Az európai pénzügyi szektor gyors digitalizációja közepette egyre nagyobb a nyomás a kiberfenyegetések növekedésének megfelelő kezelésére. A digitális működési ellenálló képességről szóló törvény célja, hogy az IKT (információs és kommunikációs technológiák) kockázatkezelés és a digitális ellenálló képesség egységes stratégiája révén kezelje ezt a kihívást. A törvénynek való megfelelés határidejéig már csak egy év van hátra, ezért a magyarországi és az uniós pénzintézeteknek mielőbb el kell kezdeniük a felkészülést.

2023. november 8-án a Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyfélreggelit tartott a Larus étteremben a kaliforniai Palo Altóban székhellyel rendelkező Rubrik kiberbiztonsági céggel közösen.

Az esemény célja az volt, hogy a pénzügyi szektorban tevékenykedő ügyfeleket segítse a digitális működési ellenálló képességről szóló törvényben (DORA) történő eligazodásban és a hatékony végrehajtási stratégiák meghatározásában.

A résztvevők a Kapolyi Ügyvédi Iroda vezető jogászaitól – Dr. Krezinger Viktor a tőkepiaci csoport és Dr. Kazella Éva az IT csoport vezetője – hallhatták.

Dr. Krezinger ismertette, hogy a DORA rendelet milyen feladatokat és felelősséget ír elő a pénzintézetek vezetői számára, és milyen szankciókkal jár a szabályok be nem tartása.

Dr. Kazella gyakorlati tanácsokat nyújtott arra vonatkozóan, hogyan lehet biztosítani az IKT-rendszerek sikeres megfelelését a DORA szabályozási követelményeknek. A résztvevőket a szabályozási célok elérésének módszereivel és legjobb gyakorlataival is megismertette, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy ezeket a gyakorlatokat strukturált megközelítéssel integrálják az IKT-rendszerekbe.

Az előadókhoz csatlakozott Bokrossy Dávid, a Rubrik ügyfélkapcsolati vezetője, aki a szabályozás kritikus gyakorlati szempontjaira világított rá.

Az előadásokat követően a résztvevőknek lehetőségük volt kérdéseket feltenni és megvitatni főbb aggályaikat, prioritásaikat és a tervezett határidőket.

De mi is az a digitalis működési ellenálló képességről szóló törvény, és milyen kihívásokat igyekszik kezelni? Merüljünk el benne!

Mi a digitalis működési ellenálló képességről szóló törvény?

A 2023. január 16-tól hatályos digitális működési ellenálló képességről szóló törvény (DORA) egy uniós irányelv, amely egységesíti és harmonizálja az EU tagállamok pénzügyi szektoraiban az IKT-kockázatkezelésre vonatkozó stratégiákat.

A DORA által bevezetett egyik legfontosabb változás, hogy a pénzügyi intézményeknek „célzott minőségi szabályokat kell követniük az IKT-vel kapcsolatos incidensek elleni védelmi, észlelési, elszigetelési, helyreállítási és javítási képességek, illetve a jelentéstételi és digitális tesztelési képességek tekintetében”. Röviden, a DORA a digitális ellenálló képességet hangsúlyozza. Ez ellentétben áll a pénzügyi intézmények által eddig preferált stratégiával – nevezetesen a működési kockázat fő kategóriáinak tőkeallokáción keresztüli kezelésével, anélkül, hogy a működési ellenállóképesség valamennyi összetevőjét kezelnék.

Az 1. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint a DORA által meghatározott követelmények a következő fő területekre összpontosítanak:

• IKT kockázatkezelés,
• az IKT-val kapcsolatos jelentősebb, üzemeltetési és biztonsági kifizetésekkel kapcsolatos incidensek jelentése,
• digitális működési ellenállóképesség tesztelése,
• a kiberfenyegetésekkel és sebezhetőségekkel kapcsolatos információk és hírszerzési információk megosztása,
• IKT harmadik féllel szembeni kockázatkezelés,
• az illetékes hatóságok közötti együttműködés, valamint az illetékes hatóságok általi felügyeletre és végrehajtásra vonatkozó szabályok.

Érdemes megjegyezni, hogy nem csak a pénzügyi intézményeknek – hitelintézeteknek, kereskedési helyszíneknek, befektetési vállalkozásoknak, kripto-eszköz-szolgáltatóknak, biztosítóknak és viszontbiztosítóknak, valamint az ágazat egyéb szervezeteinek – kell összehangolniuk működésüket a DORA követelményeivel. Az irányelv a pénzügyi intézmények „kritikus IKT harmadik fél szolgáltatóira” is vonatkozik, beleértve a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások, a szoftverek, az adatelemzés és az adatközpontok szolgáltatóit is. A DORA hatálya alá nem tartozó szervezetek listáját a 2. cikk (3) és (4) bekezdése tartalmazza.

Növekvő igény az összehangolt kiberbiztonsági stratégia iránt

A digitális működési ellenálló képességről szóló törvény nem légüres térben jött létre. Valójában már egy ideje erősödik a nyomás az egységes kiberbiztonsági és digitális ellenálló képességgel kapcsolatos tagállami stratégiára.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke 2020-as beszédében arra figyelmeztetett, hogy egy jól szervezett, nagy pénzintézetek elleni kibertámadás a pénzügyi válsághoz vezethet.

A COVID-19 járvány jelentősen felgyorsította a digitális átalakulást a legtöbb iparágban – ez alól a pénzügyi szektor sem volt kivétel. A fizetési rendszerek modernizálásától kezdve a digitális valuták elterjedésén át az online bankok térnyeréséig az ágazat az elmúlt években innovációk egész sorát integrálta.

Ez elmélyítette a digitális ökoszisztémát és infrastruktúrát, ezáltal bővült az ágazat kiberbiztonsági kockázati paramétere ¬- 2022-ben a legnagyobb európai pénzintézetek 78%-a tapasztalt harmadik fél által elkövetett jogsértést. Valójában világszerte a pénzügyi szektorban történt tavaly a második legnagyobb adatszivárgás.

A növekvő kiberbiztonsági kihívásokra válaszul az Európai Bizottság elfogadta a digitális pénzügyi csomagot, amelynek célja, hogy megkönnyítse a digitális innováció eljuttatását az európai fogyasztókhoz, miközben hatékonyan kezeli a fejlődő digitális ökoszisztéma kockázatait. A DORA a csomag egyik fő jogszabályi kerete.

Mivel már csak egy év maradt a DORA-nak való megfelelés biztosítására, elengedhetetlen, hogy a pénzügyi szolgáltatók prioritásként kezeljék a digitális ellenálló képességet és az IKT-irányítást.

Több, Magyarországra tervezett kutatás-fejlesztési beruházásról érkezett hír az utóbbi időben. A magyar külgazdasági és külügyminiszter nemrég jelentette be, hogy a Samsung SDI elektromos autóipari fejlesztéseket hozna Magyarországra, amellyel a valaha volt legnagyobb K+F beruházás valósulna meg. A Stellantis ezzel egyidőben 20 milliárd forintot fektet az önvezetési technológiát fejlesztő aiMotive-ba.

Töretlenül népszerű kutatás-fejlesztési célpont Magyarország a nemzetközi nagyvállalatok számára. A jelenleg elérhető legfrissebb adatok szerint 2021-ben a K+F-re fordított összeg nemzetgazdasági szinten meghaladta a 900 milliárd forintot, ami a bruttó hazai termék 1,64 százaléka, és az elmúlt tíz évben folyamatos növekedést mutatott. A kormányzat stratégiai célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra bekerüljön Európa 10 vezető innovátor országai közé, amihez elengedhetetlen, hogy az ország 2030-ban már a GDP 3 százalékát költse kutatás-fejlesztésre.

Tavaly ősszel a Continental nyitotta meg új Alkalmazásfejlesztési Központját Budapesten, amivel tovább bővítette autonóm mobilitási tevékenységét Magyarországon. A központban jelenleg is 200 szoftvermérnök dolgozik, és a következő években további több száz mérnök felvételét tervezik. A szakemberek elsősorban nagy hatótávolságú radarok, jármű közvetlen környezetét érzékelő radarok és különböző kamerarendszerek fejlesztését végzik. A vállalat ugyanakkor a budapesti központ mellett Debrecenben és Szegeden is szakembergárda toborzásába kezdett, akik szintén autonóm vezetéstámogató rendszerek fejlesztésével foglalkoznak majd.

A világ egyik legnagyobb autóipari csoportja, a Stellantis is Magyarországot választotta az önvezetési technológia és villamosítás központjául. Az autóipari vállalat még tavaly vásárolta meg rekordösszegért a magyar aiMotive szoftverfejlesztő céget, amelybe 20 milliárd forintot fektet, és amelynek az évek alatt felépített tudásközpontját és világszínvonalú fejlesztői csapatát a tervek szerint tovább bővítené. Az egyik cél, hogy a magyar startup fejlesztései 2026-ra bekerüljenek a Stellantishoz tartozó 14 márka gépjárműveibe.

Óriásberuházásként harangozta be a magyar külgazdasági és külügyminiszter az utóbbi idők másik nagy projektjét, amellyel a Samsung SDI az eddigi legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházást valósítaná meg Magyarországon. A dél-koreai vállalat 22,5 milliárd forint értékű tevékenységének célja növelni az elektromos akkumulátorok kapacitását és biztonságát, valamint javítani a gyártás gazdaságosságát. A tervet a magyar állam 5,5 milliárd forinttal támogatja, remények szerint így segítve elő, hogy többtucatnyi magas hozzáadott értékű munkahely jöjjön létre. A Samsung SDI ezzel egyúttal tovább erősíti együttműködését a magyar egyetemekkel, amelyeken már jelenleg is folynak autóipari és elektromos akkumulátoripari képzések.

Októberben 18-ra bővült a magyar származású Nobel-díjasok névsora. Karikó Katalint az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséért tüntették ki orvos-élettani kategóriában, Krausz Ferenc az attoszekundumos fényimpulzusokat generáló kísérleti módszerekért kapott fizikai Nobel-díjat.

Az első Nobel-díj átadására 1901-ben került sor: ha az azóta eltelt 122 év alatt darabszámra nézzük, melyik nemzet hány díjat sepert be, akkor az Egyesült Államok toronymagasan vezeti a listát. A dobogó második helyén Nagy-Britannia, a harmadikon Németország áll, Magyarország pedig a 14. Ha azonban a rangsort lakosságarányosan állítjuk össze, vagyis azt vesszük alapul, hogy országonként hány Nobel-díj jut egy főre, akkor egészen más eredményt kapunk. E szerint a lista szerint az Egyesült Államok a 15. helyen végez, a 9,5 millió fős Magyarország viszont az előkelő 11. helyre ugrik előre.

Idén két szempontból is javítottuk pozíciónkat a képzeletbeli Nobel-listán, és ezért 2023 kiemelkedő a magyar tudományos élet számára. Történelmi pillanatnak számít, hogy ugyanabban az évben először nyerte el két magyar tudós a Nobel-díjat, és az is bevonul a történelemkönyvekbe, hogy először ismerték el magyar nő tudományos eredményeit a rangos kitüntetéssel. Karikó Katalin orvosi-élettani kategóriában vehette át a Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséért. Az új technológia más fejlesztések előtt is utat nyitott az orvoslás és a gyógyszeripar számára, így több daganattípus, például vastagbélrák kezelése kapcsán mutatnak biztató eredményeket a kísérletek.

A Németországban élő és dolgozó Krausz Ferenc fizikus kutatótársaival először állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, és ezzel megalapozta az attofizika tudományát. Ez a technika a gyógyszerfejlesztésben is jelentős előrelépést hozhat, többek között új orvosi képalkotó eljárások létrehozását segítheti elő. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése alapján ezek az eredmények fizikai Nobel-díjat értek.

Hiába tűnhet egyértelműnek, hogy egy ország hány Nobel-díjassal büszkélkedhet, a valóságban több tényező miatt is nehéz valós rangsort felállítani az országok között. A 20. század elején Magyarország még szerves része volt az Osztrák-Magyar Monarchiának, Pozsony Magyarországhoz tartozott és magyar városnak számított, Bécs ugyanakkor osztráknak. Az egy birodalom két ország tényéből következik, hogy míg első Nobel-díjasunkat, a pozsonyi születésű Lénárd Fülöp fizikust a listán Magyarországhoz sorolják, a második magyar díjazott, Bárány Róbert orvos érdemeire egyaránt büszke Ausztria és Magyarország is. Ha azt is figyelembe vesszük, ki született külföldön vagy emigrált, és hol teljesedett ki munkássága, illetve ki volt magyar állampolgár, még árnyaltabb képet kapunk. Ezeket tekintetbe véve elmondható, hogy a 18 magyarországi gyökerekkel rendelkező Nobel-díjas közül csak tizenketten születtek a történelmi vagy a jelenlegi Magyarország határain belül, magyar állampolgárként pedig négyen kapták meg a rangos elismerést.

További érdekesség, hogy az egyes kategóriákat nézve a magyar Nobel-díjasok közül legtöbben a kémia és az orvostudomány területén értek el kimagasló eredményeket: öten részesültek kémiai, valamint öten orvosi Nobel-díjban. Fizikait négy tudós, közgazdaságit kettő kapott. Nobel-békedíjat az erdélyi magyar zsidó családból származó Elie Wiesel vehette át még 1986-ban. Irodalmi elismerést Kertész Imre kapott, akit Sorstalanság című regényéért tüntetett ki a Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2002-ben. Ő az egyetlen a magyar díjazottak közül, aki Budapesten, vagyis a jelenlegi Magyarország területén született és halt meg, valamint itt is alkotott.

Milyen következményekkel jár az újonnan elfogadott vendégmunkástörvény, és készen áll-e az ország? Megvitatjuk, milyen szabályozási, infrastrukturális és társadalmi kihívások elé állítja az országot a vendégmunkások közelgő beáramlása.

2023. június 13-án a magyar Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely a harmadik országbeli állampolgárok (akiket a „vendégmunkások” gyűjtőfogalommal illet) foglalkoztatására vonatkozó új, egyszerűsített szabályokat vezet be. A törvény a tervek szerint 2023. november 1-jén lép hatályba.

Mielőtt belemerülnénk a következményekbe, először tekintsük át, milyen változásokat vezet be a törvény, és kiknek kedvezhet.

Az új törvény rövid összefoglalása

A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi törvény megszünteti az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkező munkavállalókat foglalkoztatni kívánó munkáltatókra jelenleg alkalmazott bürokrácia egy részét. Például megszünteti, hogy a kérelemhez a munkaügyi hatóság szakvéleménye szükséges.

Az egyszerűsített eljárásnak számos korlátozással jár:

• A vendégmunkások két évre kapnak kombinált tartózkodási és munkavállalási engedélyt – ugyanúgy, mint a rendes engedéllyel rendelkezők. Ezt azonban csak egyszer hosszabbíthatják meg további egy évvel, míg a rendes munkavállalási engedéllyel rendelkezők rendszeresen, minden alkalommal két évre meghosszabbíthatják azt.
• – Ők nem használhatják fel státuszukat arra, hogy családegyesítési kérelmet nyújtsanak be és családtagjaikat magukkal hozzák.
• – Tartózkodásuk nem számít majd bele az állandó tartózkodásba – amely lehetőség a rendes tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára elérhető.
• – Ahhoz, hogy más céllal magyarországi tartózkodási engedélyt kérjenek, a vendégmunkásoknak vissza kell utazniuk a hazájukba és onnan kell elindítaniuk a folyamatot.

A munkáltatót terheli a felelősség, ha a vendégmunkás nem hagyja el az országot az engedélye lejártakor. „A munkáltatónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a vendégmunkás legkésőbb a tartózkodási engedélye érvényességének utolsó napján elhagyhassa az Európai Unió tagállamainak területét”, és „meg kell térítenie a kiutasítás, kitoloncolás és idegenrendészeti őrizet költségeit” – írja elő a törvény.

Kiknek kedvez a vendégmunkásokról szóló törvény

A vendégmunkásokról szóló új törvényt kétféle vállalat tudja majd kihasználni:

1. Minősített munkaerő-kölcsönző ügynökségek
2. Különleges státuszú (vagy kiváltságos) munkáltatók – ezek olyan vállalatok, amelyek stratégiai partnerségben állnak a kormánnyal, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokat hajtanak végre, valamint olyan munkáltatók, amelyek a Kulcsfontosságú Exportőrök Partnerségi Programja keretében kötöttek megállapodást.

Készen áll Magyarország a vendégmunkások beáramlására?

Orbán Viktor miniszterelnök még márciusban, a Magyar Kereskedelmi Kamara (MKIK) évnyitó rendezvényén tartott beszédében bejelentette, hogy Magyarországnak a következő 1-2 évben 500 ezer új munkavállalóra lesz szüksége, hogy kielégítse a növekvő munkaerőigényt. Szakértők szerint a belföldön rendelkezésre álló potenciális munkaerő-tartalék alapján 200-300 ezer további vendégmunkásra lesz szükség a miniszterelnök által kitűzött célszám eléréséhez.

Karácsony Zoltán, a HR Portál munkaerőpiaci szakértője szerint már 25 kölcsönző cég megkapta a tanúsítványt, amely lehetővé teszi számukra, hogy az új törvény egyszerűsített eljárásával vendégmunkásokat hozzanak be. Ezek a cégek nagy számban toboroznak munkavállalókat olyan országokból, mint a Fülöp-szigetek, Vietnam, Indonézia, Mongólia és Kirgizisztán.

De vajon készen áll-e az ország a vendégmunkások ilyen mértékű beáramlására?

Valószínűleg nem.

Míg a kormány azzal érvel, hogy a vendégmunkások toborzása csak akkor kezdődhet meg, ha egy vállalat kimerítette a munkaerő keresését a hazai piacon, nem lesz elegendő végrehajtási mechanizmus annak biztosítására, hogy a vállalkozások ennek megfelelően toborozzanak.

A fejlődő országokból történő toborzás képessége lehetőséget biztosít a munkáltatóknak a költségek csökkentésére azáltal, hogy a vendégmunkásoknak alacsonyabb fizetést kínálnak, mint amennyit egyébként a magyar munkavállalóknak adnának – ez erős ösztönzést jelent a vállalatok számára, hogy megkerüljék a hazai piacot, és egyenesen a külföldi munkavállalók toborzásába kezdjenek.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek Szövetségének alelnöke egy másik ösztönzőt is kifejt a munkáltatók számára, hogy egyenesen a vendégmunkások útját válasszák. „Vannak olyan autógyárak, ahol létszámstopot hirdettek, és már nem vesznek fel új magyar munkavállalókat, miközben tudni lehet, hogy hamarosan több száz vendégmunkás érkezik a gyárba”. Szerinte ez elsősorban a magyar munkavállalók nagy fluktuációjának köszönhető, akik rugalmasabban tudnak munkahelyet váltani, mint a vendégmunkások.

És mi a helyzet az infrastruktúrával? A vendégmunkások százezreinek közelgő érkezése számos kihívást jelent, például a szállás terén. A különböző helyi önkormányzatok máris ellenzik a munkásszállók építésének ötletét. A mintegy 24 ezer lakosú Hajdúszoboszló polgármestere például azt írta: „Minden olyan intézkedést meg fogunk tenni, ami megakadályozhatja, hogy munkásszálló létesüljön városunkban. Ha indokolt lesz, nyilvánosságra hozom azoknak a személyeknek a nevét, akik külföldi vendégmunkásokat tartanak Hajdúszoboszlón”.

A szállás csak egy kis része annak az infrastrukturális kihívásnak, amit egy ilyen munkaerő-áradat fogadása jelent. Mi lesz azzal a nyomással, amit ez a bevándorlási hivatalok amúgy is létszámhiányos hivatalaira ró? Mi a helyzet az egészségügyi rendszerrel és a kisebb városok kórházainak és klinikáinak képességével, hogy el tudják látni a drasztikusan megnövekedett lakosság igényeit?

Rengeteg olyan infrastrukturális kérdés van, amellyel a kormánynak még foglalkoznia kell.

Végezetül, a bevándorlásellenes retorika és az évek során bevándorlásellenes kampányokra költött milliárdok után (pl. a Fidesz csak az elmúlt választási ciklusban 1,4 milliárd forintot költött plakáthirdetésekre), készen áll-e a magyar társadalom arra, hogy ekkora mennyiségű vendégmunkást fogadjon be? A Pulzus felméréséből kiderült, hogy a magyarországi férfiak 53%-a, a nők 69%-a ellenzi a külföldi munkavállalók alkalmazását. A helyi lakosság máris aggodalmának és dühének adott hangot a kialakult helyzet és a helyi közösségekbe érkező vendégmunkások miatt.

Politikai fordulat vagy pályakorrekció?

Orbán Viktor eléggé világossá tette határozott bevándorlásellenes álláspontját – mind belföldön, mind a nemzetközi színtéren. Tavaly például Karl Nehammer osztrák kancellárral folytatott találkozóján „bevándorlásellenes” politikusnak nevezte magát. Rendszeresen szembeszáll Brüsszellel és az EU migrációs politikájával.

„Soha senkit nem hívtunk ide vendégmunkásnak vagy más okból, hogy nálunk éljen” – mondta a miniszterelnök 2017-ben a Kossuth Rádiónak adott interjújában.

A miniszterelnök az osztrák kancellárral és a szerb elnökkel idén júliusban tartott migrációs csúcstalálkozót követő nyilatkozatában azt mondta: „Nem fogadhatjuk el a kötelező kvótát. Nem fogadhatjuk el azt sem, hogy migráns gettókat és táborokat kelljen építeni. Meg fogjuk találni a jogi és politikai módját annak, hogy Magyarországnak ne kelljen végrehajtania a legutóbbi brüsszeli döntést”.”

A miniszterelnök hasonló retorikájára számtalan példa van – ez volt pártja politikai kampányának egyik fő pillére az elmúlt években.

Mégis, hogy megnyugtassa a külföldi befektetőket, és biztosítsa őket afelől, hogy az ország rendelkezik a munkaerőigények kielégítéséhez szükséges munkaerővel, Orbán Viktor elfogadta a vendégmunkás törvényt, amely a következő években több százezer munkaerő-bevándorló előtt nyitja meg a kapukat.

És bár ő és szövetségesei különbséget tehetnek az illegális bevándorlók és a legálisan és gazdasági céllal az országba hozott vendégmunkások között, a tény tény marad: a külföldiek nagy része éppen azokban a városokban fog letelepedni, ahol az emberek túlnyomórészt Orbán Viktor Fidesz-pártját támogatják – részben épp a heves bevándorlásellenes álláspontja miatt.

Csak Debrecenben már több nagyberuházást is bejelentettek, amelyek között szerepel egy BMW-gyár, valamint a CATL és az Eve Power – mindkettő kínai vállalkozás – akkumulátorgyárainak építése. Tekintettel e projektek nagyságrendjére, jelentős számú vendégmunkásra lesz szükségük a munkaerőigény kielégítéséhez.

Jelenleg nem úgy tűnik, hogy a kormány visszalépne a vendégmunkás-törvénytől. Ezért meg kell várni, hogy az ország hogy fog reagálni a következő 12-24 hónapban, amikor a vendégmunkások száma exponenciálisan megnő.

Magyar iparági kutatás[1] szerint jelentős igény mutatkozik a magyar IT cégek termékeire és szolgáltatásaira külföldön. Az ágazat a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet, annak ellenére is, hogy a cégek számára folyamatos kihívást jelent megfelelően képzett munkaerőt találni.

A koronavírus-járvány felgyorsította a digitalizáció iránti igényt, és ebből a trendből a magyarországi IT cégek is profitálni tudtak, termékeikre és szolgáltatásaikra nemzetközi szinten is jelentős kereslet mutatkozik. Az iparági kutatásban megkérdezett cégek 52 százaléka exportál külföldre, főként olyan európai célpiacokra, mint Németország, az Egyesült Királyság és Románia. A magyar tech cégek megrendelői köre elsősorban a versenypiacról származik, azon belül is jellemzően a nem állami tulajdonú kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok veszik igénybe a szolgáltatásokat, de a gazdaság szinte minden ágazatának digitalizációs igényeit kiszolgálják.

Feltörekvő tech cégként említhető a csalásmegelőző rendszert fejlesztő Seon, amely a Prezi, a Ustream vagy a LogMeIn után a magyar IT-szektor egyik új csillaga lehet, és amelyet a CNBC idén a világ 200 legjobb fintech cége közé választott. A Gloster ugyancsak azoknak a magyar tech cégeknek az egyik sikeres képviselője, amelyek a világpiacra szeretnének betörni. Húsz év alatt a Budapesti Értéktőzsde egyik legígéretesebb, exportáló informatikai nagyvállalatává nőtte ki magát. Árbevétele ma már többmilliárd forint, több száz főt foglalkoztat, megrendelői között pedig többek között az Audi, valamint a BMW is megtalálható. Kis magyar IT cégek fúziójával szeretne világsikerre törni, szoftverfejlesztési szakértőként Németországban már meg is vetette lábát.

Az információs technológiai szektor jelentős mértékben járul hozzá a magyarországi hozzáadottérték-termeléshez, az iparágban mintegy 85 ezer munkavállaló dolgozik közel 42 ezer vállalatnál. A megkérdezett vállalatok 69 százaléka megoldás- és szoftverfejlesztéssel, 44 százalékuk pedig hardverértékesítéssel foglalkozik, de meghatározó azoknak a cégeknek az aránya is, melyek teljesen egyedi, saját fejlesztéseket kínálnak ügyfeleik számára.

Az említett iparági kutatásból kiderül, hogy a tech vállalkozások közel harmada más országban is jelen van, ami többnyire a sales tevékenységet, a külföldi fejlesztőbázist, a külföldi kereskedő alkalmazását, valamint iroda fenntartását foglalja magában. Illetve, hogy a szektorban a magyar cégek jellemzően egymás versenytársai, külföldi versenytársa a megkérdezettek mindössze 33 százalékának van.

A válaszadó tech cégek a sikerek mellett főleg munkaerőpiaci nehézségekről számolnak be. Kihívásként azonosítják a frissen végzett munkavállalók piaci integrálását, és egyre nagyobb arányban belső képzésekkel fejlesztik munkavállalóikat, miután az IT-szektorban változik a leggyorsabban a technológia. A szakértők szerint mindezek ellenére a magyar IT-szektor stabil lábakon áll, és a saját, exportképes fejlesztésekre koncentráló tech cégek a magyar gazdaság fontos kitörési pontját jelenthetik a jövőben.

[1] A Makronóm Intézet 2023-as iparági kutatása: https://index.hu/gazdasag/2023/02/06/kulfold-export-technologia-ceg-vallalat-magyar/