Pénzforgalmi szabályozás: a PSD3 és a PSR

Az Európai Unió pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló második irányelve (PSD2) jelentős hatással volt a pénzügyi szektorra, előmozdítva a versenyt és ösztönözve az innovációt. Idővel azonban szükségessé vált a szabályozás átfogó felülvizsgálata és korszerűsítése, amelynek eredményeként megszületett a harmadik pénzforgalmi irányelv (PSD3), valamint, új jogszabályként, a Fizetési Szolgáltatásokról szóló Rendelet (PSR). Az új szabályozás célja egyrészt, hogy tovább erősítse a fogyasztóvédelmi előírásokat, szigorítsa a biztonsági szabályokat, valamint, hogy továbbra is támogassa az innovációt a pénzügyi szolgáltatások területén. Másik fontos cél, hogy egységes jogi keretbe foglalja a pénzforgalmi és az elektronikuspénzzel kapcsolatos szolgáltatásokat, egyértelműbb szabályozást biztosítva a piaci szereplők és a fogyasztók számára.

Az új szabályozás tervezete a PSD2-höz képest számos újítást vezet be.

Míg a PSD2 egyetlen irányelvként szabályozta a pénzforgalmi szolgáltatásokat, addig a PSD3 és a PSR kettéválasztja a szabályozást: a PSD3 irányelvként a tagállamok nemzeti jogába történő átültetést igényel, míg a PSR rendeletként közvetlenül alkalmazandó, amely növeli a jogharmonizációt, egyben csökkenti a tagállami szintű értelmezésbeli különbségeket.
Fontos, hogy a korábbi szabályozásban a pénzforgalmi szolgáltatások (mint például a fizetéskezdeményezési és számlainformációs szolgáltatások) és az elektronikuspénz-szolgáltatások külön irányelvekben (PSD2 és EMD2) szerepeltek, a PSD3 és a PSR azonban egyetlen jogszabályi keretbe integrálja e rendelkezéseket.

A fentiek további indokául szolgált, hogy az elektronikuspénz-szolgáltatásokra és a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó elkülönült szabályozás gyakorlati problémákat okozott, mivel a két szolgáltatástípus közötti határvonalak elmosódtak. Az egységes szabályozás bevezetése azonban lényegesen csökkenti a jogi bizonytalanságot.

A PSD3 – a korábbi szabályozással összhangban – a pénzforgalmi szolgáltatások körébe sorolja a fizetési számlák vezetését, a különböző fizetési műveletek – például átutalások, beszedések és kártyás tranzakciók – végrehajtását, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátását, valamint a fizetési műveletek elfogadását. Továbbra is ide tartoznak a készpénzátutalási műveletek, a fizetéskezdeményezési szolgáltatások és a számlainformációs szolgáltatások.

Az elektronikuspénz-szolgáltatások terén a PSD3 lényeges újítása a korábbi szabályozáshoz képest, hogy kifejezetten definiálja ezen szolgáltatásokat (ezek az alábbiak: elektronikus pénz kibocsátása, az elektronikus pénzegységeket tartalmazó fizetési számlák vezetése, valamint az elektronikus pénzegységek átutalása).

A PSD3 tovább bővíti az erős ügyfél-hitelesítés (Strong Customer Authentication, SCA) alkalmazásának körét, amelynek eredményként az új előírások jobban igazodnak a legmodernebb digitális biztonsági megoldásokhoz, például a biometrikus azonosításhoz vagy az eszközalapú hitelesítési rendszerekhez.

Ezen túlmenően az új szabályozás fokozott együttműködést ír elő a pénzforgalmi szolgáltatók között a csalásmegelőzési információk megosztása terén. A piaci szereplők számára kötelezővé válik például az adatcsere olyan esetekben, amikor egy szolgáltató csalásgyanús tranzakciót észlel, így csökkentve a pénzügyi bűncselekmények kockázatát az egész uniós piacon. A PSD3 emellett kiterjesztett visszatérítési jogosítványokat tartalmaz a csalások áldozatai számára, lehetőséget biztosítva arra, hogy a megtévesztett ügyfelek a vitás esetekben gyorsabb és hatékonyabb jogorvoslathoz jussanak.

Végezetül, a PSD3 lényeges átmeneti rendelkezést tartalmaz a már kiadott pénzforgalmi-, illetőleg elektronikuspénz-szolgáltatásokra vonatkozó tevékenységi engedélyek vonatkozásában, ugyanis az ún.: „újbóli kérelmezési folyamat” továbbra is része a szabályanyagnak. Az eredeti javaslat szerint a jelenleg engedéllyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóknak és elektronikuspénz kibocsátóknak az új szabályozás hatálybalépésétől számított 24 hónapon belül meg kell felelniük a frissített szabályozási követelményeknek, amelyet a felügyeleti hatóságukhoz benyújtott, megfelelő dokumentumok alapján kell igazolniuk. Az Európai Parlament pragmatikus álláspontot képvisel a kérdésben, hangsúlyozva, hogy a felügyeleti hatóságoknak csak az új szabályozás alapján újonnan előírt adatokat és dokumentációt kell kérniük. A Parlament álláspontja emellett lehetőséget teremt az átmeneti időszak meghosszabbítására, amit az iparág pozitívan fogadott, azonban mindezen kiigazítás ellenére a megfelelésre vonatkozó dokumentáció felügyeletet ellátó hatóság részére történő benyújtásának általános kötelezettsége az átmeneti rendelkezések között (44.-45. cikk) lényegében változatlan maradt.

A PSD3 és a PSR várható ütemezése jelenleg a következőképpen alakul:
• A szabályanyag végleges elfogadása 2026 során várható. A PSD3 az ezt követő 18 hónapos átültetési időszak lejárta után lép hatályba, várhatóan 2027 folyamán. Ezzel szemben a Payment Services Regulation (PSR) – mint rendelet az elfogadását követően közvetlenül alkalmazandóvá válik az EU tagállamokban.

dr. Ferenczy Balázs

A társasházi építményi jog bevezetése a jogrendszerbe

Az Országgyűlés elfogadta az Egyes törvényeknek a társasházi építményi jog bevezetésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, ezzel több, egyéb területet érintő módosítás mellett hivatalosan is létrehozva egy új dologi jogi jogintézményt, a társasházi építményi jogot a hatályos jogrendszerben. Az elfogadott javaslat a fentiek mellett egyben pontosítja a Polgári Törvénykönyv építményi jogra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát (bizonyos előírásokat kifejezetten kizárva a társasházi építményi jog esetében), továbbá módosítja az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényt, úgy, hogy a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog – a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői joghoz hasonlóan – a később benyújtott ingatlan-nyilvántartási kérelmekre legfeljebb hat hónapig felfüggesztő hatást gyakorol.

Az társasházi építményi jog lényege, hogy építés alatt álló társasházban egy konkrét, később az alapító okirat szerint külön tulajdonként kialakítandó lakásra a vevő javára önálló, ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető és megterhelhető dologi jog hozható létre, amely a társasház tényleges megalakulásakor automatikusan tulajdonjoggá alakul át ugyanazon a ranghelyen. A társasházi építményi jog alapításának fontos előfeltétele, hogy az érintett társasház előzetes alapításának ténye már szerepeljen a tulajdoni lapon, a társasházi építményi jog pedig csak a felépítendő lakásra kötött adásvételi szerződéshez (vagy ahhoz szorosan kapcsolódó külön szerződéshez) kapcsolódva, a vevő javára hozható létre, ellenérték fejében, azzal, hogy a jog megszerzésének ellenértékeként fizetett összeg a létesítendő ingatlan vételárába beleszámít. A vevő az ingatlanra vezetett végrehajtás vagy a tulajdonos felszámolása esetén a már kifizetett vételárrész erejéig a jelzálogjogosulthoz hasonló kielégítési pozíciót kap.

Az építményi jog átruházható, de csak oly módon, ha a jog kötelezettje, az eredeti jogosult és az új jogosult a szerződésátruházás szabályainak megfelelő megállapodással az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés szerinti jogok és kötelezettségek teljes köre átruházásra kerül az eredeti jogosultról az új jogosultra. Abban az esetben, amennyiben, amennyiben a társasházi építményi jog jogosultja egyedüli jogosultként elhunyt, a jog főszabály szerint visszaszáll a kötelezettre, aki köteles az örökösnek visszafizetni az adásvételi szerződés szerint már megfizetett vételár(rész) összegét, a befizetés időpontjától számított kamattal együtt.

Az üzleti élet szempontjából a társasházi építményi jog célja, hogy a folyamatban lévő társasházi beruházásokhoz kapcsolódó kockázatokat kezelhetőbbé tegye, és biztonságosabbá váljon az újépítésű projekteknél ismert, előértékesítési fázis során történő, úgynevezett „tervezőasztalról” történő lakásvásárlás. A vevő nem pusztán kötelmi igénnyel rendelkezik, hanem már az építkezés ideje alatt dologi jogi pozíciót kap az adott lakáson, amelyhez a befizetett vételárrészei kapcsolódnak, és amely a végén tulajdonjoggá alakul; ez vevői oldalról kevésbé kockázatossá, ezáltal egyben vonzóbbá is teheti az ilyen projektekbe történő, korai beszállást. A beruházók számára az előértékesítés és a projektfinanszírozás tervezhetőbbé válhat, mert a vevők erősebb jogi védelem mellett kötnek szerződést, a bankok oldalán pedig az jelent új lehetőséget, hogy a társasházi építményi jog már az építés fázisában jelzáloggal megterhelhető, így a fedezet jóval korábban, strukturáltabban jelenik meg.

Összességében a társasházi építményi jog bevezetése egy olyan, több jogszabályt érintő reform, amely egy új dologi jogi eszközzel igyekszik egyszerre erősíteni a vevők, a finanszírozó bankok és a fejlesztők pozícióját. Ha a gyakorlatban is beválik, a konstrukció mérsékelheti az új építésű társasházi projektek körüli bizonytalanságokat, javíthatja a vevői bizalmat, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az új lakások piaca kiszámíthatóbb és az Otthon Start Programmal történő kombinálással együtt még finanszírozhatóbb és ezáltal vonzóbb legyen a következő években a vevők számára.

dr. Gortva Martin / dr. Orbán Aliz

Amikor a GDPR már nem segít – egy online kaszinó és a hozzáférési jog határai

Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) jelentős előrelépést jelentett a személyes adatok védelme tekintetében, azonban az érintettek sokszor visszaélésszerűen élnek a GDPR által biztosított jogaikkal, amely jelentősen megnehezíti az adatkezelők mindennapjait.

Egy friss ítélet azonban rámutatott: a hozzáférési jognak is vannak korlátai. A Landgericht Dortmund (Dortmundi Regionális Bíróság) egy online kaszinó ügyében kimondta, hogy az érintetti jogokat nem lehet visszaélésszerűen gyakorolni.

Miről szólt az ügy?

A dortmundi bíróság 2025. április 8-án egy online szerencsejátékkal kapcsolatos ügyben hozott döntést, melyben a GDPR által garantált, az érintett hozzáféréshez való jogának visszaélésszerű gyakorlását állapította meg a bíróság.

Az érintett – aki korábban egy online kaszinóban játszott – kártérítési pert kívánt indítani, mivel az adott kaszinó egy ideig engedély nélkül működött Németországban. A játékos azt állította, hogy ezen időszakban jelentős befizetéseket teljesített a kaszinó felé, mely befizetések teljes összegét nem veszítette el a szerencsejáték során, így a kaszinó köteles az el nem veszített összeget visszafizetni, ezért szerette volna ezt a veszteséget bíróság előtt érvényesíteni. Csakhogy nem tudta, hogy mikor és pontosan mennyi pénzt veszített, nem készített, vagy már nem voltak meg neki saját feljegyzései a játszmákról és a veszteségekről, nem tudta alátámasztani, hogy a kaszinóban nem veszítette el a teljes befizetett összeget és megjelölni sem tudta, hogy ha nem veszített el mindent, akkor mekkora összeggel tartozik neki a kaszinó.

A szerencsétlenül járt játékos a felmerült probléma megoldását a GDPR által garantált hozzáférési jogban próbálta megtalálni. Élelmes módon arra gondolt, hogy a személyes adat GDPR szerinti fogalmába a lejátszott játékok, valamint azok eredményei beletartoznak és tekintettel arra, hogy a játékok adatai szükségesek egy esetleges vita rendezéséhez alappal feltételezte, hogy a kaszinó ezeket az adatokat tárolja is saját védelme érdekében.

Alanyunk ennek megfelelően élve a GDPR által garantált lehetőséggel hozzáférési kérelmet nyújtott be a kaszinóhoz; kérte, hogy adják át neki az összes rá vonatkozó adatot, így a játszmák és veszteségek adatait is, annak érdekében, hogy kiszámíthassa, pontosan mekkora összeget is követelhetne vissza.

Terve azonban már az első lépcsőfoknál megakadt: a kaszinó a kérelmét elutasította, mivel azt visszaélésszerű kérésnek vélte, az adatokat nem adta át, melyet azzal indokoltak, hogy azokat nem a GDPR céljaival összhangban álló célra, hanem egy a GDPR-tól független alapon indítandó per előkészítésére kívánta felhasználni a kérelmező.

Az érintett a kaszinó elutasítását jogszerűtlennek tartotta, ezért bírósághoz fordult, kérte az adatok kiadását és amennyiben az adatok alapján a kaszinó ténylegesen tartozik, a marasztalását is az el nem vesztett összegek erejéig. A felperes várakozásaival ellentétben azonban a bíróság a kaszinónak adott igazat, a bíróság szerint a kérés joggal való visszaélésnek minősült, így az adatok hiányában a marasztalási kérést is elutasította.

Miért visszaélés?

A GDPR 12. cikk (5) bekezdése b) pontja szerint az adatkezelők megtagadhatják a hozzáférést, ha a kérelem „egyértelműen megalapozatlan” vagy „túlzó”. A bíróság úgy értelmezte a GDPR rendelkezését, hogy ez a felsorolás nem teljeskörű és kizárólagos, más, visszaélésszerű helyzetek fennállása esetén is megalapozottan tagadhatja meg egy adatkezelő a hozzáférési kérés teljesítését.

Az ítéletben hangsúlyozták: a hozzáférési jog célja nem az, hogy valaki a GDPR-t pereskedés előtt vagy annak során bizonyíték gyűjtésre használja, hanem az adatkezelési folyamatok átláthatóságának biztosítása, valamint lehetőség teremtése arra, hogy az érintett ellenőrizhesse, hogy az adatkezelésre jogszerűen, illetve az adatkezelő által nyújtott tájékoztatásnak megfelelően kerül-e sor, erre utal a GDPR 63. preambulumbekezdése is, mely kimondja, hogy „Az érintett jogosult, hogy hozzáférjen a rá vonatkozóan gyűjtött adatokhoz, valamint arra, hogy egyszerűen és észszerű időközönként, az adatkezelés jogszerűségének megállapítása és ellenőrzése érdekében gyakorolja e jogát.” az esetünkben azonban a felperes nem azt akarta ellenőrizni, hogy a kaszinó milyen adatokat kezel róla és azokat megfelelően kezeli-e, hanem kizárólag azt szerette volna megtudni, hogy mennyi pénzt veszített, és ezt kártérítési igényének alapjául akarta felhasználni.

A bíróság továbbá összehasonlította az ügybéli helyzetet más, hasonló helyzetekkel, ahol az érintett nem fér hozzá saját adataihoz. Ilyen helyzet tipikusan az egészségügyi adatokhoz való hozzáférésnél áll fenn: egy beteg sokszor nem tud hozzáférni, nem rendelkezik az összes rá vonatkozó információval, lelettel, eredménnyel. Neki valóban nincs más reális lehetősége, csak az orvosnál tárolt adatok megismerése, és nem elvárható tőle, hogy ezekről nyilvántartást vezessen akár évekre visszamenőleg. A bíróság álláspontja szerint azonban egy játékos esetében – aki maga is vezethetett volna nyilvántartást a veszteségeiről – nem áll fenn ugyanez a szükséghelyzet.

A bíróság szerint ezért a felperes kérelme már túlmutat a GDPR által garantált jog célján, és a jog ilyen gyakorlása visszaélés szerű joggyakorlás. Ez az ítélet ritka példa arra, hogy egy bíróság a hozzáférési jogot megtagadta joggal való visszaélésre hivatkozva.

Az ítélet azért is különleges jelentőséggel bír, mivel általánosságban a bíróságok inkább az érintettek oldalán állnak, és szűken értelmezik az „abuse of rights” (joggal való visszaélés) fogalmát. Most azonban a dortmundi bíróság rámutatott:

• A GDPR nem használható minden célra, különösen nem polgári jogi perek előkészítésére.
• Az adatvédelemre létrejött jogszabályok nem helyettesítik a polgári eljárásjog által garantált eljárás során alkalmazható információgyűjtési cselekményeket.

Ez egyfajta figyelmeztetés mind az érintetteknek, mind a jogászoknak: a GDPR erős eszköz, de nem svájci bicska, amit bármilyen célra elő lehet húzni.

Az Európai Bíróság (CJEU) több ügyben (például C-307/22, C-416/23, C-38/21) kimondta, hogy az uniós jog tiltja a jogok visszaélésszerű gyakorlását. Ez az általános elv most a GDPR kapcsán is alkalmazást nyert egy egyedi ügyben.

Mit jelent ez nekünk Magyarországon?

Tekintettel arra, hogy a döntés Németországban született, magyar felhasználókra egyelőre nincs hatása. Ha a gyakorlat átvételre kerül, akkor a GDPR továbbra is védi az érintettek jogait, ha azt szeretnénk tudni, hogy egy adatkezelő mit tárol rólunk és milyen alapon, valamint azt mire használja fel, ezekhez jogunk van hozzáférést kérni, de a hozzáférési kérelmet a GDPR valódi céljára érdemes használni. Így, ha ellenőrizni szeretnénk, hogy egy webáruház törölte-e a régi címünket, vagy ha gyanús adatkezelést tapasztalunk, nyugodtan adjuk be a kérelmet, azonban várhatóan nem használhatjuk majd a GDPR-t „fegyverként” vagy kiskapuként. Ha perelni akarunk valakit és nem tudjuk, hogy pontosan mit is szeretnénk kérni, a szükséges információkat, bizonyítékokat a polgári peres szabályok szerint érdemes beszereznünk, nem az adatvédelem eszközeivel visszaélve.

dr. Humbert Kitti / Fischer Zoltán

Bértranszparencia irányelv: Annak hátteréről és az egyes rendelkezések alóli mentesülés lehetőségeiről

Az Európai Unió 2023/970 számú bértranszparencia irányelve jelentős változásokat hoz a munkáltatók (illetve munkavállalók) számára. A szabályozás célja, hogy elősegítse az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének érvényesülését, és célja, hogy láthatóvá tegye a nemek közötti bérkülönbségeket. Bár a legnagyobb adminisztratív terhek elsősorban a nagyobb, legalább 100 munkavállalót foglalkoztató munkáltatókra nehezednek, de a kisebb cégek sem maradnak érintetlenek. A bértranszparencia irányelvet a tagállamoknak 2026. június 7-ig kell átültetniük a nemzeti jogba, ami azt jelenti, hogy a ezeket a szabályokat valószínűleg jövő nyártól kezdve kell majd kötelezően alkalmazni a hazai munkáltatóknak.

A 100 munkavállaló alatti cégekre nem terjed ki a rendszeres bérkülönbség-jelentési kötelezettség és nem is szükséges közös bérértékelést lefolytatniuk a munkavállalói képviselőkkel, ha indokolatlanul, legalább 5%-os eltérés mutatkozna a női és a férfi munkavállalók átlagos bérszintje között. Továbbá ezen munkáltatók nem is lesznek kötelesek adatokat beküldeni a hatóság részére vagy nyilvánosságra hozni a bérkülönbségeket. Az előzőknek tehát a fordítottja igaz a nagyobb méretű munkáltatók esetében, akiknek a bérértékelésen túl korrekciós és megelőző intézkedéseket is ki kell dolgozniuk az irányelv szerinti egyenlő bér érvényesülése végett.  Megjegyezzük, hogy a magyar szabályozás meghatározhat az irányelvnél szigorúbb szabályokat is, így akár valamennyi munkáltatóra azonos szabályokat is előírhat, azonban egy ilyen szigorúbb szabályozás valószínűsége nagyon alacsony. Az irányelv hosszútávú hatása ettől függetlenül vélhetően ezen munkáltatókat is eléri, hiszen – ahogy lentebb kifejtésre kerül – a munkavállalók információt kérhetnek a bérezésekről.

 Szabályok, amelyek alól nincs kivétel

Fontos látni, hogy az irányelv általános átláthatósági szabályai minden munkáltatóra vonatkoznak, mérettől függetlenül. Az állásra pályázókat minden esetben előzetesen tájékoztatni kell a kezdő fizetésről vagy fizetési sávról, valamint nemileg semleges nyelvezetet kell használni mind az álláshirdetésekben, mind az álláshelyek megnevezése során. A pályázókat nem lehet majd megkérdezni a korábbi vagy a jelenlegi fizetéséről sem. A munkavállalók díjazásának, bérszintjének és bérnövekedésének meghatározásához használt kritériumokat minden munkáltatónak objektíven és nemsemlegesen kell meghatároznia, és azokat könnyen hozzáférhetővé kell tenni a munkavállalók számára. A munkavállaló kérésére minden munkáltató köteles lesz kiadni a munkavállaló egyéni bérszintjére és a vele azonos vagy egyenlő értékű munkát végző kollégák nemek szerinti átlagos bérszintjére vonatkozó adatokat. Továbbá – a jelenlegi általános piaci gyakorlattól eltérően – azt sem lehet majd megtiltani a munkavállalóknak, hogy a bérükről egyeztessenek egymással vagy azt akár közzé tegyék. Fontos kiemelni, hogy egy esetleges jogvitában a munkáltatónak kell majd bizonyítania, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés.

Hogyan kell számítani a munkavállalói létszámot?

Feltételezhetően a jogszabály hatályba lépésétől a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) szerinti definíció szerint szükséges meghatározni a munkavállalói létszámot, így a csoportszinten történő számítás miatt akár kisebb munkáltatók is a jogszabály szigorúbb rendelkezései alá kerülhetnek.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Míg a nagyobb cégeknek rendszeresen kell majd adatokat gyűjteniük, jelentéseket készíteniük és azok alapján intézkedniük, addig a kisebb vállalkozások számára a szabályozás inkább a mindennapi működés átláthatóságának biztosítását jelenti. Bár adminisztratív jelentési kötelezettségük nincs, a munkaerőpiacon való megjelenésüket és a belső bérezési rendszereiket is sokkal átláthatóbban kell működtetniük a jövőben.

Ennek okán valamennyi munkáltató részére javasolható, hogy kezdje meg a felkészülést a jogszabályváltozásokra, főként az egyes HR folyamatok esetében.

dr. Somlóvári Zsófia / dr. Tóth Bence

Interjú dr. Kapolyi Józseffel a BBJ Top Legal Executives 2025 összeállításában

A Budapest Business Journal Top Legal Executives 2025 című összeállításában interjút közölt dr. Kapolyi Józseffel, irodánk alapító partnerével. Dr. Kapolyi József, aki évtizedek óta meghatározó szerepet tölt be az üzleti jogi szférában, a BBJ megkeresésére kifejtette szakmai véleményét a mesterséges intelligencia jogi kihívásairól, az AI rendelet lehetséges következményeiről, valamint a jogászi hivatás aktuális tendenciáiról és lehetőségeiről.

A beszélgetésben szó esik arról is, hogyan ötvözi irodánk a technológiai nyitottságot a szakterületi specializációval, és milyen szemlélettel támogatjuk a fiatal jogásznemzedékek szakmai fejlődését.

 

Legal500 EMEA 2025: újabb siker a Kapolyi Ügyvédi Irodában

Örömmel jelentjük, hogy a Kapolyi Ügyvédi Iroda több jogterületen is bekerült a Legal500 EMEA 2025. évi kiadványába. Ezen elismerés is azt mutatja, hogy csapatunk szakmai felkészültsége és ügyfélközpontú gondolkodása továbbra is értéket képvisel az üzleti jogi piacon.

A kiadvány idén is kiemelte irodánk tevékenységét banki, pénzügyi, valamint tőkepiaci, ingatlan-és építési jogi, társasági jogi, valamint vitarendezési területen.

Külön büszkeség számunkra, hogy szakértelmük alapján kollégáinkat egyénileg is értékelték: dr. Krezinger Viktor Next Generation Partner, dr. Habóczky Sándor Leading Partner, míg dr. Gortva Martin Leading Associate kategóriában részesült elismerésben.

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindenekelőtt ügyfeleinknek, akiknek bizalma és visszajelzései nélkül ezek az eredmények nem születhettek volna meg. Köszönjük továbbá csapatunk minden tagjának a mindennapi munkát, szakmai hozzáállást és kitartást, amelyek alapját képezik az iroda folyamatos fejlődésének.

Továbbra is elkötelezetten dolgozunk azon, hogy ügyfeleink számára magas színvonalú, megbízható jogi támogatást nyújtsunk a gazdasági élet változatos kihívásai során.

 

A Kapolyi Ügyvédi Iroda ismét a Chambers Europe rangsorában

A Kapolyi Ügyvédi Iroda ismét bekerült a rangos Chambers Europe 2025 kiadványába, amely Európa vezető ügyvédi irodáit és jogi szakembereit rangsorolja. Az iroda a Bank- és pénzügyi jog, valamint az Ingatlanjog területén kapott elismerést, amely visszatükrözi szakterületein végzett következetes és magas színvonalú munkáját.

A Chambers Europe egyénileg is rangsorolta Irodánk szakembereit:

„Ez az elismerés nemcsak csapatunk szakmai elhivatottságát tükrözi, hanem ügyfeleink folyamatos bizalmát is, amely nélkül ezek a helyezések nem születhettek volna meg. Köszönjük partnereinknek, hogy évről évre velünk tartanak, és inspirálnak bennünket a fejlődésre” – mondta dr. Kapolyi József, a Kapolyi Ügyvédi Iroda alapító partnere.

A Chambers Europe 2025 kiadvány teljes rangsora és további információk elérhetők a Chambers hivatalos weboldalán.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda a Chambers Global 2025 rangsorában – Nemzetközi elismerés a bank- és finanszírozási jog területén

Örömmel osztjuk meg, hogy a Kapolyi Ügyvédi Iroda szerepel a Chambers Global 2025 kiadványában, amely a bank- és pénzügyi jogi területen nyújtott szakértelmét ismeri el. Ez a rangos elismerés visszaigazolja irodánk növekvő szerepét a nemzetközi jogi piacon, és kiemeli szakértelmünket a határokon átnyúló tranzakciók és multinacionális ügyfelek képviselete terén.

A Chambers Global Guide több mint 200 joghatóságban vizsgálja a világ vezető ügyvédi irodáit, ügyvédeit és vállalati jogtanácsosait, és azok munkáját értékeli, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak nemzetközi és több jogrendszert érintő ügyekben. Míg a Chambers Europe az egyes európai országok jogi piacára összpontosít, addig a Chambers Global kifejezetten azokat az irodákat ismeri el, amelyek jelentős nemzetközi jelenléttel és határokon átnyúló tapasztalattal rendelkeznek. E rangsorban való szereplésünk bizonyítja, hogy csapatunk sikeresen navigál a komplex nemzetközi jogi kihívások között, és megbízható partnerként támogatja ügyfeleit globális szinten is.

Különösen büszkék vagyunk arra, hogy Banking and Finance csapatunk érdemelte ki ezt a rangos elismerést. Köszönjük a szakterület vezetőinek, dr. Ferenczy Balázsnak és dr. Krezinger Viktornak, valamint a csapat két meghatározó tagjának, dr. Menyhárt Ádámnak, dr. Somlóvári Zsófiának és dr. Dénes Erzsébetnek, akik munkájukkal hozzájárultak ehhez a sikerhez.

Hálásak vagyunk ügyfeleink és kollégáink bizalmáért és támogatásáért, és továbbra is elkötelezetten dolgozunk azon, hogy a legmagasabb színvonalú jogi szolgáltatásokat nyújtsuk nemzetközi szinten is.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda sikeres részvétele Shenzhenben, a 31. ETOUCE Investment and Immigration Summit-on

Kollégáink, dr. Kapolyi József és dr. Gortva Martin, LL.M., büszkén képviselték irodánkat a 31. ETOUCE Investment and Immigration Summit rendezvényen, amelyet 2024. november 19. és 21. között tartottak Kínában, Shenzhen városában. Az esemény nagy sikerrel zárult, és kiváló platformot biztosított arra, hogy szakmai kapcsolatokat építsünk és értékes tapasztalatokat cseréljünk az iparág vezető szereplőivel.

Dr. Kántor Balázs a Kapolyi Ügyvédi Iroda új partnere és adójogi csoportjának új vezetője

Örömmel jelentjük be, hogy a Kapolyi Ügyvédi Iroda adójogi csoportjának új vezetője, és egyben az iroda új partnere dr. Kántor Balázs ügyvéd és adószakértő. Dr. Kántor Balázs több mint 15 év tapasztalattal rendelkezik az adójog területén, különösen belföldi és nemzetközi ingatlan, finanszírozási, és M&A tranzakciókat, értékpapírügyleteket, továbbá adópereket illetően. Dr. Kántor Balázs a Chambers Europe, a Legal500, és az International Tax Review által az adójog területén Magyarország vezető jogászai között rangsorolt ügyvéd. Korábban a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda (korábbi Clifford Chance) adójogi csoportját vezette.

Dr. Kántor Balázs érkezése kapcsán a következőképpen nyilatkozott: „A Kapolyi Ügyvédi Iroda hagyományosan magas színvonalú jogi tanácsadási tevékenységét kívánjuk ötvözni hasonlóan magas szintű adójogi tanácsadással. Célunk, hogy az ügyfelek komplex jogi természetű problémáira olyan megoldást tudjunk kínálni, és tranzakcióik során olyan tanácsot tudjunk adni, ami minden adózási aspektust figyelembe vesz. Emellett a meglévő tapasztalatokra támaszkodva bővíteni kívánjuk ügyfeleink képviseletét is adójogi jogvitáikban. Azt szeretnénk elérni, hogy jelenlegi és leendő ügyfeleink biztosak lehessenek benne, az általános jogi tanácsadás mellett a lehető legmagasabb színvonalú adótanácsadási szolgáltatást is nyújtunk a számukra.”

Dr. Kapolyi József, a Kapolyi Ügyvédi Iroda alapító partnere így fogalmazott: „Örömmel üdvözlöm dr. Kántor Balázst, irodánk új partnerét, az adójogi csoport új vezetőjét. Balázs érkezése mind nekünk, mind ügyfeleinknek új lehetőségeket teremt. Szakértelme a garancia arra, hogy ügyfeleink adójogi problémáit a legmagasabb színvonalon oldjuk meg. Biztos vagyok benne, hogy együttműködésünk révén ügyfeleinknek hatékony és eredményes jogi tanácsokat tudunk adni adójogi kérdésekben is.”

Dr. Kántor Balázs kinevezésével a Kapolyi Ügyvédi Iroda tovább erősíti elkötelezettségét aziránt, hogy ügyfeleinek komplex és magas színvonalú jogi szolgáltatásokat nyújtson, különös tekintettel az adójogi kérdésekre. Az iroda célja, hogy ügyfelei minden jogi és adójogi kihívásra professzionális megoldásokat találjanak, ezzel is elősegítve üzleti céljaik megvalósítását.