Milyen következményekkel jár az újonnan elfogadott vendégmunkástörvény, és készen áll-e az ország? Megvitatjuk, milyen szabályozási, infrastrukturális és társadalmi kihívások elé állítja az országot a vendégmunkások közelgő beáramlása.
2023. június 13-án a magyar Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely a harmadik országbeli állampolgárok (akiket a „vendégmunkások” gyűjtőfogalommal illet) foglalkoztatására vonatkozó új, egyszerűsített szabályokat vezet be. A törvény a tervek szerint 2023. november 1-jén lép hatályba.
Mielőtt belemerülnénk a következményekbe, először tekintsük át, milyen változásokat vezet be a törvény, és kiknek kedvezhet.
Az új törvény rövid összefoglalása
A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi törvény megszünteti az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkező munkavállalókat foglalkoztatni kívánó munkáltatókra jelenleg alkalmazott bürokrácia egy részét. Például megszünteti, hogy a kérelemhez a munkaügyi hatóság szakvéleménye szükséges.
Az egyszerűsített eljárásnak számos korlátozással jár:
- A vendégmunkások két évre kapnak kombinált tartózkodási és munkavállalási engedélyt – ugyanúgy, mint a rendes engedéllyel rendelkezők. Ezt azonban csak egyszer hosszabbíthatják meg további egy évvel, míg a rendes munkavállalási engedéllyel rendelkezők rendszeresen, minden alkalommal két évre meghosszabbíthatják azt.
- – Ők nem használhatják fel státuszukat arra, hogy családegyesítési kérelmet nyújtsanak be és családtagjaikat magukkal hozzák.
- – Tartózkodásuk nem számít majd bele az állandó tartózkodásba – amely lehetőség a rendes tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára elérhető.
- – Ahhoz, hogy más céllal magyarországi tartózkodási engedélyt kérjenek, a vendégmunkásoknak vissza kell utazniuk a hazájukba és onnan kell elindítaniuk a folyamatot.
A munkáltatót terheli a felelősség, ha a vendégmunkás nem hagyja el az országot az engedélye lejártakor. „A munkáltatónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a vendégmunkás legkésőbb a tartózkodási engedélye érvényességének utolsó napján elhagyhassa az Európai Unió tagállamainak területét”, és „meg kell térítenie a kiutasítás, kitoloncolás és idegenrendészeti őrizet költségeit” – írja elő a törvény.
Kiknek kedvez a vendégmunkásokról szóló törvény
A vendégmunkásokról szóló új törvényt kétféle vállalat tudja majd kihasználni:
- Minősített munkaerő-kölcsönző ügynökségek
- Különleges státuszú (vagy kiváltságos) munkáltatók – ezek olyan vállalatok, amelyek stratégiai partnerségben állnak a kormánnyal, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokat hajtanak végre, valamint olyan munkáltatók, amelyek a Kulcsfontosságú Exportőrök Partnerségi Programja keretében kötöttek megállapodást.
Készen áll Magyarország a vendégmunkások beáramlására?
Orbán Viktor miniszterelnök még márciusban, a Magyar Kereskedelmi Kamara (MKIK) évnyitó rendezvényén tartott beszédében bejelentette, hogy Magyarországnak a következő 1-2 évben 500 ezer új munkavállalóra lesz szüksége, hogy kielégítse a növekvő munkaerőigényt. Szakértők szerint a belföldön rendelkezésre álló potenciális munkaerő-tartalék alapján 200-300 ezer további vendégmunkásra lesz szükség a miniszterelnök által kitűzött célszám eléréséhez.
Karácsony Zoltán, a HR Portál munkaerőpiaci szakértője szerint már 25 kölcsönző cég megkapta a tanúsítványt, amely lehetővé teszi számukra, hogy az új törvény egyszerűsített eljárásával vendégmunkásokat hozzanak be. Ezek a cégek nagy számban toboroznak munkavállalókat olyan országokból, mint a Fülöp-szigetek, Vietnam, Indonézia, Mongólia és Kirgizisztán.
De vajon készen áll-e az ország a vendégmunkások ilyen mértékű beáramlására?
Valószínűleg nem.
Míg a kormány azzal érvel, hogy a vendégmunkások toborzása csak akkor kezdődhet meg, ha egy vállalat kimerítette a munkaerő keresését a hazai piacon, nem lesz elegendő végrehajtási mechanizmus annak biztosítására, hogy a vállalkozások ennek megfelelően toborozzanak.
A fejlődő országokból történő toborzás képessége lehetőséget biztosít a munkáltatóknak a költségek csökkentésére azáltal, hogy a vendégmunkásoknak alacsonyabb fizetést kínálnak, mint amennyit egyébként a magyar munkavállalóknak adnának – ez erős ösztönzést jelent a vállalatok számára, hogy megkerüljék a hazai piacot, és egyenesen a külföldi munkavállalók toborzásába kezdjenek.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek Szövetségének alelnöke egy másik ösztönzőt is kifejt a munkáltatók számára, hogy egyenesen a vendégmunkások útját válasszák. „Vannak olyan autógyárak, ahol létszámstopot hirdettek, és már nem vesznek fel új magyar munkavállalókat, miközben tudni lehet, hogy hamarosan több száz vendégmunkás érkezik a gyárba”. Szerinte ez elsősorban a magyar munkavállalók nagy fluktuációjának köszönhető, akik rugalmasabban tudnak munkahelyet váltani, mint a vendégmunkások.
És mi a helyzet az infrastruktúrával? A vendégmunkások százezreinek közelgő érkezése számos kihívást jelent, például a szállás terén. A különböző helyi önkormányzatok máris ellenzik a munkásszállók építésének ötletét. A mintegy 24 ezer lakosú Hajdúszoboszló polgármestere például azt írta: „Minden olyan intézkedést meg fogunk tenni, ami megakadályozhatja, hogy munkásszálló létesüljön városunkban. Ha indokolt lesz, nyilvánosságra hozom azoknak a személyeknek a nevét, akik külföldi vendégmunkásokat tartanak Hajdúszoboszlón”.
A szállás csak egy kis része annak az infrastrukturális kihívásnak, amit egy ilyen munkaerő-áradat fogadása jelent. Mi lesz azzal a nyomással, amit ez a bevándorlási hivatalok amúgy is létszámhiányos hivatalaira ró? Mi a helyzet az egészségügyi rendszerrel és a kisebb városok kórházainak és klinikáinak képességével, hogy el tudják látni a drasztikusan megnövekedett lakosság igényeit?
Rengeteg olyan infrastrukturális kérdés van, amellyel a kormánynak még foglalkoznia kell.
Végezetül, a bevándorlásellenes retorika és az évek során bevándorlásellenes kampányokra költött milliárdok után (pl. a Fidesz csak az elmúlt választási ciklusban 1,4 milliárd forintot költött plakáthirdetésekre), készen áll-e a magyar társadalom arra, hogy ekkora mennyiségű vendégmunkást fogadjon be? A Pulzus felméréséből kiderült, hogy a magyarországi férfiak 53%-a, a nők 69%-a ellenzi a külföldi munkavállalók alkalmazását. A helyi lakosság máris aggodalmának és dühének adott hangot a kialakult helyzet és a helyi közösségekbe érkező vendégmunkások miatt.
Politikai fordulat vagy pályakorrekció?
Orbán Viktor eléggé világossá tette határozott bevándorlásellenes álláspontját – mind belföldön, mind a nemzetközi színtéren. Tavaly például Karl Nehammer osztrák kancellárral folytatott találkozóján „bevándorlásellenes” politikusnak nevezte magát. Rendszeresen szembeszáll Brüsszellel és az EU migrációs politikájával.
„Soha senkit nem hívtunk ide vendégmunkásnak vagy más okból, hogy nálunk éljen” – mondta a miniszterelnök 2017-ben a Kossuth Rádiónak adott interjújában.
A miniszterelnök az osztrák kancellárral és a szerb elnökkel idén júliusban tartott migrációs csúcstalálkozót követő nyilatkozatában azt mondta: „Nem fogadhatjuk el a kötelező kvótát. Nem fogadhatjuk el azt sem, hogy migráns gettókat és táborokat kelljen építeni. Meg fogjuk találni a jogi és politikai módját annak, hogy Magyarországnak ne kelljen végrehajtania a legutóbbi brüsszeli döntést”.”
A miniszterelnök hasonló retorikájára számtalan példa van – ez volt pártja politikai kampányának egyik fő pillére az elmúlt években.
Mégis, hogy megnyugtassa a külföldi befektetőket, és biztosítsa őket afelől, hogy az ország rendelkezik a munkaerőigények kielégítéséhez szükséges munkaerővel, Orbán Viktor elfogadta a vendégmunkás törvényt, amely a következő években több százezer munkaerő-bevándorló előtt nyitja meg a kapukat.
És bár ő és szövetségesei különbséget tehetnek az illegális bevándorlók és a legálisan és gazdasági céllal az országba hozott vendégmunkások között, a tény tény marad: a külföldiek nagy része éppen azokban a városokban fog letelepedni, ahol az emberek túlnyomórészt Orbán Viktor Fidesz-pártját támogatják – részben épp a heves bevándorlásellenes álláspontja miatt.
Csak Debrecenben már több nagyberuházást is bejelentettek, amelyek között szerepel egy BMW-gyár, valamint a CATL és az Eve Power – mindkettő kínai vállalkozás – akkumulátorgyárainak építése. Tekintettel e projektek nagyságrendjére, jelentős számú vendégmunkásra lesz szükségük a munkaerőigény kielégítéséhez.
Jelenleg nem úgy tűnik, hogy a kormány visszalépne a vendégmunkás-törvénytől. Ezért meg kell várni, hogy az ország hogy fog reagálni a következő 12-24 hónapban, amikor a vendégmunkások száma exponenciálisan megnő.
A Kapolyi Ügyvédi Iroda kulcsszerepet játszik az eddigi legnagyobb autómegosztó üzleti megállapodásban
/in LCBHU /by fokezeloBüszkék vagyunk arra, hogy részesei lehettünk az AutoWallis Csoport legújabb autóipari akvizíciójának, amikor a ShareNow Magyarországnak a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett AutoWallis Nyrt. által történő megvásárlásában támogattuk az érintett részvényeseket. A tranzakció egy újabb fontos lépés az AutoWallis Csoport ambiciózus stratégiájának megvalósításában.
A Kapolyi Ügyvédi Iroda tapasztalt tranzakciós csapata Martin Gortva, LL.M. vezetésével elsősorban a Wallis Autómegosztó Zrt. és a Wallis Asset Management Zrt. számára nyújtott tanácsadást, jelentős szerepet vállalva a tranzakció alapos előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában és a zárást követő ügyekben. A csapatban részt vett még Benczik-Szekeres Vivien és Horváth Gábor, MBA. Támogattuk továbbá az AutoWallis Nyrt-t a tranzakció előkészítéséhez, illetve lezárásához szükséges különböző társasági eljárásokban, valamint eljárunk a KELER előtt az AutoWallis Nyrt. által az alaptőke-emelés eredményeként kibocsátott új részvények előállítása érdekében.
A Share Now-t Magyarországon üzemeltető Wallis Autómegosztó Zrt. felvásárlásával az AutoWallis Nyrt. tovább bővítette szolgáltatási portfólióját a mobilitási piac egyik legdinamikusabban fejlődő területén, az autómegosztásban, és megerősítette pozícióját a magyar mobilitási piacon. A tranzakció várhatóan jelentős szinergiát eredményez mind a működés, mind a keresztértékesítés terén az AutoWallis Csoporton belül.
A Share Now mintegy 100.000 regisztrált felhasználóval és közel 500 járműből álló flottával rendelkezik Magyarországon; 2,2 milliárd forintos árbevétele alapján piacvezető a szegmensében.
A tranzakció jelentőségét mutatja, hogy a közösségi autómegosztás mind Magyarországon, mind a régióban óriási ugrást mutat, és várhatóan szerves részét képezi majd a városi jármű- és közösségi közlekedésnek. Előrejelzések szerint Budapesten rövid- és középtávon akár ötszörösére is nőhet az autómegosztást használók száma.
Magyarország új vendégmunkás törvénye: Alkalmazkodik az igényekhez, vagy elégedetlenséget szít?
/in LCBHU /by fokezeloMilyen következményekkel jár az újonnan elfogadott vendégmunkástörvény, és készen áll-e az ország? Megvitatjuk, milyen szabályozási, infrastrukturális és társadalmi kihívások elé állítja az országot a vendégmunkások közelgő beáramlása.
2023. június 13-án a magyar Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely a harmadik országbeli állampolgárok (akiket a „vendégmunkások” gyűjtőfogalommal illet) foglalkoztatására vonatkozó új, egyszerűsített szabályokat vezet be. A törvény a tervek szerint 2023. november 1-jén lép hatályba.
Mielőtt belemerülnénk a következményekbe, először tekintsük át, milyen változásokat vezet be a törvény, és kiknek kedvezhet.
Az új törvény rövid összefoglalása
A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi törvény megszünteti az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkező munkavállalókat foglalkoztatni kívánó munkáltatókra jelenleg alkalmazott bürokrácia egy részét. Például megszünteti, hogy a kérelemhez a munkaügyi hatóság szakvéleménye szükséges.
Az egyszerűsített eljárásnak számos korlátozással jár:
A munkáltatót terheli a felelősség, ha a vendégmunkás nem hagyja el az országot az engedélye lejártakor. „A munkáltatónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a vendégmunkás legkésőbb a tartózkodási engedélye érvényességének utolsó napján elhagyhassa az Európai Unió tagállamainak területét”, és „meg kell térítenie a kiutasítás, kitoloncolás és idegenrendészeti őrizet költségeit” – írja elő a törvény.
Kiknek kedvez a vendégmunkásokról szóló törvény
A vendégmunkásokról szóló új törvényt kétféle vállalat tudja majd kihasználni:
Készen áll Magyarország a vendégmunkások beáramlására?
Orbán Viktor miniszterelnök még márciusban, a Magyar Kereskedelmi Kamara (MKIK) évnyitó rendezvényén tartott beszédében bejelentette, hogy Magyarországnak a következő 1-2 évben 500 ezer új munkavállalóra lesz szüksége, hogy kielégítse a növekvő munkaerőigényt. Szakértők szerint a belföldön rendelkezésre álló potenciális munkaerő-tartalék alapján 200-300 ezer további vendégmunkásra lesz szükség a miniszterelnök által kitűzött célszám eléréséhez.
Karácsony Zoltán, a HR Portál munkaerőpiaci szakértője szerint már 25 kölcsönző cég megkapta a tanúsítványt, amely lehetővé teszi számukra, hogy az új törvény egyszerűsített eljárásával vendégmunkásokat hozzanak be. Ezek a cégek nagy számban toboroznak munkavállalókat olyan országokból, mint a Fülöp-szigetek, Vietnam, Indonézia, Mongólia és Kirgizisztán.
De vajon készen áll-e az ország a vendégmunkások ilyen mértékű beáramlására?
Valószínűleg nem.
Míg a kormány azzal érvel, hogy a vendégmunkások toborzása csak akkor kezdődhet meg, ha egy vállalat kimerítette a munkaerő keresését a hazai piacon, nem lesz elegendő végrehajtási mechanizmus annak biztosítására, hogy a vállalkozások ennek megfelelően toborozzanak.
A fejlődő országokból történő toborzás képessége lehetőséget biztosít a munkáltatóknak a költségek csökkentésére azáltal, hogy a vendégmunkásoknak alacsonyabb fizetést kínálnak, mint amennyit egyébként a magyar munkavállalóknak adnának – ez erős ösztönzést jelent a vállalatok számára, hogy megkerüljék a hazai piacot, és egyenesen a külföldi munkavállalók toborzásába kezdjenek.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek Szövetségének alelnöke egy másik ösztönzőt is kifejt a munkáltatók számára, hogy egyenesen a vendégmunkások útját válasszák. „Vannak olyan autógyárak, ahol létszámstopot hirdettek, és már nem vesznek fel új magyar munkavállalókat, miközben tudni lehet, hogy hamarosan több száz vendégmunkás érkezik a gyárba”. Szerinte ez elsősorban a magyar munkavállalók nagy fluktuációjának köszönhető, akik rugalmasabban tudnak munkahelyet váltani, mint a vendégmunkások.
És mi a helyzet az infrastruktúrával? A vendégmunkások százezreinek közelgő érkezése számos kihívást jelent, például a szállás terén. A különböző helyi önkormányzatok máris ellenzik a munkásszállók építésének ötletét. A mintegy 24 ezer lakosú Hajdúszoboszló polgármestere például azt írta: „Minden olyan intézkedést meg fogunk tenni, ami megakadályozhatja, hogy munkásszálló létesüljön városunkban. Ha indokolt lesz, nyilvánosságra hozom azoknak a személyeknek a nevét, akik külföldi vendégmunkásokat tartanak Hajdúszoboszlón”.
A szállás csak egy kis része annak az infrastrukturális kihívásnak, amit egy ilyen munkaerő-áradat fogadása jelent. Mi lesz azzal a nyomással, amit ez a bevándorlási hivatalok amúgy is létszámhiányos hivatalaira ró? Mi a helyzet az egészségügyi rendszerrel és a kisebb városok kórházainak és klinikáinak képességével, hogy el tudják látni a drasztikusan megnövekedett lakosság igényeit?
Rengeteg olyan infrastrukturális kérdés van, amellyel a kormánynak még foglalkoznia kell.
Végezetül, a bevándorlásellenes retorika és az évek során bevándorlásellenes kampányokra költött milliárdok után (pl. a Fidesz csak az elmúlt választási ciklusban 1,4 milliárd forintot költött plakáthirdetésekre), készen áll-e a magyar társadalom arra, hogy ekkora mennyiségű vendégmunkást fogadjon be? A Pulzus felméréséből kiderült, hogy a magyarországi férfiak 53%-a, a nők 69%-a ellenzi a külföldi munkavállalók alkalmazását. A helyi lakosság máris aggodalmának és dühének adott hangot a kialakult helyzet és a helyi közösségekbe érkező vendégmunkások miatt.
Politikai fordulat vagy pályakorrekció?
Orbán Viktor eléggé világossá tette határozott bevándorlásellenes álláspontját – mind belföldön, mind a nemzetközi színtéren. Tavaly például Karl Nehammer osztrák kancellárral folytatott találkozóján „bevándorlásellenes” politikusnak nevezte magát. Rendszeresen szembeszáll Brüsszellel és az EU migrációs politikájával.
„Soha senkit nem hívtunk ide vendégmunkásnak vagy más okból, hogy nálunk éljen” – mondta a miniszterelnök 2017-ben a Kossuth Rádiónak adott interjújában.
A miniszterelnök az osztrák kancellárral és a szerb elnökkel idén júliusban tartott migrációs csúcstalálkozót követő nyilatkozatában azt mondta: „Nem fogadhatjuk el a kötelező kvótát. Nem fogadhatjuk el azt sem, hogy migráns gettókat és táborokat kelljen építeni. Meg fogjuk találni a jogi és politikai módját annak, hogy Magyarországnak ne kelljen végrehajtania a legutóbbi brüsszeli döntést”.”
A miniszterelnök hasonló retorikájára számtalan példa van – ez volt pártja politikai kampányának egyik fő pillére az elmúlt években.
Mégis, hogy megnyugtassa a külföldi befektetőket, és biztosítsa őket afelől, hogy az ország rendelkezik a munkaerőigények kielégítéséhez szükséges munkaerővel, Orbán Viktor elfogadta a vendégmunkás törvényt, amely a következő években több százezer munkaerő-bevándorló előtt nyitja meg a kapukat.
És bár ő és szövetségesei különbséget tehetnek az illegális bevándorlók és a legálisan és gazdasági céllal az országba hozott vendégmunkások között, a tény tény marad: a külföldiek nagy része éppen azokban a városokban fog letelepedni, ahol az emberek túlnyomórészt Orbán Viktor Fidesz-pártját támogatják – részben épp a heves bevándorlásellenes álláspontja miatt.
Csak Debrecenben már több nagyberuházást is bejelentettek, amelyek között szerepel egy BMW-gyár, valamint a CATL és az Eve Power – mindkettő kínai vállalkozás – akkumulátorgyárainak építése. Tekintettel e projektek nagyságrendjére, jelentős számú vendégmunkásra lesz szükségük a munkaerőigény kielégítéséhez.
Jelenleg nem úgy tűnik, hogy a kormány visszalépne a vendégmunkás-törvénytől. Ezért meg kell várni, hogy az ország hogy fog reagálni a következő 12-24 hónapban, amikor a vendégmunkások száma exponenciálisan megnő.
Kulináris kalandozás Magyarországon: a MICHELIN-csillagos éttermektől az ételfesztiválokig
/in LCBHU /by fokezeloLehet, hogy a nyárnak vége, de a szórakozás csak most kezdődik. A sok kipróbálandó MICHELIN-csillagos étterem és az étel- és borfesztiválok miatt jobb, ha már most elkezded megtervezni a hétvégéidet.
Kalandra vagy éhes? Nos, akkor jól jársz, mert ez a szezon ínycsiklandó élmények sokaságát ígéri, amelyek izgatják majd az ízlelőbimbóidat. Az ételfesztiválok és a MICHELIN-csillagos éttermek között elég lehetőséged van ahhoz, hogy a következő hónapokban be se kelljen tenned a lábad a konyhába!
Merüljünk el az ősz ízeiben és konyháiban, amelyek még a legválogatósabbakat is elkápráztatják.
A MICHELIN Guide Magyarországra érkezik
Bár az első magyarországi MICHELIN-csillagot már 2010-ben megkapta egy étterem (a Costes étterem), csak tavaly év végén jelent meg az ország hivatalos listája. A listábanöld csn szerepelnek:
– 2 Két MICHELIN-csillagos étterem („kiváló konyha, érdemes kitérőt tenni”).
– 7 Egy MICHELIN-csillagos étterem („kiváló minőségű ételek, érdemes megállni”).
– 6 MICHELIN Bib Gourmand étterem („a legjobb ár-érték arány”).
– 4 MICHELIN zöld csillagos étterem (2020-ban kerül bevezetésre, kiemelve a „fenntartható gyakorlatukat tekintve az iparág élvonalába tartozó éttermeket”).
– 43 további ajánlott étterem
Étkezés az otthonunkhoz közel
A Budapesten élők számára a lehetőségek gyakorlatilag végtelenek.
Budapest belvárosában található a Stand étterem, amely egyike annak a két étteremnek, amely két MICHELIN-csillagot kapott az országban. A MICHELIN-értékelés szerint ügyesen újra feltalált és modernizált klasszikus magyar ételekkel a 8 fogásos vacsoramenü olyan csodálatosan fantáziadús keverékeket kínál, mint a magyar klasszikus lángos és a Napa-völgyből származó, vajban párolt homár.
Az egy MICHELIN-csillagot kapott hét étterem közül hat szintén itt található.
Kimerészkedés egy kulináris élményért
De várj, a kulináris kaland nem áll meg Budapest küszöbén!
Indulj el egy gasztronómiai hétvégi kirándulásra, és látogass el a festői Tatára. A Budapesttől északnyugatra fekvő város ad otthont a másik két MICHELIN-csillagos étteremnek, a Platán Gourmet-nek. Valószínűleg sosem gondoltad volna, hogy az életedből egy kimchi-fekete curry taco hiányzik, de ez után az élmény után azon fogsz csodálkozni, hogyan élhettél valaha is nélküle!
Alternatívaként kirándulj el az esztergomi borvidékre. A napközbeni városnézés és túrázás után – vagy az egyik gyógyfürdőben eltöltött néhány nyugodt óra után – térj be egy felejthetetlen gasztronómiai élményre az egy MICHELIN-csillagos 42-es étterembe. Az Ahogy mi látjuk a világot kóstolómenü olyan kellemes meglepetéseket kínál, mint a kacsamájburger és olyan magyar klasszikusokat, mint a csabai kolbász paprikás tejföllel.
Bár ez az egyetlen két Budapesten kívüli étterem, amely MICHELIN-csillagot kapott, rengeteg más díjnyertes és MICHELIN-ajánlott fine-dining étterem és bisztró is van.
A balatonfüredi Bistro Sparhelt – MICHELIN Bib Gourmand étterem – például bájos hangulatot kínál, és két menü közül választhatunk: az ÖRÖKSÉG, „amely a magyar hagyományokra, gyermekkorunk ízvilágára épül”, és az UTAZÁS – „a nemzetközi hagyományok és alapanyagok felfedezése”.
Vagy menj el egy Egri bortúrára, és ha már ott vagy, foglalj asztalt a Macok-ban – egy másik MICHELIN Bib Gourmand étteremben. Ez a családi tulajdonban lévő bisztró a magyar és mediterrán ételek magával ragadó keverékét kínálja.
Élvezze az őszi időjárást az étel- és borfesztiválokon
Rendben, és mit csinálsz a különböző MICHELIN-csillagos éttermekben történő asztalfoglalások között? A szezonban megrendezésre kerülő étel- és borfesztiválok mennyei ételeiből és italaiból lakmározol, és ezekből akad bőven!
Indítsd az őszt a Budapest Borfesztivállal (szeptember 7-10., Budai Vár). A több mint 100 pincészet borválasztékához talán érdemes lenne felkészülten érkezned a magyar borokról szóló útmutatónk áttekintésével.
Alternatívaként kirándulj el Szolnokra a híres gulyásfesztiválra (szeptember 8-9.). Csak egy rövid autóútra van innen, és annyi gulyást ehetsz, amennyit csak bírsz!
Szeptember vége felé pedig irány a budapesti Indiai Ételek Fesztiválja (szeptember 21-23., Kazinczy utca 21.). Az indiai ételek olyanok, mint egy vibráló és változatos kulináris faliszőnyeg. Fűszerekkel, színekkel és ízekkel teli, és a különböző régiókból származó ételek széles skáláját foglalja magába. Nem csoda, hogy ez a negyedik legnépszerűbb konyha a világon!
A két fesztivál, amit októberben érdemes megnézni, a Siófoki Halfesztivál és a Csabai Kolbászfesztivál.
Idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját a Siófoki Halfesztivál (október 6-8.). A Balaton egyik legnagyobb gasztronómiai fesztiválja főzőversenyekkel, gasztronómiai élményekkel, gyermekprogramokkal és sok mással várja a látogatókat. Ráadásul van valami varázslatos abban, ha októberben látogatsz el a Balatonra – a csípős, mégis meleg levegő, a lenyűgöző naplementék, a csendes esték a teraszokon egy pohár bor mellett.
A halfesztivál után adj magadnak egy hétvégét a pihenésre, majd pattanj vonatra Békéscsabára, a híres Csabai Kolbászfesztiválra (október 19-22.). A rendezvény középpontjában a csabai kolbász áll – egy híres magyar kolbász, amely oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkezik. A fesztivál rendszeresen szerepel a legjobb európai ételfesztiválok különböző listáin, és mindössze 2,5 órás vonatútra van a fővárostól!
Rendben, eljutottál novemberig. Gratulálok! De még nem végeztünk teljesen.
Szereted a cabernet sauvignont, a cabernet franc-t vagy a merlot-t? Akkor nem hagyhatod ki a Bordói Novemberi Nagykóstolót (november 19., Corinthia Hotel Budapest). Az eseményen több mint 60 pincészet és 150 bor kiállítója vesz részt, így ez a bordeaux-i vörösborok legnagyobb kóstolója!
Bár a kalandos gasztronómiai ősz után persze szünetet tarthatsz az ételfesztiválozásban, ne feledd, hogy közelednek a karácsonyi vásárok: forralt bor, gulyás, perec, fahéjillat a kürtőskalácsos standoktól – nyamm!
Éhes még valaki?
Fellendülőben a magyar techszektor
/in LCBHU /by fokezeloMagyar iparági kutatás[1] szerint jelentős igény mutatkozik a magyar IT cégek termékeire és szolgáltatásaira külföldön. Az ágazat a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet, annak ellenére is, hogy a cégek számára folyamatos kihívást jelent megfelelően képzett munkaerőt találni.
A koronavírus-járvány felgyorsította a digitalizáció iránti igényt, és ebből a trendből a magyarországi IT cégek is profitálni tudtak, termékeikre és szolgáltatásaikra nemzetközi szinten is jelentős kereslet mutatkozik. Az iparági kutatásban megkérdezett cégek 52 százaléka exportál külföldre, főként olyan európai célpiacokra, mint Németország, az Egyesült Királyság és Románia. A magyar tech cégek megrendelői köre elsősorban a versenypiacról származik, azon belül is jellemzően a nem állami tulajdonú kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok veszik igénybe a szolgáltatásokat, de a gazdaság szinte minden ágazatának digitalizációs igényeit kiszolgálják.
Feltörekvő tech cégként említhető a csalásmegelőző rendszert fejlesztő Seon, amely a Prezi, a Ustream vagy a LogMeIn után a magyar IT-szektor egyik új csillaga lehet, és amelyet a CNBC idén a világ 200 legjobb fintech cége közé választott. A Gloster ugyancsak azoknak a magyar tech cégeknek az egyik sikeres képviselője, amelyek a világpiacra szeretnének betörni. Húsz év alatt a Budapesti Értéktőzsde egyik legígéretesebb, exportáló informatikai nagyvállalatává nőtte ki magát. Árbevétele ma már többmilliárd forint, több száz főt foglalkoztat, megrendelői között pedig többek között az Audi, valamint a BMW is megtalálható. Kis magyar IT cégek fúziójával szeretne világsikerre törni, szoftverfejlesztési szakértőként Németországban már meg is vetette lábát.
Az információs technológiai szektor jelentős mértékben járul hozzá a magyarországi hozzáadottérték-termeléshez, az iparágban mintegy 85 ezer munkavállaló dolgozik közel 42 ezer vállalatnál. A megkérdezett vállalatok 69 százaléka megoldás- és szoftverfejlesztéssel, 44 százalékuk pedig hardverértékesítéssel foglalkozik, de meghatározó azoknak a cégeknek az aránya is, melyek teljesen egyedi, saját fejlesztéseket kínálnak ügyfeleik számára.
Az említett iparági kutatásból kiderül, hogy a tech vállalkozások közel harmada más országban is jelen van, ami többnyire a sales tevékenységet, a külföldi fejlesztőbázist, a külföldi kereskedő alkalmazását, valamint iroda fenntartását foglalja magában. Illetve, hogy a szektorban a magyar cégek jellemzően egymás versenytársai, külföldi versenytársa a megkérdezettek mindössze 33 százalékának van.
A válaszadó tech cégek a sikerek mellett főleg munkaerőpiaci nehézségekről számolnak be. Kihívásként azonosítják a frissen végzett munkavállalók piaci integrálását, és egyre nagyobb arányban belső képzésekkel fejlesztik munkavállalóikat, miután az IT-szektorban változik a leggyorsabban a technológia. A szakértők szerint mindezek ellenére a magyar IT-szektor stabil lábakon áll, és a saját, exportképes fejlesztésekre koncentráló tech cégek a magyar gazdaság fontos kitörési pontját jelenthetik a jövőben.
[1] A Makronóm Intézet 2023-as iparági kutatása: https://index.hu/gazdasag/2023/02/06/kulfold-export-technologia-ceg-vallalat-magyar/
Akkumulátorgyárak: Magyarország vezető szerepre tör Európában
/in LCBHU /by fokezeloMagyarország rendelkezik jelenleg a harmadik legnagyobb lítium-ion akkumulátorgyártó kapacitással a világon a Visual Capitalist és az S&P Global Market Intelligence ranglistája szerint. A magyar kormány deklarált célja, hogy az ország akkumulátorgyártó nagyhatalom legyen, amihez sorra jelentik be az újabbnál újabb beruházásokat. Az ország jó úton halad, hogy megszilárdítsa helyét az akkumulátorgyártó országok élmezőnyében.
Az elektromos autózás térnyerésével jelentősen megnőtt az igény az akkumulátorokra, és ez a trend várhatóan a továbbiakban is fennmarad vagy erősödni fog. A magyar kormány szerint ahhoz, hogy az elektromos mobilitási forradalomból Magyarország nyertesként kerüljön ki és az iparág megkerülhetetlen szereplője legyen, az akkumulátorgyártó kapacitások bővítésére van szükség.
Magyarország vonzó a beruházók számára
Évek óta folyamatosan érkezik a külföldi működő tőke hazánkba, az utóbbi három évben a külföldi tulajdonú vállalatok beruházásainak nagysága elérte a magyar GDP 14 százalékát. A világgazdaság folyamatos átalakulása és a zöldátállás elsősorban az autóiparban és az ahhoz kapcsolódó akkumulátorgyártásban kényszerít ki újabb fejlesztéseket, ami a Magyarországra érkező beruházásokon is tetten érhető. Több gazdasági elemző is egyetért abban, hogy hazánk előnyös helyzetből száll versenybe ezekért az újabb akkumulátoripari beruházásokért. A kormányzati támogatás mellett a befektetők számára vonzó Magyarország fejlett út- és vasúthálozata, ami megkönnyíti a szállítást, valamint az európai viszonylatban még mindig olcsónak számító képzett munkaerő.
Több tucat gyár országszerte
Jelenleg is több akkumulátoripari beruházás zajlik Magyarországon, legyen szó Nyíregyházáról, Miskolcról, Tatabányáról vagy Gödöllőről, és sorra érkeznek az újabb bejelentések. Tavaly augusztusban a világ legnagyobb akkumulátorgyártó vállalata, a CATL jelentette be, hogy a második legnépesebb magyar városban, Debrecenben épít üzemet. A tervek szerint a 100 gigawattóra kapacitású akkumulátorgyár 7,34 milliárd eurós befektetésből valósulna meg, és a németországi üzem után a kínai cég második európai gyára lenne. Vácrátóton 2,3 milliárd forint állami támogatással épülhet üzem, ahol akkumulátorokhoz gyártanak majd alkatrészeket. Sajtóértesülések szerint amennyiben minden beruházás megvalósul, összesen 36 gyár lesz Magyarországon, melyek között megtalálhatóak cella- és fóliagyártásra specializálódott üzemek, valamint katódalapanyaggyár is. Magyarországra elsősorban gyártási kapacitások települnek, illetve magyar cégek részt fognak venni a karbantartási, javítási feladatok ellátásában is.
Cél a globális dobogó második helye
Kína (79 százalék) és az Egyesült Államok (6 százalék) után közel négy százalékos részesedéssel az előkelő harmadik helyet foglalja el Magyarország a lítium-ion akkumulátorok gyártási kapacitásának rangsorában a Visual Capitalist és az S&P Global Market Intelligence 2021-es adatai szerint. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közelmúltban arról beszélt, hogy ha a tervezett építkezések lezárulnak, akkor Magyarország világszinten a második helyre jön fel az elektromos akkumulátorok gyártásában, megelőzve az Egyesült Államokat.
Az AutoWallisé a Share Now Magyarország: jogi csapatunk támogatta az akvizíciót
/in Hírek /by Kapolyi IrodaJelentős szerepet vállaltunk a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett AutoWallis legújabb akvizíciójában: a Wallis Autómegosztó Zrt., és többségi részvényese, a Wallis Asset Management Zrt. jogi tanácsadójaként vettünk részt a Share Now Magyarország felvásárlását előkészítő jogi munkában.
Többéves tranzakciós tapasztalattal rendelkező kollégáink emellett társasági és tőkepiaci jogi kérdésekben segítették az AutoWallist az előkészítéstől a tranzakció zárásán át a zárást követő feladatok ellátása során is. A csapatot dr. Gortva Martin vezette.
Venture Capital forradalom Magyarországon
/in LCBHU /by fokezeloAz utóbbi években látványosan ível fel a startuppiac és a kockázatitőke-befektetés Magyarországon. Tavaly több mint 180 millió euró befektetés áramlott a hazai startupokba, ami 60 százalékkal több, mint előző évben. A nagy külföldi tőkebefektetők mellett magyarok is érdeklődnek az innovatív szemléletű induló vállalkozások iránt, és új tanácsadók is alakulnak, akiknek célja felkarolni az új ötleteket piacra dobó kezdő vállalkozásokat.
Nagy a mozgolódás a startuppiacon Magyarországon, és nem csak a forrást kereső startupok aktívabbak, hanem külföldről és belföldről is egyre több befektető érdeklődik az innovatív induló vállalkozások iránt. Ez azért jó hír, mert ahogy az egyik újonnan alakult kockázatitőke-befektető fogalmaz, hazai és regionális startupok jelentősen leszakadtak a nyugat-európai és amerikai társaiktól, aminek befektetői oldalról nézve egyik oka az állami pénz túlsúlya, illetve, hogy nincs biztosítva a megfelelő tudástranszfer.
Tavaly ugyanakkor már 180 millió euró befektetés érkezett a magyar startupokba. Igaz, ennek jelentős részét az a 94 millió dollár értékű külföldi tőkebevonás teszi ki, amelyet az online kártyacsalások megelőzésére specializálódott SEON hajtott végre, és amelynek ügyfelei között olyan nagyvállalatok vannak, mint a KLM, az AirFrance, az AVIS vagy az OTP Bank. A svéd befektető portfoliójában egyébként a Spotify és a Bolt is jelen van.
Számos más példa is akad arra, hogy Magyarország nem szűkölködik ötletekben és vállalkozókedvben. Nagyot álmodott és nagyot is ugrott az önvezető járműtechnológiában úttörő AImotive, amely az elmúlt időszakban az egyik legtöbb kockázati tőkét vonzó startup volt, tavaly pedig az eddigi legnagyobb összegű magyar exit valósult meg azzal, hogy felvásárolta a Stellantis.
A leginnovatívabb magyar fizetési platform, a Barion is sikeresen vont be külföldi tőkét az elmúlt években, ami így megjelenhetett a cseh és a szlovák piacon is, és 2023-ban nyugat-európai licencet szeretne szerezni. Ez a sikeres terjeszkedés is azt támasztja alá, amit egy magyar angyalbefektető hangsúlyoz: a közép-kelet-európai startupok elsősorban az olyan magas mérnöki tudást, hozzáadott értéket igénylő területeken teljesítenek jól, mint a szoftveripar, gépipar és egyes esetekben a biotechnológia.
Szakértők szerint a régió és így a magyar startupok is további külföldi befektetőket vonzhatnak, főleg német nyelvterületről. Ezért azonban Magyarországon még sokat kell tenni, hiszen több tényező is nehezíti a külföldi tőkebevonást, többek között a költséges átvilágítás. Viszont, ha ezek az akadályok elhárulnak, lényegében nyitva áll a nemzetközi színtér.
A magyar kockázatitőke-befektetők is egyre többet invesztálnak korai stádiumú, globális ambícióval rendelkező, magyar kezdő vállalkozásokba, amelyek tudás, tapasztalat és piacismeret nélkül nehezen érvényesülnek a nemzetközi versenyben. A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület jelentése szerint az egyesület tagjai csak a tavalyi második negyedévben hozzávetőleg 31 milliárd forintot fektettek 38 vállalkozásba 10 különböző szektorban.
Eközben a korábbi években Kelet-Európa egyik legjelentősebb kockázatitőke-befektetőjévé nőtte ki magát a magyar állam tulajdonában lévő Hiventures Zrt. Több nagy és évek óta működő kockázatitőke-befektető alap mellett kisebb befektetők is megjelentek a piacon. Így például nemrég alakult a STRT Holding, amelynek alapítói különböző formációkban eddig 140 startupnál is többet inkubáltak. Tapasztalataik alapján most saját befektető- és tudástranszfer központot szeretnének létrehozni. Céljuk, hogy a társaság minél hamarabb megjelenjen a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacán, segítsék a startupokba történő intézményi és magánbefektetéseket, valamint, hogy a jelenleginél több hazai és régiós alapítású startup váljon sikeres unikornissá, erősítve a helyi és régiós gazdaságokat.
Atlétikai vb: Budapesten a világ szeme
/in LCBHU /by fokezeloElőször rendezik Közép-Európában a szabadtéri atlétikai világbajnokságot. Budapest 2023. augusztus 19-27. között ad otthont a többezer sportolót befogadó és többmillió nézőt vonzó sporteseménynek, amely az olimpia és a labdarúgó-világbajnokság után a harmadik a világméretű sportrendezvények népszerűségi listáján, és amelyre igazi nagyágyúk is érkeznek.
Gőzerővel folynak a 19. atlétikai világbajnokság előkészületei, amelyet első közép-európai városként Budapest rendezhet meg augusztus 19-27. között. Az esemény rendezésének jogát 2018-ban a Nemzetközi Atlétikai Szövetség monte-carlói ülésén nyerte el a magyar főváros, azóta több sportlétesítmény épült, köztük az atlétikára tervezett, 35 ezer férőhelyes stadion a Duna partján.
130 milliárd forintos (352 M EUR) bevételt generálhat
Budapest öt éve készül 2023 legnagyobb sporteseményére, és két hónap múlva hivatalosan is elrajtol a világbajnokság, amelyre eddig 203 országból több mint 2500 atléta nevezett. Eddig 154 ezer jegyet értékesítettek a szervezők, és közel egymilliárd tévénézőre számítanak világszerte. A költségek 70 milliárd forint körül mozognak, amelynek nagyobb részét a televíziós közvetítés, a kommunikációs kampány, a versenyzők és a technikai stáb ellátása, a 400 ezer néző kiszolgálása, valamint a világbajnokság győzteseinek járó pénzdíj teszi ki. Ugyanakkor független szakértői elemzések úgy számolnak, hogy a sportesemény jelentős közvetlen és közvetett bevételt generál, amely akár a 130 milliárd forintot (352 millió euró) is elérheti. A világbajnokság résztvevői és külföldi szurkolói százezres nagyságrendben érkezhetnek, és akár 200 ezer vendégéjszakát is Magyarországon tölthetnek.
Youhuu kabalafigura 49 versenyszámon szurkol majd
Az esemény kabalafigurája, Youhuu, a magyar rackajuh 49 versenyszámon buzdíthatja a sportolókat és az érdeklődőket, köztük utcai versenyeken, amelyek közül minden szempontból kiemelkedik a maraton, hiszen a város UNESCO világörökségi helyszínein halad majd. A pályaversenyek döntőire esti időpontban kerül sor, és minden nap legalább négy finálé versenyzőiért izgulhatnak a nézők. A világbajnokság utolsó száma a női 4 x 400 méteres váltó döntője lesz.
Igazi nagyágyúk érkeznek
Bár végleges sportolói listát csak a világbajnoksághoz érve lehet mondani, hiszen addig is bekövetkezhetnek sérülések, a tervek szerint Budapesten startvonalhoz áll majd a 100 méteres síkfutás ötszörös jamaicai aranyérmese, Shelly-Ann Fraser-Pryce, maratonon indul minden idők második leggyorsabb maratoni futója, Kelvin Kiptum, és a női világcsúcstartó Brigid Kosgei is. Az atlétika jelenleg egyik legnagyobb sztárja, a férfi rúdugrás svéd világrekordere, Armand Duplantis is újabb világcsúcsra törhet a magyar fővárosban.
A fő helyszín az új atlétikai stadion lesz
Kifejezetten atlétikai versenyszámok befogadására tervezték az új, 35 ezer férőhelyes stadiont a Duna partján. Az építkezés során közel 100 ezer köbméter földet mozgattak meg, több ezer tonna betonacélt és több tízezer köbméter betont használtak fel. A lelátók alatt hatsávos fedett futópálya kapott helyet, valamint kialakítottak egy 500 fős sajtópáholyt, egy 400 fős sajtóközpontot és egy 110 fős sajtótájékoztató-termet. A stadion körül 10 hektáros, sportparkként is funkcionáló zöldövezetet hoznak létre, amely a nagyközönség előtt is nyitva áll majd.
A tervek szerint az impozáns létesítményt, amelyet először júliusban tesztelnek élesben a magyar bajnokság versenyszámaival, az augusztusi világbajnokság után visszabontják, a felső lelátószint helyén panorámás futókört alakítanak ki, amelyet bárki használhat. A későbbiekben 15 ezer fő befogadására átalakított stadion a magyar atlétika kiemelt versenyhelyszíne és edzőközpontja lesz.
A magyar e-kereskedelem nyertesei és vesztesei 2022-ben
/in LCBHU /by fokezeloA GKID piackutató és tanácsadó cég a Mastercarddal együttműködve közzétette a legnagyobb forgalmú magyarországi online kiskereskedők éves rangsorának eredményeit. Tekintsük át, mely ismert márkák kapaszkodtak feljebb a rangsorban, és melyek estek vissza vagy maradtak ki teljesen.
2022-ben a magyarok 74,3%-a vásárolt az interneten. Az online vásárlók aránya Magyarországon az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére nőtt (2012-ben még 30,3% volt). Nem meglepő módon a növekedés nagy része meglehetősen nyilvánvaló okoknak tudható be, így például az internethez való hozzáférés növekedésének, a mobilalapú vásárlási alkalmazások elterjedésének és széles körű hozzáférhetőségének, vagy épp a verseny erősödésének. A világjárvány még inkább felgyorsította az e-kereskedelem bővülését az országban, és megszilárdította a fogyasztók online vásárlási szokásait.
A GKID piackutató és tanácsadó cég a Mastercarddal együttműködve minden évben megvizsálja az e-kereskedelmi piac legnagyobb szereplőinek forgalmát. A 2022-es adatokat a múlt hónapban hozták nyilvánosságra, az alábbiakban pedig röviden bemutatjuk a magyar e-kereskedelem nyerteseit és veszteseit.
A legnagyobb forgalmú e-kiskereskedők
2022-ben a magyar piacon működő 15 legnagyobb nemzetközi és hazai e-kiskereskedő összesített bruttó forgalma 565 milliárd forint volt. Ez 9%-os növekedést jelent 2021-hez és az akkori bruttó 520 milliárd forinthoz képest. A 15 legnagyobb e-kereskedelmi szereplő piaci részesedése nagyjából változatlan maradt: ezek a cégek 2022-ben a teljes hazai e-kereskedelmi forgalom 42,6%-át, 2021-ben pedig 43,1%-át tették ki.
Az eMag, az Alza.hu és a MediaMarkt egyaránt megőrizte pozícióját, és az 1., 2., illetve 3. helyen végzett.
Az IKEA új szereplő az első 15-ben, és rögtön a 4. helyen zárt – ezt a pozíciót korábban a Tesco foglalta el, amely idén a 8. helyre csúszott vissza.
Egy másik újonc, a MALL.HU by Allegro a 13. helyen végzett. Legutóbb a Praktiker zárt ebben a pozícióban, amely most teljesen kimaradt a rangsorból, ahogy a 220volt is.
Annak ellenére, hogy a Pepita.hu csak két helyet javított a rangsorban (a 2021-es 14. helyről 2022-ben a 12. helyre lépett előre), 2022-ben több mint 70%-kal tudta növelni forgalmát.
A legnagyobb FMCG e-kiskereskedők
A GKID és a Mastercard a legnagyobb forgalmú e-kiskereskedők mellett a legnagyobb FMCG e-kiskereskedőket és a legalább bruttó 5 milliárd forintos online forgalommal rendelkező, 100%-ban magyar tulajdonú kiskereskedőket is vizsgálta.
2022-ben a tíz legnagyobb FMCG-kiskereskedő 99,5 milliárd forint online forgalmat bonyolított le.
A Kifli.hu letaszította a Tescót az 1. helyről, az Auchan és a Rossmann pedig megőrizte 3., illetve 4. pozícióját.
Új szereplő a listán a Palenka.hu, amely 105%-kal növelte forgalmát, és most a 6. helyet foglalja el. Mellette egy másik új név is szerepel a listán, mégpedig az iDrinks.hu, amely a 8. helyen végzett.
A GRoby ezzel szemben teljesen eltűnt a rangsorból.
A legnagyobb 100%-ban magyar tulajdonú kiskereskedők
Magyarországon több mint 32 ezer 100%-ban magyar tulajdonú webáruház működik, közülük azonban csak 13 büszkélkedhet 5 milliárd forintos vagy annál nagyobb éves online árbevétellel. Ez a 13 cég 2022-ben összesen 156 milliárd forintos forgalmat bonyolított le.
Az első négy pozícióban nem történt változás, ezeket továbbra is az Euronics (1.), az AQUA Webáruház (2.), az iPon (3.) és a Libri Bookline (4.) foglalja el.
A Pepita.hu és a Praktiker helyet cserélt, az előbbi ugyanis megelőzte utóbbit.
A 220volt a 7.-ről a 11. helyre esett vissza, míg a JátékNet.hu és az Online Márkaboltok egy-egy pozíciót javított a helyezésén, és a 7., illetve a 10. helyen zárt.
A rangsor két újonca a Homelux by Leziter (12.) és a Palenka.hu (13.) volt, az Alinda viszont 2022-ben fel sem került a listára.
Márkaismertség a magyar piacon
A tanulmány mindezek mellett a különböző e-kiskereskedők spontán márkaismertségét is vizsgálta a magyar piacon a fogyasztók körében. Ebben a tekintetben az eMag és az Alza.hu megőrizte az 1., illetve 2. pozícióját, a MediaMarkt pedig az Aliexpresst megelőzve a 3. helyen végzett.
Magyarországon is nagy árat fizethet, aki rájár a sütikre
/in LCBHU /by fokezeloA GDPR öt évvel ezelőtt, 2018 májusában lépett hatályba. Az azóta eltelt időszakban 67 esetben szabtak ki bírságot Magyarországon a GDPR-ral kapcsolatos jogsértések miatt. Az alábbiakban bemutatjuk, mit kell szem előtt tartaniuk a hazánkban működő vállalkozásoknak.
A Meta néhány hete került a címlapokra, amikor az ír adatvédelmi hatóság 1,2 milliárd eurós bírságot szabott ki a vállalatra a GDPR megsértése miatt – ez eddig rekordösszeg a GDPR-ral kapcsolatos ügyekben. Érdekesség: egy adatvédelmi és kiberbiztonsági oldal szerint a GDPR megsértéséért az egész EU-ban a legkisebb bírságot Magyarországon szabták ki, mégpedig 28 euró értékben.
Alig néhány héttel a Meta-ügyben hozott döntés előtt a francia szabályozó hatóság a korábbi 20 millió eurós bírságon felül egy újabb 5,2 millió eurós bírságot szabott ki a Clearview AI-ra a GDPR számos előírásának megsértése miatt.
Az EU-ban Jelenleg Spanyolország és Olaszország vezeti a rangsort az adatvédelmi jogsértésekkel kapcsolatos jogerős ítéletek számát tekintve, de Magyarország is feljövőben van, jelenleg az 5. helyen áll.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) nemrég első ízben szabott ki bírságot a sütik nem megfelelő kezelése miatt: a NAIH honlapján közzétett NAIH-3195/2022. iktatószámú határozatában a hatóság 10 millió forintos (mintegy 27 ezer eurós) bírságot rótt ki a TV2 Média Csoport Zrt.-re.
A 19 oldalas dokumentum lényege sűrítve: a TV2 Média Csoport Zrt. nem közölte megfelelően a felhasználókkal a sütik kezelésére vonatkozó szabályzatát, félrevezető módon használt olyan kifejezéseket, mint a „jogos érdek”, az adatkezelő nem közölte és nem értelmezte megfelelően a hozzájárulás jogalapját, és nem biztosította a kellő átláthatóságot a vállalat 754 partnere által folytatott adatkezelési gyakorlattal kapcsolatban.
A bírság összegének indokolásában a hatóság egyebek mellett enyhítő körülményként jelölte meg, hogy a NAIH honlapján korábban nem kerültek közzétételre hasonló témában hozott határozatok.
További bírságok várhatóak a sütik kezelésével kapcsolatban
Miért van nagy jelentősége ennek a határozatnak a magyar vállalkozások számára?
Nos, amellett a nyilvánvaló tény mellett, hogy a GDPR-nak való teljes megfelelés kötelező, úgy tűnik, hogy a NAIH üzenete egyértelmű: ez még csak a kezdet.
Most, hogy a sütik használatához való hozzájárulás kezelésével kapcsolatos első határozatot közzétették, a nyilvánosan elérhető precedens hiányára már nem lehet hivatkozni enyhítő körülményként.
Ráadásul a NAIH határozatában a következőt állapítja meg: „Az, hogy ezt a gyakorlatot esetleg más adatkezelők is elterjedten alkalmazzák, még nem teszi jogszerűvé.” Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy attól még, hogy az ilyen jellegű jogsértések széles körben elterjedtek, és a vállalatok eddig megúszták a felelősségre vonást, korántsem biztos, hogy ez a jövőben is így lesz.
Harmadik féltől származó megoldások: hamis biztonságérzet
A TV2 Média Csoport Zrt. egyrészt azzal érvelt, hogy egy harmadik féltől származó, a sütik kezelésére általánosan használt megoldást alkalmazott, másrészt azzal, hogy a megoldás megfelel az IAB Europe keretrendszerének. A NAIH mindkét érvet elutasította, mondván, hogy azok nem jelentik „az általános adatvédelmi rendeletnek történő megfelelés bizonyítékát”.
A GDPR komplex, részletes követelményrendszer. A megfelelés biztosítása gyakran az üzleti tevékenység átfogó felülvizsgálatát igényli, ami viszont sokak szerint túl sok energiát emészt fel. A harmadik féltől származó megoldások hangzatos marketingüzenetekkel hirdetik magukról, hogy velük zökkenőmentesen biztosítható a GDPR-nak való megfelelés, és ezzel hamis biztonságérzetet adnak a vállalkozásoknak.
GDPR-ral kapcsolatos bírságok
Mire számíthatnak tehát a magyar vállalkozások a bírságok tekintetében?
A NAIH a GDPR 83. cikkével összhangban szabja ki a bírságokat. A jogsértés jellegétől és annak súlyosságától függően a NAIH akár 20 millió euróig terjedő bírságot is kiróhat, illetve a jogsértés „vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4%-át kitevő összeggel sújtható; a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni.”
A NAIH eddig összesen 2,3 millió euró értékben szabott ki bírságot a GDPR-ral kapcsolatos ügyekben. A 67 esetben az átlagos bírság összege eddig 34 535 euró volt.
A vállalkozásoknak azt is érdemes szem előtt tartaniuk, hogy míg 2021-ben a NAIH mindössze nyolc esetben sújtott bírsággal GDPR-ral kapcsolatos jogsértéseket, addig ez a szám 2022-ben már 18 volt. Úgy tűnik tehát, hogy a folyamat felgyorsult.
Ráadásul a bírság átlagos összege az elmúlt három évben exponenciálisan nőtt: 2021-ben még csupán 9580 eurót tett ki, majd 2022-ben 63 224 euróra, a 2023-as év eddig eltelt időszakában pedig 115 600 euróra emelkedett.