A magyar Országgyűlés elfogadta a rendkívüli jogrend meghosszabbítását elrendelő törvényt

Március 30-án a magyar Országgyűlés megszavazta a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényt (“Koronavírus-törvényt”), ezzel a veszélyhelyzet idejére meghosszabbította a kormány különleges jogrendben fennálló hatalmát, azaz fenntartja a rendeleti törvényhozás lehetőségét, valamint azt, hogy a Kormány egyes törvények alkalmazását felfüggessze, törvényi rendelkezésektől eltérjen, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozzon.

Az Alaptörvény lehetővé teszi a kormány részére, hogy veszélyhelyzet, azaz a jogszabály szerint “élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség” esetén különleges jogrendet vezessen be és tizenöt napig rendeleti úton kormányozzon. A különleges alkotmányos helyzetben meghozott kormányrendeletek a határidő lejártát követően csak akkor maradhatnak hatályban, ha az Országgyűlés felhatalmazást ad erre a kormánynak és a kormány a felhatalmazás szerint meghosszabbítja rendeleteinek hatályát. A koronavírus-törvény ezt a felhatalmazást adja meg a Kormánynak.

Noha a kormány ezt a jogkörét a járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá annak káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából és az arányosság elvének megfelelően gyakorolhatja, kérdéses, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban mekkora szerep juthat az Országgyűlésnek a jogalkotásban. A koronavírus-törvény előírja, hogy a kormánynak rendszeresen be kell számolnia az Országgyűlésnek, abban az esetben, ha nem ülésezik, akkor az Országgyűlés elnökének és a frakcióvezetőknek kell tájékoztatást adnia. Az Országgyűlés a törvényi felhatalmazást bármikor visszavonhatja.

A koronavírus-törvény előírja, hogy az Alkotmánybíróság elnöke és főtitkára gondoskodjon az Alkotmánybíróság veszélyhelyzetben történő̋ folyamatos működéséről, továbbá feljogosítja az Alkotmánybíróságot, hogy ideiglenesen elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz útján ülésezzen, valamint, hogy ügyrendjétől eltérjen.

A jogszabály ideiglenesen megszűnteti az országos és helyi népszavazások kezdeményezésének, valamint az időközi választások kitűzésének lehetőségét és a már kitűzött szavazásokat, választásokat elnapolja a veszélyhelyzet idejére, valamint az önkormányzatok képviselő-testületeinek feloszlatásáról hozott döntések hatályát is meghosszabbítja ugyanerre az időszakra.

A törvény kiegészíti a büntető törvénykönyvet egy új bűncselekménnyel, a járványügyi védekezés akadályozásával. Két új büntetőjogi tényállást határoz meg a törvény:

  • a különböző járványügyi intézkedések megsértését, valamint
  • a közveszély színhelyén a közveszéllyel összefüggésben az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, illetve a védekezés eredményességének akadályozására vagy meghiúsítására alkalmas rémhírterjesztést.

A jogszabály március 31. napján lép hatályba.

Elérhetőek az MNB új pénzmosás megelőzési mintaanyagai

Elérhetőek az MNB új pénzmosás megelőzési mintaanyagai

A szabályzat és a segédlet a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzési törvény év elején életbe lépett változásai miatt módosult

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissítette a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzési mintaszabályzatát és segédletét, amelyek célja a törvény hatálya alá tartozó cégek (elsősorban a pénz- és tőkepiac szereplői) segítése a jogszabályi megfelelésben.

A pénzmosás megelőzési törvény (a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény) 2020. január 10-én életbe lépett legjelentősebb módosításai között elsősorban a törvény hatókörének a kiterjesztését kell említenünk, amellyel újabb szolgáltatókra, illetve szolgáltatásokra terjednek ki az előírások:

  • a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;
  • a letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra;
  • a kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a 3.000.000,- Ft-ot;
  • a kulturális javak (műalkotások, régiségek) tárolásával vagy kereskedelmével szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a 3.000.000,- Ft-ot; és
  • székhelyszolgáltatóra.

Ugyancsak kiterjed a törvény hatály arra a szolgáltatóra, – tekintet nélkül annak székhelyére – amely Magyarországon létesített tartós, üzleti egysége révén – ideértve a fióktelepet is – az ügyfelek számára állandó belföldi jelenlét formájában, közvetlenül kínál a pénzmosás megelőzési törvényben meghatározott szolgáltatást.

A szolgáltatások tekintetében az ingatlanok üzletszerű bérbeadása esetén csak az ügyletenként havi 500.000,- Ft-ot elérő vagy meghaladó összegű bérleti díj esik a törvény hatálya alá, hasonlóképpen az ingatlanközvetítő által nyújtott közvetítő szolgáltatás esetén csak az ingatlanok tulajdonjogai átruházásának üzletszerű közvetítésére vonatkozik a kiterjesztés. A befektetési alapkezelők pénzmosás megelőzési kötelezettsége kibővül a befektetési szolgáltatási törvényben (a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól 2007. évi CXXXVIII. törvény) meghatározott tevékenységük tekintetében. A pénzváltó irodák tekintetében összeghatár került be a törvénybe: csak a 100.000,- Ft elérő vagy meghaladó összegű azon ügyletek tartoznak a továbbiakban a hatálya alá, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ugyanazon ügyfél ad megbízást.

Érdemben változtak az ügyfél-átvilágítás szabályai, amelynek keretében egyrészt kötelező ún. kockázati besorolást alkalmazni a szolgáltatóknak, másrészt bővült a fokozott ügyfél-átvilágítás alá tartozó ügyfelek köre a kiemelt közszereplőkkel, és szigorodtak az eljárási szabályok. Új feladatok hárulnak a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyféllel rendelkező szolgáltatókra az ügyfél-azonosítás vonatkozásában (a legjelentősebb ezek közül az üzleti kapcsolat létesítésének, az ügyleti megbízás teljesítésének a belső szabályozás szerinti vezetői jóváhagyáshoz kötése). Új fejezettel, a speciális ügyfél-átvilágítási intézkedések címmel egészült ki a jogszabály, amely elsősorban a hitelintézeteket és pénzügyi szolgáltatókat, valamint az elektronikus pénzkibocsátókat érinti. Változtak az ügyleti megbízások összeghatárai, a szolgáltatók 4.500.000,- Ft-ot meghaladó értékű ügyleti megbízás esetén, az árukereskedő a 3.000.000,- Ft-ot meghaladó ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor köteles az átvilágítást elvégezni, ezen felül el kell végezni az átvilágítást minden 300.000,- Ft-ot elérő, illetve azt meghaladó összegű pénzváltás esetén. Meghatározásra került a pénz, illetve a vagyon forrásának igazolására szolgáló dokumentumok köre.

2020. október 1-jén, illetve december 1-jén a törvény további módosításai lépnek majd életbe, többek között az ún. kockázati szint változással kapcsolatos rendelkezések, illetve a tényleges tulajdonosokra vonatkozó központi nyilvántartásba való bejelentésre vonatkozó új kötelezettségek, valamint a bankszámla- és széfnyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek.

Mintaszabályzatok

Az MNB a korábbi gyakorlatának megfelelően egységes mintaszabályzatot készített a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók részére, valamint a belső szabályzat elkészítéséhez szükséges segédlettel támogatja a pénzmosás megelőzési törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók megfelelését. A legfrissebb egységes szabályzatot és segédletet 2020. március 30-án tette közzé s felügyelet a honlapján: https://www.mnb.hu/felugyelet/szabalyozas/penzmosas-ellen/szabalyzatok-segedletek

A belső szabályozást a pénzmosás megelőzési törvény értelmében – a felügyeleti mintaanyagok megjelenésétől függetlenül – 2020. április 9-ig kell megfeleltetni az új elvárásoknak.

Jogi tanácsadó alkalmazása

Azon szolgáltatók esetében, akik a jogszabály változása miatt újonnan kerültek a kötelezettek körébe, illetve amelyeknél nem áll rendelkezésre a kellő erőforrás a jogszabályi megfelelés biztosítására, kiemelten javasolt megfontolniuk jogi tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételét.

  • A Kapolyi Ügyvédi Iroda, mint a hazai tőkepiac elismert, több mint két évtizedes múltra visszatekintő ügyvédi irodája teljes körűen támogatja a belső szabályozások kialakítását, illetve a meglévő szabályozások új elvárásoknak való megfeleltetését.
  • A Kapolyi Ügyvédi Iroda nagy tapasztalattal rendelkezik a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzéséhez kapcsolódó belső szabályozás elkészítésében.

Amennyiben további kérdése van a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzésével kapcsolatban, forduljon szakértőinkhez bizalommal!

 

Útmutató import-illetve export tevékenységet folytató társaságoknak a koronavírus-járvány idejére

A Kapolyi Ügyvédi Iroda nemzetközi kapcsolatai révén osztrák, horvát, szlovén, német és olasz ügyvédi irodákkal együttműködésben megvizsgálta, hogy kormányaink milyen intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a piaci gazdaság szereplőinek nehézségeit felmérje és azokra megfelelő segítséget nyújtson. A dokumentum elkészítése során kiemelt figyelmet szenteltünk az árufuvarozást érintő változásokra, így az egyes országokban meghozott általános gazdasági intézkedések összefoglalóját követően, kifejezetten a szállítmányozás területén hozott szabályokat foglaltuk össze.

Angol nyelvű információs anyagunk a magyar, osztrák, horvát, szlovén, német, olasz kormányok legfontosabb gazdasági intézkedéseit tartalmazza a járványügyi helyzetre tekintettel: Coronavirus Guidelines for exporting and importing firms

Ha a dokumentációval kapcsolatban kérdése merülne fel, keressen bennünket bizalommal!

 

A munkáltatók adatvédelmi kihívásai a koronavírus kapcsán

Legutóbbi hírlevelünkben azokra a legfontosabb munkajogi kérdésekre tértünk ki, amelyek a koronavírus terjedése miatt váltak sürgetőkké. Kérjük, arról se feledkezzenek meg, hogy a munkáltatóknak a kialakult különleges helyzetben a munkajogi szabályozás mellett az adatvédelmi megfelelésre szintén nagy figyelmet kell fordítaniuk. Az alábbi hírlevelünkben összefoglaljuk a leglényegesebb kockázatokat, valamint azokat a javasolt intézkedéseket, amelyeket az adatvédelmi hatóság (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – NAIH) is jogszerűnek fogad el.

  1. Kockázatok és kihívások

Az Európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) szigorú feltételeket állított az adatkezeléshez, betartásukhoz pedig olyan hatékony eszközöket adott a nemzeti hatóságoknak, amelyek miatt a vállalkozásoknak jelentős erőforrásokat kell fordítaniuk az adatvédelmi megfelelésre. Az üzleti világ – különösen a KKV szektor, illetve azok a szervezetek, amelyek fő tevékenysége nincs összefüggésben a személyes adatok kezelésével, vagy csak érintőlegesen folytatnak adatkezelést – szükségtelen teherként élik meg a GDPR szigorát. Ennek tükrében adódhat az a feltételezés, hogy az új adatvédelmi szabályozás esetleg a munkáltatók egészségügyi intézkedései elé is felesleges akadályokat gördít.

Szerencsére ez nem így van, hisz az európai jogalkotó a GDPR megalkotása folyamán kifejezetten figyelembe vette a koronavírushoz hasonló kockázatokat, aminek eredményeként a GDPR nem nehezíti vagy lehetetleníti el a járványveszéllyel kapcsolatos intézkedéseket (a jogszabály (46) preambulumbekezdése kifejezetten kitér erre). Ennek ellenére ez nem jelenti azt, hogy a munkáltatók erre a különleges helyzetre való tekintettel bármilyen adatot gyűjthetnek vagy kezelhetnek. A szabályozás továbbra is szigorúan bünteti azokat az adatkezeléseket, amelyek nem tekinthetőek célszerűnek vagy indokoltnak, vagy amelyek kapcsán a munkáltató túllép a szerepkörén, és olyan eszközöket vet be, amelyekre csak az állami szervek jogosultak.

Kétségtelen, hogy egy ilyen helyzet szinte kivétel nélkül megkívánja azt, hogy a munkáltató szélesebb adatkört kezeljen a munkavállalókról, mint egyébként. A folyamatos kommunikáció és munkarend biztosítása miatt gyakran elkerülhetetlen, hogy a munkáltató magántelefonszámokat, e-mail címeket vagy más online elérhetőséget kezeljen. Mindezek mellett az adott gazdasági tevékenység kapcsán szükségessé válhat számtalan más jellegű személyes adat kezelése is.

Ezzel kapcsolatban általános javaslatunk az, hogy az újonnan bevezetendő munkafolyamatok megtervezésénél a munkáltatók vonjanak be adatvédelmi szakértőt, hogy biztosítani tudják a beépített adatvédelem elvének, valamint annak érvényesülésén keresztül a többi adatvédelmi alapelvben foglalt feltételnek teljesülését. A tervezést nem javasolt a vállalat adminisztratív munkatársaira, középvezetőire bízni, azok saját hatáskörében, hanem szakértő bevonásával egységes, szabályozott folyamatokat érdemes kiépíteni.

Az adatvédelem szempontjából további kihívás az utóbbi napokban széles körben alkalmazott otthoni munkavégzés elrendelése. A munkavállalók ebben a helyzetben rákényszerülnek arra, hogy legalább részben a munkáltató infrastruktúrája helyett a saját eszközeiket használják. Az ilyen intézkedések jelentős adatbiztonsági kockázattal járhatnak. Számos folyamatnál a nagyobb adatbiztonsági kockázat olyan tényező, ami hatással lehet az adott adatkezelés jogszerűségére, pl. egy jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén az érdekmérlegelési teszt más eredményt hozhat ki alacsonyabb adatbiztonsági szint mellett.

  1. Egészségügyi, valamint utazással kapcsolatos adatok kezelése

A munkáltatók az elmúlt napokban széles körben kezdtek el alkalmazni bizonyos olyan intézkedéseket, amelyek kapcsán egészségügyi adatok kezelése merül fel. Hangsúlyozzuk, hogy az egészségügyi adatok a GDPR szerint különleges adatnak minősülnek, amelyek kezelésére szigorú korlátok és feltételek vonatkoznak, és amelyek esetében az adatvédelmi kockázat jelentősen magasabb, mint az egyéb adatok vonatkozásában.

Nem jogszerű megoldás, ha a munkáltatók bármilyen orvosi vizsgálatot maguk végeznek, vagy egészségügyi dokumentációt kérnek be a munkavállalóktól. A kötelező lázmérés elrendelése, az egészségügyi kérdőívek kitöltetése, kórtörténetre vonatkozó adatok bármilyen módon történő bekérése, és egyéb hasonló intézkedések, mind jogellenes adatkezelésnek tekinthetők, amelyeket a munkáltatók nem folytathatnak.  Ez alól a szabály alól a NAIH szerint kizárólag egyedi esetben, bizonyos olyan munkakörök kapcsán lehet mentesülni, amelyek megbetegedésnek való kitettsége magasnak tekinthető. Ilyen esetben is kötelező számos adatvédelmi feltétel betartása és egészségügyi szakember bevonása.

Az egészségügyi adatok kezelése nem tilos. A GDPR számos olyan jogalapot tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az ilyen különleges adatok kezelését. Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy az ilyen adatkezelés megkezdése előtt meg kell vizsgálni annak feltételeit. Gyakran találkozni azzal a téves gyakorlattal, hogy a munkáltató kitöltet egy hozzájárulási nyilatkozatot a munkavállalóval, és azt gondolja, hogy az biztosítja az adatkezelés jogszerűségét. Ez a gyakorlat szinte kivétel nélkül érvénytelen jognyilatkozatokat és adatkezeléseket eredményez, még akkor is, ha nem különleges adatokról van szó. Kérjük ezért partnereinket, hogy ennek alkalmazását kerüljék.

A nagyobb munkahelyeket üzemeltető munkáltatók jelentős része rendelt el az elmúlt napokban olyan kérdőívek kötelező kitöltését, amelyek arra vonatkoznak, hogy az adott munkavállaló vagy a munkahelyre belépő más személy járt-e a közelmúltban veszélyeztetett országban, vagy vannak-e olyan tünetei, amelyek alapján feltételezhető a koronavírus-fertőzés. Ezek a kérdőívek abban az esetben felelnek meg a jogszerűség feltételeinek, ha a munkáltató a bevezetésük előtt egy érdekmérlegelési teszttel meggyőződik arról, hogy az intézkedés szükséges és arányos az azzal járó munkavállalói joghátránnyal. Ahogy fent említettük, a kérdések nem vonatkozhatnak kórtörténeti adatokra, és a kérdőívekkel megszerzett adatok kezelését szükséges szabályozni.

Felmerül még a munkavállalói bejelentések jogszerűsége, amennyiben a bejelentés nem a bejelentő munkavállalókra, hanem a kollégákra vonatkozik, és azok tárgya az adott munkavállaló tünetei. Az ilyen bejelentések fogadása nem jogellenes, sőt, a munkavállalók a munkajog alapelvei (együttműködési kötelezettség, jóhiszeműség, tisztességesség) alapján nem csak jogosultak, de kötelesek is jelenteni a munkáltatónak a tudomásukra jutott, munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő egészségügyi kockázatokat. Álláspontunk szerint azonban az ilyen bejelentések megtételét úgy kell szabályozni, hogy az maradéktalanul megfeleljen az adatvédelmi előírásoknak, és hogy ne eredményezze a betegnek vélt munkavállalók stigmatizálását, diszkriminációját.

  1. Javasolt intézkedések

Általánosan azt javasoljuk partnereinknek, hogy csak akkor kezeljenek személyes adatot, ha az elkerülhetetlen. Amennyiben rendelkezésre áll olyan megoldás, ami helyettesíti az adatkezelést, úgy azt mindenképpen preferálják. Emellett a kockázatos adatkezeléseknél az átláthatóság alapelvének javasolt magas szinten eleget tenni, és részletes, valamint közérthető tájékoztatót készíteni minden intézkedésről.

Európa adatvédelmi hatóságai a napokban elkezdték kiadni a koronavírus helyzettel összefüggő adatvédelmi kérdésekre vonatkozó ajánlásaikat. Az egyes hatóságok jogértelmezései nagyban különböznek egymástól. Számos esetben előfordul, hogy bizonyos jogalapok az egyik tagállamban legálisak, de máshol nem alkalmazhatóak, illetve hogy egyes tagállamok hatóságainak álláspontja szerint a munkáltatóknak minimális lehetősége van a hasonló adatkezelésekre. Több hatóság ugyanakkor kifejezetten kijelentette, hogy a GDPR nem korlátozza a jogalanyokat az ilyen helyzetekben. A fentiek okán javasoljuk, hogy a multinacionális cégek ne hagyatkozzanak az anyacégek által vagy csoportszinten elfogadott eljárásokra, belső szabályokra. A magyar vállalkozásoknak kifejezetten a NAIH iránymutatásai szerint kell betartani az adatvédelmi jogszabályokat.

Végül pedig felhívjuk a figyelmet arra, hogy a NAIH bizonyos munkáltatói intézkedéseket kifejezetten javasol, melyeket az alábbiakban foglalunk össze:

A NAIH az ilyen helyzetekre ún. pandémiás vagy üzletmenet-folytonossági cselekvési terv kidolgozását javasolja. Az ilyen cselekvési tervek nem tisztán adatvédelmi tárgyú dokumentumok, viszont a vonatkozó adatvédelmi kockázatok figyelembevételével kerülnek kialakításra. A terv részeként kidolgozott részletes munkavállalói tájékoztatók szintén nem csak az adatvédelemi feltételekre korlátozódnak, hanem tájékoztatást adnak a koronavírussal kapcsolatos tudnivalókról, valamint a fertőzésveszéllyel kapcsolatos teendőkről. A NAIH hasonló helyzetben indokoltnak tartja az üzletmenet és az üzleti utak átszervezését is, melynek része az otthoni munkavégzés szabályozása is. A fentiek mellett a NAIH fontosnak tartja, hogy a cselekvési terv tartalmazzon figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy feltételezett fertőzés esetén annak tényét haladéktalanul jelentsék, valamint forduljanak az üzemorvoshoz vagy kezelőorvoshoz.

Ahogy a szükséges munkajogi dokumentáció elkészítése kapcsán, úgy az adatvédelem területén is kiemelt prioritásként kezeljük a partnereink fentiekkel kapcsolatos megkereséseit és mindent elkövetünk, hogy a lehető legrövidebb idő alatt elősegítsük a jogszabályi megfelelés megteremtését!

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban segíthetünk Önöknek, kérjük keressenek bennünket bizalommal!

Koronavírus-krízis: javasolt cselekvési terv munkaügyekben

Tekintettel a koronavírus magyarországi terjedésére, a bevezetett veszélyhelyzetre és a különböző járványügyi forgatókönyvek életbe lépésére, a Kapolyi Ügyvédi Iroda az alábbi cselekvési tervet javasolja munkaügyi intézkedésként:

  1. Munkahelyi karantén esetén

Amennyiben munkahelyi karatén elrendelésére kerül sor, és emiatt a munkavégzés helyére a munkavállalók nem juthatnak be, a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének nem, vagy csak korlátozott mértékben tud eleget tenni, akkor a Mt. 146. § (1) bekezdése alkalmazandó. Ennek alapján, ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének valamilyen elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni (pl. koronavírus terjedése miatt elrendelt karantén) az alapbér megfizetésére nem köteles. Ehhez azonban szükséges a két feltétel együttes fennállása: az ok előre nem látható, illetve az ok elhárítására a munkáltató részéről objektíve nincs lehetőség.

  1. Amennyiben a munkavállaló lakóhelyét, tartózkodási helyét vonják karantén alá

Előfordulhat, hogy a munkáltató azért nem képes eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének, mert a munkavállalók nagyobb része beteg vagy karantén alá kerül. Ilyen esetben a fenti forgatókönyv érvényesül, vagyis a munkáltatónak nem lesz alapbérfizetési kötelezettsége. A beteg munkavállalók ilyen esetben az Ebtv. szerint táppénzre lesznek jogosultak. A 41/2020. (III. 11.) Kormányrendelet kihirdetésével rendkívüli intézkedésként a potenciális fertőzöttek (kórházi kezelés nélkül is) hatósági házi karanténra is kötelezhetők. Jelenleg a következő államok felől érkezők kerülnek tünetmentesen is házi karanténba: Olaszország, Kína, Dél-Korea és Irán.

  1. Munkaképes munkavállalók elkülönítése

Elkülönítés vagy járványügyi zárlat elrendelése esetén a munkaképes (nem beteg, de esetleg megfigyelés alatt álló) munkavállalót lehetőség szerint átmenetileg más helyen kell foglalkoztatni (pl. otthoni munkavégzés). Amennyiben az otthoni munkavégzésre nincs mód (pl. a munkavállaló munkaköre vagy egyéb körülmények miatt), a munkavállaló az egészségbiztosítási törvény 44. § g) pontja szerint – tekintettel a keresőképtelenségre – táppénzre jogosult. Keresőképtelennek minősül az a munkavállaló, akit:

  • közegészségügyi okból kifolyólag foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap,
  • akit szintén közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek,
  • illetve aki járványügyi vagy állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén nem tud megjelenni, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
  1. A munkáltató utasítására elrendelt karantén

Előfordulhat, hogy sem a munkáltató, sem a munkavállaló személyére nem terjednek ki a korlátozó intézkedések, azonban a biztonság kedvéért a munkáltató a munkavállalót karanténra utasítja (pl. ha a külföldről hazatérő munkavállalók nem a Kormányrendelet által meghatározott államok felől érkeznek). Az ilyen intézkedési terv potenciálisan a következő elemekből épülhet fel:

  • otthoni munkavégzés (Home Office) közös megegyezés alapján;
  • amennyiben a munkavállaló munkaköre megengedi, a munkáltató utasítása alapján elrendelt otthoni munkavégzés;
  • a munkavállaló beleegyezése esetén (közös megegyezés alapján) fizetés nélküli szabadság kiadása;
  • amennyiben a munkavállalónak van ki nem vett szabadsága és nem egyezik bele a fizetés nélküli szabadság kiadásába, fizetett szabadság kiadása (ha annak egyéb feltételei fennállnak);
  • amennyiben a fenti lépések egyike sem alkalmazható, a munkáltató utasítással elrendelhet karantént, amely időszakra a munkavállaló jogosult az alapbérre (állásidő).

Jelenlegi helyzetben a Home Office (vagy otthoni munkavégzés) hatalmas előnye, hogy a munkavállaló munkavégzése során nem érintkezik munkatársaival, így esetlegesen nem fertőzheti meg a munkatársait (elképzelhető, hogy adott munkavállaló tüneteket nem mutat, azonban a fertőzést továbbadja), valamint a munkavállalók nincsenek kitéve a tömegközlekedésből fakadó járványügyi veszélyeknek. A fentiekre való tekintettel, és elősegítendő a járvány továbbterjedésének megfékezését, az otthoni munkavégzés elrendelését javasoljuk.

Amennyiben az otthoni munkavégzés elrendelése mellett döntenek, a Home Office Szabályzatot irodánk kiemelt fontosságú ügyként kezelve készíti el az Önök részére.

 

További információért forduljon hozzánk bizalommal!

Kapolyi INSIGHT üzleti reggeli

Kapolyi INSIGHT elnevezéssel, ügyfél reggelit szerveztünk tőzsdén jegyzett társaságoknak, intézményi befektetőknek, illetve értékpapírszámla-vezetőknek, ahol a Budapesti Értéktőzsde és a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértői összegezték az érintett szereplők előtt álló legfontosabb feladatokat a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről szóló törvény alapján.

A 2019. júliusában elfogadott törvény számos kötelezettséget ró a részvénykibocsátóktól kezdve az alapkezelőkön át a biztosítókig. A Bank Centerben megrendezett Kapolyi INSIGHT üzleti reggeli eseményünkön elhangzott előadások ezen új kötelezettségekre hívták fel az érintettek figyelmét. Az üzleti reggeliről  bővebben a portfolio.hu-n is olvashat.

 

Trend Fm interjú az MNB Növekedési kötvényprogramjáról

A Trend Fm rádió is foglalkozott az MNB Növekedési kötvényprogramjával. A téma szakértőjeként meghívták dr. Menyhárt Ádám kollégánkat Prémium kategória című műsorukba. A beszélgetés során készült képek megtekinthetőek a Trend FM Facebook oldalán, a vele készített interjú pedig elérhető a rádió weboldalán: https://trendfm.hu/musor?musor=7870

 

Nyilatkoztunk a televíziónak

Kollégánk, dr. Gecsényi Márta az M1-nek adott interjút a szállásadók adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatban.

A riport az alábbi linken érhető el, az összefoglaló az 5. perctől indul:

https://www.mediaklikk.hu/video/forint-filler-2019-06-19-i-adas-2/

 

Csengettek: új időszámítás kezdődött az AutoWallisnál

Két héten belül a második ügyfelünk indította a kereskedést a Tőzsdén – megtiszteltetés ennek a lépésnek a jogi hátterét biztosítani. 

https://www.vg.hu/penzugy/tozsde/becsengettek-az-autowallis-nak-1341661/