyi társasági forma esetében alkalmazható lesz (bár a Ptk. diszpozitív jellegéből adódóan erre jelenleg is van lehetőség). A pótbefizetés általános társasági jogi eszközként való pozícionálása hatékony és gyors eszközt biztosít a társaságoknak, a társaság tagjainak arra, hogy a fizetőképességének megrendülése esetén tőkepótlásról tudjanak gondoskodni.
  • A törvényjavaslat megszünteti a közkereseti társaságnak, a betéti társaságnak és a szövetkezetnek – a minimális tagság hiányából fakadó – törvény erejénél fogva történő megszűnését, mert az indokolatlanul súlyos következményt alkalmaz a jogi személlyel szemben.
  • A javaslat átformálja a korlátolt felelősségű társaságban levő üzletrészre vonatkozó szakaszt. Ennek indoka, hogy bár az üzletrészre vonatkozó lényegi kérdésekben egyöntetű a joggyakorlat, a jelenlegi szabályokból fenntartások nélkül egyöntetű jogértelmezés mégsem vezethető le.
  • A nyilvánosan működő részvénytársaságra (nyrt.) vonatkozó szabályozás is több ponton módosul. Egyrészt egyértelművé teszik, hogy az nyrt. nem minden részvényének kell tőzsdei forgalomban lennie. A tőzsdei, értékpapírpiaci szabályok azt kötik ki, hogy legalább egy részvénysorozat kerüljön tőzsdei bevezetésre. Ugyancsak nyrt.-kre vonatkozó változás, hogy a módosítás értelmében a felelős vállalatirányítási jelentést – ha az nyrt.-nél nem egységes irányítást biztosító igazgatótanács működik – csak a felügyelőbizottság jóváhagyásával lehet a közgyűlés elé terjeszteni.

A Ptk. módosításánál lényegesen nagyobb horderejű a jogi személyek egységes nyilvántartását célzó törvényjavaslat, amely várhatóan 2023. július 1-jén lép hatályba. A Ptk. a klasszikus polgári jogi jogviszonyok mellett a társasági jogot és a főbb magánjogi jogi személyeket is szabályozza, és a korábbi Ptk.-val szemben például szabályozza az egyesületeket és az alapítványokat is. A Ptk. jogi személyre vonatkozó általános rendelkezéseiből következik az egységes jogi személy nyilvántartás kívánalma. Ezt támasztja alá az is, hogy a legfontosabb garanciális szabályokat meghatározó általános rendelkezések szempontjából (a jogi személy alapítása, megszűnése, nyilvántartása, a jogi személy neve, székhelye, szervezete, képviselője stb.) a Ptk. nem tesz különbséget az egyes jogi személy típusok között. A cégek és a civil szervezetek egységes nyilvántartására több uniós országban (pl. Ausztria, Belgium, Dánia, Lengyelország) jelenleg is találunk példát.

Azon jogi személyek esetében, amelyek törvényességi felügyeletét nem a törvényszék látja el (pl. ügyvédi iroda), a bejegyzési eljárást nem a bíróság folytatja le, hanem az egyéb jogi személyre irányadó anyagi jogi jogszabályban kijelölt szervezet (kamara, Kincstár stb.), ami a bejegyzés eredményét, a bejegyzendő adatokat nem külön nyilvántartásba vezeti be, hanem ebbe az egységes nyilvántartásba.

A közös nyilvántartás számos előnnyel jár, ideértve az egységes eljárási szabályokat, a gyors eljárást, a jogalkalmazási gyakorlat egységesítését és a nyilvántartásban szereplő adatok fokozottabb helytállóságának biztosítását, valamint az ügyfelek számára a további adminisztratív tehercsökkentést.

A törvényjavaslat a bíróság által lefolytatandó nemperes eljárások szabályozása körében olyan nagy jelentőségű szemléletváltást vezet be (mind eljárásjogi, mind informatikai értelemben), amely nem illeszthető be a hatályos cégeljárási, illetve civil eljárási törvények keretei közé. Egységesítésre kerültek a magánjogi nyilvántartási (korábbi cégjogi) fogalmak, és ezek a fogalmak valamennyi jogi személy nyilvántartására alkalmazhatóvá válnak. A cégekkel, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő (jelenleg a civil nyilvántartási törvényben) nevesített szervezetekkel kapcsolatos polgári nemperes eljárásokat a törvényjavaslat egységesen nyilvántartási eljárásnak nevezi, és meghatározza a közös, általános szabályait. A jelenlegi bejegyzési (nyilvántartásba vételi) és változásbejegyzési, továbbá az átalakulás, egyesülés és szétválás bejegyzése iránti eljárásokat egységesen bejegyzési eljárásként nevesíti, ami által a kereszthivatkozások is egyszerűbbé válnak.

A bíróság elsődleges feladata a jogi személy létrejöttének, megszűnésének (törlésének) konstitutív bejegyzése, a jogi személyről és az adatairól közhiteles nyilvántartás vezetése lesz. Ehhez a miniszteri indokolás megfogalmazása szerint változtatni kell a bíróság szemléletén annak érdekében, hogy a nyilvántartásba vételi eljárás, illetve a létesítő okirat változásának bejegyzése csak az érdemi jelentőséggel bíró elemekre terjedjen ki, és a tagok kompetenciájában maradjanak azok a kérdések, amelyeket a Ptk. diszpozitív szabályozása alapján a tagok autonómiája körébe tartoznak. A bíróság ugyanis nem azt „engedélyezi”, hogy a tagok a létesítő okirat szerinti tartalommal alapítsanak jogi személyt vagy módosítsák annak létesítő okiratát, hanem azt vizsgálja, hogy a bejegyzéshez szükséges feltételen érvényesülést kívánó jogszabályi feltételek teljesülnek-e.

A javaslat ez utóbbi gondolat mentén vezeti be az automatikus döntéshozatalt a bejegyzési ügyek döntő hányadában. Az automatikus bejegyzések terén a bírósági munka egyszerűbbé válására és az ügyteher csökkenésére tekintettel a javaslat nagyobb hangsúlyt fektet a törvényességi felügyeleti eljárásra, így az automatikus döntéshozatal bevezetésével jelentős ügytehertől mentesülő bíróságok ellenőrző funkciója a törvényességi felügyeleti eljárásokra irányítható. A nyilvántartás, a nyilvántartási jegyzék közhitelességének biztosítása érdekében az informatikai rendszer jelzése alapján is indulhat hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás. Az automata által végzett bejegyzési eljáráshoz hasonlóan, azzal arányosan, a törvényességi felügyeleti eljárást illetően is az eljárás gyorsabbá tétele, az eljárási határidők rövidítése, valamint az automata által végezhető ügyintézési cselekmények automatizálása a cél.

A törvényjavaslat szerint új, különleges törvényességi felügyeleti eljárások kerülnek bevezetésre (pl.: törvényességi felügyeleti eljárás az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőség hiánya vagy a számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételének elmulasztása esetén), illetve egyes meglévő különleges törvényességi felügyeleti eljárásokat részletesebben szabályoznak (pl.: adószám törlésével érintett szervezet, a legfőbb szerv összehívása érdekében kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás).

A cégek, valamint a civil szervezetek jogutód nélküli megszüntetési eljárásaira vonatkozó egységes szabályok külön törvénybe kerülnek majd, ami tartalmazni fogja a végelszámolásra és ezen szervezetek bíróság általi kényszereljárással történő megszüntetésére vonatkozó szabályokat is. A fizetésképtelenségi szabályok ugyanakkor továbbra is külön lesznek kezelendők.

Bevezetik a tényleges tulajdonosi nyilvántartást

Benyújtásra került a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat, amelynek célja az EU 4. valamint 5. számú pénzmosási irányelveiben foglalt, a tagállamok számára előírt rendelkezések hazai jogba történő átültetése. A törvényjavaslat többek között előírja, hogy létre kell hozni a tényleges tulajdonosi adatokra vonatkozó központi nyilvántartást, amelynek adataihoz a hatóságok, az ügyészség, a bíróságok és a felügyletet ellátó szervezetek korlátlanul hozzáférhetnek. A kötelezett szolgáltatók, így az ügyvédek és az ügyvédi irodák számára a nyilvántartás bevezetése több kötelezettséggel is jár.

A 2021. április 20-án benyújtott törvényjavaslat létrehozza a tényleges tulajdonosi nyilvántartást. A törvényjavaslat az irányelveket követve előírja, hogy létre kell hozni a tényleges tulajdonosi („ultimate beneficial owner”, vagyis végső tényleges tulajdonos) adatokra vonatkozó (nem közhiteles nyilvántartásnak minősülő) központi nyilvántartást, amelynek valamennyi gazdasági és nonprofit szervezetre vonatkozóan megfelelő, pontos és időszerű információt kell tartalmaznia. Az itt tárolt adatok korlátozás nélkül hozzáférhetők lesznek (eltérő időpontoktól kezdődően) a hatóságok, az ügyészség, a bíróságok, valamint a felügyeletet ellátó szervezetek számára, mindazonáltal a kötelezett szolgáltatók – ideértve többek között az ügyvédeket és ügyvédi irodákat is – számára a hozzáférés kizárólag az általuk elvégzendő ügyfél-átvilágítás érdekében szükséges. A lakosság díjfizetés ellenében a tényleges tulajdonos nevére, állampolgárságára, a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegére és mértékére vonatkozó adatokhoz férhet csak hozzá.

A szolgáltatók kötelesek figyelemmel kísérni és a nyilvántartó szervvel (a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal) öt munkanapon belül közölni, ha eltérést észlelnek az általuk ismert és a nyilvántartásban rögzített tényleges tulajdonosi adatok között. Ugyanarra a tényleges tulajdonosi adatra vonatkozó eltérésről harminc napon belül nem küldhető újabb jelzés. Az eltérés jelzéséhez szükséges, hogy a szolgáltató legalább megkezdje a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény („Pmt.”) szerinti ügyfél-átvilágítást. Eltérés jelzése esetén a szolgáltató köteles közölni az általa rögzített eltérő adatokat és az adatrögzítés időpontját is. Fontos kiemelni, hogy kizárólag abban az esetben szükséges az adateltérést jelezni, ha az a tényleges tulajdonos személyét vagy a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegét érinti. Amennyiben az eltérésnek nincs érdemi kihatása az azonosításra vagy a tényleges tulajdonosi viszonyok meghatározására, az eltérés jelzésére nincs szükség.

A tényleges tulajdonos személyével kapcsolatos kétség felmerülése esetén a szolgáltatók kötelesek megtenni minden további intézkedést, amíg meg nem bizonyosodnak a tényleges tulajdonos személyéről, továbbá a hatálybalépést követő kilencven napon belül kötelesek a törvényjavaslatban meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére vonatkozó belső szabályzatot készíteni, amely a Pmt.-ben meghatározott belső szabályzat részét képezheti. A belső szabályzatra a Pmt. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A törvényjavaslat egyúttal módosítja a Pmt. ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezéseit is. Ennek keretében az ügyfelek személyazonosságának ellenőrzésénél kiegészítő jelleggel lehetővé válik a nem közhiteles nyilvántartások verifikációs célra történő alkalmazása, az alkalmazható nyilvántartásokról a felügyeletet ellátó szervek adnak iránymutatást. A szolgáltató a nyilvántartások alapján kizárólag a személyazonosság igazoló ellenőrzésére jogosult kiegészítő jelleggel, és az ügyfél-átvilágítás során okiratmásolat készítésére vagy a közhiteles nyilvántartásból való lekérések rögzítésére és nyilvántartására köteles. Lehetőség nyílik a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból megismert adatok felhasználására, ugyanakkor nem lehet kizárólag ezekre az adatokra támaszkodni az ügyfél tényleges tulajdonosi adatainak rögzítésekor. A megtett intézkedéseket követően a szolgáltató a tényleges tulajdonosi adatok rögzítésének időpontját szintén köteles a nyilvántartásában rögzíteni.  Az ügyfél-átvilágítási intézkedések a már megszokott módok mellett más módon is elvégezhetők: az ügyfél azonosított e-mail címéről elküldött, vagy a szolgáltató által üzemeltetett elektronikus felületre feltöltött okiratmásolatok és nyilatkozat, vagy elektronikus dokumentumok alapján. A belső szabályzatban rögzíteni kell azokat az esetköröket, amikor az ügyfél számára lehetővé válik az ügyfél e-mail címéről történő beküldés vagy az elektronikus felületre történő feltöltés.

A fentieken túlmenően a törvényjavaslat lehetővé teszi a Pmt. egyszerűsített, illetőleg fokozott ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezéseinek rugalmasabbá tételét is. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén megkülönböztethetők adatok, amelyeket a szolgáltatók kötelesek rögzíteni („minimum adatkör”), továbbá adatok, amelyek ezen túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján rögzíthetők („maximum adatkör”). A teljes mértékben, avagy többségi állami tulajdonban álló vállalatok jelentős hányada esetében a vezető tisztségviselő tekintendő tényleges tulajdonosnak. Fokozott ügyfél-átvilágításra (bizonyos kivétellel) azonban csak abban az esetben van szükség, ha a többségi állami tulajdonú vállalkozás vezető tisztségviselői egyúttal kiemelt közszereplőnek is minősülnek.

A Pmt.-ben új szabályként jelenik meg, hogy a szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítése előtt köteles elvégezni az ügyfél azonosítását és személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint a tényleges tulajdonos kilétével és a kiemelt közszereplői jelleg meghatározásával kapcsolatos eljárásokat. Az üzleti kapcsolat során ezeknek az intézkedéseknek az elvégzése akkor lehetséges, ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély és arra utaló adat nem merült fel. Ez esetben a szolgáltató az intézkedéseket legkésőbb a meglévő ügyfelek vonatkozásában előírt időszakos adatellenőrzési kötelezettség során köteles elvégezni.

A törvényjavaslat a fentiekben foglaltakon kívül részletesen kitér az adatszolgáltató és tényleges tulajdonosai minősítéseinek meghatározására, az egyes adateltérésekből származtatható jogkövetkezményekre és az azok bekövetkezése esetén alkalmazható panaszkezelésre vonatkozó szabályokra.

A Kapolyi Ügyvédi Irodát ismét a legjobb magyar üzleti ügyvédi irodák közé sorolta a Legal 500

Nagy örömünkre szolgál, hogy a Legal 500 legújabb kiadványa a Kapolyi Ügyvédi Irodát a banki, finanszírozási és tőkepiaci jog területén ismét Tier 1/Top Tier kategóriába sorolta! Az ingatlan- és építési jogi területen szintén tovább erősödtünk, miután a kiadvány 2021-ben már Tier 2 minősítést adott számunkra. A független értékelések alapján a Legal 500 a személyes kategóriákban is elismerte munkatársaink szakmai felkészültségét: a Next Generation Partners kategóriában a legjobbak közé került dr. Krezinger Viktor, tőkepiaci csoportunk vezetője, míg az ingatlanjogi területen dr. Habóczky Sándor a Leading Individuals kategóriában szerepel. Ezek az elismerések arra ösztönöznek bennünket, hogy szolgáltatásaink színvonalát és ügyfeleink elégedettségét tovább növeljük. Köszönjük ügyfeleinknek a pozitív visszajelzéseket és megtisztelő bizalmukat!

Külön elismerés számunkra, hogy a Legal 500 Top Tier minősítéséről szakmai oldalak is tudósítottak: https://www.jogiforum.hu/hirek/42826

A Kormány járványügyi helyzettel kapcsolatos legfrissebb intézkedéseiről

Megjelent a Magyar Közlöny 2021. évfolyamának 36. száma, amelyben kihirdetésre került a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III.5.) Kormányrendelet (Rendelet). A rendelet 2021. március 8-án lép hatályba A rendeletben található legfontosabb ideiglenes intézkedésekről az alábbiakban olvashatnak.

Általános szabályok

Általános szabályként a Rendelet rögzíti, hogy közterületen és nyilvános helyeken történő találkozásokat köteles mindenki a legszűkebb személyi körre korlátozni, és találkozás esetén a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani.

Települések belterületén, az utcán és a közterületen – az alábbi kivétellel – mindenki köteles az orrot és szájat eltakaró maszkot hordani, azonban a jogalkotó nem korlátozta a hordható maszkok típusát, továbbra is lehet orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, de akár textil vagy más anyagból készült maszkot viselni. 6 éven aluliak és fogyatékossággal élő személyek továbbra sem kötelesek maszkot hordani.

Sporttevékenység egyedül vagy egy háztartáson belüliekkel végezhető, amely során maszkot nem köteles viselni a sportoló.

A Rendelet rögzíti, hogy külterületen, illetve belterületeken található parkok, arborétumok és erdők továbbra is látogathatóak a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint.

Üzletekre vonatkozó szabályok

A kijárási tilalmon kívüli időben március 22-ig a következő üzletekben megengedett a tartózkodás vásárlás:

  • napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszerüzletben,
  • egyéb üzletben (így különösen illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut és higiéniai papírterméket árusítóüzletek),
  • munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletek, (így különösen a járművet, a gépet, az alkatrészt, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletben), ide nem értve a főtevékenységként szórakoztató és háztartási elektronikai eszközöket forgalmazó üzletben,
  • állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletben,
  • mezőgazdasági üzletben, ideértve a műtrágyát értékesítő üzletet és a vágóhidat,
  • kertészeti árudában, a faiskolában,
  • a piacon, a helyi termelői piacon, kivéve ezen felsorolás szerint bezárt üzletek,
  • a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt, az optikai és látszerészeti eszközöket forgalmazó üzletben,
  • az állatgyógyszertárban,
  • az üzemanyagtöltő állomáson,
  • a nemzeti dohányboltban és
  • az újságosnál.

A fentiekben fel nem sorolt üzletek kötelesek zárva tartani.

Az üzletekben a védelmi intézkedések betartásáról az üzlet üzemeltetője, vezetője köteles gondoskodni.

A vendéglátó üzletnek nem kell bezárniuk, azonban kizárólag az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében, az ehhez szükséges időtartamban megengedett az ott tartózkodás.

A rendelet kivételként rögzíti, hogy a nemzetközi nőnapra tekintettel a dísznövényeket árusító üzletek 2021. március 8. napján nyitva lehetnek a kijárási tilalmon kívüli időben.

Szolgáltatási szektor

A Rendelet általánosan rögzíti, hogy március 22-ig a személyes megjelentést igénylő szolgáltatások céljára szolgáló helyiségek vagy helyszínek köteles zárva tartani. Ez alól a Rendeletben rögzített szolgáltatók kaptak csak mentesülést, így a korábbi sajtómegjelentéseknek megfelelően nyitva lehetnek a közlekedési és a szállítási szolgáltatók, valamint a magánegészségügyi szolgáltatók, ideértve a szemüvegkészítést, továbbá azok a helyiségek, amelyek

  • szociális szolgáltatást,
  • postai, a csomagküldő és a házhozszállítási szolgáltatást,
  • totózó és lottózó szolgáltatást,
  • járműszerviz szolgáltatást, a mezőgazdasági és iparigép-szerviz szolgáltatást, a háztartásigép-szerviz szolgáltatást, az épületgépészeti szolgáltatást,
  • informatikai, a kommunikációseszköz-javítási szolgáltatást,
  • temetkezési szolgáltatást,
  • állategészségügyi szolgáltatást,
  • állat-, növényegészségügyi, élelmiszer-vizsgálati laboratóriumi szolgáltatást,
  • élelmiszer-feldolgozási szolgáltatást,
  • közétkeztetési szolgáltatást,
  • állattenyésztési szolgáltatást,
  • ügyvédi szolgáltatást,
  • biztonsági szolgáltatást,
  • épületüzemeltetési és irodai szolgáltatást,
  • járműkölcsönzési és a gépkölcsönzési szolgáltatást,
  • mosási és tisztítási szolgáltatás, és
  • a rendeletben meghatározott jogszabály szerinti pénzügyi szolgáltatást

nyújtók.

Továbbra is csak hivatásos sportolók látogathatják a jégpályákat, uszodákat, edző és fitnesztermeket, egyéb sportlétesítményeket.

Az üzletekre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a szolgáltatók esetén is a helyiség vagy helyszín üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni a szabályok betartásáról.

A Rendelet kiemeli, hogy tilos a játékkaszinóknak, kártyatermeknek a látogatása és ezeken a helyszíneken tartózkodni sem megengedett (kivéve az ott dolgozók).

A szálláshelyekre vonatkozóan továbbra is irányadó szabály, hogy kizárólag üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyeket, valamint rendvédelmi szervek állományában dolgozókat és egészségügyi dolgozókat fogadhatnak.

Jogkövetkezmények

A Rendeletben foglaltak betartását a rendőrség, a magyar honvédséggel közösen ellenőrzi. A rendőrség az üzletekre, szolgáltatókra, kaszinókra vonatkozó zárva tartási kötelezettség, valamint a szálláshelyadókra vonatkozó korlátozó rendelkezések megsértése esetén 100.000,- forinttól 1.000.000,- Ft összegig terjedő bírságot szabhat ki, valamint egy naptól egészen egy évig terjedő időtartamra bezárhatja azokat. A rendőrség az ellenőrzési tevékenységét folyamatosan végzi, így egy napon belül akár több ellenőrzést is végezhet, a jogkövetkezményeket így akár többször is alkalmazhatja.

Jogkövetkezmény alkalmazása alóli kivételként szabályozza a Rendelet azt az esetet, ha az üzemeltető a jogsértő személyt felszólította a távozásra, és a jogsértő ellenállása esetén értesítette a jogsértésről rendőrséget.

Az üzletekben, szolgáltatóknál, kaszinókban történő tartózkodási tilalmat megsértők, valamint a szálláshelyeken a rendeletben meghatározott célokon kívül történő tartózkodás esetén a jogsértő szabálysértést követ el, amelyhez kapcsolódóan a jogalkotó 5.000,- forinttól 500.000,- forintig terjedő pénzbírság kiszabásának lehetőségét rendeli.

Bezárnak az iskolák

Április 7-ig a köznevelési és szakképző intézmények digitális munkarendre térnek át, az óvodák esetén rendkívüli szünetet rendelet el a jogalkotó. A kollégiumok az intézmény igazgatójának döntése alapján működhetnek tovább.

Felnőttképzésben vizsga nem szervezhető, a meghirdetett vagy már megkezdett és folyamatban lévő vizsgákat el kell halasztani.

Kötelező home office a közigazgatásban

A közigazgatásban foglalkoztatottak a munkájukat otthonról, saját eszközeikkel kötelesek ellátni, kizárólag akkor rendelhető el irodai munka, ha ez feltétlenül szükséges, így különösen a járvány elleni védekezésben részt vevők, valamint ha az otthoni munkavégzés nem megoldható az adott munka jellege miatt.

A rendelet a gazdasági szektor szereplőit felkéri, hogy törekedjenek az otthoni munkavégzés alkalmazására.

Hatály

A Rendelet fő szabályai március 22-ig maradnak érvényben, azonban a közoktatással kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedéseket (11.§.) április 7. napjáig lehet alkalmazni.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakmai támogatásával nyitotta meg régiós budapesti központját az Interactive Brokers Central Europe

Budapesten nyitotta meg közép-európai központját az Interactive Brokers nemzetközi brókercég. A magyarországi engedélyeztetési folyamatban a Kapolyi Ügyvédi Iroda jogi tanácsadóként vállalt aktív szerepet. Az Interactive Brokers Central Europe a nemzetközi brókercég tizedik leányvállalata, amely az egyre növekvő közép-európai ügyfélszámla-portfoliót kezeli majd. Az ügyfélkezelés és kiszolgálás jogi hátterének megteremtéséhez ügyvédi irodánk nyújtott szakmai támogatást. A Magyar Nemzeti Bank 2020. december 12-én adta ki az Interactive Brokers Central Europe számára a tevékenységet engedélyező határozatát.

További részletek az Interactive Brokers piacralépéséről itt olvasható.