Venture Capital forradalom Magyarországon
Az utóbbi években látványosan ível fel a startuppiac és a kockázatitőke-befektetés Magyarországon. Tavaly több mint 180 millió euró befektetés áramlott a hazai startupokba, ami 60 százalékkal több, mint előző évben. A nagy külföldi tőkebefektetők mellett magyarok is érdeklődnek az innovatív szemléletű induló vállalkozások iránt, és új tanácsadók is alakulnak, akiknek célja felkarolni az új ötleteket piacra dobó kezdő vállalkozásokat.
Nagy a mozgolódás a startuppiacon Magyarországon, és nem csak a forrást kereső startupok aktívabbak, hanem külföldről és belföldről is egyre több befektető érdeklődik az innovatív induló vállalkozások iránt. Ez azért jó hír, mert ahogy az egyik újonnan alakult kockázatitőke-befektető fogalmaz, hazai és regionális startupok jelentősen leszakadtak a nyugat-európai és amerikai társaiktól, aminek befektetői oldalról nézve egyik oka az állami pénz túlsúlya, illetve, hogy nincs biztosítva a megfelelő tudástranszfer.
Tavaly ugyanakkor már 180 millió euró befektetés érkezett a magyar startupokba. Igaz, ennek jelentős részét az a 94 millió dollár értékű külföldi tőkebevonás teszi ki, amelyet az online kártyacsalások megelőzésére specializálódott SEON hajtott végre, és amelynek ügyfelei között olyan nagyvállalatok vannak, mint a KLM, az AirFrance, az AVIS vagy az OTP Bank. A svéd befektető portfoliójában egyébként a Spotify és a Bolt is jelen van.
Számos más példa is akad arra, hogy Magyarország nem szűkölködik ötletekben és vállalkozókedvben. Nagyot álmodott és nagyot is ugrott az önvezető járműtechnológiában úttörő AImotive, amely az elmúlt időszakban az egyik legtöbb kockázati tőkét vonzó startup volt, tavaly pedig az eddigi legnagyobb összegű magyar exit valósult meg azzal, hogy felvásárolta a Stellantis.
A leginnovatívabb magyar fizetési platform, a Barion is sikeresen vont be külföldi tőkét az elmúlt években, ami így megjelenhetett a cseh és a szlovák piacon is, és 2023-ban nyugat-európai licencet szeretne szerezni. Ez a sikeres terjeszkedés is azt támasztja alá, amit egy magyar angyalbefektető hangsúlyoz: a közép-kelet-európai startupok elsősorban az olyan magas mérnöki tudást, hozzáadott értéket igénylő területeken teljesítenek jól, mint a szoftveripar, gépipar és egyes esetekben a biotechnológia.
Szakértők szerint a régió és így a magyar startupok is további külföldi befektetőket vonzhatnak, főleg német nyelvterületről. Ezért azonban Magyarországon még sokat kell tenni, hiszen több tényező is nehezíti a külföldi tőkebevonást, többek között a költséges átvilágítás. Viszont, ha ezek az akadályok elhárulnak, lényegében nyitva áll a nemzetközi színtér.
A magyar kockázatitőke-befektetők is egyre többet invesztálnak korai stádiumú, globális ambícióval rendelkező, magyar kezdő vállalkozásokba, amelyek tudás, tapasztalat és piacismeret nélkül nehezen érvényesülnek a nemzetközi versenyben. A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület jelentése szerint az egyesület tagjai csak a tavalyi második negyedévben hozzávetőleg 31 milliárd forintot fektettek 38 vállalkozásba 10 különböző szektorban.
Eközben a korábbi években Kelet-Európa egyik legjelentősebb kockázatitőke-befektetőjévé nőtte ki magát a magyar állam tulajdonában lévő Hiventures Zrt. Több nagy és évek óta működő kockázatitőke-befektető alap mellett kisebb befektetők is megjelentek a piacon. Így például nemrég alakult a STRT Holding, amelynek alapítói különböző formációkban eddig 140 startupnál is többet inkubáltak. Tapasztalataik alapján most saját befektető- és tudástranszfer központot szeretnének létrehozni. Céljuk, hogy a társaság minél hamarabb megjelenjen a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacán, segítsék a startupokba történő intézményi és magánbefektetéseket, valamint, hogy a jelenleginél több hazai és régiós alapítású startup váljon sikeres unikornissá, erősítve a helyi és régiós gazdaságokat.
