1. Mi a vis maior?

A vis maior (a magyar jogi nyelvezetben „erőhatalom”), a római jogig visszavezethető jogintézmény és „egy olyan erőt, eseményt jelent, amelynek az emberi gyengeség nem tud ellenállni.”[1] A jogirodalom ide sorolja egyrészt az elsöprő erejű természeti erőket, például a földrengéseket, árvizeket, hajótörést, egyéb természeti csapásokat, másrészt egyes emberi/társadalmi megmozdulásokat, például a háborúkat, forradalmakat, vagy más, rendkívüli erővel fellépő társadalmi eseményeket. A római jog szerint „vis maiorért általában senki sem felel”,[2] kivéve, ha (i) azt valaki szerződésben vállalta (ilyenek voltak az ókori „biztosítások”, pl. a pecunia traiectitia, vagy a lex Rhodia de iactu mercium esetében), vagy például (ii) ha az illető tehetett arról (neki felróható volt), hogy a dolgot vis maior érhette.

A vis maior – jóllehet klasszikus gyökerekkel, és meglehetősen elterjedt szerződéses joggyakorlattal bír – mégsem rendelkezik normatív alappal a hatályos magyar jogrendszerben. A jogintézmény a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseiből, illetve azok magyarázatából közvetetten vezethető le (vö. Ptk. 6:142. § kontraktuális felelősség kimentési rendszere),[3] gyakorlatban pedig a felek által az egyes szerződésekben meghatározott klauzulában, illetve a bírói gyakorlat által kimunkált ítéletekben nyeri el pontos tartalmát.

2. A jelenlegi járványügyi helyzet minősülhet-e vis maiornak és hivatkozhatunk-e rá szerződéses viszonyainkban?

Szerződéses kapcsolatainkban főként azokban az esetekben lehet vis maiorra hivatkozni, ahol a felek az erőhatalom esetköreit, és ezen belül a járványügyi helyzetet szerződéses megállapodásuk részévé tették. Ezek a klauzulák a leggyakrabban közép, illetőleg hosszútávú szerződéses rendszerekben (például építési-szerelési szerződések, hitelkeretszerződések) szerepelnek, azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy minden alkalommal el kell olvasni az adott szerződést, (i) egyrészt azért, hogy megtudjuk, található-e benne vis maior kiegészítés, (ii) másrészt, hogy ha igen, annak mi a pontos tartalma. E szabályok általában világos eligazítást adnak arra vonatkozóan, hogy vis maior helyzetben a feleknek milyen szerződéses kötelezettségei vannak egymás irányában (pl.: írásbeli értesítési kötelezettség a vis maior helyzet bekövetkeztéről, annak mivoltáról), mennyi ideig tart egy ilyen helyzet (a felek általában átmeneti időszakra teszik lehetővé ennek alkalmazását), és hogy ezen átmeneti időszakot követően mit kell és/vagy lehet tenni (elállás, vagy felmondás, ha a vis maior helyzet nem múlt el az átmeneti időszak alatt, vagy a szerződéses kötelezettségek újraindítása).

A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet, továbbá az annak végrehajtásáról rendelkező 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban együttesen „Kormányrendelet”) fizetési moratóriumra vonatkozó szabályai például szerződéses kötelezettségek teljesítése alóli mentességet fogalmaznak meg az üzletszerűen folyósított hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések adósai vonatkozásában, amely tulajdonképpen a járványügyi helyzet következtében fellépő tömeges fizetésképtelenség, valamint ennek eredményeként a gazdaság egészét, és az igazságszolgáltatást is valószínűleg súlyosan megterhelő, tömeges jogviták kockázatának vette elejét.

Szerződéses klauzula nélkül is megállhat a vis maior például akkor, ha az arra hivatkozó fél megfelelően bizonyítani tudja, hogy valamely szerződéses kötelezettségét konkrétan a kialakult járványügyi helyzet, illetve a járványügyi helyzetre közvetlenül visszavezethető ok miatt nem tudta teljesíteni, ezt az okot nem látta előre, és annak előre való felmérése/belátása tőle nem is volt elvárható. Ebből a szempontból például lényeges kérdés lehet a szerződés megkötésének időpontja, illetőleg, hogy az adott üzleti tevékenységet például a külföldi beszállítók esetleges leállása mikortól kezdve, és hogyan/milyen mértékben érintette.

3. Mely esetekben adódhatnak a vis maiorral kapcsolatban nehézségek?

A fentiek ellenére számos olya szerződéses viszonyrendszer van, ahol a vis maiorra való hivatkozás valószínűleg nehézségeket fog okozni, ilyenek például a kiskereskedelmi egységek, üzletek bérletére irányuló szerződések. Mint Rada Mátyás kollégánk korábbi cikkében kifejtette: „mivel a bérleti szerződésekben a vis maior általában olyan, a felek ellenőrzési körén kívül eső eseményeket jelent, amelyek a bérlet tárgyául szolgáló épületet vagy annak egy részét károsítják vagy elpusztítják, a bérleményt a bérlő számára birtokolhatatlanná vagy használhatatlanná teszik (ilyen például tűz, árvíz, vagy akár háborús események), a koronavírus-járvány okozta helyzet kapcsán a „használhatatlanság” új értelmezése merülhet fel.”

4. Van-e károkozás vis maior helyzetben?

Ha a szerződésszegő fél alappal hivatkozik arra, hogy kötelezettségét vis maior miatt nem tudta teljesíteni, ezért magatartása, ill. mulasztása ellenőrzési körén kívül eső okra vezethető vissza, cselekménye/mulasztása nem lesz felróható, tehát a szerződésszegésért, és így a károkozásért való felelősségét ki tudja menteni.

Fontos megjegyezni, hogy az MKIK-tól – a magyar joggyakorlattól eddig meglehetősen idegen intézményként, egy erre a célra kialakított szabályzat alapján[4] – ún. vis maior igazolás kérhető egy adott szerződésben meghatározott kötelezettség (vagy kötelezettségek) nemteljesítésével kapcsolatban. Az MKIK a fenti szabályzatában ugyanakkor külön aláhúzza, hogy „A „vis maior” fogalmát sem a magyar jog, sem az uniós jogszabályok, sem a bírói gyakorlat nem definiálta. A vis maior hivatkozások kamarai igazolásának célja a perek lehetséges elkerülése, a vállalkozások kulturált gazdasági együttműködésének előmozdítása, az esetleg mégis meginduló perekben a bizonyítás egyszerűsítése, a pertartam csökkentése.”

A koronavírus járványt követő ítélkezési gyakorlat nagy kérdése, hogy a fenti elemek egyidejű vizsgálata alapján a vis maiorra vonatkozó joggyakorlatot – a jövőre nézve is előremutató módon – milyen irányba fejleszti majd tovább.

5. Mi az a MAC/MAE klauzula?

Ha vis maior helyzet miatt a szerződés nem mondható fel, a szerződéses partnerben esetleg felmerül, hogy más klauzulá(ka)t/jogalapot keressen a szerződés megszüntetésére.

Az angolszász jogrendszer ill. nemzetközi mintaszerződések hatásaként a magyar szerződéses gyakorlatban is széles körben elterjedt az ún. MAC/MAE, (avagy Material Adverse Change/Material Adverse Effect, magyarul lényegesen hátrányos hatás) klauzulák használata, amelyekkel jellemzően hitel- és kölcsön szerződések, valamint M&A tranzakciók dokumentációjában találkozhatunk. A MAC klauzulák fő forrása – hasonlóan a vis maiorhoz – a felek által a szerződésben kölcsönösen kialkudott rendelkezések, jogszabályi háttere a magyar jogrendben ennek a jogintézménynek jelenleg nincs.

Egy LMA által standardizált kölcsönszerződésben például lényeges hátrányos hatásnak minősül a hitelfelvevő tekintetében felmerült minden olyan tény, esemény vagy körülmény, vagy ezek sorozata, amelynek a hitelező ésszerű véleménye szerint az alábbiakra lényegesen hátrányos hatása van vagy lehet:

(a)      a hitelfelvevő gazdasági (pénzügyi vagy egyéb) helyzetére;

(b)     a hitelfelvevő gazdálkodására, üzletvitelére;

(c)      a hitelfelvevő azon képességére, hogy szerződésszerűen teljesítse bármely finanszírozási okirat, vagy az azokat biztosító szerződés szerinti kötelezettségét; illetve

(d)     bármely olyan tranzakciós dokumentum jogszerűségére, kötelező erejére, érvényességére, érvényesíthetőségére, ranghelyére vagy rangsorára, amelynek a hitelfelvevő szerződő fele.

Egy MAC/MAE

• (hitelező által elvárt) hiánya szolgálhat például előzetes feltételként ahhoz, hogy a finanszírozó teljesítse a hitelkeretszerződés alapján fennálló folyósítási kötelezettségét; vagy
• (hitelező által meg nem engedett) bekövetkezése például eredményezheti, hogy a hitelfelvevő az MAC/MAE hiánya tekintetében vállalt kötelezettségét megsérti, amely szerződésszegési eseményt idézhet elő; vagy
• (hitelező által meg nem engedett) bekövetkezése/fennállása közvetlenül (sui generis) is eredményezhet szerződésszegési eseményt.

6. Mikor beszélhetünk MAC klauzula szerinti „lényegesen hátrányos hatás” bekövetkezéséról?

Ebben a kérdésben – magyar bírói joggyakorlat és jogszabályi rendelkezések hiányában – érdemes az angolszász jogfejlődés eredményeire támaszkodnunk. Ezek szerint egy lényegesen hátrányos hatásnak például[5]:

• időben elhúzódónak kell lennie: a változás nem lehet csak átmeneti, annak hosszútávúnak és marandónak kell lennie az adott társaság bevétel-termelő képessége vonatkozásában (“over a commercially reasonable period, measured not in months but years.”);[6]
• mennyiségileg jelentősnek kell lennie: MAC klauzulára alapított elállásra eredményesen lehetett hivatkozni például két egymást követő negyedéves bevétel 50%-os csökkenése esetén,^[7] más esetben az eljáró bíróság 64%-os negyedéves bevétel csökkenést határesetnek tekintett,^[8]  az EBITDA 86%-os csökkenése azonban minden kétséget kizáróan lényes érdemi változásnak minősült („short-term hiccup should not suffice”);[9]
• az érintett teljes iparágat sújtó külső hatások – tekintettel arra, hogy azok az adott iparág valamennyi szereplőjét érintik, általában nem esnek a MAC klauzulák fogalmi körébe. Ha egy lényegesen hátrányos hatás az érintett iparágtól függetlenül kizárólag az adott szerződő felet érinti, megfelelő alapot biztosíthat a MAC klauzulán alapuló megszüntetése, azonban a teljes iparágat azonosan sújtó hatások esetén egy MAC klauzula alapján a szerződéstől általában nem lehet elállni.

A fentiek csak az angolszász ítélkezési gyakorlat (meglehetősen pontatlan vonalakkal meghúzott) kereteit jelölik ki, és nem jelentik azt, hogy kisebb mértékű bevételcsökkenések ne eredményezhetnének (különös tekintettel a többi fontos körülmény fennállására) MAC/MAE-t elismerő döntést, de azt sem, hogy akár magasabb mértékű bevételkiesés esetében ne dönthetne a bíróság a MAC/MAE klauzula alkalmazása ellen. Általánosságban az mondható, hogy az eljáró bíróságok megszorítóan értelmezik a MAC/MAE klauzulákat: ezek többnyire kizárják pl.: háború, természeti katasztrófák, vagy vis maior esetén történő alkalmazhatóságukat, amellyel a rendszerszintű kockázatokat lényegében a vevőkre(/hitelezőkre) telepítik. A pandémia globálissá válásával a MAC klauzulákban a Covid-19 járvány, mint specifikus körülmény is kezd megjelenni, mint elállást kiváltó ok alóli kifejezett mentesülés[10] (lényegében hasonló tendencia volt tapasztalható a 2001. szeptember 11-i eseményeket követően, amikor a terrortámadás került fel a vis maior események körébe). Fontos azonban aláhúzni, hogy csak abban az esetben jelenthet mentesülést MAC/MAE klauzulában hivatkozott specifikus körülmény (a Covid-19 járvány is), amennyiben az az adott iparágat vagy tevékenységet általánosságban, minden piaci szereplőt beleértve, egyaránt érinti. Amennyiben a hatás egy adott vállalat tekintetében (lényegesen) súlyosabb, mint az iparági átlag („except to the extent that the target was disproportionality impacted compared to other industry participants”), a rendszerszintű kockázat tézise megdőlhet, és a céltársasággal/hitelfelvevővel szemben – az eset valamennyi tényezőjét figyelembe véve – a MAC/MAE klauzula érvényesítésének jogszerűsége megállhat.

7. Megalapozhat-e a jelenlegi járványügyi helyzet MAC/MAE klauzulára való hivatkozással szerződéstől való elállást, vagy folyósítás-megtagadást?

Minden esetben kiterjedt, és alapos szerződéses szabályértelmezést igényel annak a megállapítása, hogy a Covid-19 vírus okozta járványhelyzet valamint az ezáltal okozott gazdasági és jogi körülmények a szerződésekben meghatározott MAC/MAE klauzulák hatálya alá esnek-e. Meglátásunk és a múltbeli tapasztalatok alapján általánosságban az mondható, hogy az MAC/MAE klauzulák specifikusan az adós/szerződéses partner egyéni pénzügyi-, gazdasági, illetve jogi helyzetére vonatkoznak, és azon körülmény, hogy a Covid-19 vírus következtében lényegében globálisnak mondható járványügyi helyzettel kell szembesülnie a világgazdaságnak és a magyar gazdaságnak egyaránt, önmagában nem ad megfelelő jogalapot arra, hogy MAC/MAE klauzula alapján szerződés megszüntetési jogot érvényesítsen a szerződő fél.[11] A fentiekben hivatkozott, a jelenlegi helyzet által egy adott vállalatra gyakorolt esetleges diszproporcionális hatásokra azonban a kockázatok elemzésénél különös figyelmet kell fordítani.

8. Vannak-e más szerződéses szabályok, amely alapján egy hitelintézet például fontolgathatja a kölcsönszerződés felmondását?

Mint azt egy korábbi cikkünkben már kifejtettük, a fizetési moratórium a kölcsönszerződéseknek csak a tőke és kamattörlesztési szabályai alól ad – időszakos, és nem végleges – felmentést. Ez a hitelfelvevői kötelezettségeknek nagyon fontos, ám korántsem egyetlen halmaza. A joggyakorlatban elterjedt kölcsönszerződések a tőke és kamattörlesztési szabályokon túlmenően például bizonyos pénzügyi mutatóknak (DSCR, LTV) való megfelelésre, pénzügyi információk folyamatos átadására, illetőleg biztosítéki/fedezeti érték fenntartására vonatkozó kötelezettségeket írnak elő a hitelfelvevő számára (hogy csak a legfontosabbakat említsük), amelyek teljesítése az adósoknak – a Kormányrendeletben megfogalmazott fizetési moratórium, valamint vis maior helyzet fennállása alatt is – változatlanul teljes körű kötelezettsége. Amennyiben ezen kötelezettségek bármelyike megszegésre kerül, akkor igen, ezek alapján a hitelintézet megfontolhatja a vonatkozó szerződés felmondását, amely a hitelfelvevőnek a fizetési moratórium időszaka alatt sem érdeke.

9. Mi a megoldás?

A jelenlegi helyzetben mind a (jogi jellegű) vis maior (a veszélyhelyzet kihirdetésére és végrehajtására vonatkozó Kormányrendelet), mind pedig az MAC/MAE klauzulák megfelelő alapot szolgáltathatnak arra, hogy a szerződéses partnerek tárgyalóasztalhoz üljenek, és a vitás kérdéseket megnyugtatóan, hosszú távon rendezzék egymással. Nyilvánvaló, hogy a felek ezzel elsősorban a gazdaság különböző szektorainak a veszélyhelyzet elmúltát követő újraindítását segítik elő, amely már most hatalmas, embert és piacot próbáló, de kölcsönösnek látszó feladat.

 

[1] A Római jog története és institúciói (Földi András és Hamza Gábor), Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest 2015. Brósz-Pólay: Római Jog, Tankönyvkiadó, 1974, 351.o.: „cui humana infirmitas resistere non potest” – D.44.7.1.4. – Gaius.

[2] D. 50.17.23. – Ulpianus, 1.

[3] Ptk. 6:142. §

[4] https://mkik.hu/vis-maior-igazolas-kiallitasa

[5] https://corpgov.law.harvard.edu/2020/04/04/covid-19-as-a-material-adverse-effect-mac-under-ma-and-financing-agreements/

[6] Akorn, Inc. v. Fresenius Kabi AG https://courts.delaware.gov/Opinions/Download.aspx?id=279250

[7] Raskin v. Birmingham Steel (Del. Ch. 1990)

[8] IBP Shareholders Litig. (Del. Ch. 2001)

[9] Akorn, Inc. v. Fresenius Kabi AG https://courts.delaware.gov/Opinions/Download.aspx?id=279250 

[10] Morgan Stanley-E*TRADE merger agreement: https://news.bloomberglaw.com/bloomberg-law-analysis/analysis-morgan-stanley-e-trade-merger-excludes-coronavirus

[11] https://www.ashurst.com/en/news-and-insights/legal-updates/is-coronavirus-covid-19-a-material-adverse-change/

A koronavírus-járvány miatt elrendelt kormányzati intézkedések a magyar tőzsdei társaságok döntéshozatali eljárásait is megnehezítették. A vállalatok és részvényeseik szempontjából különösen rossz időszaban történt mindez, hiszen normális esetben áprilisban zajlanak a tavalyi pénzügyi beszámolók és az osztalék fizetéséről szóló közgyűlések. A Kapolyi Ügyvédi Iroda áttekintette, hogy a húsvéti ünnepek alatt megjelent friss szabályok alapján többek között miként lehet közgyűlést tartani, osztalékot fizetni, továbbra is saját részvényeket vásárolni a részvényesi kontroll megtartása mellett is.

A jelenlegi jogszabályok alapján tilos 100 fő feletti rendezvényeket zárt helyen tartani, ami számos, a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett nyilvánosan működő részvénytársaságot érint. Egy másik rendelet általánosan tiltja a rendezvények, gyűlések tartását, és kivételként sem nevesíti a gazdasági társaságok döntéshozatali szerveinek összehívását, illetve az azokon való személyes jelenlétet. Annak érdekében, hogy a gazdasági társaságok, így a BÉT-en jegyzett nyilvános társaságok működése is zavartalan legyen a körülményekhez képest, a kormány a húsvéti időszakban megjelent kormányrendelettel[1] szabályozta a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó rendelkezéseket. Ez a rendelet speciális szabályokat alkalmaz a nyilvánosan működő részvénytársaságok (nyrt.) testületi szervei (közgyűlés, igazgatóság, felügyelő bizottság, audit bizottság) vonatkozásában, amelyek közül a legfontosabbakat Dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje ismertette.

Mikor lehet közgyűlést tartani?

A friss rendelet ugyan nem mondja ki kifejezetten, de a veszélyhelyzetre tekintettel elrendelt, a rendezvények tartására és látogatására vonatkozó tilalomból következik, hogy az nyrt. testületi szerveinek üléseit személyes jelenléttel nem tarthatja meg. A legfőbb szervként eljáró közgyűlés helyett pedig az ügyvezetés (igazgatóság vagy igazgatótanács) jogosult mindazon kérdésekben dönteni, amelyek egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartoznak.

Így tanácskozhatnak a nyilvános társaságok vezető testületei

Az nyrt. testületi szervei (igazgatóság, igazgatótanács, felügyelőbizottság, auditbizottság), valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szervei az üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján, vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a döntéseket írásban is meghozhatja. Ha erre vonatkozó elfogadott eljárásrend nincs, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke határozza meg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail útján) is történhet.

Hogyan lehet az éves beszámolót elfogadni?

Dr. Horváth Gábor kiemelte, hogy az nyrt. az éves közgyűlés meghívóját és a kapcsolódó előterjesztéseket, határozati javaslatokat, valamint egyéb dokumentumokat továbbra is köteles honlapján közzétenni, akkor is, ha a rendelet hatályba lépése napján ezek még nem kerültek közzétételre. Hozzátette, hogy az ilyen közzétételekre vonatkozó határidők ugyanakkor lerövidültek: a meghívót a közgyűlést megelőzően legalább 21 nappal, míg az előterjesztéseket, határozati javaslatokat és egyéb dokumentumokat a közgyűlést megelőzően legalább 8 nappal kell közzétenni. Az nyrt. a rendelet hatálybalépése napján már közzétett meghívójában foglaltaktól a honlapján közzétett felhívásban eltérhet. Erre határidő a rendeletben nem szerepel, de a Kapolyi Ügyvédi Iroda szerint ezt a tudomásra jutástól számítottan haladéktalanul köteles az nyrt. megtenni. Az nyrt. ügyvezetése a közzétett napirenden szereplő valamennyi kérdésben – ideértve az alapszabály módosítását is –, továbbá az éves beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a közgyűlés hatáskörébe tartozó, az nyrt. törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben is jogosult dönteni, azzal, hogy a közzétett napirenden szereplő kérdésekben a közzétett határozati javaslatoktól eltérően is dönthet. (Az éves beszámolóról azonban csak abban az esetben dönthet, ha a felügyelőbizottság jelentésében az éves beszámolót elfogadta.) Változatlan az is, hogy az ügyvezetés által közgyűlési hatáskörben meghozott határozatokat közzé kell tenni. Az nyrt. ügyvezetése 2020. április 30-ig, vagy ha üzleti éve a naptári évtől eltér, az üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap végéig köteles az nyrt. számviteli törvény szerinti beszámolójáról határozni. Ezzel egyidejűleg az adózott eredmény felhasználásáról, ezen belül osztalékról is dönthet. Amennyiben azonban a szavazatok legalább 1 százalékával rendelkező részvényesek kezdeményezték (lásd következő pontban részletesebben) a közgyűlés összehívását, az osztalék kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és az osztalék kifizetését a közgyűlés utólagosan jóváhagyta. Fontos, hogy az éves beszámoló könyvvizsgálata akkor is elvégezhető, ha az éves beszámolóról az nyrt. ügyvezetése határoz, azonban az ügyvezetés az éves beszámolóról csak akkor dönthet, ha a felügyelőbizottság jelentése az éves beszámolót elfogadta.

A részvényesi kontroll megmarad, de bizonyos esetekben csak a vészhelyzet után lehet dönteni

Az ügyvezetés közgyűlési hatáskörben végzett működésének részvényesi kontrollját jelenti, hogy a szavazatok legalább 1 százalékával rendelkező részvényesek kérhetik közgyűlés összehívását az ügyvezetés által meghozott határozatok utólagos jóváhagyása céljából. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője elmondta, hogy erre különböző (jogvesztő) határidők állnak rendelkezésre attól függően, hogy a felülvizsgálat az alapszabály módosítását, a beszámoló és az adózott eredmény felhasználását vagy egyéb közgyűlési határozatokat érinti-e. A közgyűlés összehívásának kezdeményezése esetén a közgyűlési meghívót a veszélyhelyzet megszűnését követő 45 napon belül, ha a részvényesi kérelem kézhezvételételekor a veszélyhelyzet már megszűnt, a részvényesi kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni. Ha a közgyűlés utólagosan nem hagyja jóvá, az alapszabály módosítása a közgyűlés napját követő napon hatályát veszti. Ugyanakkor, amennyiben az utólagos közgyűlési határozat a korábbi döntést megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

Sajátrészvény-vásárlások

Ha a közgyűlés felhatalmazta az nyrt. ügyvezetését saját részvény megszerzésére vonatkozó döntések meghozatalára és a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet megszűnését követő soron következő közgyűlés időpontjáig meghosszabbodik, kivéve, ha az ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában saját hatáskörében már döntést hozott.

Személyi változások kezelése a nyilvános társaságok vezető testületeiben

Dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje elmondta, hogy további átmenti szabály, ha az nyrt. fenti testületi tagjának, valamint állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet időtartama alatt szűnik meg (és akkor is, ha veszélyhelyzet kihirdetése után, de a rendelet kihirdetése előtt szűnt meg a megbízatásuk és nem neveztek ki helyettük más személyt), úgy a megbízatás a veszélyhelyzet lejártát követő közgyűlés napjáig fennmarad, és e személyek kötelesek feladataikat ellátni. Kivétel ez alól, ha a tisztség az ilyen személy halála, visszahívása, illetve a prudenciális hatáskörben eljáró hatóság határozata alapján történő elmozdítása miatt szűnik meg, valamint, ha az nyrt. ügyvezetése a saját hatáskörében hozza meg a szükséges döntéseket. Ha pedig a veszélyhelyzet időtartama alatt a fenti testületek tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy az adott testületi tag a koronavírus-járvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi testületi tag jogosult a határozathozatalra. Ilyenkor a határozatképességre vonatkozó szabályokat a döntésképes testületi tagok száma alapján kell meghatározni, és határozatot ebben az esetben is szótöbbséggel kell meghozni azzal, hogy a többi testületi tag kiesése esetén a határozathozatalra egy személy is jogosult.

[1] 102/2020. (IV. 10.)

[1] 47/2020. (III. 18.)

 

A koronavírus-járvány megfékezése érdekében a legtöbb EU-tagállam lezárta a határait, ami a sokmillió, azon belül több tízezer magyar ingázó munkavállalót különösen negatívan érintett. A helyzet munkajogi hátterét a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője foglalja össze, aki felhívja a figyelmet, hogy ha a be- vagy kiutazási tilalom miatt az ingázó nem dolgozhat, akkor annak az EU-tagállamnak a joga az irányadó a következményekre, amelyben a munkavállaló rendszeresen munkát végez. Amennyiben ugyanakkor az ingázó elveszti a munkáját, a saját tagállamától igényelheti a munkanélküliekre vonatkozó ellátást.

A koronavírus-járvány miatt a legtöbb európai uniós ország lezárta a határait, és ezekbe az országokba nagyrészt már csak a saját állampolgáraik léphetnek be. A helyzet különösen negatívan érintette azokat az ingázókat, akik a lakhelyüktől eltérő EU-tagállamban dolgoznak, és eközben rendszeresen hazatérnek. A Kapolyi Ügyvédi Iroda európai uniós munkajogi szakértője, Dr. Horváth Gábor elmondta, hogy az ingázók helyzetének megkönnyítése érdekében az Európai Bizottság 2020. márciusában kiadott ajánlásai[1] értelmében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az ingázó munkavállalók szabad és gyors határátlépését. Ezzel összhangban már Magyarországon is történtek intézkedések, hiszen az elmúlt időszakban több szomszédos országba is lehetővé vált a munkavállalási célú napi ingázás, tehát ilyen esetben a dolgozók mentesülnek a 14 napra előírt hatósági karantén, valamint a külföldiekre vonatkozó beléptetési tilalom alól. Előfordulhat azonban, hogy ellehetetlenül az ingázás, hiszen a célország például beutazási tilalmat rendel el. Ilyen esetben a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogszabályok szerint jogválasztás hiányában az egyéni munkaszerződésre alapvetően annak az országnak joga az irányadó, ahol vagy – ennek hiányában – ahonnan a munkavállaló rendszerint a munkáját végzi. A Kapolyi Ügyvédi Iroda európai uniós munkajogi szakértője szerint amennyiben tehát a határ menti ingázónak a be- vagy kiutazási tilalom miatt nem áll módjában munkát végezni, annak az EU tagállamnak a joga az irányadó a munkavégzés ellehetetlenülésének következményeire és annak megítélésére, amelyben a munkavállaló rendszeresen munkát végez. A munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló rendelet[2] szerint a határ menti ingázó munkavállalót ugyanolyan szociális és adókedvezmények illetik meg, mint a munkavégzés helye szerinti tagállam állampolgárait.

Dr. Horváth Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az ingázó a beutazási korlátok miatt csak távmunkában tudja ellátni a feladatát, az nem változtat a helyzeten, továbbra is az ingázó munkavállaló foglalkoztatása szerinti tagállam joga marad irányadó a munkaszerződésére, és ugyanolyan szociális és adókedvezmények illetik meg, mint a munkavégzés helye szerinti tagállam állampolgárait. Amennyiben tehát az ingázó munkavállaló a lakhelye szerinti tagállamból végez távmunkát (otthoni munkavégzés), mivel a foglalkoztatása helye szerinti tagállamba a beutazási korlátozások miatt nem tud beutazni, ez a társadalombiztosítási jogviszonyát nem változtatja meg: a társadalombiztosítási ellátásokra alapvetően a foglalkoztatásának helye szerinti tagállam rendelkezései szerint jogosult, hiszen a munkaviszonya alapján ott biztosított. Abban az esetben azonban, amennyiben lakhelye tagállamában történő távmunkavégzés (otthoni munkavégzés) során megbetegszik, és a beutazási korlátok miatt nem áll módjában igénybe venni a foglalkoztatása szerinti tagállam társadalombiztosítási ellátásait, úgy a saját hazai tagállamának ellátását is jogosult igénybe venni az úgynevezett S1 formanyomtatvány bemutatásával.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda kiemeli, hogy abban a sajnálatos esetben, ha a jelenlegi helyzetben a határ menti ingázó elveszti a munkáját, a saját államától igényelheti a munkanélküliekre vonatkozó ellátást, ennek az uniós tagállamnak a vonatkozó előírásai szerint.

[1] Az egészség védelmére és az áruk és alapvető szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosítására irányuló határkezelési intézkedésekre, valamint a munkavállalók szabad mozgásának a COVID-19 kitörése során történő gyakorlására vonatkozó ajánlások.

[2] A 492/2011/EU rendelet 7. cikke

 

A koronavírus-járvány miatt elrendelt intézkedések a gazdasági társaságoknak nem csupán likviditási gondokat okozhatnak, hanem magukat a döntéshozatali eljárásokat is megnehezítik. Mindez a 2019-es üzleti év közelgő lezárására, a pénzügyi beszámolók elfogadására és az éves rendes köz- és taggyűlésekre tekintettel egyre égetőbb problémaként jelentkezik, ami a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok esetében már látható is. A Kapolyi Ügyvédi Iroda áttekintette, ebben a helyzetben hogyan lehet közgyűléseket, taggyűléseket tartani.

A jelenlegi szabályok alapján (41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 4§ d) pont) alapján tilos 100 fő feletti rendezvényeket zárt helyen tartani, ami számos a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nyilvánosan működő részvénytársaságot érint. Egy másik (46/2020. (III.16.) Korm. rendelet 4. §) előírás általánosan tiltja a rendezvények, gyűlések tartását, és kivételként sem nevesíti a gazdasági társaságok döntéshozatali szerveinek összehívását, illetve az azokon való személyes jelenlétet. Dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje emlékeztet rá, hogy a korlátozó intézkedések mára a kisebb társaságokat is elérték, így a vezetőknek alternatív megoldásokat kell találniuk.

Mit tehetnek a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok?

A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett kibocsátók, nyilvános részvénytársaságok gyakorlatát vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb esetben (feltéve, ha a jelenlegi jogszabályi környezetet korlátozó rendelkezések életben maradnak) az éves rendes közgyűlések későbbi időpontban kerülnek megtartásra. Egyes társaságok ugyanakkor arra a – vitatható – álláspontra helyezkedtek, hogy a kormányrendelet rendezvények tartására vonatkozó korlátozásai nem alkalmazhatók a gazdasági társaságok működésére, ezért ezek a társaságok csak a szükséges higiéniai szabályok alkalmazását rendelik el. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje szerint a kiadott kormányrendeletek és a tulajdonosi gyűlések megtartására, összehívására vonatkozó társasági jogi szabályok ütköznek egymással. A jogértelmezési alapelvekből ugyanakkor az következik, hogy a különös szabály lerontja az általános szabályokat, vagyis a járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel a krízis miatt hozott rendeletek elsőbbséget élveznek az általános jogszabályokkal szemben. Ha azonban abból a szemszögből vizsgáljuk a problémát, hogy a munkavégzés helyére továbbra sem tiltott bejárni, úgy a megfelelő eljárásrend betartásával a közgyűlések, taggyűlések megtartása sem esik nagyobb járványügyi kockázat alá, mint a (nagyobb) munkavégzési helyre történő bejárás. A társaságok döntéshozatali mechanizmusát tehát indokolatlanul korlátozzák az intézkedések, hisz a beszámolók elfogadásán túl számos – akár könnyen orvosolható – mindennapi döntési kényszerhelyzet kerül befagyasztásra. Bár erre vonatkozó lépések még nem történtek, a kormány várhatóan lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel a társaságok elhalasszák az éves beszámolót tárgyaló taggyűlést vagy közgyűlést, ahogy arra több európai uniós tagállamban (pl. Olaszország) már sor került. Ameddig ez az intézkedés nem történik meg, a Budapesti Értéktőzsde ajánlásában szólítja fel a kibocsátókat, hogy tájékoztatási kötelezettségüket fokozottan vegyék figyelembe.

Mit tehet egy vállalatvezető a jelenlegi helyzetben?

A kialakult helyzet megfelelő kezelése érdekében első lépésként meg kell vizsgálni a társaságok létesítő okiratát, illetve azok különböző ügyrendjét. A jogszabály még a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében sem tiltja, hogy a döntéshozó szervek elektronikus úton tartsák meg a közgyűléseket, ehhez azonban a létesítő okiratnak (társasági szerződés, alapszabály) erre vonatkozó rendelkezéseket kell tartalmaznia. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje szerint alternatív megoldás lehet egyrészt a meghatalmazott útján történő szavazás, amelyre a legtöbb gazdasági társaság esetében van lehetőség, valamint az írásbeli határozathozatal, amennyiben azt a létesítő okirat engedi.

Az ülés lebonyolítható elektronikus eszköz útján

Amennyiben a társaság létesítő okirata lehetőséget biztosít arra, hogy a szavazás személyes jelenlét nélkül, elektronikus eszköz útján történjen. Ebben az esetben a (Ptk. 3:74. § (2)) jogszabály alapján a részvételt elektronikus hírközlő eszköz útján kell biztosítani, ami lehetővé teszi a tagok azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és zavartalan kommunikációt. Erre alkalmas elektronikus hírközlési eszköznek elfogadhatók többek között a Skype vagy a Microsoft Teams szoftverek legújabb verziói, illetve a bluejeans.com honlapon keresztül elérhető videotelefon-szolgáltatás is. A közgyűlés vagy taggyűlés megtartásának ezen módját a meghívóban fel kell tüntetni, esetlegesen kiegészítve egy olyan rendelkezéssel, hogy amennyiben a kihirdetett veszélyhelyzetet visszavonják, személyes jelenlétre is van lehetőség. Fontos megemlíteni, hogy ha a közgyűlés vagy a taggyűlés megtartása ebben a formában történik, olyan elektronikus eszközök nem alkalmazhatók, amelyek nem teszik lehetővé a közgyűlésen részt vevők személyének beazonosítását (a személyazonosítás elvégezhető a személyazonosságot igazoló igazolványok felmutatásával), valamint a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt. A gyűlés megtartásának feltétele egyrészt az olyan hang- és képtovábbító, illetve hang- és képfelvevő eszköz, amely alkalmas a résztvevők hangjának és képmásának egyidejű, élő közvetítésére, másrészt írott jegyzőkönyv rögzítése. Dr. Horváth Gábor szerint nagyobb számú résztvevőnél gondot jelenthet a hálózati infrastruktúra kiépítése, ugyanakkor megoldást jelenthet különböző profi vállalati technológiák alkalmazása, de a különböző, internetes portálokon elérhető, ingyenes konferenciahívást biztosító szolgáltatások jellemzően nem alkalmasak nagy létszámú gyűlések lebonyolítására.

Meghatalmazott útján is biztosítható a részvétel

A Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje szerint további opció, ha a tagok vagy részvényesek meghatalmazottak útján vesznek részt a gyűlésen. Ez akkor is lehetséges, ha a létesítő okirat nem engedélyezi a közgyűlés vagy taggyűlés elektronikus eszköz útján történő megtartását. Ilyen esetben elképzelhető egy olyan forgatókönyv, hogy valamennyi tag vagy részvényes ugyanazon személynek ad meghatalmazást. A meghatalmazott így további egy fő hitelesítő személy jelenlétében meg tudja tartani a közgyűlést. Amennyiben erre a létesítő okirat lehetőséget biztosít, a gyűlés helyszíneként a meghatalmazott lakcímét is meg lehet jelölni. Mindehhez elengedhetetlen, hogy a meghívó az összes napirendi pontot részletesen tartalmazza, ami elősegíti, hogy a tagok vagy részvényesek helyszíni jelenlét nélkül alakíthassák ki álláspontjukat. Amennyiben a tag vagy részvényes csak külföldön tudja a meghatalmazást kiállítani, úgy azt a külföldön kiállított okiratok hitelesítésére és felülhitelesítésére vonatkozó jogszabályok alapján kell megfelelő formában felmutatni. Ami azt jelenti, hogy konzuli hitelesítéssel vagy apostille-jal kell felülhitelesíteni.

Írásbeli döntéshozatal

Amennyiben lehetőség van rá, akkor ülés tartása nélkül írásban is lehetséges a döntéshozatal (kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaságokat). Az írásbeli szavazás során a határozattervezetet az adott kérdésben szavazati joggal nem rendelkező tag részére is meg kell küldeni. Írásbeli döntéshozatalra a nyilvános részvénytársaságok esetében nincs mód, ezzel a lehetőséggel általában a kis létszámú társaságok élhetnek.

 

A koronavírus terjedése az építőipart és az ingatlanfejlesztőket is komoly kihívások elé állítja. A szektorban hosszabb ideje meglévő kapacitáshiányt és a teljesítési határidők elhúzódását jó eséllyel tovább növeli majd a járvány terjedése. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szerint a nagy irodaházak, ipari épületek, szállodák építésével kapcsolatos projektek azért lehetnek különösen kitéve veszélyeknek, mert jelentős létszámú munkaerőt foglalkoztatnak, illetve a kivitelezéshez számos esetben külföldről behozott építőanyagokat, eszközöket használnak fel. A koronavírus-krízis azonban akár olyan helyzetet is eredményezhet, ami vis maiornak tekinthető, így az építőiparban érintett vállalkozások erre hivatkozva mentesülhetnek a határidők teljesítése alól.

Egy nagyobb ingatlanfejlesztési projektben mind a megrendelő, mind kivitelező számára jelentős kockázat lehet, ha a járvány és a kormányzati válaszlépések miatt az építési projektet fel kell függeszteni vagy a vállalt ütemezés szerint nem tudják befejezni. Kivitelezési (építés-szerelési) szerződés esetén a kivitelezőnek alapvető kötelezettsége az épület határidőben történő, építési terveknek megfelelő felépítése, így szerződésszegést követ el, amennyiben ezt nem tudja teljesíteni. Ebben az esetben a kivitelezési szerződésben meghatározott szankciókkal kell számolnia, lényegében függetlenül attól, hogy a teljesítés elmaradása, illetve a késedelmes teljesítés, azaz az építkezés határidőn túli befejezése milyen okoknak tudható be. A szerződésszegésből eredő felelősség alól mentesülhet ugyanakkor „vis maior” esemény fennállása esetén.

Kivitelezési szerződésekben a vis maiort olyan kivételes eseményként, körülményként szokták meghatározni, amelynek előállása a szerződő felek akaratától független, bekövetkezésének elhárítására a felek a szerződés megkötését megelőzően nem készülhettek fel, amelyet a felek a bekövetkezés után nem kerülhettek el, illetve, amelynek bekövetkezése egyik félnek sem tulajdonítható. A kérdés az, hogy mi tekinthető olyan, a kivitelező ellenőrzési körén kívüli körülménynek, kivételes eseménynek, ami a vis maior kritériumrendszerét kimeríti. Rada Mátyás, a Kapolyi Ügyvédi Iroda alkalmazott ügyvédje szerint vis maiorra akár a szerződésekben is példaként szokták felhozni a háborús vagy terror eseményeket, természeti és nukleáris katasztrófákat, illetve – ami jelen esetben a leglényegesebb – a járványos megbetegedéseket is. Ennek megfelelően tehát az az építőipari kivitelező, aki a járvány miatt az építkezést nem tudja a vállalt határidőben teljesíteni, adott esetben kellő alappal hivatkozhat vis maior eseményre. A vis maior esemény fennállásának legfontosabb következménye, hogy a szerződésszegő fél mentesülhet a szerződésszegésből eredő következmények alól, illetve akár mentesülhet a vis maior idejére-tartamára a szerződéses kötelezettségei teljesítése alól is. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a kivitelezőnek nem csak kötbért nem kellene fizetnie, hanem a vis maior és az amiatt fennálló akadályoztatása tényleges időtartamával a teljesítési határideje is meghosszabbodhatna.

A megrendelői oldal, tehát az ingatlanfejlesztők, beruházók számára alapvető jelentőségű kérdés, hogy a járvány és a kormányzati válaszlépések – mint köztudomású tények – önmagukban megalapozzák-e a kivitelező fentebb írt mentesülését. A megrendelő, egyszersmind az épület tulajdonosa és leendő hasznosítója, bérbeadója optimális esetben már a kivitelezés előtt vagy annak során bérleti szerződést köt az épület leendő bérlőivel, amelyben kötelezettséget vállal a bérleti területek vállalt határidőn belüli átadására. Rada Mátyás szerint amennyiben a vállalt határidőt a tulajdonos nem tudja teljesíteni, akkor magának is szerződésszegésből eredő szankciókkal kell számolnia, nem beszélve az előre betervezett bérleti díjbevételek kieséséről. Mivel ilyen módon a gazdasági célú épületek kivitelezése és hasznosítása szorosan összefügg, a kivitelezési szerződésekben kikötött magas összegű kötbérek éppen a megrendelő ilyen jellegű kockázatait hivatottak kezelni.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda azonban felhívja a figyelmet arra, hogy vis maior esemény kapcsán a vállalkozó kivitelezőnek nem elég a járványra/világjárványra – mint köztudomású tényre – hivatkoznia, hanem egyúttal azt is bizonyítania kell, hogy annak hatásai a szerződéskötés időpontjában nem voltak előreláthatóak, továbbá mindent megtett, hogy a járvány következményeit elkerülje, enyhítse. A fenti feltételeknek együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy a kivitelező a vis maior miatt mentesüljön a szerződésszegés következményei, illetve a szerződéses kötelezettségeinek teljesítése alól. A kivitelezési szerződésekben általában előírják azt is – de ez egyébként is elvárható – hogy a kivitelező a vis maior esemény felmerüléséről vagy akár annak veszélyéről a megrendelőt azonnal értesítse. Rada Mátyás szerint így a vállalkozótól alappal elvárható, hogy az értesítésben jelölje meg, hogy a vis maior milyen okokból, milyen módon és mértékben érintheti az ő teljesítését, milyen késedelmet okozhat, illetve milyen preventív intézkedések bevezetését tervezi. Még abban az esetben is, ha a következmények elkerülhetőnek látszanak, egy gondosan eljáró kivitelező részéről elvárható, hogy a fenyegető veszélyről és megelőző intézkedéseiről a megrendelőt haladéktalanul, azaz már a napokban tájékoztassa, ha a krízis érinti. A konkrét helyzet kapcsán kijelenthető, hogy a koronavírus következményei a járvány kirobbanása előtt megkötött szerződések kapcsán nem voltak előre láthatóak, hiszen a koronavírus okozta világjárványra, illetve az azzal kapcsolatos korlátozásokra a közelmúltban nem volt példa, és ennek az eseménynek a felbukkanására és az általánosan jó gazdasági környezetre és prosperitásra gyakorolt azonnali hatására semmi nem utalt. Ezzel összhangban tehát nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a járvány klasszikus vis maior eseményként értékelhető.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda felhívja a figyelmet, hogy a kivitelezőknek továbbra is mindent meg kell tenniük a szerződésszerű teljesítés érdekében, és ha ez végül mégis veszélybe kerül, akkor tudniuk kell igazolni, hogy a járvány jelentősen korlátozta őket a vállalt munka elvégzésében, bizonyítaniuk kell a korlátozás mértékét, illetve azt, hogy esetleges átszervezések, egyéb szükségintézkedések útján minden tőlük telhetőt megtettek az építkezés késedelmes teljesítésének kiküszöbölése, valamint a késedelem mértékének minimalizálása érdekében. Rada Mátyás példaként említi, hogy a behozatali tilalommal vagy járványügyi korlátozással érintett országokból történő anyagbeszerzések helyett alternatív beszállítókat és útvonalakat kell találni. Ugyanígy, a munkaerő biztosítása és védelme érdekében a kivitelezőnek az építkezésen olyan egészségügyi intézkedéseket, szabályokat (védőöltözetek használatának elrendelése, munkavégzés módjának szabályozása) kell bevezetnie, amelyekkel mérsékelhető a járvány következménye. A fentiek alapján a járványügyi helyzet ugyan vis maior eseményként értékelhető, azonban korántsem jelenti azt, hogy a kivitelező automatikusan mentesül a felelősség, illetve esetleges kötbérfizetési kötelezettség alól, ha a vállalási határidőket nem tudja teljesíteni. Jelen pillanatban még nem látható, hogy a koronavírusnak Magyarországon pontosan milyen mértékű negatív hatásai lesznek az építőiparra, de mind megrendelői, mind kivitelezői oldalon indokolt a lehetséges forgatókönyvekre előzetesen felkészülni. A felelősen eljáró vállalkozók ebben a helyzetben a járvány okozta kockázatok megelőzésére akciótervet, megelőzési protokollt készítenek és annak tartalmáról a megrendelőt is tájékoztatják. Rada Mátyás hozzátette, hogy a jelenlegi helyzet mindenki számára komoly kockázatot jelent, a feleknek szükséges egymással szorosabban, jóhiszeműen együttműködni, a felmerült problémákról, illetve válaszlépésekről egymást tájékoztatni, azokról folyamatosan egyeztetni.