Nagyértékű ingatlan esetén jogcímbiztosítás kötését profi befektetőknek is érdemes megfontolniuk

Magyarországon általánosan még nem terjedt el, de angolszász területeken már bevett gyakorlat, hogy nagyobb értékű ingatlan, elsősorban kereskedelmi és ipari ingatlan, vagy az ingatlant tulajdonló társaság megvásárlásával egyidejűleg vevő ún. jogcímbiztosítást („title insurance”) köt. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ezt foglalta össze a Kapolyi Ügyvédi Iroda alábbi cikkében.

A jogcímbiztosítás megkötésével a vevő egy harmadik személyre, azaz a biztosító társaságra hárítja tovább – a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében – azt a kockázatot, hogy az ingatlan vagy az ingatlantársaság feletti tulajdonjogi jogcím sérült, ami a vevő tulajdonszerzését korlátozza vagy megakadályozza. Ebben az esetben ugyanis a biztosítási szerződés feltételei szerint a jogcímbiztosító a vevő felmerülő kárát megtéríti. Jogosan merül fel a kérdés, hogy Magyarországon, ahol az ingatlan-nyilvántartás naprakész, közhiteles nyilvántartásnak minősül, továbbá a cégnyilvántartás is átfogó, megbízható információkat nyújt, mégis milyen rejtett kockázatok merülhetnek fel, vagyis miért lehet szükség jogcímbiztosítás megkötésére? A kérdést még jobban árnyalja, hogy nagyobb értékű kereskedelmi, illetve ipari ingatlan vagy az azt tulajdonló társaság megvételét megelőzően a vevő szinte minden esetben megbíz egy ügyvédi irodát azzal a céllal, hogy az az adásvételi/átruházási szerződés megkötése előtt minden ingatlannal/társasággal kapcsolatos jogi kockázatot kiszűrjön, és minden olyan tényezőt feltárjon, ami megakadályozhatja vagy korlátozhatja a vevő ingatlan/társaság feletti tehermentes jogszerzését. A vevő a feltárt kockázatok ismeretében dönthet arról, hogy az átruházásról szóló szerződést változatlan feltételek mellett vagy esetlegesen csökkentett vételár ellenében, illetve a szerződésbe beépített plusz biztosítékok mellett köti meg. Mindemellett úgy is dönthet, hogy az ügyletet nem köti meg.

A Kapolyi Ügyvédi Irodát számos esetben kérte fel jogcímbiztosító társaság nagyobb értékű ingatlan vagy ingatlant tulajdonló társaság adásvételével kapcsolatban, hogy mérje fel a vevőt (és közvetetten a biztosító társaságot) érintő potenciális kockázatokat. Ilyen irányú tapasztalataink alapján úgy látjuk, hogy bár a jogcímbiztosítást elsősorban olyan külföldi befektetők kötik meg, akik új szereplők a magyar piacon, és így a vonatkozó magyar jogszabályi rendelkezéseket, hatósági eljárási szabályokat még nem ismerik, a jogcímbiztosítás megkötése mégis indokolt lehet a piacot már jól ismerő befektetők számára is. Természetesen eltérőek a vevői kockázatok, amikor magát az ingatlant kívánja megvásárolni („asset deal”) vagy amikor – általában adóoptimalizálási célból – az ingatlant tulajdonló társaságot kívánja megszerezni („share deal”).

Ingatlan megvásárlása esetében általánosságban elmondható, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartás, illetve az ingatlanról lekért tulajdoni lap alapvetően megbízható és teljes körű információt nyújt az ingatlan tulajdonosi viszonyairól és terheiről vagy az azt érintő perekről. A közhitelességet és a megbízhatóságot a Polgári Törvénykönyv és az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezései biztosítják, amelyek alapján az ingatlan feletti tulajdonjog, illetve az ingatlant terhelő, harmadik személyt illető egyes jogosultságok (pl. jelzálogjog, vételi jog, elővásárlási jog, végrehajtási jog, telki szolgalmi jogok stb.) az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel keletkeznek. Ez egyrészről azt jelenti, hogy az illetékes földhivatal a bejegyzés előtt a benyújtott okiratok jogszerűségét is megvizsgálja, azaz a szerződéses dokumentáció felett bizonyos fokú kontrollt lát el. Másrészről pedig elmondható, hogy az ingatlant alapvetően csak azok a terhek terhelik, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre/feljegyzésre kerültek. Fontos kivételt képezhet valamely jogszabályon alapuló, harmadik személyt illető elővásárlási jog (pl. számos budapesti ingatlan esetében az illetékes kerületi önkormányzatot, a Fővárosi Önkormányzatot vagy a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg), amely tekintet nélkül az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre fennáll. Mivel az elővásárlási jog megsértésével megkötött adásvételi szerződést az elővásárlási jog jogosultja megtámadhatja, a vevő az ingatlan feletti tulajdonjogot annak ellenére elveszítheti, hogy a vételárat már megfizette.

A helyzet azonban nem ennyire egyértelmű akkor, ha a vevő nem az ingatlant vásárolja meg, hanem az ingatlant tulajdonló társaságban kíván részleges vagy kizárólagos részesedést szerezni. A Magyarországon székhellyel rendelkező gazdasági társaságok döntő többsége korlátolt felelősségű társaságként működik, share deal-ek esetében tehát a vevő az ingatlant tulajdonló projektcég üzletrészeit szerzi meg. A cégnyilvántartás, illetve a cégnyilvántartásba való bejegyzés azonban korántsem biztosít ugyanakkora védelmet, és nyújt valós képet az üzletrésszel kapcsolatos jogosultságokról, mint az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanok állapotáról. Az illetékes cégbíróság az üzletrész átruházásakor az üzletrész feletti tulajdonosváltozást a céltársaság ügyvezetése által benyújtott társasági dokumentumok alapján vezeti át a cégnyilvántartásban. Ebben az eljárásban tehát a cégbíróság nem vizsgálja az üzletrész átruházásáról szóló szerződést, vagyis a fentiekben ismertetett kontrollt kizárólag a társasági dokumentumok esetében látja el, az azok alapjául szolgáló szerződés esetében nem. Sokkal inkább a megszerezni kívánt „céltársaság” ügyvezetésének felelőssége, hogy megvizsgálja, a hozzá bejelentett üzletrész átruházás megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Például, hogy az átruházás alapjául szolgáló szerződés cégszerűen került-e aláírásra, illetve nem tartalmaz-e olyan rendelkezést, ami jogszabályi tilalomba ütközik. A céltársaság ügyvezetésének feladata továbbá az aktualizált tagjegyzék vezetése és a céltársaságban történt változás bejelentése a cégbíróság számára. Ennek megfelelően a vevő számára komoly kockázatot jelenthet, ha a céltársaság ügyvezetése a fenti feladatokat valamely korábbi tulajdonosváltozás esetében nem vagy nem kellő körültekintéssel végezte el.

Mivel a fentiek miatt az új tulajdonos bejegyzésére irányuló cégeljárásban nem derül ki, ha az üzletrész átruházásáról szóló szerződés olyan hibában szenved, amely az átruházást érvénytelenné teszi, a jogi átvilágítás során nagyon fontos lehet a share deal-ek kapcsán bekérni és megvizsgálni a céltársaság alapítását követően megkötött üzletrész átruházási szerződéseket. A fentieken túlmenően az üzletrészt terhelhetik olyan szerződéssel alapított terhek (pl. vételi jog, elővásárlási jog) is, amelyek a cégnyilvántartásból egyáltalán nem ismerhetőek meg. Mindebből következik, hogy a vevő – kockázatát és kitettségét ellensúlyozandó – a gyakorlatban az üzletrész átruházási szerződésekben rendkívül részletes és kiterjedt szavatosságvállalásokat követel meg az eladótól az üzletrész per-, teher- és igénymentességének vonatkozásában. Sajnos azonban egy nagyon jól átgondolt és szigorú szavatossági struktúra sem jelenthet kielégítő biztonságot a vevő számára, amennyiben az üzletrész nem ismert terhekkel bír, vagy az üzletrész átruházása az átruházási láncolat hibája miatt nem valósul meg. Például amikor valamely korábbi üzletrész átruházási szerződés esetleges érvénytelensége következtében az üzletrész tényleges tulajdonosa nem az eladó. Számos esetben mégis az tapasztalható, hogy a beruházó annak eldöntése kapcsán, hogy az adott ingatlant asset deal vagy share deal konstrukció útján szerzi meg, főként adóoptimalizálási szempontokra koncentrál és a fentebb kifejtett anyagi és jogi kockázatok felett „elsikkad” a figyelme.

Fontos hangsúlyozni, hogy még az ingatlan-nyilvántartás és a cégnyilvántartás közhitelessége, az ingatlan vagy az ingatlant tulajdonló társaság megfelelően elvégzett jogi átvilágítása, illetve az adásvételi szerződésbe beépített jól átgondolt szavatossági struktúra sem zárják ki azt, hogy harmadik személy a szerződés valamely rendelkezésének érvénytelenségére hivatkozva bíróság előtt támadja meg az adásvételi/átruházási szerződést. Előfordulhat például, hogy a felszámoló a felszámolás alatt álló cég által korábban kötött szerződését azon a jogcímen támadja meg, hogy a felszámolás alatt álló eladó a tulajdonát képező ingatlant a tényleges forgalmi értékénél lényegesebben alacsonyabb vételáron idegenítette el. A vevői szavatossági igények érvényesítése is rendkívül hosszú, elhúzódó folyamat lehet, amennyiben az eladó nem működik együtt a károsult vevővel. A vevőre hárul ugyanis annak bizonyítása, hogy az eladó valamely általa vállalt szavatosságot megsértette, illetve a vevő köteles bizonyítani a szavatosság megsértéséből eredő kárának mértékét is.

A fentebb vázolt bizonytalanságokra jó biztosítékot jelenthet a bevezetőben említett jogcímbiztosítás intézménye. A biztosító társaság többek között fizethet a vevő számára, ha az ingatlan/üzletész átruházója nem volt jogszerű tulajdonosa az ingatlannak/üzletrésznek, az ingatlant/üzletrészt nem ismert jelzálogjog, vételi jog, elővásárlási jog, illetve harmadik személyt illető egyéb jogosultság terheli, illetve az ingatlan/üzletrész átruházása valamely átruházási korlátozás miatt érvénytelen. A jogcímbiztosítás ezen kívül más esetekben is felhasználható. Egyrészt, ha valamely korábbi átruházási szerződés érvénytelensége miatt (pl. nem cégszerűen vagy taggyűlési jóváhagyás nélkül aláírt szerződés) a látszólag az eladóig elvezető átruházási láncolat mégsem szakadatlan, és ezért harmadik személy esetleg erősebb jogcímmel rendelkezik az üzletrészre. Vagy pedig, ha az üzletrész átruházásával kapcsolatos szerződéses vagy társasági dokumentumok hibásak, ami miatt az átruházás cégnyilvántartásba nem jegyeztethető be. A jogcímbiztosítás megfelelő eszköz lehet arra is, hogy a beruházó a számára ismert vagy ismeretlen (pl. csalás, hamisítás, érvénytelen képviselet) kockázatokból eredő károktól megvédje magát. A vevő a biztosítás megkötésével bizonyos díj megfizetése ellenében lényegében kiszervezheti a kockázatait és elkerülheti a nagyobb veszteségeket, illetve a hosszadalmas, elhúzódó jogi procedúrákat.

 

A Brexit hatása az Európai Uniós védjegyekre

A Brexit számos olyan változást fog hozni az egyes nemzetközi jogviszonyokba, amit még nem látunk előre, így jogi kérdések sora merül majd fel a 2021. január 1-től kezdődő időszakra vonatkozóan. Addig azonban egy átmeneti időszak van érvényben, amelynek folyamán lehetőségeink szerint érdemes felkészülni a Brexit utáni időszakra. Az Európai Uniós védjegyekkel kapcsolatban szerencsére nincs szabályozási bizonytalanság, a védjegyjogosultaknak viszont lesznek teendőik, ezeket mutatjuk be cikkünkben.

Az Európai Uniós védjegy – korábbi elnevezése szerint, a közösségi védjegy – intézményét az Európai Unió a kilencvenes évek első felében teremtette meg[1] egy időben az Európai Szellemi Tulajdon Hivatalának (EUIPO) megalapításával. Az első lajstromozási kérelem 1996. áprilisában került benyújtásra, amit már ebben a hónapban további több mint 22 000 kérelem követett. Tizenhét évvel ezt követően beérkezett az egymilliomodik kérelem, viszont a következő millió eléréséhez elég volt fele ennyi idő[2]. A jogintézmény sikerét bizonyítja, hogy az elmúlt években száz- és kétszázezer közé eső számban nyújtottak be Európai Uniós lajstromozási kérelmet[3].

Az Európai Uniós védjegynek nem az volt a célja, hogy felváltsa a nemzeti megfelelőjét, hanem az, hogy kiegészítse azt. A jogintézménynek az a koncepciója, hogy elég az Európai Unió bármely védjegyhivatalában kérelmezni, hogy az adott megjelölés az egész Unióban védjegyoltalmat kapjon. Nem kell tehát minden tagállamban egyenként benyújtani a kérelmet, a bejegyzéssel kapcsolatos felmerülő jogvitákat pedig egy központi hivatal (az EUIPO), illetve a jogorvoslati szinten egy bíróság határozza el, így nem merül fel a forum shopping vagy a párhuzamos jogviták veszélye.

Az Egyesült Királyság és az EU kilépési megállapodása létrehozott egy átmeneti időszakot 2020. december 31-éig, ameddig az uniós jog alkalmazása továbbra is változatlanul fennáll. Ezt követően azonban az uniós jog hatályát veszti az Egyesült Királyság vonatkozásában, ezzel az Egyesült Királyság kikerül az EU védjegyrendszeréből. Ekkor (azaz 2021. január 1-jén) az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala a meglévő Európai Uniós védjegyeket nemzeti védjegy formájában hozza létre (duplikálja) nyilvántartásában, kérelem és költségtérítés nélkül. Ez gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy a jogosult rendelkezni fog egy Európai Uniós védjeggyel és egy ugyanolyan tulajdonságokkal (többek között megegyező elsőbbségi nappal) rendelkező Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala által lajstromozott nemzeti védjeggyel. Figyelembe véve azonban, hogy a jogosult két védjeggyel fog rendelkezni, a védjegyoltalom megújítása és esetleges jogérvényesítések esetén mind az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, mind pedig az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala felé szükséges lesz eljárást indítani.

Az Európai Uniós védjegy duplikálása viszont kizárólag a 2020. december 31-én lajstromozott védjegyek esetén történik meg. Így abban az esetben, ha a bejelentési eljárás megindítása megtörtént, a lajstromozás azonban még nem, a bejelentő az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatalánál 2021. szeptember 30-ig „különleges” nemzeti bejelentést kezdeményezhet. A bejelentőnek már számolnia kell ennek a „különleges” nemzeti bejelentésnek az eljárási költségeivel, valamint azzal, hogy a nemzeti védjegy elsőbbségi napja az Európai Uniós védjegy bejelentési kérelem benyújtásának napja lesz. Fontos szempont továbbá, hogy az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala felé történő bejelentéshez helyi jogi képviselő megbízására lesz szükség, amelynek költségei szintén a bejelentőt fogják terhelni.

A fentiek szerinti kedvezmény abban az esetben nem biztosított, ha a védjegy lajstromozás iránti kérelmet az átmeneti időszakot, vagyis 2021. január 1-jét követően nyújtották be. Az oltalom így nem fog kiterjedni az Egyesült Királyság területére, a bejelentőnek pedig nem lesz lehetősége a különleges nemzeti bejelentés megtételére, Ez azt jelenti, hogy külön nemzeti bejelentésre lesz szükség, amelynek elsőbbségi napja az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatalánál történő benyújtás napja lesz.

Összességében tehát az átmeneti időszakig lajstromozott Európai Uniós védjegyek esetében a bejelentő duplikáció útján egy nemzeti védjegy jogosultja is lesz, ennek következtében a védjegyekhez kapcsolódó eljárások is megduplázódnak. A benyújtott, de még nem lajstromozott védjegyek esetén 2021. szeptember 30-ig különleges nemzeti bejelentés megtételére van lehetőség, míg a 2021. január 1-jén vagy azt követően benyújtott kérelmek esetén külön lajstromozási eljárást szükséges indítani, amennyiben a bejelentő az Egyesült Királyság területén is védjegyoltalommal kíván rendelkezni.

[1] Az 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelettel.

[2] Forrás: EUIPO sajtóközlemény: 2 million trade mark applications received at EUIPO

https://euipo.europa.eu/ohimportal/en/news?p_p_id=csnews_WAR_csnewsportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&journalId=5176510&journalRelatedId=manual/

[3] Forrás: EUIPO Statisztikák

https://euipo.europa.eu/tunnel-web/secure/webdav/guest/document_library/contentPdfs/about_euipo/the_office/statistics-of-european-union-trade-marks_en.pdf

A 2020. november 11-én hatályba lépett kormányrendelet alapján 10 fő felett nem lehet közgyűlést összehívni 2020. december 11-ig

2020. november 11-én lépett hatályba a 484/2020. (XI. 10.) kormányrendelet 5. § (1) bekezdése, amelynek értelmében – bizonyos kivételekkel – tilos rendezvényt szervezni, és a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos a rendezvény helyszínén tartózkodni.

A tilalom körébe tartoznak az úgynevezett 10 fő feletti „magánrendezvények” is, amelynek fogalmát sem ez a kormányrendelet, sem más jogszabály nem határozza meg. Ugyanakkor a Ptk. azon rendelkezéséből, miszerint a gazdasági társaság legfőbb szervének ülése nem nyilvános [3:111. § (1) bekezdés], az a következtetés vonható le, hogy – mindaddig, amíg erre vonatkozó külön szabályozás nem születik – a fenti létszám felett személyes részvétellel nem tartható taggyűlés vagy közgyűlés.

Ebből az következik, hogy azoknál a gazdasági társaságoknál, ahol sok tulajdonos van, a már összehívott, illetve meghirdetett közgyűlések és taggyűlések sem tarthatók meg személyes részvétellel, amennyiben a résztvevők létszáma meghaladná a 10 főt. A tilalom különösen a nyilvánosan működő részvénytársaságokat érinti, hiszen esetükben egyébként sem lehet a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről közgyűlés tartása nélkül határozatot hozni. A legfőbb szerv esetében tehát nincs lehetőség elektronikus hírközlő eszközök használatára, illetve döntéshozatalra ülés megtartása nélkül.

Tekintettel arra, hogy a kormányrendelet rendelkezéseit – legalábbis egyelőre – 2020. december 11-ig lehet alkalmazni, a jelenlegi állás szerint egy nyrt. legkorábban december 14-re tud közgyűlést összehívni, és azt csak akkor tudja megtartani, ha a kitűzött napon hatályos rendelkezések azt lehetővé teszik.

A jogi személyek működésének egyértelmű szabályozása érdekében ezért most is szükség lenne egy olyan külön kormányrendeletre, mint amilyen 2020 tavaszán a 102/2020. (IV.10.) kormányrendelet volt. Célszerű megoldásnak tűnne, ha a kormány ismét az ügyvezető szervet hatalmazná fel a döntésre azokban a kérdésekben, amelyek egyébként a legfőbb szerv hatáskörébe tartoznak.

 

Csatlakoztunk az IR Globalhoz: tovább erősítjük határokon átnyúló jogi szolgáltatásainkat

Újabb együttműködéssel bővíti nemzetközi kapcsolatait a Kapolyi Ügyvédi Iroda. Csatlakozásunkkal az IR Global nemzetközi hálózathoz elsősorban az ingatlan- és az energiajog területén szélesítjük a határokon átívelő, komplex szolgáltatásaink körét, ezáltal emelve szolgáltatásaink színvonalát a nemzetközi jogi ügyletek során. A több szakterületen is professzionális szolgáltatásokat nyújtó nemzetközi szervezet jogi, számviteli és pénzügyi tanácsokkal segíti a hozzá forduló vállalatokat és magánszemélyeket. A közösség 2010 óta több mint ezer tanácsadóval, húsz munkacsoporttal és kilencvenkét gyakorlati területtel áll a határokon átnyúló, költséghatékony megoldásokat kereső ügyfelek rendelkezésére. Csatlakozásunk célja, hogy az üzleti tranzakciók minden típusához nemzetközi szinten is átfogó jogi támogatást kínáljunk magyar és külföldi partnereink részére a hazai és nemzetközi piacon egyaránt. A komplex és innovatív jogi megoldásokban gondolkodó Kapolyi Ügyvédi Irodát az ingatlanjog területén dr. Habóczky Sándor, az energiajogi kérdésekben dr. Horváth Gábor képviseli.

 

A Kormány 2020. december 31-ig meghosszabbította az ideiglenesen visszaállított határellenőrzést

A koronavírus-járvány második hullámával radikálisan megugrott a fertőzöttek száma, ami egyre több országot kényszerít arra, hogy a gazdasági válság ellenére ismét korlátozásokat vezessen be.

A magyar kormány augusztus végén jelentette be, hogy a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló 407/2020. (VIII. 30.) Korm. rendeletet, valamint a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet szabályai szerint szigorítja az országba történő beutazás feltételeit. A korlátozások miatt a külföldről érkező magyar állampolgárok, illetve állampolgársággal nem rendelkező családtagjaik az országba történő beléptetésekor egészségügyi vizsgálaton eshetnek át, és amennyiben megállapítják a fertőzés gyanúját, számukra hatósági házi karantént rendelnek el. Ellenkező esetben a belépők 10 napra a járványügyi hatóság által kijelölt karanténba vagy hatósági házi karanténba kerülnek.

Szeptember 5-étől külön szabály vonatkozik az üzleti és gazdasági célú be-, illetve kiutazásra. Ennek értelmében, ha a kiutazás célja olyan üzleti vagy gazdasági tevékenység, amelynek tényét a magyar állampolgár Magyarországra történő visszautazásakor igazolja, kiutazást követően Magyarország területére korlátozás nélkül újra beléphet.

Tekintettel a jelenlegi járványügyi helyzetre, a Kormány 2020. december 31-ig hosszabbította meg a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló 407/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet hatályát. Az erről szóló 469/2020. (X. 29.) Korm. rendelet a 2020. október 29-én (csütörtök) este megjelent Magyar Közlönyben került kihirdetésre. A rendelet 2020. október 31-jén lépett hatályba, ezzel egyidejűleg a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet szabályai is hatályban maradtak.

A jelenlegi járványügyi helyzetre való tekintettel további, a társas/szociális érintkezésre vonatkozó szigorító intézkedések várhatók, amelyekről előreláthatólag a héten esedékes kormányülésen fognak dönteni.

 

A Kormány járványügyi helyzettel kapcsolatos legfrissebb intézkedéseiről

Megjelent a Magyar Közlöny 2020. évfolyamának 195., 198. és a 201. száma, amelyben több, a járványügyi helyzettel kapcsolatos Kormányzati intézkedés is kihirdetésre került. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak.

  1. A határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról

A Kormány, 407/2020. (VIII. 30.) Korm. Rendelete alapján Magyarország közrendjét és belső biztonságát fenyegető komoly veszély fennállása miatt a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti teljes belső határon ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést.

A rendelet 2020. szeptember 1-jén lép hatályba, és 2020. október 1-jén veszti hatályát. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet.

  1. A járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól

A Kormány, a szintén 2020. szeptember 1-jén hatályba lépő, járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelete tárgykörök szerint bontásban foglalkozik a legfontosabb korlátozásokkal, ezek az alábbiak:

  • Az általános szabályok szerint a rendelet hatálya a magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott, nem hivatalos célú határátlépésre terjed ki. A rendelet alkalmazásában a magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik,
  1. a) aki Magyarországon állandó tartózkodásra jogosult, és családtagja, ha ezt a jogát okmánnyal igazolja, illetve
  2. b) aki rendelkezik az idegenrendészeti hatóság valamely jogcímen 90 napot meghaladó idejű tartózkodásra kiadott, érvényes, Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedélyével, és az erről szóló okmányt belépéskor bemutatja,
  3. c) aki magyarországi sportszervezetnek a sportról szóló törvény szerinti versenyzője, illetve sportszakembere, ha külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen való részvételét követően lép be Magyarország területére,
  4. d) aki a külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen magyarországi sportszervezet általi – névre szólóan kiadott – meghívással, illetve delegálással részt vevő személy, ha külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen való részvételét követően lép be Magyarország területére.

A rendelet hatálya nem terjed ki (i) a teherforgalomban történő határátlépésre, (ii)          a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 6/A. § (2) bekezdése szerinti hivatalos útlevéllel történő határátlépésre, valamint (iii) arra a személyre, aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen (fertőzés) átesett.

A rendelet alkalmazásában hivatalos célú határátlépés a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából történő határátlépés.

  • A magyar állampolgárok Magyarországra történő belépésének szabályai szerint a külföldről érkező magyar állampolgár, illetve a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagja (magyar állampolgár) személyforgalomban Magyarországra történő belépése során (törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel) egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles. Ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, az illetékes járványügyi hatóság által meghatározottak szerint kijelölt karanténban vagy – ha az nem jelent járványügyi kockázatot – hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.
  • Ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat fertőzés gyanúját nem állapítja meg, és
  1. a) a magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, 14 napra hatósági házi karanténban,
  2. b) a nem külföldön élő magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban,
  3. c) a külföldön élő magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban, vagy hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.
  • A fentiek szerint karanténban elhelyezett személy kérelmére az illetékes járványügyi hatóság engedélyezheti a karanténban elhelyezett személy számára, hogy 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel, két alkalommal SARS-CoV-2 PCR teszten vegyen részt, amelynek során, ha az elvégzett tesztek igazolják, hogy a karanténban elhelyezett személy szervezetében a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható, a karantént előíró rendelkezés alól az illetékes járványügyi hatóság felmentést ad.

A rendelet lehetővé teszi, hogy az első tesztet valamely schengeni térségbe tartozó ország területén, az Egyesült Államok területén vagy Kanada területén végezzék el és annak eredményét magyar vagy angol nyelvű okirattal igazolni tudja.

Ismereteink szerint a Kormány a tesztek elvégzésével járó költségeket nem támogatja, azokat az érintetteknek magunknak kell viselniük.

  • Főszabályként nem magyar állampolgár személyforgalomban Magyarország területére (törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel) nem léphet be. Ezen szigorú rendelkezés alól az illetékes rendőri szerv kérelemre felmentést adhat. A rendőri szerv akkor engedélyezheti a beutazást, ha a kérelmező igazolja, hogy a belépés célja
  1. a) a magyarországi bírósági vagy hatósági eljáráshoz kapcsolódó, az adott intézmény által kiállított okirattal igazolt eljárási cselekményen történő részvétel,
  2. b) az egészségügyi intézmény beutalójával vagy más megfelelő igazolással egészségügyi ellátás igénybevétele,
  3. c) a hallgatói vagy a tanulói jogviszony alapján fennálló tanulmányi vagy vizsgakötelezettség teljesítése, ha ezt az oktatási intézmény által kiállított igazolás tanúsítja,
  4. d) a fuvarozási tevékenységgel összefüggő munkavégzéshez kapcsolódó utazás személyforgalomban, amelynek célja a fuvarfeladat kiindulópontjára (munkavégzés megkezdésének helyszínére) történő eljutás vagy az ilyen munkavégzést követően személyforgalomban történő hazatérés, ha ezt a munkáltató által kiállított igazolás tanúsítja,
  5. e) a családi eseményeken (házasságkötés, keresztelő, temetés) részvétel,
  6. f) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozó gondozása, ápolása,
  7. g) a kiemelt jelentőségű, nemzetközi vonatkozású sport-, kulturális, illetve egyházi rendezvényen történő részvétel vagy
  8. h) az a)–g) ponton kívüli méltányolható ok.
  • A fentiek szerinti kérelem (i) kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, magyar, illetve angol nyelven nyújtható be, illetőleg (ii) benyújtható törvényes képviselő, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazásban megjelölt meghatalmazott útján is. Ha a beutazásra ugyanabban az időpontban kerül sor, és a beutazás indoka azonos, úgy az érintett személyek meghatalmazásának csatolása esetén egy meghatalmazott több személy nevében egy kérelmet terjeszthet elő. Azonos okból és időpontban történő határátlépés esetében a kérelmezővel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók tekintetében elegendő egy kérelmet benyújtani.

A kérelem megalapozottságának igazolása érdekében a kérelem megalapozottságát igazoló irat eredeti példányát a Magyarország területére történő belépéskor a beutazási tilalom alól felmentett személy (engedélyes) köteles a rendőr felhívására bemutatni. Ha az engedélyes megalapozottságot igazoló irat eredeti példányát nem mutatja be, vagy annak hitelességével kapcsolatban a belépéskor kétség merül fel, a belépést meg kell tagadni.

  • A kérelmet a rendőri szerv elutasítja, ha (i) a beutazás fentiek szerint céljával kapcsolatban kétség merül fel, illetőleg (ii) a beutazás (a) járványügyi, (b) közbiztonsági vagy (c) nemzetbiztonsági okból kockázatos. Ezen utóbbi fordulatokra vonatkozóan minisztériumi iránymutatás, illetőleg hatósági gyakorlat a jelen összefoglaló írásakor még nem ismert.
  • Az engedélykérő a Magyarországra való belépés során egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles. Akinél az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, Magyarország területére nem léptethető be. Akinél az egészségügyi vizsgálat során a fertőzés gyanúja nem merül fel, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban vagy hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre. A karantén alól a fenti 2.2.2. pontban foglaltakkal megegyező eljárás alapján adható felmentés.
  • A kapcsolt vállalkozások közötti utazásra vonatkozó szabályok értelmében a külföldről érkező személy a belügyminiszter által meghatározott államok területéről Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet, ha olyan belföldi vagy a belügyminiszter által meghatározott államok egyikében bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, amely egyben a közbiztonságért felelős belügyminiszter által meghatározott államok közül legalább egyikében bejegyzett további gazdasági társasággal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti vállalkozási viszonyban[1] áll.
  • A vonatkozó, a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti utazás körébe tartozó államokról szóló, 2020. szeptember 1-jétől hatályos 33/2020. (VIII. 30.) BM rendelet értelmében a belügyminiszter úgy rendelkezett, hogy a fentiek szerinti üzleti célú utazás keretében bármely állam területéről érkező személy beléphet Magyarország területére.
  • A fentiek szerinti korlátozás nélkül történő belépésre akkor kerülhet sor, ha az utazó személy – azon túlmenően, hogy a fenti 2.4. pontban foglalt feltételek teljesülnek, – az üzleti célú utazás tényét valószínűsíti. Erre vonatkozóan minisztériumi illetőleg jogalkotói állásfoglalás illetőleg hatósági gyakorlat a jelen összefoglaló írásakor még nem ismert, azonban a szélesebb körben bevett üzleti gyakorlat szerint az üzleti utazás célját a Magyarország területén működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője(i)/testülete által írt és aláírt, magyar nyelvű meghívólevéllel célszerű alátámasztani, amely meghatározza az üzleti célú utazás legfontosabb tényezőit, pl.: az üzleti tevékenység tárgya/célja/helyszíne, a tervezett tárgyalás/üzem- v. projektlátogatás/bejárás időpontja, a projektre/üzleti tevékenységre vonatkozó vezető testületi határozat száma (esetleg rövid tartalma), (etc.). Célszerű az igazolásban az érintett gazdasági társaságok közötti, a évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti vállalkozási viszonyt is igazolni.
  • Az ingázók tekintetében a kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a külügyminiszter által meghatározott szomszédos állam polgárai és az ott élő magyar állampolgárok Magyarország területére legfeljebb 24 óra időtartamra az államhatártól számított 30 kilométeres távolságon belülre beléphetnek. A fentiek szerint Magyarország területén tartózkodó személy Magyarország területének az államhatárvonaltól számított 30 kilométeres sávján belül köteles tartózkodni, és köteles Magyarország területét a belépést követő 24 órán belül

A külügyminiszter által az fentiek szerint meghatározott országgal szomszédos, Magyarország területének az államhatárvonaltól számított 30 kilométeres sávján belül élő magyar állampolgárok a szomszédos ország területéről visszatérve korlátozás nélkül beléphetnek, ha külföldi tartózkodásuk időtartama nem haladta meg a 24 órát, és a szomszédos országban az államhatártól számított legfeljebb 30 kilométeres sávot nem hagyták el.

2.6. Az üzleti és gazdasági célú utazás esetében a rendelet a következőket tartalmazza.

2.6.1. A magyar állampolgár külföldre utazása esetében, ha Magyarország területére belépésekor igazolni tudja, hogy üzleti, illetve gazdasági célú utazásról tért vissza, akkor korlátozás nélkül beléphet.

2.6.2. A nem magyar állampolgár Magyarországra történő beutazás során, ha igazolni tudja, hogy üzleti, illetve gazdasági tevékenység céljából lép be az ország területére, akkor korlátozás nélkül léphet be.

Abban az esetben, ha az üzleti, valamint gazdasági cél igazolásával kapcsolatban kétség merül fel, akkor a 2.3. pontban meghatározottak szerint kell eljárni.

2.7. A Magyarországon átutazó (tranzit) személyekre vonatkozó szabályok értelmében a külföldről érkező nem magyar állampolgár személyforgalomban, tranzitáthaladás érdekében Magyarország területére beléphet, ha a belépéskor aláveti magát egészségügyi vizsgálatnak, és az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját nem állapítja meg.

2.7.1. A fentiek szerinti célból történő belépés további feltétele, hogy a külföldről érkező nem magyar állampolgár (i) rendelkezzen a schengeni határellenőrzési kódexben előírt beutazási feltételekkel, (ii) hitelt érdemlően igazolja az utazásának célját és utazása célországát, valamint (iii) célországba történő beutazása és ennek érdekében a tervezett utazás útvonalán fekvő, Magyarországgal szomszédos államba történő belépése biztosított.

2.7.2. Az országos rendőrfőkapitány fogja meghatározni és közzétenni a rendőrség hivatalos honlapján az átutazó forgalom be- és kilépésére szolgáló közúti határátkelőhelyeket, az átmenő forgalom útvonalát, a pihenőhelyeket és a Magyarország elhagyására rendelkezésre álló időkeretet. A fentiek szerint beléptetett, külföldről érkező nem magyar állampolgár a Magyarország területén történő áthaladás során csak a fentiekben meghatározott útvonalon közlekedhet, és kizárólag az áthaladáshoz elengedhetetlenül szükséges okból – így különösen egészségügyi vagy műszaki okból – állhat meg a rendőrfőkapitány által meghatározott pihenőhelyeken, és az meghatározott időkeret, de legfeljebb 24 óra alatt köteles elhagyni Magyarország területét. Ez alól kivételt jelen az azonnali beavatkozást igénylő műszaki vagy egészségügyi szükséghelyzetben történő megállás.

Az Országos Rendőrfőkapitányság honlapján a jelen összefoglaló írásakor (2020. augusztus 31-én) még a beutazással kapcsolatos, jelenleg hatályos szabályok találhatóak, amint ezek változnak, összefoglalónkat frissítjük.

2.8. A kormányrendelet a járványügyi adatkezelésre vonatkozóan is tartalmaz szabályokat. Ezek értelmében a kijelölt karanténban és a hatósági házi karanténban elhelyezett személyeket az illetékes járványügyi hatóság nyilvántartásba veszi.

A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként a rendőrséget is kijelöli a (i) járványügyi korlátozásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése, (ii) a járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés, járványügyi zárlat, valamint járványügyi korlátozás alatt álló személyek nyilvántartása, valamint (iii) a közegészségügyi-járványügyi veszélynek kitett személyek, az ilyen személlyel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került és ezért közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett személyek nyilvántartása céljából.

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 5. § (3) bekezdése szerint kezelt személyes adatot az adatkezelő – a rendőrség járványügyi hatósági feladatainak ellátása érdekében – a rendőrség erre irányuló megkeresése esetén, a rendőrség részére haladéktalanul, ingyenesen és más adattovábbítási kötelezettségéhez képest elsőbbséggel továbbítja.

Az illetékes járványügyi hatóság a hatósági házi karantén elrendeléséről vagy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) alapján a járványügyi elkülönítésről, járványügyi megfigyelésről, járványügyi zárlatról, valamint járványügyi korlátozásról szóló határozatot soron kívül továbbítja a rendőrség részére az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében.

A rendőrség a fentiek szerint meghatározott adatokat a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nyilvántartja. A nyilvántartásba nem vehető fel olyan adat, amely a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nem szükséges. A nyilvántartásban szereplő adatokat a hatósági házi karantén, a járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés, a járványügyi zárlat, valamint a járványügyi korlátozás megszűnésének időpontjában törölni kell.

2.9. Az átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések szerint

  • a szabálysértésekről szóló évi II. törvény 239/A. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedés megszegése szabálysértés alkalmazásában védelmi intézkedésnek minősül
  1. a fenti 2 pontban meghatározott egészségügyi vizsgálat,
  2. a fenti 3.1 pont szerinti kérelem megalapozottságát igazoló irat eredeti példányának bemutatása a Magyarország területére történő belépéskor,
  3. a 3.3. pontban meghatározott egészségügyi vizsgálat,
  4. a fenti 4 pontban megfogalmazott, kapcsolt vállalkozások közötti utazásra vonatkozó szabályok szerinti üzleti célú utazást valószínűsítő okmány bemutatása,
  5. a fenti5 pontban az ingázókra vonatkozó területi és időbeli korlátok, valamint
  6. a fenti 6. pontban a tranzitszemélyekre vonatkozóan megfogalmazott rendelkezések.
  • a kormányrendelet hatálybalépésével egyidejűleg továbbá hatályát veszti

a) a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 341/2020. (VII. 12.) Korm. Rendelet

b) a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti utazás körébe tartozó államokról szóló 23/2020. (VII. 12.) BM rendelet,

c) a járványügyi készültségi időszakban a korlátozott sávban történő határátlépés körébe tartozó államokról szóló  11/2020. (VII. 13.) KKM rendelet.

2.10.      A 419/2020. (IX. 1.) Kormányrendelet enyhébb szabályokat állapít meg a visegrádi országok számára.

2.10.1. Az a magyar állampolgár, valamint a magyar állampolgárnak magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagja felmentést kaphat a karantén alól, (i) aki Csehország, Lengyelország, valamint Szlovákia területéről lép be Magyarország területére (ii) és a kormányrendelet kihirdetése (2020.09.01.) előtt az előbbi országokban foglalt szálláshellyel rendelkezett , (iii) és egy alkalommal a hazaérkezést követően elvégzett SARS-CoV-2 PCR teszt negatív lett.

2.10.2. Az a cseh, lengyel és szlovák állampolgár felmentést kaphat a karantén alól Magyarországra történő belépése során, aki igazolja, (i) hogy  2020.09.30-ig szálláshely foglalása volt,(ii) amit még a rendelet hatálybalépése előtt foglalt,(iii) valamint a belépést megelőző 5 napban elvégzett egy SARS-CoV-2 PCR tesztje negatív lett, (iv) amit magyar vagy angol nyelvű okirattal kell igazolni.

Fontos kiemelni, hogy ezek a szabályok – az elkövetkezendő időszakban – a járványügyi helyzetre való tekintettel, újabb kormányzati intézkedés eredményeként – természetesen változhatnak/szigorodhatnak.

[1] 23. kapcsolt vállalkozás:

  1. a) *  az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  2. b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
  3. c) *  az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,
  4. d) *  a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
  5. e) *  az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
  6. f) *  az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
  7. g) *  az a)-c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony
  8. ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,
  9. gb) a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;

Vitarendezés és jogérvényesítés területén erősít új szakmai vezetővel és partnerrel a Kapolyi Ügyvédi Iroda

Több mint 20 éves, vitarendezés, közbeszerzés, közigazgatási eljárás és választottbírósági jog területén szerzett szakmai tapasztalattal érkezik új szenior ügyvéd a Kapolyi Ügyvédi Irodához. Dr. Antal József partneri pozícióban vezeti az ügyvédi iroda vitarendezéssel és jogérvényesítéssel foglalkozó csapatát.

Vitarendezésben, közbeszerzésben, közigazgatási és választottbírósági eljárásokban, valamint compliance ügyekben szerzett jelentős tapasztalatot dr. Antal József, a Kapolyi Ügyvédi Iroda új szenior ügyvédje, aki partneri pozícióban irányítja az Iroda vitarendezéssel és jogérvényesítéssel foglalkozó szakmai csapatát. Dr. Antal József a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát 1999-ben, több jogi területet felölelő tudásával, szakmai tapasztalatával, valamint nemzetközi kapcsolatrendszerével a jövőben stratégiai partnerként támogatja a European Law Firm tagjaként nemzetközi színtéren is jelenlévő Kapolyi Ügyvédi Iroda munkáját. A vitarendezésért és a jogérvényesítésért felelős csapat vezetőjeként ugyanakkor tovább emeli majd a megbízható és innovatív jogi szolgáltatás mellett elkötelezett, a banki, finanszírozási és tőkepiaci jog területén piacvezető Kapolyi Ügyvédi Iroda szolgáltatásainak szakmai színvonalát.

Dr. Antal József több mint húsz éves pályafutását a Baker & McKenzie jogi cég budapesti ügyvédi irodájában kezdte 1999-ben, ahol több mint egy évtizedig, 2019-ig a vitarendezési csoportot is vezette. 2019-ben és 2020-ban jogi és compliance vezetőként dolgozott az Unix Autó-nál és a Metro Cash & Carry Hungary-nél. Hazai és nemzetközi vállalkozásokat egyaránt képviselt polgári peres, közigazgatási peres, büntető, közbeszerzési, versenyhatósági és választottbírósági ügyekben, jogi tanácsadóként rendszeresen segítséget nyújt az ügyfeleknek különösen szerződési jogi, kártérítési és más polgári jogi kérdésekben. 2018 óta választottbíróként tevékenykedik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságon. 2019 óta a Magyar Élelmiszerbank Egyesület felügyelőbizottsági tagja, valamint a Magyar Választottbírósági Egyesület alelnöke. Szakmai tapasztalatával egyedüli magyar ügyvédként erősíti az ICC közép- és kelet-európai választottbírósági munkacsoportját.

Jogi tanácsadóként működött közre a Kapolyi Ügyvédi Iroda a Duna House kötvénykibocsátásának előkészítésében

Augusztus 31-én jelentős túljegyzéssel zárult a Duna House kötvénykibocsátása. Kelet-Közép-Európa legnagyobb ingatlanközvetítő csoportja még augusztus elején jelentette be, hogy részt vesz az MNB Növekedési Kötvényprogramjában. A Duna House az ügylet jogi hátterének előkészítésére a banki, finanszírozási és tőkepiaci jog területén piacvezető Kapolyi Ügyvédi Irodát kérte fel. Az ügylet sikerét jelzi, hogy a várakozásokat túlszárnyalva az intézményi befektetők 6,6 milliárd forint névértékben vásároltak 10 éves kötvényt, amelyet a Scope Ratings minősített.

A kötvénykibocsátás előkészítéséről és a kötvényaukcióról a portfolio.hu pénzügyi és gazdasági hírportál is tudósított.

 

A kilábalás jelei

Figyelemre méltó statisztikát közölt az MNB Fekete Ádám és Nyitrai Tamás tollából a jegybank által a KKV szektor vállalatai között a gazdaság járványügyi helyzettel kapcsolatban kialakult állapotára vonatkozóan végzett felmérésekről. A tanulmány megállapítja, hogy „Az eredmények alapján a gazdasági helyreállást jelzi többek között, hogy jelentősen csökkent a beszállítókkal kapcsolatban fennakadásokat tapasztaló vállalkozások és a leépítést tervező cégek száma, míg nőtt a létszám növelését tervezők aránya.

 

MNB körlevél a bankok hitelezési aktivitásának fenntartásáról

Az MNB 2020. augusztus 18–ai sajtóközleménye szerint a Felügyelet vezetői körlevélben szólította fel a hazai hitelező és pénzforgalmi intézményeket, hogy továbbra is tartsák fenn hitelezési aktivitásukat. A körlevél szerint az „MNB elvárja, hogy az adósok hitelképességének megítélése önmagában a moratórium miatt ne romoljon, emiatt ne kerüljenek kizárásra a hitelezésből