szerző: dr. Ferenczy Balázs József

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, Gyakran Ismételt Kérdések formájában tájékoztatót tett közzé a törlesztési moratóriummal, valamint a pandémiával összefüggő felügyeleti intézkedésekkel kapcsolatban (Tájékoztató). A Tájékoztató célja, hogy a gyakorlatban felmerülő kérdéseket a Felügyelet álláspontja szerint a fizetési moratóriumról szóló kormányrendelet és végrehajtási rendeleteinek főszabályaihoz – többek között az ügyfél jogosítványai körébe/uralma alá telepített, a hitel-, kölcsön-, valamint pénzügyi lízingszerződések esetén automatikusan alkalmazandó fizetési moratórium alóli mentességet eredményező, ún. opt-out joghoz – igazítsa.

Jelen recenzióban a vállalati szférát érdeklő fontosabb MNB megállapításokból, ajánlásokból szemezgettünk.

1. Ha az ügyfél nem kíván élni a fizetési moratórium jogszabály által biztosított lehetőségével, erről tájékoztatnia szükséges a hitelezőt annak érdekében, hogy az a törlesztőrészletet (pl.: csoportos beszedéssel) leemelhesse. Az ügyfelek nyilatkozatainak feldolgozása és a rendszerekbe történő beállítása több napot is igénybe vehet. Kérdés, hogy erre az esetkörre milyen iránymutatást ad az MNB?

Az MNB álláspontja szerint az intézményi operációs működésből eredően természetszerű, hogy bizonyos időbe telik a nyilatkozatok feldolgozása. Mindegyik fél érdeke, hogy ez az idő minél rövidebb legyen, ezért az MNB elvárása szerint az intézmény mindenkor törekedjen arra, és olyan megoldásokat alkalmazzon, amelyek biztosítják a nyilatkozatok lehető leghamarabb, de maximum 5 munkanapon belül történő feldolgozását. Az MNB elvárja továbbá, hogy az így meghatározott időpontig befogadott nyilatkozatban foglaltakat az intézmény az adós szándékának megfelelően érvényesítse. Mindemellett az MNB azt is elvárja, hogy az intézmények általános tájékoztatóikban, valamint a fizetési szándék jelzését követően haladéktalanul hívják fel az adósok figyelmét a nyilatkozatok feldolgozásának időigényességére. Amennyiben az ügyfél az adott hónapban esedékes törlesztőrészletet átutalással, vagy befizetéssel – akár késedelmesen – törleszti, az MNB szintén elvárja az intézményektől, hogy az átutalást, illetve a befizetést az adott havi törlesztési kötelezettség teljesítéseként, és adott hónapban a moratórium mellőzéseként értékelje.

2. Hogyan kell kezelni azt az esetet, hogy ha az ügyfél arról nyilatkozott, hogy nem kíván élni a moratóriummal (opt out-ban van), de nem teljesít fizetési esedékességkor, vagy csoportos beszedés esetén nincs elegendő fedezet a számláján?

A vonatkozó kormányrendeletek nem tartalmaznak erre az esetkörre rendelkezést, ezért az MNB álláspontja szerint beszedések esetében a szerződéses környezetben foglalt rendelkezéseknek (üzletszabályzatnak, ÁSZF-nek, stb.) megfelelően kell eljárni. Vagyis, ha például az intézmény ezen rendelkezések szerint az adott havi törlesztőrészlet esedékességét követő 10 napig emelte le automatikusan a törlesztőrészletet, akkor ezt követően is ennek megfelelően járjon el azzal, hogy az adott havi törlesztőrészletet legkésőbb a következő havi törlesztőrészlet esedékességéig próbálja beszedni. Az adóst pedig ezen időszak elteltétől terjedő időszak eredménytelen eltelte esetén tekintse ismételten fizetési moratórium alatt állónak, azzal, hogy késedelmi kamatok, díjak felszámítására ezen törlesztőrészlet esetében sincs lehetőség a fizetési moratórium időtartama alatt.

Amennyiben a szerződéses rendelkezések a fentiek kapcsán iránymutatást nem rögzítenek, az MNB iránymutatása szerint jó gyakorlat, ha az intézmény 1-2 napos, legfeljebb 5 munkanapos türelmi időt biztosít a havi törlesztőrészletek megfizetése esetében, azaz, ha az ügyfél ezen türelmi időn belül megfizeti a havi törlesztőrészletet, a fizetési kötelezettséget az intézmény határidőben teljesítettnek tekinti. Az MNB ajánlása szerint jó gyakorlat továbbá, ha ezen időszakban az intézmény felveszi a fogyasztóval a kapcsolatot a fizetési szándékát illetően. Az ügyfél aktív magatartását (pl. átutalás, befizetés) igénylő teljesítések elmaradása esetén az ügylet automatikusan a fizetési moratórium hatálya alá kerül.

3. Hogyan alakul a biztosítékok (garancia, zálogjog) sorsa a fizetési moratóriumra tekintettel, az akadálya-e a szükséges további biztosítékok megkövetelésének?

Az MNB aláhúzza, hogy a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja. E rendelkezés irányadó arra az esetre is, ha a garanciaszerződés lejárt volna év vége előtt: ennek futamideje a moratóriummal ugyanúgy kitolódik és meghosszabbodik. Valamint a készletfinanszírozó hitelek esetén is megfelelően alkalmazandó: a hitelnyújtó nem köteles zálogjogának törlésére, a közraktári jegy kiadására mindaddig, amíg az adós nem teljesítette fizetési kötelezettségét. Fontos, hogy mindezek mellett az MNB álláspontja szerint, amennyiben a hitelnyújtó megállapítja, hogy kiegészítő fedezetre van szüksége (a moratóriumtól független ok miatt), úgy a fizetési moratórium nem akadálya annak, hogy a hitelnyújtó további biztosíték bevonását követelje meg.

4. Várható-e részletszabályok meghatározása arra vonatkozóan, hogy a moratóriummal érintett ügyfelek esetében hogyan kell eljárni a nem-teljesítés, átstrukturálás meghatározása során?

Az MNB álláspontja szerint a 47/2020. Korm. rendelet által kihirdetett fizetési moratórium nem eredményezi automatikusan az érintett kitettségeknek a CRR szerinti default, a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet szerinti nemteljesítő, illetve átstrukturált követelés kategóriákba történő átsorolását, továbbá az IFRS 9 sztenderd alkalmazásában a hitelkockázat növekedésének kötelező megállapítását, a Stage 2 kategóriába történő átsorolást. Mindezeket illetően minden kitettség esetében egyedileg szükséges megállapítani az átsorolás szükségességét. Ezt fogalmazta meg az Európai Bankhatóság által 2020. március 25-én megjelentetett közleménye, valamint részben a 2020. április 2. napján megjelent ajánlása is, és az MNB által a közeljövőben – várhatóan 2020. II. negyedév végéig – kiadandó vezetői körlevélben is ez az álláspont kerül majd – további részletszabályok megfogalmazása mellett – megerősítésre.

5. Terhelik-e a késedelem jogkövetkezményei azokat az ügyfeleket, akik a fizetési moratórium időtartama alatt kilépnek a fizetési haladék hatálya alól, és befizetési kötelezettségüknek késedelmesen tesznek eleget?

Az MNB álláspontja szerint a késedelem jogkövetkezményei a fizetési moratórium időtartama alatt nem terhelik az ügyfeleket, így sem az úgynevezett türelmi időszakban, sem pedig attól függetlenül nincs jogkövetkezménye a késedelmes teljesítésnek.

6. Az építkezés ütemét követő, készültségi fokhoz igazodó, szakaszos folyósítású hitelek kezelhetőek-e oly módon, hogy az intézmény a 2020. március 18., 24:00 órakor még nem folyósított részek vonatkozásában is biztosítja az ügyfelek számára a fizetési moratóriumot.

A 47/2020. Korm. rendelet alapján a fizetési moratórium nem vonatkozik a 2020. március 18. napján, 24:00 követően folyósított hitelrészletekre, így azokból eredő fizetési kötelezettségekre. Az MNB ugyanakkor  jó gyakorlatnak tekinti, ha az intézmény a 2020. március 18. napján, 24:00 órakor még nem folyósított részek vonatkozásában is biztosítja az ügyfelek számára a fizetési moratóriumot, és ezáltal a szerződések egységes, átlátható kezelését.

7. A moratórium a tőkén és kamaton kívül csak a díjakra vonatkozik, a költségekre nem?

Az MNB álláspontja szerint a 47/2020. Korm. rendelet szerint a moratórium a hitel-, kölcsön, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségre vonatkozik, így a fizetési haladék csak a fent említett szerződésekben előírt, fent említett fizetési kötelezettségeket érinti, az adósra áthárított költségre a moratórium nem vonatkozik. Az MNB álláspontja szerint értelmezésüket támasztja alá, hogy az Fhtv. 17/E. §-a a díjaktól elkülönülten, költségként nevesíti a harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a fogyasztóra áthárítható módon felmerülő költségeket.

8. A 62/2020 Korm. rendelet 2.§-ában szabályozott kamat, díj elszámolási logika csak lejárattal rendelkező hitelügyletek esetén alkalmazható, revolving típusú lejárat nélküli termékre nem. Ezen termékek esetében sem a futamidő meghosszabbítása, sem egyenletes törlesztőrészlet meghatározása, sem a törlesztőrészlet fixálása a keretből történő lehívás miatt nem végrehajtható. Megfelelő-e, ha a folyószámlahitelnél és a hitelkártyánál a moratórium alatt meg nem fizetett kamatot a moratórium utáni 12 hónapban kell megfizetni.

A fizetési moratóriumot csak a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni. Az MNB fontosnak tartja tehát kiemelni, hogy a szakaszos folyósítású vagy szakaszosan lehívható kölcsönök tekintetében a 2020. március 18. után folyósított vagy lehívott összegeket nem érinti a moratórium.

A 62/2020. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések csak a futamidővel rendelkező konstrukciókra állapítanak meg rendelkezéseket. A futamidővel nem rendelkező hitelek esetén az MNB értelmezése szerint a moratóriumot követően azonnal esedékessé válik a visszafizetés.

Az MNB azonban a jogalkotó céllal összhangban elvárja a futamidővel nem rendelkező termékek esetén is, hogy az ezekből eredő elmaradt kamatbevételek moratóriumot követő rendezése se egyszeri törlesztéssel, hanem hosszabb időszakra szétosztva valósuljon meg annak érdekében, hogy a visszafizetés ne jelentsen a hitelfelvevők számára aránytalan terhet. A részletfizetési lehetőség a Hpt. 279. § (16) bekezdése alapján biztosítható. E nem kedvezőtlen, egyoldalú szerződésmódosításról az ügyfeleket a jogszabályi, illetve szerződéses rendelkezéseknek megfelelően tájékoztatni szükséges. Az MNB álláspontja szerint jó gyakorlatnak tekinthető, ha az intézmények a szóban forgó ügyletek esetében is 12 hónapos részletfizetési lehetőséget biztosítanak. A részletfizetési lehetőség egyoldalúan meghatározott időtartama előtörlesztéssel rövidíthető, de arra is lehetőség van, hogy az ügyfél kezdeményezésére az egyoldalú módosítással adott részletfizetési lehetőség időtartamától a szerződést közös megegyezéssel módosítva térjenek el a felek.

A fentiek mellett az MNB, külön oldalt hozott létre a koronavírus-helyzettel kapcsolatos gazdasági-pénzügyi válaszlépésekre vonatkozó intézkedésekre vonatkozóan. Az oldal folyamatosan frissülő adatbázisából további fontos és naprakész információk tudhatóak meg a lakossági, vállalati és pénzügyi szektort érintő legfontosabb szabályozói válaszlépésekről.

szerző: dr. Mild Adrienn

A Kormány az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján a 102/2020. (IV. 10.) kormányrendelettel szabályozta a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezéseket (a továbbiakban: „Rendelet”). A Rendelet 2020. április 11. napján lépett hatályba és a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig hatályban marad.

A Rendelet speciális rendelkezéseket alkalmaz a jogi személyek testületei szerveinek (pl. taggyűlés, tagok gyűlése, közgyűlés, igazgatóság, felügyelő bizottság, stb.) vészhelyet ideje alatti működésére vonatkozóan. Fontos megjegyezni, hogy a Rendelet előírásait a hatályba lépését megelőzően, de a veszélyhelyzet kihirdetését követően lejárt határidők, továbbá azon személyek esetében is alkalmazni kell, akik megbízatása, kinevezése, illetve választott tisztsége a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de a Rendelet hatályba lépését megelőzően szűnt meg és a Rendelet hatályba lépéséig e személyt vagy helyette más személyt nem bíztak meg, neveztek ki vagy választottak meg.

Jelen cikkünkben a Ptk. által szabályozott jogi személyekre vonatkozó előírásokat gyűjtöttük össze. A nyilvánosan működő részvénytársaságokra (nyrt.-kre) vonatkozó specifikus rendelkezéseket korábban külön cikkben gyűjtöttük össze.

A jogi személy, így a gazdasági társaság döntéshozó szervének ülése (taggyűlés, tagok gyűlése, közgyűlés, stb.) személyes jelenléttel nem tartható meg (ez vonatkozik a Rendelet hatálybalépéskor már összehívott ülésre is). Amennyiben megvalósítható, a tagok az üléseken elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vehetnek részt, vagy ülés tartása nélkül határoznak – amennyiben ezt törvény nem zárja ki és az ügyvezetés ezt kezdeményezi –, amire akkor is lehetőséget ad a Rendelet, ha a jogi személy létesítő okirata (a továbbiakban: „létesítő okirat”) az ülés tartása nélküli döntéshozatalról és annak feltételeiről egyébként nem rendelkezik.

Ha a létesítő okirat rögzíti az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak szabályait, úgy annak rendelkezései az irányadók. Amennyiben nem, úgy azokat az ügyvezetés jogosult megállapítani, de néhány garanciális szabályt be kell tartani:

• A tagokat minden esetben tájékoztatni kell a napirendről, és közölni kell velük a határozatok tervezetét,
• Elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlét esetében meg kell határozni ezen eszközöket és informatikai alkalmazásokat, valamint a személyazonosság igazolásának módját (amennyiben a jogi személy ügyvezetése a tagokat vagy azok képviselőit személyesen nem ismeri),
• ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén (a) a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani, és az akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely/székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezetek megjelölése, sorszáma és az arra adott szavazat; (b) a határozathozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén, (c) a szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – vagy ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt három napon belül közli a tagokkal; (d) tag a döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az elektronikus hírközlő eszköz útján való megtartását nem kezdeményezheti; (e) a tag szavazatát – megfelelő formai előírások betartásával – e-mailben is közölheti.

A jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le a döntéshozó szerv ülését és készíti el annak jegyzőkönyvét, rögzítve az ülés megtartásának körülményeit, az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. A jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá, jelenléti ívet nem kell készíteni.

A felügyelőbizottsági tagja és az állandó könyvvizsgáló a döntéshozó szerv ülésén  a jogi személy tagjaival azonos módon (vagyis alapvetően elektronikus hírközlő eszköz útján) vehet részt.

Amennyiben nem megvalósítható a tagok elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvétele az ülésen, vagy az ülés tartása nélküli határozathozatal, úgy az éves beszámoló elfogadásáról, az osztalékról és az egyébként a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, de a jogi személy törvényes működése fenntartásához, a veszélyhelyzet kezeléséhez szükséges és halaszthatatlan ügyekben az ügyvezetés határoz – amennyiben a határozati javaslat ellen a többség nem tiltakozik – azzal azonban, hogy a (i) létesítő okiratot nem módosíthatja, kivéve, ha ezt jogszabály írja elő; (ii) jogutód nélküli megszűnésről nem dönthet; (iii) a jogi személy átalakulását, egyesülését, szétválását nem határozhatja el, folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nem dönthet; (iv) kft. és rt. esetén a jegyzett tőke leszállításáról nem dönthet; (v) pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról csak az ennek teljesítésére kötelezettek előzetes írásbeli hozzájárulásával dönthet.

Kft.-k és zrt.-k tekintetben a Ptk.-ban meghatározott kötelező taggyűlés/közgyűlés összehívása, illetve a törzstőke/alaptőke kötelező leszállítása esetén a kft.-k és zrt.-k a szükséges intézkedésekről a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli taggyűlésen/közgyűlésen kötelesek dönteni.

Az ügyvezetés fentiek szerint meghozott döntése a döntéshozó szerv határozatának minősül (ideértve azt is, hogy e döntéseket kell közzétenni, cégbírósághoz benyújtani), azok végrehajthatók, és az ügyvezetés köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy e döntésekről a tagok tájékoztatást kapjanak, és döntéseiért szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. Az éves beszámoló könyvvizsgálata az ügyvezetés fentiek szerint meghozott határozata alapján elvégezhető, de felügyelőbizottság működése esetén az ügyvezetés a beszámolóról csak akkor dönthet, ha a felügyelőbizottság jelentése a beszámolót elfogadta.

Az ügyvezetés fentiek szerint meghozott döntését a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha azonban a döntéshozó szerv azt megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti ügyvezetés korábbi döntéseiből keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

A jogi személy testületi szervei (ügyvezető testület, felügyelőbizottság, audit bizottság, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerv) az üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján, vagy más, a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a döntéseket írásban is meghozhatja. Ha nincs erre vonatkozó elfogadott eljárásrend, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke határozza meg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail útján) is történhet.

További átmenti szabály, hogy ha a fenti testületi tagok, valamint az állandó könyvvizsgáló megbízatása a veszélyhelyzet időtartama alatt szűnik meg (és akkor is, ha veszélyhelyzet kihirdetése után, de a Rendelet kihirdetése előtt szűnt meg a megbízatásuk és nem neveztek ki helyettük más személyt), úgy a megbízatás a veszélyhelyzet lejártát követő 90. napig fennmarad, és e személyek kötelesek feladataikat ellátni. Kivétel ez alól, ha a tisztség az ilyen személy halála, visszahívása, cselekvőképességének korlátozása, kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével szűnik meg.

Ha pedig a veszélyhelyzet időtartama alatt a fenti testületek tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy az adott testületi tag a koronavírus járvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi testületi tag jogosult a határozathozatalra. Ilyenkor a határozatképességre vonatkozó szabályokat a döntésképes testületi tagok száma alapján kell meghatározni, és határozatot ebben az esetben is szótöbbséggel kell meghozni azzal, hogy a többi testületi tag kiesése esetén a határozathozatalra egy személy is jogosult.

A Klubrádió Vállalkozók Klubja című műsorának vendége volt dr. Ferenczy Balázs, a Kapolyi Ügyvédi Iroda  finanszírozással és banki szabályozással foglalkozó csoportjának vezetője.  A műsor vezetőjével, Kárpáti Ivánnal arról beszélgettek, hogy a koronavírus-járvány miatti fizetési moratórium hogyan  érinti  a hitelpiac szereplőit. A beszélgetés meghallgatható a klubradio.hu-n.

https://www.klubradio.hu/archivum/vallalkozok-klubja-2020-aprilis-06-hetfo-1430-9803

Március 30-án a magyar Országgyűlés megszavazta a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényt (“Koronavírus-törvényt”), ezzel a veszélyhelyzet idejére meghosszabbította a kormány különleges jogrendben fennálló hatalmát, azaz fenntartja a rendeleti törvényhozás lehetőségét, valamint azt, hogy a Kormány egyes törvények alkalmazását felfüggessze, törvényi rendelkezésektől eltérjen, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozzon.

Az Alaptörvény lehetővé teszi a kormány részére, hogy veszélyhelyzet, azaz a jogszabály szerint “élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség” esetén különleges jogrendet vezessen be és tizenöt napig rendeleti úton kormányozzon. A különleges alkotmányos helyzetben meghozott kormányrendeletek a határidő lejártát követően csak akkor maradhatnak hatályban, ha az Országgyűlés felhatalmazást ad erre a kormánynak és a kormány a felhatalmazás szerint meghosszabbítja rendeleteinek hatályát. A koronavírus-törvény ezt a felhatalmazást adja meg a Kormánynak.

Noha a kormány ezt a jogkörét a járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá annak káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából és az arányosság elvének megfelelően gyakorolhatja, kérdéses, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban mekkora szerep juthat az Országgyűlésnek a jogalkotásban. A koronavírus-törvény előírja, hogy a kormánynak rendszeresen be kell számolnia az Országgyűlésnek, abban az esetben, ha nem ülésezik, akkor az Országgyűlés elnökének és a frakcióvezetőknek kell tájékoztatást adnia. Az Országgyűlés a törvényi felhatalmazást bármikor visszavonhatja.

A koronavírus-törvény előírja, hogy az Alkotmánybíróság elnöke és főtitkára gondoskodjon az Alkotmánybíróság veszélyhelyzetben történő̋ folyamatos működéséről, továbbá feljogosítja az Alkotmánybíróságot, hogy ideiglenesen elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz útján ülésezzen, valamint, hogy ügyrendjétől eltérjen.

A jogszabály ideiglenesen megszűnteti az országos és helyi népszavazások kezdeményezésének, valamint az időközi választások kitűzésének lehetőségét és a már kitűzött szavazásokat, választásokat elnapolja a veszélyhelyzet idejére, valamint az önkormányzatok képviselő-testületeinek feloszlatásáról hozott döntések hatályát is meghosszabbítja ugyanerre az időszakra.

A törvény kiegészíti a büntető törvénykönyvet egy új bűncselekménnyel, a járványügyi védekezés akadályozásával. Két új büntetőjogi tényállást határoz meg a törvény:

• a különböző járványügyi intézkedések megsértését, valamint
• a közveszély színhelyén a közveszéllyel összefüggésben az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, illetve a védekezés eredményességének akadályozására vagy meghiúsítására alkalmas rémhírterjesztést.

A jogszabály március 31. napján lép hatályba.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda nemzetközi kapcsolatai révén osztrák, horvát, szlovén, német és olasz ügyvédi irodákkal együttműködésben megvizsgálta, hogy kormányaink milyen intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a piaci gazdaság szereplőinek nehézségeit felmérje és azokra megfelelő segítséget nyújtson. A dokumentum elkészítése során kiemelt figyelmet szenteltünk az árufuvarozást érintő változásokra, így az egyes országokban meghozott általános gazdasági intézkedések összefoglalóját követően, kifejezetten a szállítmányozás területén hozott szabályokat foglaltuk össze.

Angol nyelvű információs anyagunk a magyar, osztrák, horvát, szlovén, német, olasz kormányok legfontosabb gazdasági intézkedéseit tartalmazza a járványügyi helyzetre tekintettel: Coronavirus Guidelines for exporting and importing firms

Ha a dokumentációval kapcsolatban kérdése merülne fel, keressen bennünket bizalommal!