A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb adatok szerint 2019 márciusában 67,6%-kal nőtt a hazai építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az utóbbi időben tapasztalt rekordszintű növekedés az ágazatot sújtó munkaerőhiány és az elérhető kivitelezői kapacitások szűkülése mellett egyre szorosabb versenyt eredményez a fejlesztők között.

A vállalkozói díj, a teljesítési határidők, valamint a biztosítékok, garanciák meghatározásán túl kevesen gondolnák, hogy egy megfelelően kidolgozott kivitelezői szerződés azonos árazás mellett is jelentős előnyt biztosíthat a versenytársakhoz képest. A hazai építőipari boom által támasztott jogi kihívásokkal kapcsolatban három olyan témakört tekintünk át a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével, amelyek részletes szerződéses szabályozása bármilyen típusú építési beruházás esetén jelentős megtakarítást eredményezhetnek a felek számára.

Tervezés

Egy új építési beruházás előkészítésénél az első eldöntendő kérdések között szerepel, hogy az engedélyezési és/vagy a kivitelezési tervdokumentáció előkészítése a megrendelő vagy a (generál)kivitelező feladata legyen. Sokak számára talán egyértelműnek tűnik, hogy kivitelezői tervezés esetén a tervdokumentáció tartalmáért kizárólag a kivitelező felelős. Ebben az esetben is fontos azonban szabályozni, hogy a beruházással kapcsolatban a megrendelő részéről megfogalmazott elvárások, követelmények műszaki megfelelőségét és megvalósíthatóságát a kivitelezőnek milyen mélységben kell megvizsgálnia.

Még fontosabb a tervekért való felelősség szabályozása abban az esetben, ha a terveket a megrendelő szolgáltatja. Ilyenkor célszerű a kivitelező megvizsgálási és hibaközlési kötelezettsége terjedelmének meghatározása és részletes rögzítése a későbbi jogviták megelőzése érdekében. Nagyon tipikus helyzet ugyanis, hogy a kivitelező többletmunka vagy pótmunka elszámolási igényei kapcsán a megrendelő által szolgáltatott tervek hiányosságaira hivatkozik. Megfelelő részletezettségű szerződéses szabályozás esetén az ilyen igények a kivitelező megvizsgálási kötelezettségére hivatkozással elutasíthatóak lehetnek.

A változtatások kezelése

Ugyanilyen fontos, de gyakran elhanyagolt körülmény a kivitelezés során felmerülő változtatási igények rendezése is. Ilyen igények jellemzően a projekt műszaki tartalmát érintik (pld. a már említett többletmunka/pótmunka igények), azonban ezek kihatással bírhatnak a kivitelezési határidőkre és magára a szerződéses árra is.

„A változtatások az építési beruházások szükségszerű, mondhatni elkerülhetetlen velejárói. Ennek megfelelően már a szerződés megkötésekor célszerű olyan változtatási mechanizmus kidolgozása, amely hatékonyan, akár külön szerződésmódosítás egyeztetése és aláírása nélkül is alkalmas ezeknek a változtatásoknak kezelésére.” – emeli ki dr. Boros-Gyömbér György.

A megfelelő változtatási eljárás kidolgozásánál jó alapot szolgálhatnak az elmúlt évtizedek során felhalmozott nemzetközi tapasztalatokat tükröző FIDIC szerződések, amelyek külön fejezetet (cikkelyt) szentelnek a változtatások (végső soron a többletmunka/pótmunka igények) kezelésére. Ezek a rendelkezések jogi szakértő igénybevétele mellett akár nem FIDIC alapú szerződésekbe is átültethetőek.

Műszaki átadás-átvétel

Habár a hazai építési jog részletesen és kötelező jelleggel szabályozza az építési projekt befejezése során felmerülő teendőket (műszaki átadás-átvétel, teljesítésigazolás, építési munkaterület átadása), azonban így is számos kérdés merülhet fel, amelyek jogvitára adhatnak okot a felek között.

Gyakran előfordul, hogy a kivitelező készre jelenti az építési tevékenységet, azonban a bejárás során mégis kiderül – vagy már eleve nyilvánvaló –, hogy a létesítmény súlyos hiányosságokban szenved. Ebben az esetben a felek között akár több műszaki átadás-átvételre is sor kerül, amelyek eredményeként vitássá válhat, hogy a kivitelező mikortól és milyen összegben jogosult a teljesítésigazolás megrendelő általi kiállítására és a számlázásra. Az átadási folyamat végén pedig, az elszámolási viták miatt, a kivitelező a munkaterület átadását is (adott esetben jogszerűen) megtagadhatja, amely viszont a használatbavételi eljárás lefolytatásának képezheti akadályát, jelentősen elnyújtva a projekt befejezését. Az átadással kapcsolatos bizonytalanságok miatt vitássá válhat a szavatossági (jótállási) időszak kezdete, illetve az ezzel kapcsolatos biztosítékok rendelkezésre bocsátásának időpontja is.

„Ezek a kockázatok a kivitelezési szerződés az átadás-átvételre vonatkozó részeinek az irányadó jogszabályi környezet figyelembevétele mellett történő körültekintő megfogalmazásával, illetve a teljesítésigazolás és a számlázás időpontjának és feltételeinek részletes meghatározásával jól kezelhetőek.” – zárta a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője.

A médiában már olvasni és hallani lehetett arról, hogy a jövőben a munkáltató által munkavégzés céljára biztosított számítástechnikai eszközök magáncélú használata a munkavállalók számára megtiltásra kerül a Munka Törvénykönyve (Mt.) módosításával. Azonban a tervezett módosítás nem csak a számítástechnikai eszközök munkáltatói ellenőrzését érinti. Az Országgyűlés március közepén tárgyalja azt a törvényjavaslatot, mely többek között Mt. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit módosítja vagy egészíti ki. Dr. Kapetz Mónika, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyvéde foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.

A GDPR Rendelet hatálya alá tartozó jogterületeken a Rendelet minden adatkezelési jogviszony tekintetében általánosan alkalmazandó előírásai közvetlenül hatályosultak és váltak alkalmazandóvá a magyar jogban. A Rendeletet alkalmazásához és végrehajtásához szükséges jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében azonban szükségessé vált, hogy az Országgyűlés az egyes ágazati törvényeket érintő módosító törvényi rendelkezéseket megalkossa.

A munkavállaló személyhez fűződő jogai

A személyhez fűződő jogok védelme a munkajogban kiemelt jelentőségű, elsősorban a munkaviszony tartalmának alá-fölérendeltsége miatt. A személyhez fűződő jogok védelme ugyanis nem abszolút. A munkáltatónak rendeltetésszerű működése biztosításához számos olyan intézkedést kell megtennie, illetve olyan belső szabályzatot kell megalkotnia, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogának valamely szegmensét érinti. Ide tartoznak az ellenőrzési jogkörben tehető intézkedések egy része, a munkavállaló adatainak kezelése, de akár a szerződésben meghatározottaktól eltérő munka elrendelése. A törvény a személyhez fűződő jogok védelme érdekében a munkáltató eljárásával összefüggésben két szigorú feltételt állapít meg. Ennek az eljárásnak kizárólag és közvetlenül a munkáltató rendeltetésszerű működésével kell összefüggésben lennie, a rendeltetésszerű működés ebben a kontextusban is szűken értelmezendő. A munkáltató az eljárás bevezetéséről csak abban az esetben dönthet, amennyiben az feltétlenül, azaz objektíve szükséges. Ezen túlmenően a törvény az arányosság általános követelményét fogalmazza meg.

„A módosítás elfogadása esetén azonban a munkáltató az előzetes írásbeli tájékoztatásban a korlátozás szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről is köteles a munkavállalót tájékoztatni. Ez lehetőséget fog biztosítani a munkavállalónak arra, hogy az Mt. által előírt követelmények betartását és a joggyakorlás jogszerűségét ellenőrizni tudja és azok megszegése esetén személyiségi jogai védelmében hatékonyan felléphessen.” – mondta el dr. Kapetz Mónika.

Az adatkezeléssel kapcsolatos új előírások a személyiségi jogok védelmét követően egy új alcím, az Adatkezelés alatt kerülnek meghatározásra.A módosítás egyértelművé teszi, hogy nem csak a munkáltató, hanem az üzemi tanács és a szakszervezet is jogosult az Mt-ben meghatározott jogai gyakorlása vagy kötelezettsége teljesítése céljából nyilatkozat megtételét vagy adat közlését kérni, ennek során okirat bemutatása is követelhető.

Sokszor adott vitára okot, most azonban a módosítás azt is kétségtelenné teszi, hogy a munkáltató kezelheti a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során keletkezett egészségügyi adatot.Ezekről az adatkezelésekről az érintett munkavállalót továbbra is írásban kell tájékoztatni.A biometrikus adatok kezelése

A módosítás lehetővé fogja tenni, hogy kivételes esetekben a munkáltató a munkavállaló biometrikus adatait is kezelje összhangban a biometrikus adatok vonatkozásában fennálló fokozott védelemre vonatkozó igényekkel.Erre kizárólag valamely dologhoz vagy adathoz történő jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében kerülhet sor, amennyiben a jogosulatlan hozzáférés a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy valamely más törvényben védett érdek súlyos vagy tömeges visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna. Az Mt. példálózó felsorolást fog tartalmazni az olyan törvényben védett érdekekről, mely esetekben a biometrikus adat kezelése megengedett. Ilyen jelentősen védett érdek lehet a legalább „Bizalmas!” minősítési szintű minősített adatok védelme, a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzése, a mérgező vagy veszélyes vegyi és biológiai anyagok, illetve a nukleáris anyagok őrzése, valamint a Büntető Törvénykönyv szerint legalább különösen nagy vagyoni érdek, azaz az ötvenmillió egy forintot meghaladó vagyoni érték védelme.A Rendeletben meghatározott elszámoltathatóság elvével összhangban a munkáltatónak igazolnia kell a biometrikus adatok kezelésére vonatkozó feltételek fennállását.

Mi a helyzet az erkölcsi bizonyítvánnyal?

A gyakorlatban sokszor jelentett problémát az erkölcsi bizonyítvány beszerzésére vonatkozó munkáltatói igény. A módosítást követően az Mt. rendelkezni fog azokról az esetekről, amikor az erkölcsi bizonyítvány kezelhető. A munkavállaló bűnügyi személyes adata annak vizsgálata céljából válik kezelhetővé, hogy a törvény vagy a munkáltató a betölteni kívánt vagy betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást. Korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok, lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok, vagy nukleáris anyagok sérelmének veszélyével járna.

Az ellenőrzés – a számítástechnikai eszközök használata

A munkáltató ellenőrzési jogköréből fakadó adatkezelés szabályai is módosításra kerülnek. Ennek keretében fog hatályba lépni a hírekből már ismert rendelkezés, melynek értelmében a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszert (együttesen számítástechnikai eszköz) kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja, kivéve, ha a munkáltató és a munkavállaló ettől eltérően állapodnak meg, azaz a magánélet ellenőrzésének kizárásáról a fókuszpont a magáncélú használat tiltására helyeződött át.

„A munkáltató az ellenőrzés során a számítástechnikai eszközön tárolt adatba addig jogosult betekinteni, ameddig el nem tudja dönteni, hogy az adat magáncélú adat-e. A fenti korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat tehát munkaviszonnyal összefüggő adatnak fog minősülni. Ez abban az esetben is így van, ha a felek megállapodása alapján a munkavállaló a munkaviszony teljesítése érdekében saját számítástechnikai eszközt használ.” – emlékeztet az ügyvéd.

Mivel az Mt. értelmében kollektív szerződés az Mt. I. fejezetében foglaltaktól nem térhet el, ahol a Rendelet lehetőséget ad a kollektív szabályozásnak, ott csak az Mt-ben nem szabályozott kérdésekben rendelkezhet, azaz a fent ismertetett szabályoktól nem lehet eltérni.

Tekintettel arra, hogy a parlamenti bizottság módosítási javaslatot terjesztett elő a törvényjavaslathoz, lehetséges, hogy az elfogadott jogszabály nem pontosan a fenti rendelkezéseket fogja tartalmazni.