A Kormány járványügyi helyzettel kapcsolatos legfrissebb intézkedéseiről

Megjelent a Magyar Közlöny 2021. évfolyamának 36. száma, amelyben kihirdetésre került a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III.5.) Kormányrendelet (Rendelet). A rendelet 2021. március 8-án lép hatályba A rendeletben található legfontosabb ideiglenes intézkedésekről az alábbiakban olvashatnak.

Általános szabályok

Általános szabályként a Rendelet rögzíti, hogy közterületen és nyilvános helyeken történő találkozásokat köteles mindenki a legszűkebb személyi körre korlátozni, és találkozás esetén a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani.

Települések belterületén, az utcán és a közterületen – az alábbi kivétellel – mindenki köteles az orrot és szájat eltakaró maszkot hordani, azonban a jogalkotó nem korlátozta a hordható maszkok típusát, továbbra is lehet orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, de akár textil vagy más anyagból készült maszkot viselni. 6 éven aluliak és fogyatékossággal élő személyek továbbra sem kötelesek maszkot hordani.

Sporttevékenység egyedül vagy egy háztartáson belüliekkel végezhető, amely során maszkot nem köteles viselni a sportoló.

A Rendelet rögzíti, hogy külterületen, illetve belterületeken található parkok, arborétumok és erdők továbbra is látogathatóak a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint.

Üzletekre vonatkozó szabályok

A kijárási tilalmon kívüli időben március 22-ig a következő üzletekben megengedett a tartózkodás vásárlás:

  • napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszerüzletben,
  • egyéb üzletben (így különösen illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut és higiéniai papírterméket árusítóüzletek),
  • munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletek, (így különösen a járművet, a gépet, az alkatrészt, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletben), ide nem értve a főtevékenységként szórakoztató és háztartási elektronikai eszközöket forgalmazó üzletben,
  • állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletben,
  • mezőgazdasági üzletben, ideértve a műtrágyát értékesítő üzletet és a vágóhidat,
  • kertészeti árudában, a faiskolában,
  • a piacon, a helyi termelői piacon, kivéve ezen felsorolás szerint bezárt üzletek,
  • a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt, az optikai és látszerészeti eszközöket forgalmazó üzletben,
  • az állatgyógyszertárban,
  • az üzemanyagtöltő állomáson,
  • a nemzeti dohányboltban és
  • az újságosnál.

A fentiekben fel nem sorolt üzletek kötelesek zárva tartani.

Az üzletekben a védelmi intézkedések betartásáról az üzlet üzemeltetője, vezetője köteles gondoskodni.

A vendéglátó üzletnek nem kell bezárniuk, azonban kizárólag az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében, az ehhez szükséges időtartamban megengedett az ott tartózkodás.

A rendelet kivételként rögzíti, hogy a nemzetközi nőnapra tekintettel a dísznövényeket árusító üzletek 2021. március 8. napján nyitva lehetnek a kijárási tilalmon kívüli időben.

Szolgáltatási szektor

A Rendelet általánosan rögzíti, hogy március 22-ig a személyes megjelentést igénylő szolgáltatások céljára szolgáló helyiségek vagy helyszínek köteles zárva tartani. Ez alól a Rendeletben rögzített szolgáltatók kaptak csak mentesülést, így a korábbi sajtómegjelentéseknek megfelelően nyitva lehetnek a közlekedési és a szállítási szolgáltatók, valamint a magánegészségügyi szolgáltatók, ideértve a szemüvegkészítést, továbbá azok a helyiségek, amelyek

  • szociális szolgáltatást,
  • postai, a csomagküldő és a házhozszállítási szolgáltatást,
  • totózó és lottózó szolgáltatást,
  • járműszerviz szolgáltatást, a mezőgazdasági és iparigép-szerviz szolgáltatást, a háztartásigép-szerviz szolgáltatást, az épületgépészeti szolgáltatást,
  • informatikai, a kommunikációseszköz-javítási szolgáltatást,
  • temetkezési szolgáltatást,
  • állategészségügyi szolgáltatást,
  • állat-, növényegészségügyi, élelmiszer-vizsgálati laboratóriumi szolgáltatást,
  • élelmiszer-feldolgozási szolgáltatást,
  • közétkeztetési szolgáltatást,
  • állattenyésztési szolgáltatást,
  • ügyvédi szolgáltatást,
  • biztonsági szolgáltatást,
  • épületüzemeltetési és irodai szolgáltatást,
  • járműkölcsönzési és a gépkölcsönzési szolgáltatást,
  • mosási és tisztítási szolgáltatás, és
  • a rendeletben meghatározott jogszabály szerinti pénzügyi szolgáltatást

nyújtók.

Továbbra is csak hivatásos sportolók látogathatják a jégpályákat, uszodákat, edző és fitnesztermeket, egyéb sportlétesítményeket.

Az üzletekre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a szolgáltatók esetén is a helyiség vagy helyszín üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni a szabályok betartásáról.

A Rendelet kiemeli, hogy tilos a játékkaszinóknak, kártyatermeknek a látogatása és ezeken a helyszíneken tartózkodni sem megengedett (kivéve az ott dolgozók).

A szálláshelyekre vonatkozóan továbbra is irányadó szabály, hogy kizárólag üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyeket, valamint rendvédelmi szervek állományában dolgozókat és egészségügyi dolgozókat fogadhatnak.

Jogkövetkezmények

A Rendeletben foglaltak betartását a rendőrség, a magyar honvédséggel közösen ellenőrzi. A rendőrség az üzletekre, szolgáltatókra, kaszinókra vonatkozó zárva tartási kötelezettség, valamint a szálláshelyadókra vonatkozó korlátozó rendelkezések megsértése esetén 100.000,- forinttól 1.000.000,- Ft összegig terjedő bírságot szabhat ki, valamint egy naptól egészen egy évig terjedő időtartamra bezárhatja azokat. A rendőrség az ellenőrzési tevékenységét folyamatosan végzi, így egy napon belül akár több ellenőrzést is végezhet, a jogkövetkezményeket így akár többször is alkalmazhatja.

Jogkövetkezmény alkalmazása alóli kivételként szabályozza a Rendelet azt az esetet, ha az üzemeltető a jogsértő személyt felszólította a távozásra, és a jogsértő ellenállása esetén értesítette a jogsértésről rendőrséget.

Az üzletekben, szolgáltatóknál, kaszinókban történő tartózkodási tilalmat megsértők, valamint a szálláshelyeken a rendeletben meghatározott célokon kívül történő tartózkodás esetén a jogsértő szabálysértést követ el, amelyhez kapcsolódóan a jogalkotó 5.000,- forinttól 500.000,- forintig terjedő pénzbírság kiszabásának lehetőségét rendeli.

Bezárnak az iskolák

Április 7-ig a köznevelési és szakképző intézmények digitális munkarendre térnek át, az óvodák esetén rendkívüli szünetet rendelet el a jogalkotó. A kollégiumok az intézmény igazgatójának döntése alapján működhetnek tovább.

Felnőttképzésben vizsga nem szervezhető, a meghirdetett vagy már megkezdett és folyamatban lévő vizsgákat el kell halasztani.

Kötelező home office a közigazgatásban

A közigazgatásban foglalkoztatottak a munkájukat otthonról, saját eszközeikkel kötelesek ellátni, kizárólag akkor rendelhető el irodai munka, ha ez feltétlenül szükséges, így különösen a járvány elleni védekezésben részt vevők, valamint ha az otthoni munkavégzés nem megoldható az adott munka jellege miatt.

A rendelet a gazdasági szektor szereplőit felkéri, hogy törekedjenek az otthoni munkavégzés alkalmazására.

Hatály

A Rendelet fő szabályai március 22-ig maradnak érvényben, azonban a közoktatással kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedéseket (11.§.) április 7. napjáig lehet alkalmazni.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakmai támogatásával nyitotta meg régiós budapesti központját az Interactive Brokers Central Europe

Budapesten nyitotta meg közép-európai központját az Interactive Brokers nemzetközi brókercég. A magyarországi engedélyeztetési folyamatban a Kapolyi Ügyvédi Iroda jogi tanácsadóként vállalt aktív szerepet. Az Interactive Brokers Central Europe a nemzetközi brókercég tizedik leányvállalata, amely az egyre növekvő közép-európai ügyfélszámla-portfoliót kezeli majd. Az ügyfélkezelés és kiszolgálás jogi hátterének megteremtéséhez ügyvédi irodánk nyújtott szakmai támogatást. A Magyar Nemzeti Bank 2020. december 12-én adta ki az Interactive Brokers Central Europe számára a tevékenységet engedélyező határozatát.

További részletek az Interactive Brokers piacralépéséről itt olvasható.

Csoportfinanszírozás: a törvényi változás ellenére is a konzervatív megközelítés javasolt

Menedzsment meetingek gyakori kérdése, hogy miután 2019. december 26-ai hatállyal módosult a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII törvényben (Hpt) meghatározott csoportfinanszírozás definíciója, lehetővé válik-e csoportfinanszírozási struktúrákban az anyavállalatok, illetve ingatlanalapok által történő fejlesztési vagy eszközbeszerzési célú hitelezés. Több cikk is született, amelyek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a módosítás megkönnyíti a csoportfinanszírozásban gondolkodó vállalatcsoportok életét, mert mind a törvényalkotó, mind a Felügyelet részéről addig elvárt azonnali fizetőképesség biztosításán túlmenően további jogalapot biztosít majd egyéb – a fentieknél szélesebb körű – finanszírozási célok megvalósításához. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, megmutatjuk, miért.

A pénzügyi közvetítőrendszert, valamint az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő egyes jogszabályok módosításáról szóló 2019. évi CXVIII. törvény 108. § a) pontja 2019. december 26-ai hatállyal módosította a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII törvényben (Hpt) meghatározott csoportfinanszírozás definícióját. Eszerint a Hpt 6. § (1) bekezdésének 11. pontjában „a likviditás biztosítása érdekében” szövegrész helyébe a „likviditási vagy allokációs célú” szöveg lépett. Gyakran felmerül a kérdés, hogy a módosítás alapot adhat-e csoportfinanszírozási struktúrákban az anyavállalatok és ingatlanalapok által történő fejlesztési vagy eszközbeszerzési célú hitelezésre. A Felügyelet olvasatában a korábbi szabályozás alapján ez nem volt megengedett: a likviditás biztosítása érdekében végrehajtott közös művelet lényegében kimerült a Hpt. 79.§. (1) bek.-ből levezethető azonnali fizetőképesség biztosításában. Mint egyik erre vonatkozó állásfoglalásában az MNB kifejti, az eszközvásárlás forrását biztosító hitelek – hacsak nem kifejezetten a likviditás növelését célzó eszközök megvásárlásáról van szó –, illetve a különböző beruházási hitelek több okból sem tekinthetőek likviditási hitelnek. Egyrészt mert alapvetően nem a már meglévő pénzügyi kötelezettségvállalások határidőben történő teljesítését segítik elő, másrészt mert nem a mindennapos folyamatos üzletmenet fenntartását, a mindenkori fizetőképességet és likviditásbeli ellátottságot biztosítják, hanem olyan további kötelezettségek vállalásához teremtik meg a pénzügyi feltételeket, amelyekhez egyébként nem áll rendelkezésre elegendő tőke. Tehát a beruházási és eszközvásárlási hitelezés már kívül esett a csoportfinanszírozás fogalmi körén, pedig erre, – szabad anya-, illetőleg leányvállalati forrás esetén – továbbra is volna igény.
A korábbi szabályozás „likviditási biztosítása érdekében” szűkítő megközelítéséhez képest az „allokációs célú” fordulat első olvasatra valóban megengedőnek tűnik, azonban, hogy konkrétan mit is jelent ez, nehéz körvonalazni. (i) Jelenlegi ismereteink szerint a novella megjelenése óta az Igazságügyi Minisztérium nem adott ki jogértelmezést a fenti rendelkezéshez kapcsolódóan (a törvényjavaslatban írt „Szövegcserés módosítások” gyakorlati magyarázatnak meglehetősen szűkszavú), és (ii) a Felügyelet honlapján sem áll rendelkezésre olyan állásfoglalás, amely az „allokációs célú” fordulat tartalmát/fogalmát, vagy gyakorlati határvonalait elemezné. Ez utóbbi érthető, hiszen az MNB nem törvényi szintű jogalkotó, ezért sem önálló jogértelmezést, sem magyarázatot nem fűzhet a törvénymódosításhoz. Konkrét kérdés pedig, úgy látszik, ebben a tárgykörben eddig még nem érkezett az MNB-hez.
A fentiek alapján továbbra is az óvatosság elve tűnik a legkifizetődőbbnek, mert nem célszerű, ha a piaci szereplők olyan gyakorlatokat alakítanak ki, amely a szigorúan vett Felügyeleti engedélyeztetési gyakorlattal szembe megy. Eszerint, ha egy cégcsoport a klasszikus csoportfinanszírozási tevékenységeken (likviditás-/azonnali fizetőképesség biztosítás, cash-pooling, stb.) túlnyúló finanszírozásban gondolkozik, a legjobb, ha erre a célra külön entitást hoz létre, amely az adott tevékenység végzéséhez illeszkedő engedélyt szerez a Felügyelettől. Ezzel az általuk végzett finanszírozás(oka)t felügyeleti látókörbe helyezik, amellyel a jogsértés kockázata lényegesen csökkenthető.
További érv az óvatosság mellett, hogy a Felügyelet vizsgálati jogosítványai a csoportfinanszírozási tevékenységgel kapcsolatban jelenleg is adottak. Ezeket a vizsgálatokat a Felügyelet mindig a hatályos jogszabályi környezet, illetve annak jogalkotói magyarázata, valamint az ezekkel kapcsolatban kialakított állásfoglalások/jogértelmezések keretei között hajtja végre. Ezért amíg ki nem alakul a vonatkozó szabályozói gyakorlat, a piaci szereplők saját felelőssége, hogy az allokációs novellával kapcsolatban milyen álláspontra helyezkednek.
Ha a fenti összefoglalóból indulunk ki, úgy látszik, nem marad más, mint a konzervatív megközelítés, amely alapján csupán feltételezhető, hogy a gyakorlat nem fogja ezt a szabályt teljes liberalizációként értelmezni. Vagyis a csoporttagok továbbra sem fogják eszközbeszerzési, valamint beruházási célokra használni a fenti kiegészítést, mert az „allokációs célú” fordulat szó szerinti értelmezése erre nem látszik elegendőnek.
Véleményünk szerint ezért hasznosnak bizonyulna egy, a módosítással kapcsolatos törvényalkotói magyarázat/kommentár mind a Felügyelet, mind a piaci szereplők, mind pedig a joggyakorlat számára. Ennek segítségével ugyanis a vázolt értelmezési bizonytalanságok, valamint a csoportfinanszírozásra vonatkozó Felügyeleti vizsgálatok eredményeként esetenként kiszabható jövőbeli bírságok (nem beszélve a további jogkövetkezményekről) nagymértékben elkerülhetőek lennének.

Pénzügyi tárgyú választottbíráskodás – bővülő lehetőségek

2021. január 1. napjától hatályos a magyar választottbírósági törvény egy olyan új rendelkezése, amely joggal tarthat számot befektetői érdeklődésre.

A múlt év végéig generálisan tilos volt választottbírósági eljárást kikötni fogyasztói szerződésekben.  Ez a fogyasztói érdekek jobb érvényesülését biztosítani hivatott tiltás azonban nem feltétlen célszerű minden esetben.  Ilyenek lehetnek a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő jogviszonyok.  Ezek területén előfordulhatnak fogyasztói jogviszonyt létrehozó szerződések is, amelyek esetében a korábbi szabályozás szerint nem lehetett választottbírósági eljárást kikötni.

Ez azért nem volt célszerű, mert a bizalmi vagyonkezelés területén nem ritka a választottbírósági kikötés, például a választottbírósági eljárás által garantált bizalmasság miatt, de akár az így nemzetközi ügyletekben is egyértelművé tehető joghatósági kérdés miatt is.  Emellett az ilyen jogviszonyok elég speciálisak és a választottbírósági eljárás lehetőséget ad arra is, hogy bíróként valóban  az adott terület specialistái járhassanak el. Az sem mellékes, hogy ilyen esetben az eljárás nyelvét is a felek döntik el, ami fordítási költségek megtakarítását eredményezheti az állami bíróságok előtti, magyar nyelven folyó eljárásokhoz képest.

Ezeket a szempontokat elismerve tette lehetővé a jogalkotó 2021. január 1. napjától a választottbírósági kikötés alkalmazását bizalmi vagyonkezelési szerződésekben akkor is, ha egy adott szerződés fogyasztói jogviszonyt takar jogi értelemben.  (Az ezen túli körben az általános tilalom fennmaradt.)

Ugyanettől az időponttól hatályosan egyébként még azt is  lehetővé tette a jogalkotó, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság elnökségi tagjait is jelöljék a felek választottbírónak, amire eddig nem volt lehetőség. Jogi képviselőként azonban az elnökségi tag az e választottbíróság előtti eljárásokban továbbra sem járhat el.

 

Nagyértékű ingatlan esetén jogcímbiztosítás kötését profi befektetőknek is érdemes megfontolniuk

Magyarországon általánosan még nem terjedt el, de angolszász területeken már bevett gyakorlat, hogy nagyobb értékű ingatlan, elsősorban kereskedelmi és ipari ingatlan, vagy az ingatlant tulajdonló társaság megvásárlásával egyidejűleg vevő ún. jogcímbiztosítást („title insurance”) köt. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ezt foglalta össze a Kapolyi Ügyvédi Iroda alábbi cikkében.

A jogcímbiztosítás megkötésével a vevő egy harmadik személyre, azaz a biztosító társaságra hárítja tovább – a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében – azt a kockázatot, hogy az ingatlan vagy az ingatlantársaság feletti tulajdonjogi jogcím sérült, ami a vevő tulajdonszerzését korlátozza vagy megakadályozza. Ebben az esetben ugyanis a biztosítási szerződés feltételei szerint a jogcímbiztosító a vevő felmerülő kárát megtéríti. Jogosan merül fel a kérdés, hogy Magyarországon, ahol az ingatlan-nyilvántartás naprakész, közhiteles nyilvántartásnak minősül, továbbá a cégnyilvántartás is átfogó, megbízható információkat nyújt, mégis milyen rejtett kockázatok merülhetnek fel, vagyis miért lehet szükség jogcímbiztosítás megkötésére? A kérdést még jobban árnyalja, hogy nagyobb értékű kereskedelmi, illetve ipari ingatlan vagy az azt tulajdonló társaság megvételét megelőzően a vevő szinte minden esetben megbíz egy ügyvédi irodát azzal a céllal, hogy az az adásvételi/átruházási szerződés megkötése előtt minden ingatlannal/társasággal kapcsolatos jogi kockázatot kiszűrjön, és minden olyan tényezőt feltárjon, ami megakadályozhatja vagy korlátozhatja a vevő ingatlan/társaság feletti tehermentes jogszerzését. A vevő a feltárt kockázatok ismeretében dönthet arról, hogy az átruházásról szóló szerződést változatlan feltételek mellett vagy esetlegesen csökkentett vételár ellenében, illetve a szerződésbe beépített plusz biztosítékok mellett köti meg. Mindemellett úgy is dönthet, hogy az ügyletet nem köti meg.

A Kapolyi Ügyvédi Irodát számos esetben kérte fel jogcímbiztosító társaság nagyobb értékű ingatlan vagy ingatlant tulajdonló társaság adásvételével kapcsolatban, hogy mérje fel a vevőt (és közvetetten a biztosító társaságot) érintő potenciális kockázatokat. Ilyen irányú tapasztalataink alapján úgy látjuk, hogy bár a jogcímbiztosítást elsősorban olyan külföldi befektetők kötik meg, akik új szereplők a magyar piacon, és így a vonatkozó magyar jogszabályi rendelkezéseket, hatósági eljárási szabályokat még nem ismerik, a jogcímbiztosítás megkötése mégis indokolt lehet a piacot már jól ismerő befektetők számára is. Természetesen eltérőek a vevői kockázatok, amikor magát az ingatlant kívánja megvásárolni („asset deal”) vagy amikor – általában adóoptimalizálási célból – az ingatlant tulajdonló társaságot kívánja megszerezni („share deal”).

Ingatlan megvásárlása esetében általánosságban elmondható, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartás, illetve az ingatlanról lekért tulajdoni lap alapvetően megbízható és teljes körű információt nyújt az ingatlan tulajdonosi viszonyairól és terheiről vagy az azt érintő perekről. A közhitelességet és a megbízhatóságot a Polgári Törvénykönyv és az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezései biztosítják, amelyek alapján az ingatlan feletti tulajdonjog, illetve az ingatlant terhelő, harmadik személyt illető egyes jogosultságok (pl. jelzálogjog, vételi jog, elővásárlási jog, végrehajtási jog, telki szolgalmi jogok stb.) az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel keletkeznek. Ez egyrészről azt jelenti, hogy az illetékes földhivatal a bejegyzés előtt a benyújtott okiratok jogszerűségét is megvizsgálja, azaz a szerződéses dokumentáció felett bizonyos fokú kontrollt lát el. Másrészről pedig elmondható, hogy az ingatlant alapvetően csak azok a terhek terhelik, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre/feljegyzésre kerültek. Fontos kivételt képezhet valamely jogszabályon alapuló, harmadik személyt illető elővásárlási jog (pl. számos budapesti ingatlan esetében az illetékes kerületi önkormányzatot, a Fővárosi Önkormányzatot vagy a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg), amely tekintet nélkül az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre fennáll. Mivel az elővásárlási jog megsértésével megkötött adásvételi szerződést az elővásárlási jog jogosultja megtámadhatja, a vevő az ingatlan feletti tulajdonjogot annak ellenére elveszítheti, hogy a vételárat már megfizette.

A helyzet azonban nem ennyire egyértelmű akkor, ha a vevő nem az ingatlant vásárolja meg, hanem az ingatlant tulajdonló társaságban kíván részleges vagy kizárólagos részesedést szerezni. A Magyarországon székhellyel rendelkező gazdasági társaságok döntő többsége korlátolt felelősségű társaságként működik, share deal-ek esetében tehát a vevő az ingatlant tulajdonló projektcég üzletrészeit szerzi meg. A cégnyilvántartás, illetve a cégnyilvántartásba való bejegyzés azonban korántsem biztosít ugyanakkora védelmet, és nyújt valós képet az üzletrésszel kapcsolatos jogosultságokról, mint az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanok állapotáról. Az illetékes cégbíróság az üzletrész átruházásakor az üzletrész feletti tulajdonosváltozást a céltársaság ügyvezetése által benyújtott társasági dokumentumok alapján vezeti át a cégnyilvántartásban. Ebben az eljárásban tehát a cégbíróság nem vizsgálja az üzletrész átruházásáról szóló szerződést, vagyis a fentiekben ismertetett kontrollt kizárólag a társasági dokumentumok esetében látja el, az azok alapjául szolgáló szerződés esetében nem. Sokkal inkább a megszerezni kívánt „céltársaság” ügyvezetésének felelőssége, hogy megvizsgálja, a hozzá bejelentett üzletrész átruházás megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Például, hogy az átruházás alapjául szolgáló szerződés cégszerűen került-e aláírásra, illetve nem tartalmaz-e olyan rendelkezést, ami jogszabályi tilalomba ütközik. A céltársaság ügyvezetésének feladata továbbá az aktualizált tagjegyzék vezetése és a céltársaságban történt változás bejelentése a cégbíróság számára. Ennek megfelelően a vevő számára komoly kockázatot jelenthet, ha a céltársaság ügyvezetése a fenti feladatokat valamely korábbi tulajdonosváltozás esetében nem vagy nem kellő körültekintéssel végezte el.

Mivel a fentiek miatt az új tulajdonos bejegyzésére irányuló cégeljárásban nem derül ki, ha az üzletrész átruházásáról szóló szerződés olyan hibában szenved, amely az átruházást érvénytelenné teszi, a jogi átvilágítás során nagyon fontos lehet a share deal-ek kapcsán bekérni és megvizsgálni a céltársaság alapítását követően megkötött üzletrész átruházási szerződéseket. A fentieken túlmenően az üzletrészt terhelhetik olyan szerződéssel alapított terhek (pl. vételi jog, elővásárlási jog) is, amelyek a cégnyilvántartásból egyáltalán nem ismerhetőek meg. Mindebből következik, hogy a vevő – kockázatát és kitettségét ellensúlyozandó – a gyakorlatban az üzletrész átruházási szerződésekben rendkívül részletes és kiterjedt szavatosságvállalásokat követel meg az eladótól az üzletrész per-, teher- és igénymentességének vonatkozásában. Sajnos azonban egy nagyon jól átgondolt és szigorú szavatossági struktúra sem jelenthet kielégítő biztonságot a vevő számára, amennyiben az üzletrész nem ismert terhekkel bír, vagy az üzletrész átruházása az átruházási láncolat hibája miatt nem valósul meg. Például amikor valamely korábbi üzletrész átruházási szerződés esetleges érvénytelensége következtében az üzletrész tényleges tulajdonosa nem az eladó. Számos esetben mégis az tapasztalható, hogy a beruházó annak eldöntése kapcsán, hogy az adott ingatlant asset deal vagy share deal konstrukció útján szerzi meg, főként adóoptimalizálási szempontokra koncentrál és a fentebb kifejtett anyagi és jogi kockázatok felett „elsikkad” a figyelme.

Fontos hangsúlyozni, hogy még az ingatlan-nyilvántartás és a cégnyilvántartás közhitelessége, az ingatlan vagy az ingatlant tulajdonló társaság megfelelően elvégzett jogi átvilágítása, illetve az adásvételi szerződésbe beépített jól átgondolt szavatossági struktúra sem zárják ki azt, hogy harmadik személy a szerződés valamely rendelkezésének érvénytelenségére hivatkozva bíróság előtt támadja meg az adásvételi/átruházási szerződést. Előfordulhat például, hogy a felszámoló a felszámolás alatt álló cég által korábban kötött szerződését azon a jogcímen támadja meg, hogy a felszámolás alatt álló eladó a tulajdonát képező ingatlant a tényleges forgalmi értékénél lényegesebben alacsonyabb vételáron idegenítette el. A vevői szavatossági igények érvényesítése is rendkívül hosszú, elhúzódó folyamat lehet, amennyiben az eladó nem működik együtt a károsult vevővel. A vevőre hárul ugyanis annak bizonyítása, hogy az eladó valamely általa vállalt szavatosságot megsértette, illetve a vevő köteles bizonyítani a szavatosság megsértéséből eredő kárának mértékét is.

A fentebb vázolt bizonytalanságokra jó biztosítékot jelenthet a bevezetőben említett jogcímbiztosítás intézménye. A biztosító társaság többek között fizethet a vevő számára, ha az ingatlan/üzletész átruházója nem volt jogszerű tulajdonosa az ingatlannak/üzletrésznek, az ingatlant/üzletrészt nem ismert jelzálogjog, vételi jog, elővásárlási jog, illetve harmadik személyt illető egyéb jogosultság terheli, illetve az ingatlan/üzletrész átruházása valamely átruházási korlátozás miatt érvénytelen. A jogcímbiztosítás ezen kívül más esetekben is felhasználható. Egyrészt, ha valamely korábbi átruházási szerződés érvénytelensége miatt (pl. nem cégszerűen vagy taggyűlési jóváhagyás nélkül aláírt szerződés) a látszólag az eladóig elvezető átruházási láncolat mégsem szakadatlan, és ezért harmadik személy esetleg erősebb jogcímmel rendelkezik az üzletrészre. Vagy pedig, ha az üzletrész átruházásával kapcsolatos szerződéses vagy társasági dokumentumok hibásak, ami miatt az átruházás cégnyilvántartásba nem jegyeztethető be. A jogcímbiztosítás megfelelő eszköz lehet arra is, hogy a beruházó a számára ismert vagy ismeretlen (pl. csalás, hamisítás, érvénytelen képviselet) kockázatokból eredő károktól megvédje magát. A vevő a biztosítás megkötésével bizonyos díj megfizetése ellenében lényegében kiszervezheti a kockázatait és elkerülheti a nagyobb veszteségeket, illetve a hosszadalmas, elhúzódó jogi procedúrákat.

 

A Brexit hatása az Európai Uniós védjegyekre

A Brexit számos olyan változást fog hozni az egyes nemzetközi jogviszonyokba, amit még nem látunk előre, így jogi kérdések sora merül majd fel a 2021. január 1-től kezdődő időszakra vonatkozóan. Addig azonban egy átmeneti időszak van érvényben, amelynek folyamán lehetőségeink szerint érdemes felkészülni a Brexit utáni időszakra. Az Európai Uniós védjegyekkel kapcsolatban szerencsére nincs szabályozási bizonytalanság, a védjegyjogosultaknak viszont lesznek teendőik, ezeket mutatjuk be cikkünkben.

Az Európai Uniós védjegy – korábbi elnevezése szerint, a közösségi védjegy – intézményét az Európai Unió a kilencvenes évek első felében teremtette meg[1] egy időben az Európai Szellemi Tulajdon Hivatalának (EUIPO) megalapításával. Az első lajstromozási kérelem 1996. áprilisában került benyújtásra, amit már ebben a hónapban további több mint 22 000 kérelem követett. Tizenhét évvel ezt követően beérkezett az egymilliomodik kérelem, viszont a következő millió eléréséhez elég volt fele ennyi idő[2]. A jogintézmény sikerét bizonyítja, hogy az elmúlt években száz- és kétszázezer közé eső számban nyújtottak be Európai Uniós lajstromozási kérelmet[3].

Az Európai Uniós védjegynek nem az volt a célja, hogy felváltsa a nemzeti megfelelőjét, hanem az, hogy kiegészítse azt. A jogintézménynek az a koncepciója, hogy elég az Európai Unió bármely védjegyhivatalában kérelmezni, hogy az adott megjelölés az egész Unióban védjegyoltalmat kapjon. Nem kell tehát minden tagállamban egyenként benyújtani a kérelmet, a bejegyzéssel kapcsolatos felmerülő jogvitákat pedig egy központi hivatal (az EUIPO), illetve a jogorvoslati szinten egy bíróság határozza el, így nem merül fel a forum shopping vagy a párhuzamos jogviták veszélye.

Az Egyesült Királyság és az EU kilépési megállapodása létrehozott egy átmeneti időszakot 2020. december 31-éig, ameddig az uniós jog alkalmazása továbbra is változatlanul fennáll. Ezt követően azonban az uniós jog hatályát veszti az Egyesült Királyság vonatkozásában, ezzel az Egyesült Királyság kikerül az EU védjegyrendszeréből. Ekkor (azaz 2021. január 1-jén) az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala a meglévő Európai Uniós védjegyeket nemzeti védjegy formájában hozza létre (duplikálja) nyilvántartásában, kérelem és költségtérítés nélkül. Ez gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy a jogosult rendelkezni fog egy Európai Uniós védjeggyel és egy ugyanolyan tulajdonságokkal (többek között megegyező elsőbbségi nappal) rendelkező Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala által lajstromozott nemzeti védjeggyel. Figyelembe véve azonban, hogy a jogosult két védjeggyel fog rendelkezni, a védjegyoltalom megújítása és esetleges jogérvényesítések esetén mind az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, mind pedig az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala felé szükséges lesz eljárást indítani.

Az Európai Uniós védjegy duplikálása viszont kizárólag a 2020. december 31-én lajstromozott védjegyek esetén történik meg. Így abban az esetben, ha a bejelentési eljárás megindítása megtörtént, a lajstromozás azonban még nem, a bejelentő az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatalánál 2021. szeptember 30-ig „különleges” nemzeti bejelentést kezdeményezhet. A bejelentőnek már számolnia kell ennek a „különleges” nemzeti bejelentésnek az eljárási költségeivel, valamint azzal, hogy a nemzeti védjegy elsőbbségi napja az Európai Uniós védjegy bejelentési kérelem benyújtásának napja lesz. Fontos szempont továbbá, hogy az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala felé történő bejelentéshez helyi jogi képviselő megbízására lesz szükség, amelynek költségei szintén a bejelentőt fogják terhelni.

A fentiek szerinti kedvezmény abban az esetben nem biztosított, ha a védjegy lajstromozás iránti kérelmet az átmeneti időszakot, vagyis 2021. január 1-jét követően nyújtották be. Az oltalom így nem fog kiterjedni az Egyesült Királyság területére, a bejelentőnek pedig nem lesz lehetősége a különleges nemzeti bejelentés megtételére, Ez azt jelenti, hogy külön nemzeti bejelentésre lesz szükség, amelynek elsőbbségi napja az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatalánál történő benyújtás napja lesz.

Összességében tehát az átmeneti időszakig lajstromozott Európai Uniós védjegyek esetében a bejelentő duplikáció útján egy nemzeti védjegy jogosultja is lesz, ennek következtében a védjegyekhez kapcsolódó eljárások is megduplázódnak. A benyújtott, de még nem lajstromozott védjegyek esetén 2021. szeptember 30-ig különleges nemzeti bejelentés megtételére van lehetőség, míg a 2021. január 1-jén vagy azt követően benyújtott kérelmek esetén külön lajstromozási eljárást szükséges indítani, amennyiben a bejelentő az Egyesült Királyság területén is védjegyoltalommal kíván rendelkezni.

[1] Az 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelettel.

[2] Forrás: EUIPO sajtóközlemény: 2 million trade mark applications received at EUIPO

https://euipo.europa.eu/ohimportal/en/news?p_p_id=csnews_WAR_csnewsportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&journalId=5176510&journalRelatedId=manual/

[3] Forrás: EUIPO Statisztikák

https://euipo.europa.eu/tunnel-web/secure/webdav/guest/document_library/contentPdfs/about_euipo/the_office/statistics-of-european-union-trade-marks_en.pdf

A 2020. november 11-én hatályba lépett kormányrendelet alapján 10 fő felett nem lehet közgyűlést összehívni 2020. december 11-ig

2020. november 11-én lépett hatályba a 484/2020. (XI. 10.) kormányrendelet 5. § (1) bekezdése, amelynek értelmében – bizonyos kivételekkel – tilos rendezvényt szervezni, és a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos a rendezvény helyszínén tartózkodni.

A tilalom körébe tartoznak az úgynevezett 10 fő feletti „magánrendezvények” is, amelynek fogalmát sem ez a kormányrendelet, sem más jogszabály nem határozza meg. Ugyanakkor a Ptk. azon rendelkezéséből, miszerint a gazdasági társaság legfőbb szervének ülése nem nyilvános [3:111. § (1) bekezdés], az a következtetés vonható le, hogy – mindaddig, amíg erre vonatkozó külön szabályozás nem születik – a fenti létszám felett személyes részvétellel nem tartható taggyűlés vagy közgyűlés.

Ebből az következik, hogy azoknál a gazdasági társaságoknál, ahol sok tulajdonos van, a már összehívott, illetve meghirdetett közgyűlések és taggyűlések sem tarthatók meg személyes részvétellel, amennyiben a résztvevők létszáma meghaladná a 10 főt. A tilalom különösen a nyilvánosan működő részvénytársaságokat érinti, hiszen esetükben egyébként sem lehet a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről közgyűlés tartása nélkül határozatot hozni. A legfőbb szerv esetében tehát nincs lehetőség elektronikus hírközlő eszközök használatára, illetve döntéshozatalra ülés megtartása nélkül.

Tekintettel arra, hogy a kormányrendelet rendelkezéseit – legalábbis egyelőre – 2020. december 11-ig lehet alkalmazni, a jelenlegi állás szerint egy nyrt. legkorábban december 14-re tud közgyűlést összehívni, és azt csak akkor tudja megtartani, ha a kitűzött napon hatályos rendelkezések azt lehetővé teszik.

A jogi személyek működésének egyértelmű szabályozása érdekében ezért most is szükség lenne egy olyan külön kormányrendeletre, mint amilyen 2020 tavaszán a 102/2020. (IV.10.) kormányrendelet volt. Célszerű megoldásnak tűnne, ha a kormány ismét az ügyvezető szervet hatalmazná fel a döntésre azokban a kérdésekben, amelyek egyébként a legfőbb szerv hatáskörébe tartoznak.

 

Csatlakoztunk az IR Globalhoz: tovább erősítjük határokon átnyúló jogi szolgáltatásainkat

Újabb együttműködéssel bővíti nemzetközi kapcsolatait a Kapolyi Ügyvédi Iroda. Csatlakozásunkkal az IR Global nemzetközi hálózathoz elsősorban az ingatlan- és az energiajog területén szélesítjük a határokon átívelő, komplex szolgáltatásaink körét, ezáltal emelve szolgáltatásaink színvonalát a nemzetközi jogi ügyletek során. A több szakterületen is professzionális szolgáltatásokat nyújtó nemzetközi szervezet jogi, számviteli és pénzügyi tanácsokkal segíti a hozzá forduló vállalatokat és magánszemélyeket. A közösség 2010 óta több mint ezer tanácsadóval, húsz munkacsoporttal és kilencvenkét gyakorlati területtel áll a határokon átnyúló, költséghatékony megoldásokat kereső ügyfelek rendelkezésére. Csatlakozásunk célja, hogy az üzleti tranzakciók minden típusához nemzetközi szinten is átfogó jogi támogatást kínáljunk magyar és külföldi partnereink részére a hazai és nemzetközi piacon egyaránt. A komplex és innovatív jogi megoldásokban gondolkodó Kapolyi Ügyvédi Irodát az ingatlanjog területén dr. Habóczky Sándor, az energiajogi kérdésekben dr. Horváth Gábor képviseli.

 

A Kormány 2020. december 31-ig meghosszabbította az ideiglenesen visszaállított határellenőrzést

A koronavírus-járvány második hullámával radikálisan megugrott a fertőzöttek száma, ami egyre több országot kényszerít arra, hogy a gazdasági válság ellenére ismét korlátozásokat vezessen be.

A magyar kormány augusztus végén jelentette be, hogy a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló 407/2020. (VIII. 30.) Korm. rendeletet, valamint a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet szabályai szerint szigorítja az országba történő beutazás feltételeit. A korlátozások miatt a külföldről érkező magyar állampolgárok, illetve állampolgársággal nem rendelkező családtagjaik az országba történő beléptetésekor egészségügyi vizsgálaton eshetnek át, és amennyiben megállapítják a fertőzés gyanúját, számukra hatósági házi karantént rendelnek el. Ellenkező esetben a belépők 10 napra a járványügyi hatóság által kijelölt karanténba vagy hatósági házi karanténba kerülnek.

Szeptember 5-étől külön szabály vonatkozik az üzleti és gazdasági célú be-, illetve kiutazásra. Ennek értelmében, ha a kiutazás célja olyan üzleti vagy gazdasági tevékenység, amelynek tényét a magyar állampolgár Magyarországra történő visszautazásakor igazolja, kiutazást követően Magyarország területére korlátozás nélkül újra beléphet.

Tekintettel a jelenlegi járványügyi helyzetre, a Kormány 2020. december 31-ig hosszabbította meg a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló 407/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet hatályát. Az erről szóló 469/2020. (X. 29.) Korm. rendelet a 2020. október 29-én (csütörtök) este megjelent Magyar Közlönyben került kihirdetésre. A rendelet 2020. október 31-jén lépett hatályba, ezzel egyidejűleg a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet szabályai is hatályban maradtak.

A jelenlegi járványügyi helyzetre való tekintettel további, a társas/szociális érintkezésre vonatkozó szigorító intézkedések várhatók, amelyekről előreláthatólag a héten esedékes kormányülésen fognak dönteni.

 

A Kormány járványügyi helyzettel kapcsolatos legfrissebb intézkedéseiről

Megjelent a Magyar Közlöny 2020. évfolyamának 195., 198. és a 201. száma, amelyben több, a járványügyi helyzettel kapcsolatos Kormányzati intézkedés is kihirdetésre került. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak.

  1. A határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról

A Kormány, 407/2020. (VIII. 30.) Korm. Rendelete alapján Magyarország közrendjét és belső biztonságát fenyegető komoly veszély fennállása miatt a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti teljes belső határon ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést.

A rendelet 2020. szeptember 1-jén lép hatályba, és 2020. október 1-jén veszti hatályát. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet.

  1. A járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól

A Kormány, a szintén 2020. szeptember 1-jén hatályba lépő, járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelete tárgykörök szerint bontásban foglalkozik a legfontosabb korlátozásokkal, ezek az alábbiak:

  • Az általános szabályok szerint a rendelet hatálya a magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott, nem hivatalos célú határátlépésre terjed ki. A rendelet alkalmazásában a magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik,
  1. a) aki Magyarországon állandó tartózkodásra jogosult, és családtagja, ha ezt a jogát okmánnyal igazolja, illetve
  2. b) aki rendelkezik az idegenrendészeti hatóság valamely jogcímen 90 napot meghaladó idejű tartózkodásra kiadott, érvényes, Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedélyével, és az erről szóló okmányt belépéskor bemutatja,
  3. c) aki magyarországi sportszervezetnek a sportról szóló törvény szerinti versenyzője, illetve sportszakembere, ha külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen való részvételét követően lép be Magyarország területére,
  4. d) aki a külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen magyarországi sportszervezet általi – névre szólóan kiadott – meghívással, illetve delegálással részt vevő személy, ha külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen való részvételét követően lép be Magyarország területére.

A rendelet hatálya nem terjed ki (i) a teherforgalomban történő határátlépésre, (ii)          a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 6/A. § (2) bekezdése szerinti hivatalos útlevéllel történő határátlépésre, valamint (iii) arra a személyre, aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen (fertőzés) átesett.

A rendelet alkalmazásában hivatalos célú határátlépés a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából történő határátlépés.

  • A magyar állampolgárok Magyarországra történő belépésének szabályai szerint a külföldről érkező magyar állampolgár, illetve a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagja (magyar állampolgár) személyforgalomban Magyarországra történő belépése során (törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel) egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles. Ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, az illetékes járványügyi hatóság által meghatározottak szerint kijelölt karanténban vagy – ha az nem jelent járványügyi kockázatot – hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.
  • Ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat fertőzés gyanúját nem állapítja meg, és
  1. a) a magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, 14 napra hatósági házi karanténban,
  2. b) a nem külföldön élő magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban,
  3. c) a külföldön élő magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban, vagy hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.
  • A fentiek szerint karanténban elhelyezett személy kérelmére az illetékes járványügyi hatóság engedélyezheti a karanténban elhelyezett személy számára, hogy 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel, két alkalommal SARS-CoV-2 PCR teszten vegyen részt, amelynek során, ha az elvégzett tesztek igazolják, hogy a karanténban elhelyezett személy szervezetében a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható, a karantént előíró rendelkezés alól az illetékes járványügyi hatóság felmentést ad.

A rendelet lehetővé teszi, hogy az első tesztet valamely schengeni térségbe tartozó ország területén, az Egyesült Államok területén vagy Kanada területén végezzék el és annak eredményét magyar vagy angol nyelvű okirattal igazolni tudja.

Ismereteink szerint a Kormány a tesztek elvégzésével járó költségeket nem támogatja, azokat az érintetteknek magunknak kell viselniük.

  • Főszabályként nem magyar állampolgár személyforgalomban Magyarország területére (törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel) nem léphet be. Ezen szigorú rendelkezés alól az illetékes rendőri szerv kérelemre felmentést adhat. A rendőri szerv akkor engedélyezheti a beutazást, ha a kérelmező igazolja, hogy a belépés célja
  1. a) a magyarországi bírósági vagy hatósági eljáráshoz kapcsolódó, az adott intézmény által kiállított okirattal igazolt eljárási cselekményen történő részvétel,
  2. b) az egészségügyi intézmény beutalójával vagy más megfelelő igazolással egészségügyi ellátás igénybevétele,
  3. c) a hallgatói vagy a tanulói jogviszony alapján fennálló tanulmányi vagy vizsgakötelezettség teljesítése, ha ezt az oktatási intézmény által kiállított igazolás tanúsítja,
  4. d) a fuvarozási tevékenységgel összefüggő munkavégzéshez kapcsolódó utazás személyforgalomban, amelynek célja a fuvarfeladat kiindulópontjára (munkavégzés megkezdésének helyszínére) történő eljutás vagy az ilyen munkavégzést követően személyforgalomban történő hazatérés, ha ezt a munkáltató által kiállított igazolás tanúsítja,
  5. e) a családi eseményeken (házasságkötés, keresztelő, temetés) részvétel,
  6. f) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozó gondozása, ápolása,
  7. g) a kiemelt jelentőségű, nemzetközi vonatkozású sport-, kulturális, illetve egyházi rendezvényen történő részvétel vagy
  8. h) az a)–g) ponton kívüli méltányolható ok.
  • A fentiek szerinti kérelem (i) kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, magyar, illetve angol nyelven nyújtható be, illetőleg (ii) benyújtható törvényes képviselő, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazásban megjelölt meghatalmazott útján is. Ha a beutazásra ugyanabban az időpontban kerül sor, és a beutazás indoka azonos, úgy az érintett személyek meghatalmazásának csatolása esetén egy meghatalmazott több személy nevében egy kérelmet terjeszthet elő. Azonos okból és időpontban történő határátlépés esetében a kérelmezővel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók tekintetében elegendő egy kérelmet benyújtani.

A kérelem megalapozottságának igazolása érdekében a kérelem megalapozottságát igazoló irat eredeti példányát a Magyarország területére történő belépéskor a beutazási tilalom alól felmentett személy (engedélyes) köteles a rendőr felhívására bemutatni. Ha az engedélyes megalapozottságot igazoló irat eredeti példányát nem mutatja be, vagy annak hitelességével kapcsolatban a belépéskor kétség merül fel, a belépést meg kell tagadni.

  • A kérelmet a rendőri szerv elutasítja, ha (i) a beutazás fentiek szerint céljával kapcsolatban kétség merül fel, illetőleg (ii) a beutazás (a) járványügyi, (b) közbiztonsági vagy (c) nemzetbiztonsági okból kockázatos. Ezen utóbbi fordulatokra vonatkozóan minisztériumi iránymutatás, illetőleg hatósági gyakorlat a jelen összefoglaló írásakor még nem ismert.
  • Az engedélykérő a Magyarországra való belépés során egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles. Akinél az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, Magyarország területére nem léptethető be. Akinél az egészségügyi vizsgálat során a fertőzés gyanúja nem merül fel, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban vagy hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre. A karantén alól a fenti 2.2.2. pontban foglaltakkal megegyező eljárás alapján adható felmentés.
  • A kapcsolt vállalkozások közötti utazásra vonatkozó szabályok értelmében a külföldről érkező személy a belügyminiszter által meghatározott államok területéről Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet, ha olyan belföldi vagy a belügyminiszter által meghatározott államok egyikében bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, amely egyben a közbiztonságért felelős belügyminiszter által meghatározott államok közül legalább egyikében bejegyzett további gazdasági társasággal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti vállalkozási viszonyban[1] áll.
  • A vonatkozó, a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti utazás körébe tartozó államokról szóló, 2020. szeptember 1-jétől hatályos 33/2020. (VIII. 30.) BM rendelet értelmében a belügyminiszter úgy rendelkezett, hogy a fentiek szerinti üzleti célú utazás keretében bármely állam területéről érkező személy beléphet Magyarország területére.
  • A fentiek szerinti korlátozás nélkül történő belépésre akkor kerülhet sor, ha az utazó személy – azon túlmenően, hogy a fenti 2.4. pontban foglalt feltételek teljesülnek, – az üzleti célú utazás tényét valószínűsíti. Erre vonatkozóan minisztériumi illetőleg jogalkotói állásfoglalás illetőleg hatósági gyakorlat a jelen összefoglaló írásakor még nem ismert, azonban a szélesebb körben bevett üzleti gyakorlat szerint az üzleti utazás célját a Magyarország területén működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője(i)/testülete által írt és aláírt, magyar nyelvű meghívólevéllel célszerű alátámasztani, amely meghatározza az üzleti célú utazás legfontosabb tényezőit, pl.: az üzleti tevékenység tárgya/célja/helyszíne, a tervezett tárgyalás/üzem- v. projektlátogatás/bejárás időpontja, a projektre/üzleti tevékenységre vonatkozó vezető testületi határozat száma (esetleg rövid tartalma), (etc.). Célszerű az igazolásban az érintett gazdasági társaságok közötti, a évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti vállalkozási viszonyt is igazolni.
  • Az ingázók tekintetében a kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a külügyminiszter által meghatározott szomszédos állam polgárai és az ott élő magyar állampolgárok Magyarország területére legfeljebb 24 óra időtartamra az államhatártól számított 30 kilométeres távolságon belülre beléphetnek. A fentiek szerint Magyarország területén tartózkodó személy Magyarország területének az államhatárvonaltól számított 30 kilométeres sávján belül köteles tartózkodni, és köteles Magyarország területét a belépést követő 24 órán belül

A külügyminiszter által az fentiek szerint meghatározott országgal szomszédos, Magyarország területének az államhatárvonaltól számított 30 kilométeres sávján belül élő magyar állampolgárok a szomszédos ország területéről visszatérve korlátozás nélkül beléphetnek, ha külföldi tartózkodásuk időtartama nem haladta meg a 24 órát, és a szomszédos országban az államhatártól számított legfeljebb 30 kilométeres sávot nem hagyták el.

2.6. Az üzleti és gazdasági célú utazás esetében a rendelet a következőket tartalmazza.

2.6.1. A magyar állampolgár külföldre utazása esetében, ha Magyarország területére belépésekor igazolni tudja, hogy üzleti, illetve gazdasági célú utazásról tért vissza, akkor korlátozás nélkül beléphet.

2.6.2. A nem magyar állampolgár Magyarországra történő beutazás során, ha igazolni tudja, hogy üzleti, illetve gazdasági tevékenység céljából lép be az ország területére, akkor korlátozás nélkül léphet be.

Abban az esetben, ha az üzleti, valamint gazdasági cél igazolásával kapcsolatban kétség merül fel, akkor a 2.3. pontban meghatározottak szerint kell eljárni.

2.7. A Magyarországon átutazó (tranzit) személyekre vonatkozó szabályok értelmében a külföldről érkező nem magyar állampolgár személyforgalomban, tranzitáthaladás érdekében Magyarország területére beléphet, ha a belépéskor aláveti magát egészségügyi vizsgálatnak, és az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját nem állapítja meg.

2.7.1. A fentiek szerinti célból történő belépés további feltétele, hogy a külföldről érkező nem magyar állampolgár (i) rendelkezzen a schengeni határellenőrzési kódexben előírt beutazási feltételekkel, (ii) hitelt érdemlően igazolja az utazásának célját és utazása célországát, valamint (iii) célországba történő beutazása és ennek érdekében a tervezett utazás útvonalán fekvő, Magyarországgal szomszédos államba történő belépése biztosított.

2.7.2. Az országos rendőrfőkapitány fogja meghatározni és közzétenni a rendőrség hivatalos honlapján az átutazó forgalom be- és kilépésére szolgáló közúti határátkelőhelyeket, az átmenő forgalom útvonalát, a pihenőhelyeket és a Magyarország elhagyására rendelkezésre álló időkeretet. A fentiek szerint beléptetett, külföldről érkező nem magyar állampolgár a Magyarország területén történő áthaladás során csak a fentiekben meghatározott útvonalon közlekedhet, és kizárólag az áthaladáshoz elengedhetetlenül szükséges okból – így különösen egészségügyi vagy műszaki okból – állhat meg a rendőrfőkapitány által meghatározott pihenőhelyeken, és az meghatározott időkeret, de legfeljebb 24 óra alatt köteles elhagyni Magyarország területét. Ez alól kivételt jelen az azonnali beavatkozást igénylő műszaki vagy egészségügyi szükséghelyzetben történő megállás.

Az Országos Rendőrfőkapitányság honlapján a jelen összefoglaló írásakor (2020. augusztus 31-én) még a beutazással kapcsolatos, jelenleg hatályos szabályok találhatóak, amint ezek változnak, összefoglalónkat frissítjük.

2.8. A kormányrendelet a járványügyi adatkezelésre vonatkozóan is tartalmaz szabályokat. Ezek értelmében a kijelölt karanténban és a hatósági házi karanténban elhelyezett személyeket az illetékes járványügyi hatóság nyilvántartásba veszi.

A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként a rendőrséget is kijelöli a (i) járványügyi korlátozásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése, (ii) a járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés, járványügyi zárlat, valamint járványügyi korlátozás alatt álló személyek nyilvántartása, valamint (iii) a közegészségügyi-járványügyi veszélynek kitett személyek, az ilyen személlyel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került és ezért közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett személyek nyilvántartása céljából.

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 5. § (3) bekezdése szerint kezelt személyes adatot az adatkezelő – a rendőrség járványügyi hatósági feladatainak ellátása érdekében – a rendőrség erre irányuló megkeresése esetén, a rendőrség részére haladéktalanul, ingyenesen és más adattovábbítási kötelezettségéhez képest elsőbbséggel továbbítja.

Az illetékes járványügyi hatóság a hatósági házi karantén elrendeléséről vagy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) alapján a járványügyi elkülönítésről, járványügyi megfigyelésről, járványügyi zárlatról, valamint járványügyi korlátozásról szóló határozatot soron kívül továbbítja a rendőrség részére az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében.

A rendőrség a fentiek szerint meghatározott adatokat a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nyilvántartja. A nyilvántartásba nem vehető fel olyan adat, amely a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nem szükséges. A nyilvántartásban szereplő adatokat a hatósági házi karantén, a járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés, a járványügyi zárlat, valamint a járványügyi korlátozás megszűnésének időpontjában törölni kell.

2.9. Az átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések szerint

  • a szabálysértésekről szóló évi II. törvény 239/A. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedés megszegése szabálysértés alkalmazásában védelmi intézkedésnek minősül
  1. a fenti 2 pontban meghatározott egészségügyi vizsgálat,
  2. a fenti 3.1 pont szerinti kérelem megalapozottságát igazoló irat eredeti példányának bemutatása a Magyarország területére történő belépéskor,
  3. a 3.3. pontban meghatározott egészségügyi vizsgálat,
  4. a fenti 4 pontban megfogalmazott, kapcsolt vállalkozások közötti utazásra vonatkozó szabályok szerinti üzleti célú utazást valószínűsítő okmány bemutatása,
  5. a fenti5 pontban az ingázókra vonatkozó területi és időbeli korlátok, valamint
  6. a fenti 6. pontban a tranzitszemélyekre vonatkozóan megfogalmazott rendelkezések.
  • a kormányrendelet hatálybalépésével egyidejűleg továbbá hatályát veszti

a) a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 341/2020. (VII. 12.) Korm. Rendelet

b) a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti utazás körébe tartozó államokról szóló 23/2020. (VII. 12.) BM rendelet,

c) a járványügyi készültségi időszakban a korlátozott sávban történő határátlépés körébe tartozó államokról szóló  11/2020. (VII. 13.) KKM rendelet.

2.10.      A 419/2020. (IX. 1.) Kormányrendelet enyhébb szabályokat állapít meg a visegrádi országok számára.

2.10.1. Az a magyar állampolgár, valamint a magyar állampolgárnak magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagja felmentést kaphat a karantén alól, (i) aki Csehország, Lengyelország, valamint Szlovákia területéről lép be Magyarország területére (ii) és a kormányrendelet kihirdetése (2020.09.01.) előtt az előbbi országokban foglalt szálláshellyel rendelkezett , (iii) és egy alkalommal a hazaérkezést követően elvégzett SARS-CoV-2 PCR teszt negatív lett.

2.10.2. Az a cseh, lengyel és szlovák állampolgár felmentést kaphat a karantén alól Magyarországra történő belépése során, aki igazolja, (i) hogy  2020.09.30-ig szálláshely foglalása volt,(ii) amit még a rendelet hatálybalépése előtt foglalt,(iii) valamint a belépést megelőző 5 napban elvégzett egy SARS-CoV-2 PCR tesztje negatív lett, (iv) amit magyar vagy angol nyelvű okirattal kell igazolni.

Fontos kiemelni, hogy ezek a szabályok – az elkövetkezendő időszakban – a járványügyi helyzetre való tekintettel, újabb kormányzati intézkedés eredményeként – természetesen változhatnak/szigorodhatnak.

[1] 23. kapcsolt vállalkozás:

  1. a) *  az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  2. b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  3. c) *  az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,
  4. d) *  a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
  5. e) *  az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
  6. f) *  az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
  7. g) *  az a)-c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony
  8. ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,
  9. gb) a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;