Az építőipari boom jogi kihívásai – 2. rész

szerző: dr. Boros-Gyömbér György

Az építőipari boom jogi kihívásairól szóló előző cikkünkben három olyan témakört jártunk körül, ahol egy megfelelően előkészített kivitelezési szerződés elősegítheti az építési projektek gyors és költséghatékony megvalósítását. Most további két olyan témakört mutatunk be, amelyek nem megfelelő szerződéses rendezése jogvitát és – adott esetben – a projekt elhúzódását eredményezheti.

Vállalkozói díj és a pótmunka

A piaci gyakorlatban jól ismert, hogy a vállalkozó díj alapvetően kétféle módon határozható meg: egyösszegű (fix) átalányárként vagy tételes elszámolás alapján. Tételes elszámolás alkalmazása esetén az elszámolás módja általában világos, vállalkozó vállalkozói díjként az elvégzett munka mennyisége és a vonatkozó egységárak szorzatának megfelelő összegre, illetve az anyagköltségekre tarthat igényt. Ezzel szemben az egyösszegű átalánydíj meghatározása, amely különösen nagyobb léptékű, hosszabb építési projektek esetén indokolt, gyakran eredményez jogvitát a többletmunka és a pótmunka elszámolásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt.

Az első probléma már a két fogalom meghatározása során jelentkezik. A többletmunka és a pótmunka fogalmát a Polgári Törvénykönyv és az építőipari kivitelezésre vonatkozó ágazati jogszabály is meghatározza, azonban a két definíció egymástól jelentősen eltér. Emiatt a kivitelezési szerződésekben mindig javasolt rögzíteni, hogy a felek a szerződéses viszonyukban mit értenek ezeken a fogalmakon. Ennek során érdemes a Polgári Törvénykönyv által adott definíciókból kiindulni és azokat a projekt és a felek konkrét elvárásaihoz pontosítani, igazítani.

Az építési projekt elején még nem vitás a felek között, hogy ha átalánydíjban állapodnak meg, akkor a projektet vagy a projektrészt a vállalkozónak a megállapodott áron kell elkészítenie. A többletmunka a feleknek ezt a megállapodását intézményesíti olyan módon, hogy meghatározza azoknak a munkáknak a körét, amelyet a vállalkozó az átalánydíj meghatározásánál esetleg nem vett figyelembe, azonban a műszaki tartalom részeként vagy egyébként a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása érdekében külön díjigény nélkül is köteles elvégezni. Megemlítjük azonban, hogy a vállalkozó ilyen esetben is igényt tarthat azon költségei megtérítésére, amelyek a többletmunka elvégzésével kapcsolatban a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható, kivéve, ha a szerződést ennek az igénynek a lehetőségét kifejezetten kizárja (ami jogilag elvileg lehetséges).

A többletmunkával szemben elsődlegesen a pótmunka szolgál alapul azon vállalkozói igények kezelésére, amelyek az átalánydíj módosítására irányulnak. A pótmunka intézménye mögötti gondolat az, hogy ha a megrendelő utólag újabb munkát rendel meg a vállalkozótól vagy a kivitelezés alatt egyébként módosítja azokat, akkor köteles megtéríteni ezeknek a munkáknak az ellenértékét is.

Ahogy arra már az előző cikkben is utaltunk, a kivitelezés során elkerülhetetlenek változtatások, emiatt kiemelten fontos annak szabályozása, hogy a vállalkozó meddig, milyen módon és milyen dokumentumok benyújtása mellett élhet az elvégzett pótmunkával kapcsolatos megtérítési és esetleges határidő hosszabbítási igényével, ideértve azt is, hogy az igény elbírálására milyen módon és határidővel kerül sor. A későbbi viták elkerülése érdekében különösen fontos a pótmunka megrendelés írásbeli dokumentálása is, különös tekintettel arra, hogy a pótmunka a megrendelést követően már a szerződés részévé válik. Külön érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy a pótmunkát a vállalkozó csak akkor végezheti el, ha annak műszaki tartalmában és díjában a felek előzetesen megállapodtak. A megrendelőt ilyen szempontból nem érdemes, nem lehet kész helyzet elé állítani, utólag, illetve ezzel a vállalkozó azt kockáztatja hogy a számlája alapos okkal nem kerül befogadásra.

Biztosítékok

A kivitelezési szerződések egyik központi eleme a különböző biztosítékok (bankgarancia, vállalkozói díjvisszatartás, stb.) nyújtásának módja és mértéke. Gyakran elmarad azonban azon igények legalább általánosságban történő meghatározása, amelyeket ezekkel a biztosítékokkal szemben érvényesíteni lehet. Ez a hiányosság utóbb jogszerűtlenné is teheti a biztosíték érvényesítését, amely esetben a megrendelő akár a jogszerűtlenül igénybe vett biztosítékot visszafizetésére is kötelezhető. Egy életszerű példa ha a megrendelő kötbérkövetelései vagy kártérítési igényei fedezetéül használja fel a teljesítési biztosítékot anélkül, hogy erre a vállalkozási szerződés jogalapot szolgáltatna.

Az építőiparban az utóbbi időkben egyik leggyakrabban alkalmazott biztosíték a bankgarancia. Bankgarancia esetén a garantőr bank – néhány szűk kivételtől eltekintve – az alapjogviszony vizsgálata nélkül köteles teljesíteni. Gyakran előfordul azonban, hogy habár a lehívás megtörtént, annak a szerződésben meghatározott feltételei mégsem álltak fenn. Ez a körülmény a lehívott bankgarancia – immáron kamatokkal és peres költségekkel növelt – összegének visszakövetelését is megalapozhatja. Ugyanez a helyzet állhat elő a jogosulatlanul igénybe vett vállalkozói díjvisszatartás esetén. Erre tekintettel különösen fontos nem csak a biztosítékkal szemben érvényesíthető igényt, hanem az igény érvényesítésének módját, határidejét, esetlegesen a lehívást megelőzően a szerződésszerű teljesítésre történő felhívást is részletesen szabályozni.

 

 

 

 

Növekedési Kötvényprogram = Növekvő tőkepiac? A program és az ahhoz kapcsolódó Xbond piac részletei

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Növekedési Hitelprogram fix-et kiegészítve 2019. július 1-jén elindította a Növekedési Kötvényprogramot (NKP), mellyel a hazai vállalati kötvénykibocsátás volumenét kívánja felpörgetni. Az NKP célja, hogy a magyar vállalati szektor forrásbevonása a mostaninál sokkal diverzifikáltabb legyen, és a banki hitel mellett nagyobb arányban támaszkodjanak a társaságok a kötvény útján történő finanszírozásra. Emellett az NKP a hazai tőkepiacot is erősíteni fogja, mivel a programban résztvevő vállalkozásoknak a kibocsátást követő 180 napon belül be kell vezetniük a kötvényeket a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) által működtetett valamely kereskedési platformra (a szabályozott vagy a július 1-jén indult Xbond piacra).

A Növekedési Kötvényprogrammal és az Xbond piaccal kapcsolatos részleteket, dr. Menyhárt Ádám, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője foglalja össze.

Az NKP-ban való részvétel legfontosabb feltételei

  • Az MNB a Növekedési Kötvényprogram keretébenösszesen 300 milliárd forint keretösszegben legalább B+ minősítéssel rendelkező, magyarországi székhelyű, nem pénzügyi vállalatok (kibocsátók) kötvényeit fogja vásárolniaz elsődleges piacon (tehát a kibocsátások során) és a másodlagos piacon.
  • Az MNB által az NKP keretén belül vásárolható kötvények futamideje minimum 3, maximum 10 év lehet, egy kötvény névértékének legalább 100 ezer eurónak megfelelő forintösszegnek, továbbá a kibocsátott mennyiségnek minimum 1 milliárd forintnak kell lennie.
  • Lényeges feltétel továbbá, hogy az MNB vásárlásának aránya egy kötvénysorozatból legfeljebb 70%, valamint maximális kitettsége egy vállalatcsoporttal szemben legfeljebb 20 milliárd forint lehet.
  • A programban résztvevő kibocsátóknak továbbá kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy a kötvényeket bevezetik a BÉT által működtetett valamely kereskedési helyszínre, és ott forgalomban is tartják.

Egy új kereskedési platform, az Xbond

Az Xbond piac a BÉT által működtetett úgynevezett multilaterális kereskedési platform (MTF – Multilateral Trading Facility), mely 2019. július 1-jén indult el, és szorosan kapcsolódik az MNB Növekedési Kötvényprogramjához.

A BÉT az Xbond létrehozásával a tőzsde mellett egy alternatív kereskedési platformot kíván biztosítani az MNB programjában résztvevő, kötvénykibocsátást tervező vállalatok számára.

Az Xbond előnyei 

  • Az Xbond-on lehetőség nyílik a befektetők számára a kötvényekkel történő másodpiaci, nyilvános és szabályozott kereskedésreúgy, hogy az Xbond a hagyományos tőzsdéhez képest alacsonyabb szabályozottsági szint mellett ugyanolyan funkcionalitást kínál.
  • A kibocsátók számára könnyítés, hogy amíg például a tőzsdén kötelező az IFRS standard-ek szerinti beszámoló készítése, addig az Xbond-on elegendő a Magyar Számviteli Szabványok szerint elkészített pénzügyi jelentés is.
  • A tőkepiaci törvény (Tpt.) jelenleg hatályos rendelkezése szerint 5 millió eurós kibocsátási összérték alatt elég egy információs dokumentum, amit a BÉT bírál el, így nem kell az MNB által jóváhagyandó tájékoztatót és hirdetményt készíteni, és ezáltal kiváltható a felügyeleti engedélyezési eljárás. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy 2019. július 21-jén – tekintettel az aznaptól alkalmazandó új uniós szabályozásra – elvileg további könnyítés lépett volna életbe, amely alapján a zárt körben kibocsátott, majd később az Xbond-ra regisztrálandó kötvények esetében a kibocsátási összértéktől függetlenül nem lenne szükséges az MNB által jóváhagyott tájékoztató és hirdetmény közzététele. A Tpt. ezen időpontig azonban nem került módosításra, így jelenleg egy átmeneti helyzet áll fenn, ugyanis az uniós szabályozás alapján összértéktől függetlenül lehetőség lenne a tájékoztató és hirdetmény közzététele nélküli Xbond-regisztrációra, míg a Tpt. alapján ez jelenleg nem megengedett.
  • Fontos előny az is, hogy a kibocsátók számára a tőzsdéhez képest könnyített az adminisztráció, és az első másfél évben 50 százalékkal mérsékelt költségek mellett léphetnek az Xbond-ra.

Kiknek ajánlott az Xbond-ra lépés?

Az Xbond elsősorban olyan közepes méretű vállalkozások számára lehet optimális választás, amelyek 5 millió euró alatt kívánnak kötvényt forgalomba hozni, így számukra az Xbond által nyújtott előnyök, kedvezmények maximálisan kihasználhatóak.

Regisztráció az Xbond-ra

Ahhoz, hogy egy kibocsátó kötvényei regisztrálásra kerüljenek az Xbond piacra, tőkepiaci jogi szempontból számos feladattal kell szembenézni, melyeket az alábbiakban röviden bemutatunk. Ezen kívül, az Xbond piacon való megjelenés jogi kötelezettségekkel jár a kibocsátóra nézve.

  • A kibocsátó Xbond piacra történő lépésének, azaz a papíroknak az Xbond-on történő regisztrálásának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy rendelkeznie kell a BÉT által jóváhagyott információs dokumentummal, vagy az MNB által engedélyezett tájékoztatóval.
  • Információs dokumentum esetében a kibocsátó döntésétől függően sor kerülhet először a dokumentum jóváhagyatására, majd annak elfogadását követően a regisztrációs kérelem benyújtására. A vállalat azonban úgy is dönthet, hogy egyszerre nyújtja be a két dokumentumot a BÉT-nek.
  • A tájékoztató tekintetében azonban mindenképp két lépcsős eljárás van: első körben ugyanis a tájékoztató közzétételének engedélyeztetését kell lefolytatni az MNB-nél, majd ezt követően kerülhet sor a regisztrációra a BÉT-nél.

Felkészülés a tőzsdei jelenlétre

Mielőtt sor kerülne a vállalati kötvények regisztrációjára, javasolt előzetesen felkészülni az Xbond-on való szereplésből fakadó teendőkre, kötelezettségekre, mivel a kibocsátónak ugyanis mind rendszeres, mind rendkívüli közzétételi kötelezettségeknek eleget kell tennie.

  • A publikációs kötelezettségek teljesítését kiemelten vizsgálja az MNB, mint felügyeleti hatóság, és a piaci tapasztalat az, hogy azok esetleges megsértésével szemben határozottan fel is lép.
  • A tőzsdei lét másik fontos területe a bennfentes kereskedelemmel, valamint a piaci visszaéléssel kapcsolatos, illetőleg ezek tilalmára vonatkozó, főleg uniós szabályozások ismerete, és azok megfelelő betartása. Ezzel kapcsolatban is elmondható, hogy az MNB fokozottan ellenőrzi az irányadó szabályok betartását.

Jogi tanácsadó alkalmazása

Az MNB kiemelten javasolja az NKP-val kapcsolatos kibocsátási tájékoztatójában, hogy a programban részt venni szándékozó vállalatoknak érdemes megfontolniuk jogi tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételét (Vállalati kötvénykibocsátási útmutató az MNB Növekedési Kötvényprogramjához, 11. oldal, https://www.mnb.hu/letoltes/nkp-kibocsatasi-utmutato.pdf), mivel az széles körben támogatni tudja a vállalatot a kötvénykibocsátási folyamatban. Így például a tájékoztató/információs dokumentum összeállítása, a társaság jogi átvilágítása, az egyes intézmények (MNB, BÉT, KELER) előtti eljárásokban való jogi képviselet ellátása útján.

  • A Kapolyi Ügyvédi Iroda, mint a hazai tőkepiac elismert, több mint két évtizedes múltra visszatekintő ügyvédi irodája az NKP-ban résztvevő vállalatok kötvénykibocsátását teljes körűen támogatja az előkészítési szakasztól egészen a tőzsdei, illetve Xbond-on való kereskedés megkezdéséig, ideértve a kereskedési platformon való részvételt is.
  • A Kapolyi Ügyvédi Iroda nagy tapasztalattal rendelkezik nyilvános, illetve zártkörű kibocsátások jogi támogatásában, valamint a kibocsátott papírok tőzsdei bevezetésében. Az Iroda korábban is közreműködött értékpapíroknak az Xbond-hoz hasonló kereskedési platformra (Xtend piac) való regisztrálásában is.

Amennyiben további kérdése van a Növekedési Kötvényprogrammal, az Xbond piaccal, vagy más tőkepiaci tranzakciókkal kapcsolatban, forduljon szakértőnkhöz bizalommal az alábbi elérhetőségek egyikén.

 

Dr. Menyhárt Ádám Tel: +36 1 267 3975 E-mail: menyhart@kapolyi.com

 

Kapolyi Ügyvédi Iroda

A Kapolyi Ügyvédi Iroda az üzleti gondolkodást mindig előtérbe helyezve, több mint két évtizede áll jogi szaktudásával és tapasztalatával a gazdasági szereplők rendelkezésére. Az Iroda egy 20 tagú, folyamatosan fejlődő és növekvő, innovatív és sikeres jogi csapattal működik. A Kapolyi Ügyvédi Iroda munkatársai elkötelezettek a minőségi és személyre szabott jogi szolgáltatások nyújtásában és hisznek abban is, hogy hazai és nemzetközi ügyfeleiknek egyaránt rugalmas hozzáállásra, hatékony és gyakorlatias megoldásokra van mindenekelőtt szüksége. Az Iroda piacvezető banki, finanszírozási és tőkepiaci csoportja mellett a gazdasági jogi szolgáltatások teljes körét nyújtja és a European Law Firm tagjaként mindig készen áll a nemzetközi, illetve határokon átnyúló ügyletek támogatására is. www.kapolyi.com

 

 

Az építőipari boom jogi kihívásai – A kivitelezési szerződések 1. rész

A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb adatok szerint 2019 márciusában 67,6%-kal nőtt a hazai építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az utóbbi időben tapasztalt rekordszintű növekedés az ágazatot sújtó munkaerőhiány és az elérhető kivitelezői kapacitások szűkülése mellett egyre szorosabb versenyt eredményez a fejlesztők között.

A vállalkozói díj, a teljesítési határidők, valamint a biztosítékok, garanciák meghatározásán túl kevesen gondolnák, hogy egy megfelelően kidolgozott kivitelezői szerződés azonos árazás mellett is jelentős előnyt biztosíthat a versenytársakhoz képest. A hazai építőipari boom által támasztott jogi kihívásokkal kapcsolatban három olyan témakört tekintünk át a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével, amelyek részletes szerződéses szabályozása bármilyen típusú építési beruházás esetén jelentős megtakarítást eredményezhetnek a felek számára.

Tervezés

Egy új építési beruházás előkészítésénél az első eldöntendő kérdések között szerepel, hogy az engedélyezési és/vagy a kivitelezési tervdokumentáció előkészítése a megrendelő vagy a (generál)kivitelező feladata legyen. Sokak számára talán egyértelműnek tűnik, hogy kivitelezői tervezés esetén a tervdokumentáció tartalmáért kizárólag a kivitelező felelős. Ebben az esetben is fontos azonban szabályozni, hogy a beruházással kapcsolatban a megrendelő részéről megfogalmazott elvárások, követelmények műszaki megfelelőségét és megvalósíthatóságát a kivitelezőnek milyen mélységben kell megvizsgálnia.

Még fontosabb a tervekért való felelősség szabályozása abban az esetben, ha a terveket a megrendelő szolgáltatja. Ilyenkor célszerű a kivitelező megvizsgálási és hibaközlési kötelezettsége terjedelmének meghatározása és részletes rögzítése a későbbi jogviták megelőzése érdekében. Nagyon tipikus helyzet ugyanis, hogy a kivitelező többletmunka vagy pótmunka elszámolási igényei kapcsán a megrendelő által szolgáltatott tervek hiányosságaira hivatkozik. Megfelelő részletezettségű szerződéses szabályozás esetén az ilyen igények a kivitelező megvizsgálási kötelezettségére hivatkozással elutasíthatóak lehetnek.

A változtatások kezelése

Ugyanilyen fontos, de gyakran elhanyagolt körülmény a kivitelezés során felmerülő változtatási igények rendezése is. Ilyen igények jellemzően a projekt műszaki tartalmát érintik (pld. a már említett többletmunka/pótmunka igények), azonban ezek kihatással bírhatnak a kivitelezési határidőkre és magára a szerződéses árra is.

„A változtatások az építési beruházások szükségszerű, mondhatni elkerülhetetlen velejárói. Ennek megfelelően már a szerződés megkötésekor célszerű olyan változtatási mechanizmus kidolgozása, amely hatékonyan, akár külön szerződésmódosítás egyeztetése és aláírása nélkül is alkalmas ezeknek a változtatásoknak kezelésére.” – emeli ki dr. Boros-Gyömbér György.

A megfelelő változtatási eljárás kidolgozásánál jó alapot szolgálhatnak az elmúlt évtizedek során felhalmozott nemzetközi tapasztalatokat tükröző FIDIC szerződések, amelyek külön fejezetet (cikkelyt) szentelnek a változtatások (végső soron a többletmunka/pótmunka igények) kezelésére. Ezek a rendelkezések jogi szakértő igénybevétele mellett akár nem FIDIC alapú szerződésekbe is átültethetőek.

Műszaki átadás-átvétel

Habár a hazai építési jog részletesen és kötelező jelleggel szabályozza az építési projekt befejezése során felmerülő teendőket (műszaki átadás-átvétel, teljesítésigazolás, építési munkaterület átadása), azonban így is számos kérdés merülhet fel, amelyek jogvitára adhatnak okot a felek között.

Gyakran előfordul, hogy a kivitelező készre jelenti az építési tevékenységet, azonban a bejárás során mégis kiderül – vagy már eleve nyilvánvaló –, hogy a létesítmény súlyos hiányosságokban szenved. Ebben az esetben a felek között akár több műszaki átadás-átvételre is sor kerül, amelyek eredményeként vitássá válhat, hogy a kivitelező mikortól és milyen összegben jogosult a teljesítésigazolás megrendelő általi kiállítására és a számlázásra. Az átadási folyamat végén pedig, az elszámolási viták miatt, a kivitelező a munkaterület átadását is (adott esetben jogszerűen) megtagadhatja, amely viszont a használatbavételi eljárás lefolytatásának képezheti akadályát, jelentősen elnyújtva a projekt befejezését. Az átadással kapcsolatos bizonytalanságok miatt vitássá válhat a szavatossági (jótállási) időszak kezdete, illetve az ezzel kapcsolatos biztosítékok rendelkezésre bocsátásának időpontja is.

„Ezek a kockázatok a kivitelezési szerződés az átadás-átvételre vonatkozó részeinek az irányadó jogszabályi környezet figyelembevétele mellett történő körültekintő megfogalmazásával, illetve a teljesítésigazolás és a számlázás időpontjának és feltételeinek részletes meghatározásával jól kezelhetőek.” – zárta a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője.

 

Pontosan milyen adatot fognak rólad jelenteni a szállodák?

A közeljövőben bővülnek a szálláshely-szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségei. A változásra szükséges időben felkészülni, hiszen az előírt adatszolgáltatás elmulasztásakor pénzbírság és ideiglenes bezárás is lehet a következmény, ismételt kötelezettségszegés esetén pedig a végleges bezárás veszélye is fennáll. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti a szabályozást.

Eddig is volt adatszolgáltatási kötelezettség

Az adatszolgáltatási kötelezettség eddig sem volt ismeretlen az ágazatban működő szolgáltatásnyújtók számára, hiszen a 2018 végéig irányadó szabályok szerint havonta kellett meghatározott adatokat továbbítani a KSH részére. A szolgáltatott adatok a vendégforgalomra, kapacitás- és árbevételhez kapcsolódó adatokra és a foglalkoztatottakra vonatkoznak. Emellett, az úgynevezett „egyéb szálláshely-szolgáltatók” számára további kötelezettség volt a jegyzők felé évente történő adattovábbítás, amely magában foglalta a fogadott vendégek számára és a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák számára vonatkozó adatszolgáltatást, magyarországi lakóhellyel rendelkező és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező vendégek szerinti bontásban.

Kire vonatkozik a szabályozás?

„Érdemes tisztázni, hogy jelenleg kik tekinthetőek szálláshely-szolgáltatónak.” – mondja dr. Gecsényi Márta, a Kapolyi Ügyvédi Iroda jogásza. A hatályos szabályozás szerint szálláshely-szolgáltató minden olyan személy vagy szervezet, amely üzletszerű gazdasági tevékenység keretében nem huzamos jellegű tartózkodás céljára szálláshelyet és ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatásokat nyújt. Így egyebek mellett szálláshely-szolgáltatónak minősül, aki szállodát, panziót vagy kempinget üzemeltet, de ide sorolható a népszerű Airbnb szolgáltatás keretében szálláshelyet nyújtó szolgáltató is.

„Felhívjuk a figyelmet, hogy a korábban is alkalmazandó szankciók az új adatszolgáltatási kötelezettség elmaradása esetén is fennállnak. Így az előbbi kötelezettség ismételt nem teljesítése esetén a Magyar Turisztikai Ügynökség hatósági ellenőrzést kezdeményez a szálláshely-szolgáltató felügyeletét ellátó illetékes jegyzőnél.” – emlékeztet a szakértő. A szálláshelyekre vonatkozó jogszabályi vagy hatósági előírások szerint megállapítható jogkövetkezmény többek között a pénzbírság kiszabása és a szálláshely ideiglenes bezárásáról való döntés. A legsúlyosabb szankció alkalmazása akkor merülhet fel, ha a jegyző a jogsértő állapot meg nem szüntetését, vagy egy éven belül történt ismételt jogsértő magatartás tanúsítását észleli. Utóbbi esetén a jegyző akár a szálláshely bezárását is elrendelheti.

Mit kell tennie a szolgáltatónak?

A jogszerű magatartáshoz az első lépés valamennyi érintett számára a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban történő elektronikus regisztráció. Ezt követően az adatszolgáltatás egy ún. szálláshelykezelő szoftver alkalmazásával teljesíthető. A szálláshelykezelő szoftver beszerzése a szálláshely-szolgáltató kötelezettsége, azonban szálláshelyenként legfeljebb nyolc szobát és tizenhat férőhelyet hasznosító szálláshely-szolgáltatók részére ez a szoftver térítésmentesen biztosított. A regisztrációt követően az adatszolgáltatás az irányadó jogszabályok szerint napi és havi rendszerességgel teljesítendő.

„Természetesen gondolni kell az adatvédelmi szabályoknak való megfelelésre is. Az érintettek jogainak védelme érdekében szükséges lesz a szálláshely-szolgáltatók adatvédelmi szabályzatának, illetve adatvédelmi tájékoztatójának felülvizsgálata és kiegészítése, tekintettel az új típusú adatkezelés megvalósulására.” – folytatja a Kapolyi Ügyvédi Iroda jogásza.

A szolgáltatandó adatok köre ugyan a jogszabály jelenleg hatályos állapota szerint nem kerül meghatározásra, de a szálláshely-szolgáltatók új adatszolgáltatási kötelezettsége kapcsán hatályba lépő változások értelmében az adattárolási és szolgáltatási kötelezettség 2020 január 1-jétől kiterjed majd többek között olyan személyes adatokra, mint a név, születési hely és idő, személyazonosításra alkalmas okmány adatai, valamint a szálláshely igénybevétele időpontjának adatai. Ezeket az adatokat a szálláshely-szolgáltató csupán a rögzítéstől számított egy évig kezeli, megismerésükre pedig kizárólag a szálláshely-szolgáltató, valamint a szálláshely-szolgáltató útján törvényben arra feljogosított személy vagy szerv jogosult. Szintén a fenti időponttól kezdődő új rendelkezés az adatkezelésre vonatkozóan, hogy a rendőrség a megőrzésre szolgáló idő alatt arra irányuló keresést folytathat, hogy az általa keresett személy mely szálláshely-szolgáltatónál szerepel igénybevevőként, majd a szálláshely-szolgáltatótól hozzáférést is kérhet az adatokhoz.

A működő szálláshelyek esetén a jogszabályok – a szálláshely típusától függően – felkészülési időt biztosítottak az új előírásoknak való megfelelésre Legkorábban a működő szállodáknak kellett regisztrálniuk, esetükben már 2019. június 1-június 30 között, a panziót üzemeltető szolgáltatóknak pedig 2019. szeptember hónap ideje alatt teljesíteni kellett a regisztrációs kötelezettséget. A hosteleket, üdülőházakat és egyéb szálláshelyeket működtető szolgáltatóknak 2019. december hónap ideje alatt kell regisztrálniuk.

A jogszabályi kötelezettségeknek történő megfelelés érdekében a jogalkotó rendelkezésre bocsátotta a szoftver paramétereinek ismertetését a Magyar Turisztikai Ügynökség által működtetni rendelt felületen. Az adatszolgáltatást tekintve, az erre irányuló kötelezettség a szállodák számára 2019. július 1-től elkezdődött.

 

 

A Munka Törvénykönyve módosítása is várható adatvédelmi okokból

A médiában már olvasni és hallani lehetett arról, hogy a jövőben a munkáltató által munkavégzés céljára biztosított számítástechnikai eszközök magáncélú használata a munkavállalók számára megtiltásra kerül a Munka Törvénykönyve (Mt.) módosításával. Azonban a tervezett módosítás nem csak a számítástechnikai eszközök munkáltatói ellenőrzését érinti. Az Országgyűlés március közepén tárgyalja azt a törvényjavaslatot, mely többek között Mt. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit módosítja vagy egészíti ki. Dr. Kapetz Mónika, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyvéde foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.

A GDPR Rendelet hatálya alá tartozó jogterületeken a Rendelet minden adatkezelési jogviszony tekintetében általánosan alkalmazandó előírásai közvetlenül hatályosultak és váltak alkalmazandóvá a magyar jogban. A Rendeletet alkalmazásához és végrehajtásához szükséges jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében azonban szükségessé vált, hogy az Országgyűlés az egyes ágazati törvényeket érintő módosító törvényi rendelkezéseket megalkossa.

A munkavállaló személyhez fűződő jogai

A személyhez fűződő jogok védelme a munkajogban kiemelt jelentőségű, elsősorban a munkaviszony tartalmának alá-fölérendeltsége miatt. A személyhez fűződő jogok védelme ugyanis nem abszolút. A munkáltatónak rendeltetésszerű működése biztosításához számos olyan intézkedést kell megtennie, illetve olyan belső szabályzatot kell megalkotnia, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogának valamely szegmensét érinti. Ide tartoznak az ellenőrzési jogkörben tehető intézkedések egy része, a munkavállaló adatainak kezelése, de akár a szerződésben meghatározottaktól eltérő munka elrendelése. A törvény a személyhez fűződő jogok védelme érdekében a munkáltató eljárásával összefüggésben két szigorú feltételt állapít meg. Ennek az eljárásnak kizárólag és közvetlenül a munkáltató rendeltetésszerű működésével kell összefüggésben lennie, a rendeltetésszerű működés ebben a kontextusban is szűken értelmezendő. A munkáltató az eljárás bevezetéséről csak abban az esetben dönthet, amennyiben az feltétlenül, azaz objektíve szükséges. Ezen túlmenően a törvény az arányosság általános követelményét fogalmazza meg.

„A módosítás elfogadása esetén azonban a munkáltató az előzetes írásbeli tájékoztatásban a korlátozás szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről is köteles a munkavállalót tájékoztatni. Ez lehetőséget fog biztosítani a munkavállalónak arra, hogy az Mt. által előírt követelmények betartását és a joggyakorlás jogszerűségét ellenőrizni tudja és azok megszegése esetén személyiségi jogai védelmében hatékonyan felléphessen.” – mondta el dr. Kapetz Mónika.

Az adatkezeléssel kapcsolatos új előírások a személyiségi jogok védelmét követően egy új alcím, az Adatkezelés alatt kerülnek meghatározásra.A módosítás egyértelművé teszi, hogy nem csak a munkáltató, hanem az üzemi tanács és a szakszervezet is jogosult az Mt-ben meghatározott jogai gyakorlása vagy kötelezettsége teljesítése céljából nyilatkozat megtételét vagy adat közlését kérni, ennek során okirat bemutatása is követelhető.

Sokszor adott vitára okot, most azonban a módosítás azt is kétségtelenné teszi, hogy a munkáltató kezelheti a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során keletkezett egészségügyi adatot.Ezekről az adatkezelésekről az érintett munkavállalót továbbra is írásban kell tájékoztatni.A biometrikus adatok kezelése

A módosítás lehetővé fogja tenni, hogy kivételes esetekben a munkáltató a munkavállaló biometrikus adatait is kezelje összhangban a biometrikus adatok vonatkozásában fennálló fokozott védelemre vonatkozó igényekkel.Erre kizárólag valamely dologhoz vagy adathoz történő jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében kerülhet sor, amennyiben a jogosulatlan hozzáférés a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy valamely más törvényben védett érdek súlyos vagy tömeges visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna. Az Mt. példálózó felsorolást fog tartalmazni az olyan törvényben védett érdekekről, mely esetekben a biometrikus adat kezelése megengedett. Ilyen jelentősen védett érdek lehet a legalább „Bizalmas!” minősítési szintű minősített adatok védelme, a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzése, a mérgező vagy veszélyes vegyi és biológiai anyagok, illetve a nukleáris anyagok őrzése, valamint a Büntető Törvénykönyv szerint legalább különösen nagy vagyoni érdek, azaz az ötvenmillió egy forintot meghaladó vagyoni érték védelme.A Rendeletben meghatározott elszámoltathatóság elvével összhangban a munkáltatónak igazolnia kell a biometrikus adatok kezelésére vonatkozó feltételek fennállását.

Mi a helyzet az erkölcsi bizonyítvánnyal?

A gyakorlatban sokszor jelentett problémát az erkölcsi bizonyítvány beszerzésére vonatkozó munkáltatói igény. A módosítást követően az Mt. rendelkezni fog azokról az esetekről, amikor az erkölcsi bizonyítvány kezelhető. A munkavállaló bűnügyi személyes adata annak vizsgálata céljából válik kezelhetővé, hogy a törvény vagy a munkáltató a betölteni kívánt vagy betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást. Korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok, lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok, vagy nukleáris anyagok sérelmének veszélyével járna.

Az ellenőrzés – a számítástechnikai eszközök használata

A munkáltató ellenőrzési jogköréből fakadó adatkezelés szabályai is módosításra kerülnek. Ennek keretében fog hatályba lépni a hírekből már ismert rendelkezés, melynek értelmében a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszert (együttesen számítástechnikai eszköz) kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja, kivéve, ha a munkáltató és a munkavállaló ettől eltérően állapodnak meg, azaz a magánélet ellenőrzésének kizárásáról a fókuszpont a magáncélú használat tiltására helyeződött át.

„A munkáltató az ellenőrzés során a számítástechnikai eszközön tárolt adatba addig jogosult betekinteni, ameddig el nem tudja dönteni, hogy az adat magáncélú adat-e. A fenti korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat tehát munkaviszonnyal összefüggő adatnak fog minősülni. Ez abban az esetben is így van, ha a felek megállapodása alapján a munkavállaló a munkaviszony teljesítése érdekében saját számítástechnikai eszközt használ.” – emlékeztet az ügyvéd.

Mivel az Mt. értelmében kollektív szerződés az Mt. I. fejezetében foglaltaktól nem térhet el, ahol a Rendelet lehetőséget ad a kollektív szabályozásnak, ott csak az Mt-ben nem szabályozott kérdésekben rendelkezhet, azaz a fent ismertetett szabályoktól nem lehet eltérni.

Tekintettel arra, hogy a parlamenti bizottság módosítási javaslatot terjesztett elő a törvényjavaslathoz, lehetséges, hogy az elfogadott jogszabály nem pontosan a fenti rendelkezéseket fogja tartalmazni.

 

Megjelent kollégánk új cikke az Xtend piacról. Irány az XTEND!

Xtend piac – a tőzsde kisszobája

Ahogy január elején olvasni lehetett, újabb céggel bővült a BÉT Xtend piaca – sikeres zártkörű tőkebevonást követően megkezdődött a kereskedés a CyBERG Corp. Nyrt. részvényeivel. De mit is kell tudni a középvállalati igényekre szabott BÉT Xtend piacáról? Ezt foglalják össze a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértői.

Az Xtend piac a BÉT (Budapesti Értéktőzsde) által működtetett úgynevezett multilaterális kereskedési platform (MTF – Multilateral Trading Facility), mely 2017 őszétől működik, és jelenleg már több társaság részvénye is elérhető rajta a befektetők számára.

Az MTF piacok egyik szerepe, hogy lehetőséget biztosítson a  tőzsdei kibocsátóknál kisebb méretű vállalkozások (közepes méretű vállalatok) számára is a részvényeikkel való nyilvános és szabályozott kereskedés lehetősége úgy, hogy a hagyományos tőzsdékhez képest alacsonyabb szabályozottsági szint mellett ugyanolyan funkcionalitást kínáljanak. Könnyítés, hogy amíg például a tőzsdén kötelező az IFRS standard-ek szerinti beszámoló készítése, addig a BÉT Xtend-en elfogadott a Magyar Számviteli Szabványok szerint elkészített pénzügyi jelentés is. Továbbá 5 millió eurós kibocsátási összérték alatt elég egy információs dokumentum, amit a BÉT bírál el, így nem kell a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által jóváhagyandó tájékoztatót készíteni, és ezáltal kiváltható a felügyeleti engedélyezési eljárás.

Magyarországon az Xtend piac felügyelete megoszlik a BÉT és az MNB – mint a tőke- és a pénzpiac felügyeletét általános jelleggel ellátó hatóság – között.

Az Xtend előnyei

A fent már említett alacsonyabb szabályozottsági szint – és könnyítések – mellett további, direkt és indirekt támogatásokat és egyéb kedvezményeket jelenthet az Xtend-re lépés.

Például az Xtend-re lépés költségeit a Pénzügyminisztériummal kötött szerződés alapján a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) keretein belül EU forrásból a BÉT részben (50% – de maximum 40 millió forint összegig) – sikeres pályázat esetén – megfinanszírozza a vállalkozás számára.

Ezen kívül a befektetők kedvének serkentésére 2018 első negyedévében elindult a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, mely magánbefektetőkkel közösen olyan vállalkozások részére nyújt tőkét, melyek vállalják a BÉT Xtend piacára lépést (jellemzően 12-24 hónapon belül), továbbá a felkészülést a tőzsdei részvénykibocsátásra. A tőkealap 1 milliárd forint összeget fektet be, amiért kisebbségi részesedést szerez az érintett vállalkozásban.

Az Xtend-en kereskedett vállalkozás részvényesei részvényeiket tartós befektetési számlára helyezhetik, és öt évet követően adómentesen juthatnak hozzá a teljes, hozammal növelt összeghez.

A fentieken túlmenően az sem elhanyagolható, hogy a vállalkozás tőzsdei jelenléte – ideértve az Xtend-et is – kiemelkedő presztízst is jelent a vállalkozás számára az üzleti életben.

Kiknek ajánlott az Xtend-re lépés?

Az Xtend olyan közepes méretű vállalkozások számára lehet optimális választás, amelyek már egy olyan érettségi szinten vannak, hogy jelenleg is sikeresen működnek, azonban növekedni szeretnének, és ehhez külső forrásokra van szükségük, amelyet azonban nem hitel útján kívánnak biztosítani.

Például ideális választás lehet már több éve működő start-up cégek számára, melyek a további növekedéshez kockázati tőkebefektetők helyett/mellett már szélesebb befektetői körtől is kívánnak tőkét bevonni.

Xtend-re lépés jogi aspektusai

Ahhoz, hogy egy cég részvényei regisztrálásra kerüljenek az Xtend piacra, mind cégjogi, mind tőkepiaci jogi szempontból számos feladattal kell szembenéznie, melyeket az alábbiakban röviden bemutatunk. Továbbá magán az Xtend-en való működés is jár újfajta jogi kötelezettségekkel a vállalatra nézve.

Működési forma váltás, és ami mögötte van

Ez az első olvasatra talán kicsit megfoghatatlannak tűnő intézmény foglalja magában azt a folyamatot, amelynek során a cég működési formája zártkörűen működő részvénytársaságról nyilvánosan működő részvénytársaságra változik.

Ahhoz, hogy a vállalat az Xtend-re léphessen mindenképp szükséges egy olyan új alapszabályt elfogadnia, amely már megfelel a nyilvános működésből következő feltételeknek. Ez jelentős változásokat indukálhat a társaság életében, melyek közül talán a legjelentősebb az lehet, hogy a cég vezetését vezérigazgató helyett igazgatóságnak, vagy – egységes irányítási rendszer esetén – igazgatótanácsnak kell majd ellátnia. Továbbá, amennyiben igazgatóság működne, akkor felügyelőbizottságot is létre kell hozni.

A működési forma váltás esetében azonban nem csak a Ptk. szabályait kell kiemelten figyelembe venni, hanem annak a cégjegyzékbe való bejegyzéséhez a vonatkozó cégeljárási rendelkezéseket is követni kell, mely tulajdonképpen egy kétlépcsős folyamatot feltételez. A működési forma váltás cégjegyzékbe való bejegyzésének utolsó mozzanataként a vállalat Xtend-en történő regisztrációjáról szóló BÉT határozat megküldésre kerül a cégbíróságnak.

Regisztráció az Xtend-re

A vállalat Xtend piacra történő lépésének, azaz a részvényeknek az Xtend-en való regisztrálásának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy – amint korábban már utaltunk rá – a társaságnak rendelkeznie kell a BÉT által jóváhagyott információs dokumentummal, vagy az MNB által engedélyezett tájékoztatóval, azzal, hogy 5 millió eurós kibocsátási összérték felett csak tájékoztató alapján történhet a részvények regisztrálása.

Az információs dokumentum/tájékoztató összeállítása meglehetősen komplex munkafolyamat, mely mind tőkepiaci és corporate ismereteket, mind pénzügyi-számviteli tudást igényel. Tanácsos már a működési forma váltás elhatározását megelőzően elkezdeni a dokumentáció összeállítását, hogy a döntést követően rövid időn belül megindítható legyen a dokumentáció engedélyeztetésére irányuló processzus.

Információs dokumentum esetében a vállalat döntésétől függően sor kerülhet először a dokumentum jóváhagyatására, majd annak elfogadását követően a regisztrációs kérelem benyújtására, azonban úgy is dönthet a cég, hogy egyszerre nyújtja be a kettőt a BÉT-nek. A tájékoztató tekintetében azonban mindenképp két lépcsős eljárás van, első körben ugyanis a tájékoztató közzétételének engedélyeztetését kell lefolytatni az MNB-nél, majd ezt követően kerülhet sor a regisztráció metódusára a BÉT-nél.

Felkészülés a tőzsdei létre

Mielőtt megindulna a kereskedés a vállalat részvényeivel, javasolt már felkészülni a nyilvános működésből és az Xtend-en való szereplésből fakadó teendőkre. A társaságnak ugyanis mind rendszeres (éves és féléves), mind rendkívüli közzétételi kötelezettségeknek kell eleget tennie, amelyek megfelelő és határidőben történő teljesítését egy közzétételi szabályzat megalkotásával javasolt elősegíteni. A publikációs kötelezettségek teljesítését ugyanis kiemelten vizsgálja az MNB, mint felügyeleti hatóság, és a piaci tapasztalat az, hogy azok esetleges megsértésével szemben határozottan fel is lép.

A tőzsdei lét másik fontos területe a bennfentes kereskedelemmel, valamint a piaci visszaéléssel kapcsolatos, főleg uniós szabályozások ismerete, és azok megfelelő betartása. Ugyanis ezzel kapcsolatban is elmondható, hogy az MNB fokozottan ellenőrzi az irányadó szabályok betartását.

 

Magyarország visszakerült a helyi és nemzetközi befektetési térképre

Ingatlanjoggal foglalkozó ügyvédeink szakértelmének köszönhetően az a megtiszteltetést ért minket, hogy a CEE Legal Matters jogi magazin szerkesztősége felkérte dr. Orbán Zitát, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ingatlanjogi részlegének vezetőjét, hogy írjon egy elemzést a magyarországi kereskedelmi, ipari, idegenforgalmi és lakáscélú ingatlanok piaci helyzetéről. A cikk a  CEE Legal Matters  magazin februári számában jelent meg:

http://www.ceelegalmatters.com/index.php/hungary/6268-real-estate-hungary-is-on-track-sic-itur-ad-astra