Az európai pénzügyi szektor gyors digitalizációja közepette egyre nagyobb a nyomás a kiberfenyegetések növekedésének megfelelő kezelésére. A digitális működési ellenálló képességről szóló törvény célja, hogy az IKT (információs és kommunikációs technológiák) kockázatkezelés és a digitális ellenálló képesség egységes stratégiája révén kezelje ezt a kihívást. A törvénynek való megfelelés határidejéig már csak egy év van hátra, ezért a magyarországi és az uniós pénzintézeteknek mielőbb el kell kezdeniük a felkészülést.

2023. november 8-án a Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyfélreggelit tartott a Larus étteremben a kaliforniai Palo Altóban székhellyel rendelkező Rubrik kiberbiztonsági céggel közösen.

Az esemény célja az volt, hogy a pénzügyi szektorban tevékenykedő ügyfeleket segítse a digitális működési ellenálló képességről szóló törvényben (DORA) történő eligazodásban és a hatékony végrehajtási stratégiák meghatározásában.

A résztvevők a Kapolyi Ügyvédi Iroda vezető jogászaitól – Dr. Krezinger Viktor a tőkepiaci csoport és Dr. Kazella Éva az IT csoport vezetője – hallhatták.

Dr. Krezinger ismertette, hogy a DORA rendelet milyen feladatokat és felelősséget ír elő a pénzintézetek vezetői számára, és milyen szankciókkal jár a szabályok be nem tartása.

Dr. Kazella gyakorlati tanácsokat nyújtott arra vonatkozóan, hogyan lehet biztosítani az IKT-rendszerek sikeres megfelelését a DORA szabályozási követelményeknek. A résztvevőket a szabályozási célok elérésének módszereivel és legjobb gyakorlataival is megismertette, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy ezeket a gyakorlatokat strukturált megközelítéssel integrálják az IKT-rendszerekbe.

Az előadókhoz csatlakozott Bokrossy Dávid, a Rubrik ügyfélkapcsolati vezetője, aki a szabályozás kritikus gyakorlati szempontjaira világított rá.

Az előadásokat követően a résztvevőknek lehetőségük volt kérdéseket feltenni és megvitatni főbb aggályaikat, prioritásaikat és a tervezett határidőket.

De mi is az a digitalis működési ellenálló képességről szóló törvény, és milyen kihívásokat igyekszik kezelni? Merüljünk el benne!

Mi a digitalis működési ellenálló képességről szóló törvény?

A 2023. január 16-tól hatályos digitális működési ellenálló képességről szóló törvény (DORA) egy uniós irányelv, amely egységesíti és harmonizálja az EU tagállamok pénzügyi szektoraiban az IKT-kockázatkezelésre vonatkozó stratégiákat.

A DORA által bevezetett egyik legfontosabb változás, hogy a pénzügyi intézményeknek „célzott minőségi szabályokat kell követniük az IKT-vel kapcsolatos incidensek elleni védelmi, észlelési, elszigetelési, helyreállítási és javítási képességek, illetve a jelentéstételi és digitális tesztelési képességek tekintetében”. Röviden, a DORA a digitális ellenálló képességet hangsúlyozza. Ez ellentétben áll a pénzügyi intézmények által eddig preferált stratégiával – nevezetesen a működési kockázat fő kategóriáinak tőkeallokáción keresztüli kezelésével, anélkül, hogy a működési ellenállóképesség valamennyi összetevőjét kezelnék.

Az 1. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint a DORA által meghatározott követelmények a következő fő területekre összpontosítanak:

• IKT kockázatkezelés,
• az IKT-val kapcsolatos jelentősebb, üzemeltetési és biztonsági kifizetésekkel kapcsolatos incidensek jelentése,
• digitális működési ellenállóképesség tesztelése,
• a kiberfenyegetésekkel és sebezhetőségekkel kapcsolatos információk és hírszerzési információk megosztása,
• IKT harmadik féllel szembeni kockázatkezelés,
• az illetékes hatóságok közötti együttműködés, valamint az illetékes hatóságok általi felügyeletre és végrehajtásra vonatkozó szabályok.

Érdemes megjegyezni, hogy nem csak a pénzügyi intézményeknek – hitelintézeteknek, kereskedési helyszíneknek, befektetési vállalkozásoknak, kripto-eszköz-szolgáltatóknak, biztosítóknak és viszontbiztosítóknak, valamint az ágazat egyéb szervezeteinek – kell összehangolniuk működésüket a DORA követelményeivel. Az irányelv a pénzügyi intézmények „kritikus IKT harmadik fél szolgáltatóira” is vonatkozik, beleértve a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások, a szoftverek, az adatelemzés és az adatközpontok szolgáltatóit is. A DORA hatálya alá nem tartozó szervezetek listáját a 2. cikk (3) és (4) bekezdése tartalmazza.

Növekvő igény az összehangolt kiberbiztonsági stratégia iránt

A digitális működési ellenálló képességről szóló törvény nem légüres térben jött létre. Valójában már egy ideje erősödik a nyomás az egységes kiberbiztonsági és digitális ellenálló képességgel kapcsolatos tagállami stratégiára.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke 2020-as beszédében arra figyelmeztetett, hogy egy jól szervezett, nagy pénzintézetek elleni kibertámadás a pénzügyi válsághoz vezethet.

A COVID-19 járvány jelentősen felgyorsította a digitális átalakulást a legtöbb iparágban – ez alól a pénzügyi szektor sem volt kivétel. A fizetési rendszerek modernizálásától kezdve a digitális valuták elterjedésén át az online bankok térnyeréséig az ágazat az elmúlt években innovációk egész sorát integrálta.

Ez elmélyítette a digitális ökoszisztémát és infrastruktúrát, ezáltal bővült az ágazat kiberbiztonsági kockázati paramétere ¬- 2022-ben a legnagyobb európai pénzintézetek 78%-a tapasztalt harmadik fél által elkövetett jogsértést. Valójában világszerte a pénzügyi szektorban történt tavaly a második legnagyobb adatszivárgás.

A növekvő kiberbiztonsági kihívásokra válaszul az Európai Bizottság elfogadta a digitális pénzügyi csomagot, amelynek célja, hogy megkönnyítse a digitális innováció eljuttatását az európai fogyasztókhoz, miközben hatékonyan kezeli a fejlődő digitális ökoszisztéma kockázatait. A DORA a csomag egyik fő jogszabályi kerete.

Mivel már csak egy év maradt a DORA-nak való megfelelés biztosítására, elengedhetetlen, hogy a pénzügyi szolgáltatók prioritásként kezeljék a digitális ellenálló képességet és az IKT-irányítást.

Több, Magyarországra tervezett kutatás-fejlesztési beruházásról érkezett hír az utóbbi időben. A magyar külgazdasági és külügyminiszter nemrég jelentette be, hogy a Samsung SDI elektromos autóipari fejlesztéseket hozna Magyarországra, amellyel a valaha volt legnagyobb K+F beruházás valósulna meg. A Stellantis ezzel egyidőben 20 milliárd forintot fektet az önvezetési technológiát fejlesztő aiMotive-ba.

Töretlenül népszerű kutatás-fejlesztési célpont Magyarország a nemzetközi nagyvállalatok számára. A jelenleg elérhető legfrissebb adatok szerint 2021-ben a K+F-re fordított összeg nemzetgazdasági szinten meghaladta a 900 milliárd forintot, ami a bruttó hazai termék 1,64 százaléka, és az elmúlt tíz évben folyamatos növekedést mutatott. A kormányzat stratégiai célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra bekerüljön Európa 10 vezető innovátor országai közé, amihez elengedhetetlen, hogy az ország 2030-ban már a GDP 3 százalékát költse kutatás-fejlesztésre.

Tavaly ősszel a Continental nyitotta meg új Alkalmazásfejlesztési Központját Budapesten, amivel tovább bővítette autonóm mobilitási tevékenységét Magyarországon. A központban jelenleg is 200 szoftvermérnök dolgozik, és a következő években további több száz mérnök felvételét tervezik. A szakemberek elsősorban nagy hatótávolságú radarok, jármű közvetlen környezetét érzékelő radarok és különböző kamerarendszerek fejlesztését végzik. A vállalat ugyanakkor a budapesti központ mellett Debrecenben és Szegeden is szakembergárda toborzásába kezdett, akik szintén autonóm vezetéstámogató rendszerek fejlesztésével foglalkoznak majd.

A világ egyik legnagyobb autóipari csoportja, a Stellantis is Magyarországot választotta az önvezetési technológia és villamosítás központjául. Az autóipari vállalat még tavaly vásárolta meg rekordösszegért a magyar aiMotive szoftverfejlesztő céget, amelybe 20 milliárd forintot fektet, és amelynek az évek alatt felépített tudásközpontját és világszínvonalú fejlesztői csapatát a tervek szerint tovább bővítené. Az egyik cél, hogy a magyar startup fejlesztései 2026-ra bekerüljenek a Stellantishoz tartozó 14 márka gépjárműveibe.

Óriásberuházásként harangozta be a magyar külgazdasági és külügyminiszter az utóbbi idők másik nagy projektjét, amellyel a Samsung SDI az eddigi legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházást valósítaná meg Magyarországon. A dél-koreai vállalat 22,5 milliárd forint értékű tevékenységének célja növelni az elektromos akkumulátorok kapacitását és biztonságát, valamint javítani a gyártás gazdaságosságát. A tervet a magyar állam 5,5 milliárd forinttal támogatja, remények szerint így segítve elő, hogy többtucatnyi magas hozzáadott értékű munkahely jöjjön létre. A Samsung SDI ezzel egyúttal tovább erősíti együttműködését a magyar egyetemekkel, amelyeken már jelenleg is folynak autóipari és elektromos akkumulátoripari képzések.

Milyen következményekkel jár az újonnan elfogadott vendégmunkástörvény, és készen áll-e az ország? Megvitatjuk, milyen szabályozási, infrastrukturális és társadalmi kihívások elé állítja az országot a vendégmunkások közelgő beáramlása.

2023. június 13-án a magyar Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely a harmadik országbeli állampolgárok (akiket a „vendégmunkások” gyűjtőfogalommal illet) foglalkoztatására vonatkozó új, egyszerűsített szabályokat vezet be. A törvény a tervek szerint 2023. november 1-jén lép hatályba.

Mielőtt belemerülnénk a következményekbe, először tekintsük át, milyen változásokat vezet be a törvény, és kiknek kedvezhet.

Az új törvény rövid összefoglalása

A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi törvény megszünteti az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkező munkavállalókat foglalkoztatni kívánó munkáltatókra jelenleg alkalmazott bürokrácia egy részét. Például megszünteti, hogy a kérelemhez a munkaügyi hatóság szakvéleménye szükséges.

Az egyszerűsített eljárásnak számos korlátozással jár:

• A vendégmunkások két évre kapnak kombinált tartózkodási és munkavállalási engedélyt – ugyanúgy, mint a rendes engedéllyel rendelkezők. Ezt azonban csak egyszer hosszabbíthatják meg további egy évvel, míg a rendes munkavállalási engedéllyel rendelkezők rendszeresen, minden alkalommal két évre meghosszabbíthatják azt.
• – Ők nem használhatják fel státuszukat arra, hogy családegyesítési kérelmet nyújtsanak be és családtagjaikat magukkal hozzák.
• – Tartózkodásuk nem számít majd bele az állandó tartózkodásba – amely lehetőség a rendes tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára elérhető.
• – Ahhoz, hogy más céllal magyarországi tartózkodási engedélyt kérjenek, a vendégmunkásoknak vissza kell utazniuk a hazájukba és onnan kell elindítaniuk a folyamatot.

A munkáltatót terheli a felelősség, ha a vendégmunkás nem hagyja el az országot az engedélye lejártakor. „A munkáltatónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a vendégmunkás legkésőbb a tartózkodási engedélye érvényességének utolsó napján elhagyhassa az Európai Unió tagállamainak területét”, és „meg kell térítenie a kiutasítás, kitoloncolás és idegenrendészeti őrizet költségeit” – írja elő a törvény.

Kiknek kedvez a vendégmunkásokról szóló törvény

A vendégmunkásokról szóló új törvényt kétféle vállalat tudja majd kihasználni:

1. Minősített munkaerő-kölcsönző ügynökségek
2. Különleges státuszú (vagy kiváltságos) munkáltatók – ezek olyan vállalatok, amelyek stratégiai partnerségben állnak a kormánnyal, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokat hajtanak végre, valamint olyan munkáltatók, amelyek a Kulcsfontosságú Exportőrök Partnerségi Programja keretében kötöttek megállapodást.

Készen áll Magyarország a vendégmunkások beáramlására?

Orbán Viktor miniszterelnök még márciusban, a Magyar Kereskedelmi Kamara (MKIK) évnyitó rendezvényén tartott beszédében bejelentette, hogy Magyarországnak a következő 1-2 évben 500 ezer új munkavállalóra lesz szüksége, hogy kielégítse a növekvő munkaerőigényt. Szakértők szerint a belföldön rendelkezésre álló potenciális munkaerő-tartalék alapján 200-300 ezer további vendégmunkásra lesz szükség a miniszterelnök által kitűzött célszám eléréséhez.

Karácsony Zoltán, a HR Portál munkaerőpiaci szakértője szerint már 25 kölcsönző cég megkapta a tanúsítványt, amely lehetővé teszi számukra, hogy az új törvény egyszerűsített eljárásával vendégmunkásokat hozzanak be. Ezek a cégek nagy számban toboroznak munkavállalókat olyan országokból, mint a Fülöp-szigetek, Vietnam, Indonézia, Mongólia és Kirgizisztán.

De vajon készen áll-e az ország a vendégmunkások ilyen mértékű beáramlására?

Valószínűleg nem.

Míg a kormány azzal érvel, hogy a vendégmunkások toborzása csak akkor kezdődhet meg, ha egy vállalat kimerítette a munkaerő keresését a hazai piacon, nem lesz elegendő végrehajtási mechanizmus annak biztosítására, hogy a vállalkozások ennek megfelelően toborozzanak.

A fejlődő országokból történő toborzás képessége lehetőséget biztosít a munkáltatóknak a költségek csökkentésére azáltal, hogy a vendégmunkásoknak alacsonyabb fizetést kínálnak, mint amennyit egyébként a magyar munkavállalóknak adnának – ez erős ösztönzést jelent a vállalatok számára, hogy megkerüljék a hazai piacot, és egyenesen a külföldi munkavállalók toborzásába kezdjenek.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek Szövetségének alelnöke egy másik ösztönzőt is kifejt a munkáltatók számára, hogy egyenesen a vendégmunkások útját válasszák. „Vannak olyan autógyárak, ahol létszámstopot hirdettek, és már nem vesznek fel új magyar munkavállalókat, miközben tudni lehet, hogy hamarosan több száz vendégmunkás érkezik a gyárba”. Szerinte ez elsősorban a magyar munkavállalók nagy fluktuációjának köszönhető, akik rugalmasabban tudnak munkahelyet váltani, mint a vendégmunkások.

És mi a helyzet az infrastruktúrával? A vendégmunkások százezreinek közelgő érkezése számos kihívást jelent, például a szállás terén. A különböző helyi önkormányzatok máris ellenzik a munkásszállók építésének ötletét. A mintegy 24 ezer lakosú Hajdúszoboszló polgármestere például azt írta: „Minden olyan intézkedést meg fogunk tenni, ami megakadályozhatja, hogy munkásszálló létesüljön városunkban. Ha indokolt lesz, nyilvánosságra hozom azoknak a személyeknek a nevét, akik külföldi vendégmunkásokat tartanak Hajdúszoboszlón”.

A szállás csak egy kis része annak az infrastrukturális kihívásnak, amit egy ilyen munkaerő-áradat fogadása jelent. Mi lesz azzal a nyomással, amit ez a bevándorlási hivatalok amúgy is létszámhiányos hivatalaira ró? Mi a helyzet az egészségügyi rendszerrel és a kisebb városok kórházainak és klinikáinak képességével, hogy el tudják látni a drasztikusan megnövekedett lakosság igényeit?

Rengeteg olyan infrastrukturális kérdés van, amellyel a kormánynak még foglalkoznia kell.

Végezetül, a bevándorlásellenes retorika és az évek során bevándorlásellenes kampányokra költött milliárdok után (pl. a Fidesz csak az elmúlt választási ciklusban 1,4 milliárd forintot költött plakáthirdetésekre), készen áll-e a magyar társadalom arra, hogy ekkora mennyiségű vendégmunkást fogadjon be? A Pulzus felméréséből kiderült, hogy a magyarországi férfiak 53%-a, a nők 69%-a ellenzi a külföldi munkavállalók alkalmazását. A helyi lakosság máris aggodalmának és dühének adott hangot a kialakult helyzet és a helyi közösségekbe érkező vendégmunkások miatt.

Politikai fordulat vagy pályakorrekció?

Orbán Viktor eléggé világossá tette határozott bevándorlásellenes álláspontját – mind belföldön, mind a nemzetközi színtéren. Tavaly például Karl Nehammer osztrák kancellárral folytatott találkozóján „bevándorlásellenes” politikusnak nevezte magát. Rendszeresen szembeszáll Brüsszellel és az EU migrációs politikájával.

„Soha senkit nem hívtunk ide vendégmunkásnak vagy más okból, hogy nálunk éljen” – mondta a miniszterelnök 2017-ben a Kossuth Rádiónak adott interjújában.

A miniszterelnök az osztrák kancellárral és a szerb elnökkel idén júliusban tartott migrációs csúcstalálkozót követő nyilatkozatában azt mondta: „Nem fogadhatjuk el a kötelező kvótát. Nem fogadhatjuk el azt sem, hogy migráns gettókat és táborokat kelljen építeni. Meg fogjuk találni a jogi és politikai módját annak, hogy Magyarországnak ne kelljen végrehajtania a legutóbbi brüsszeli döntést”.”

A miniszterelnök hasonló retorikájára számtalan példa van – ez volt pártja politikai kampányának egyik fő pillére az elmúlt években.

Mégis, hogy megnyugtassa a külföldi befektetőket, és biztosítsa őket afelől, hogy az ország rendelkezik a munkaerőigények kielégítéséhez szükséges munkaerővel, Orbán Viktor elfogadta a vendégmunkás törvényt, amely a következő években több százezer munkaerő-bevándorló előtt nyitja meg a kapukat.

És bár ő és szövetségesei különbséget tehetnek az illegális bevándorlók és a legálisan és gazdasági céllal az országba hozott vendégmunkások között, a tény tény marad: a külföldiek nagy része éppen azokban a városokban fog letelepedni, ahol az emberek túlnyomórészt Orbán Viktor Fidesz-pártját támogatják – részben épp a heves bevándorlásellenes álláspontja miatt.

Csak Debrecenben már több nagyberuházást is bejelentettek, amelyek között szerepel egy BMW-gyár, valamint a CATL és az Eve Power – mindkettő kínai vállalkozás – akkumulátorgyárainak építése. Tekintettel e projektek nagyságrendjére, jelentős számú vendégmunkásra lesz szükségük a munkaerőigény kielégítéséhez.

Jelenleg nem úgy tűnik, hogy a kormány visszalépne a vendégmunkás-törvénytől. Ezért meg kell várni, hogy az ország hogy fog reagálni a következő 12-24 hónapban, amikor a vendégmunkások száma exponenciálisan megnő.

Magyarország rendelkezik jelenleg a harmadik legnagyobb lítium-ion akkumulátorgyártó kapacitással a világon a Visual Capitalist és az S&P Global Market Intelligence ranglistája szerint. A magyar kormány deklarált célja, hogy az ország akkumulátorgyártó nagyhatalom legyen, amihez sorra jelentik be az újabbnál újabb beruházásokat. Az ország jó úton halad, hogy megszilárdítsa helyét az akkumulátorgyártó országok élmezőnyében.

Az elektromos autózás térnyerésével jelentősen megnőtt az igény az akkumulátorokra, és ez a trend várhatóan a továbbiakban is fennmarad vagy erősödni fog. A magyar kormány szerint ahhoz, hogy az elektromos mobilitási forradalomból Magyarország nyertesként kerüljön ki és az iparág megkerülhetetlen szereplője legyen, az akkumulátorgyártó kapacitások bővítésére van szükség.

Magyarország vonzó a beruházók számára

Évek óta folyamatosan érkezik a külföldi működő tőke hazánkba, az utóbbi három évben a külföldi tulajdonú vállalatok beruházásainak nagysága elérte a magyar GDP 14 százalékát. A világgazdaság folyamatos átalakulása és a zöldátállás elsősorban az autóiparban és az ahhoz kapcsolódó akkumulátorgyártásban kényszerít ki újabb fejlesztéseket, ami a Magyarországra érkező beruházásokon is tetten érhető. Több gazdasági elemző is egyetért abban, hogy hazánk előnyös helyzetből száll versenybe ezekért az újabb akkumulátoripari beruházásokért. A kormányzati támogatás mellett a befektetők számára vonzó Magyarország fejlett út- és vasúthálozata, ami megkönnyíti a szállítást, valamint az európai viszonylatban még mindig olcsónak számító képzett munkaerő.

Több tucat gyár országszerte

Jelenleg is több akkumulátoripari beruházás zajlik Magyarországon, legyen szó Nyíregyházáról, Miskolcról, Tatabányáról vagy Gödöllőről, és sorra érkeznek az újabb bejelentések. Tavaly augusztusban a világ legnagyobb akkumulátorgyártó vállalata, a CATL jelentette be, hogy a második legnépesebb magyar városban, Debrecenben épít üzemet. A tervek szerint a 100 gigawattóra kapacitású akkumulátorgyár 7,34 milliárd eurós befektetésből valósulna meg, és a németországi üzem után a kínai cég második európai gyára lenne. Vácrátóton 2,3 milliárd forint állami támogatással épülhet üzem, ahol akkumulátorokhoz gyártanak majd alkatrészeket. Sajtóértesülések szerint amennyiben minden beruházás megvalósul, összesen 36 gyár lesz Magyarországon, melyek között megtalálhatóak cella- és fóliagyártásra specializálódott üzemek, valamint katódalapanyaggyár is. Magyarországra elsősorban gyártási kapacitások települnek, illetve magyar cégek részt fognak venni a karbantartási, javítási feladatok ellátásában is.

Cél a globális dobogó második helye

Kína (79 százalék) és az Egyesült Államok (6 százalék) után közel négy százalékos részesedéssel az előkelő harmadik helyet foglalja el Magyarország a lítium-ion akkumulátorok gyártási kapacitásának rangsorában a Visual Capitalist és az S&P Global Market Intelligence 2021-es adatai szerint. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közelmúltban arról beszélt, hogy ha a tervezett építkezések lezárulnak, akkor Magyarország világszinten a második helyre jön fel az elektromos akkumulátorok gyártásában, megelőzve az Egyesült Államokat.

A GKID piackutató és tanácsadó cég a Mastercarddal együttműködve közzétette a legnagyobb forgalmú magyarországi online kiskereskedők éves rangsorának eredményeit. Tekintsük át, mely ismert márkák kapaszkodtak feljebb a rangsorban, és melyek estek vissza vagy maradtak ki teljesen.

2022-ben a magyarok 74,3%-a vásárolt az interneten. Az online vásárlók aránya Magyarországon az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére nőtt (2012-ben még 30,3% volt). Nem meglepő módon a növekedés nagy része meglehetősen nyilvánvaló okoknak tudható be, így például az internethez való hozzáférés növekedésének, a mobilalapú vásárlási alkalmazások elterjedésének és széles körű hozzáférhetőségének, vagy épp a verseny erősödésének. A világjárvány még inkább felgyorsította az e-kereskedelem bővülését az országban, és megszilárdította a fogyasztók online vásárlási szokásait.

A GKID piackutató és tanácsadó cég a Mastercarddal együttműködve minden évben megvizsálja az e-kereskedelmi piac legnagyobb szereplőinek forgalmát. A 2022-es adatokat a múlt hónapban hozták nyilvánosságra, az alábbiakban pedig röviden bemutatjuk a magyar e-kereskedelem nyerteseit és veszteseit.

A legnagyobb forgalmú e-kiskereskedők

2022-ben a magyar piacon működő 15 legnagyobb nemzetközi és hazai e-kiskereskedő összesített bruttó forgalma 565 milliárd forint volt. Ez 9%-os növekedést jelent 2021-hez és az akkori bruttó 520 milliárd forinthoz képest. A 15 legnagyobb e-kereskedelmi szereplő piaci részesedése nagyjából változatlan maradt: ezek a cégek 2022-ben a teljes hazai e-kereskedelmi forgalom 42,6%-át, 2021-ben pedig 43,1%-át tették ki.

Az eMag, az Alza.hu és a MediaMarkt egyaránt megőrizte pozícióját, és az 1., 2., illetve 3. helyen végzett.

Az IKEA új szereplő az első 15-ben, és rögtön a 4. helyen zárt – ezt a pozíciót korábban a Tesco foglalta el, amely idén a 8. helyre csúszott vissza.

Egy másik újonc, a MALL.HU by Allegro a 13. helyen végzett. Legutóbb a Praktiker zárt ebben a pozícióban, amely most teljesen kimaradt a rangsorból, ahogy a 220volt is.

Annak ellenére, hogy a Pepita.hu csak két helyet javított a rangsorban (a 2021-es 14. helyről 2022-ben a 12. helyre lépett előre), 2022-ben több mint 70%-kal tudta növelni forgalmát.

A legnagyobb FMCG e-kiskereskedők

A GKID és a Mastercard a legnagyobb forgalmú e-kiskereskedők mellett a legnagyobb FMCG e-kiskereskedőket és a legalább bruttó 5 milliárd forintos online forgalommal rendelkező, 100%-ban magyar tulajdonú kiskereskedőket is vizsgálta.

2022-ben a tíz legnagyobb FMCG-kiskereskedő 99,5 milliárd forint online forgalmat bonyolított le.

A Kifli.hu letaszította a Tescót az 1. helyről, az Auchan és a Rossmann pedig megőrizte 3., illetve 4. pozícióját.

Új szereplő a listán a Palenka.hu, amely 105%-kal növelte forgalmát, és most a 6. helyet foglalja el. Mellette egy másik új név is szerepel a listán, mégpedig az iDrinks.hu, amely a 8. helyen végzett.

A GRoby ezzel szemben teljesen eltűnt a rangsorból.

A legnagyobb 100%-ban magyar tulajdonú kiskereskedők

Magyarországon több mint 32 ezer 100%-ban magyar tulajdonú webáruház működik, közülük azonban csak 13 büszkélkedhet 5 milliárd forintos vagy annál nagyobb éves online árbevétellel. Ez a 13 cég 2022-ben összesen 156 milliárd forintos forgalmat bonyolított le.

Az első négy pozícióban nem történt változás, ezeket továbbra is az Euronics (1.), az AQUA Webáruház (2.), az iPon (3.) és a Libri Bookline (4.) foglalja el.

A Pepita.hu és a Praktiker helyet cserélt, az előbbi ugyanis megelőzte utóbbit.

A 220volt a 7.-ről a 11. helyre esett vissza, míg a JátékNet.hu és az Online Márkaboltok egy-egy pozíciót javított a helyezésén, és a 7., illetve a 10. helyen zárt.

A rangsor két újonca a Homelux by Leziter (12.) és a Palenka.hu (13.) volt, az Alinda viszont 2022-ben fel sem került a listára.

Márkaismertség a magyar piacon

A tanulmány mindezek mellett a különböző e-kiskereskedők spontán márkaismertségét is vizsgálta a magyar piacon a fogyasztók körében. Ebben a tekintetben az eMag és az Alza.hu megőrizte az 1., illetve 2. pozícióját, a MediaMarkt pedig az Aliexpresst megelőzve a 3. helyen végzett.