Tudnivalók a fizetésképtelenség megelőzésére irányuló, újonnan bevezetésre kerülő szerkezetátalakítási eljárásról
A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat a 2019/1023/EU irányelv I-II. címének magyar jogba történő átültetése céljából került megalkotásra. Az Irányelv célja a tagállamok és az EU versenyképességének növelése, amelyet az Irányelv kettő fázisban kíván megvalósítani: a pénzügyi nehézségekkel küzdő, de nem fizetésképtelen jogi személy vállalkozások szerkezetátalakítása és a fizetésképtelen önálló vállalkozó magánszemélyek adósságrendezési és adósságmentesítési eljárása. A törvényjavaslat kizárólag az előbbi megvalósítására koncentrál (a magánszemély vállalkozók adósságrendezéséről a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény rendelkezik, így az ő esetükben e törvény módosításával valósul meg az Irányelv rendelkezéseinek átültetése).
A törvényjavaslat jogalkotási előzménye a szerkezetátalakítási eljáráshoz hasonló, a veszélyhelyzet idejére szóló reorganizációs eljárásra vonatkozó 179/2021. (IV. 16.) kormányrendelet, amely a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló XLIX. évi törvény (Cstv). hatálya alatt álló, fenyegető fizetésképtelenségben levő vállalkozások pénzügyi helyzetének helyreállítását célozza. Ugyanakkor a két eljárás között jelentős különbségek is vannak.
A törvényjavaslat célja, hogy a vállalkozások gazdasági tevékenysége azok pénzügyi nehézségei esetén is fenntartható legyen, továbbá, hogy a fizetésképtelenné válás, illetőleg a csődhelyzet elkerülhető lehessen e társaságok számára. Kiemelendő, hogy a törvényjavaslat személyi hatálya nem terjed ki a pénzügyi szervezetekre, a magánszemély vállalkozókra, valamint az államháztartási szervezetekre, azonban a szerkezetátalakítási tervhez csatlakozhatnak tőketulajdonosok, illetőleg egyéb harmadik személyek. Az eljárás során a bíróság az adós vagy a hitelező kérelmére szerkezetátalakítási szakértőt jelölhet ki az adós mellé, akinek a feladata, hogy az adóst segítse többek között a hitelezőkkel történő kommunikációban, a szerkezetátalakítási terv kidolgozásában, annak megszavaztatása során, valamint annak lebonyolításában.
Szerkezetátalakítási eljárást minden jogi személy, polgári jogi jogalanyisággal rendelkező szervezet indíthat, amely gazdasági tevékenységet végez, azonban a törvényjavaslat tételesen megnevezi azokat az adóstípusokat, amelyek számára az eljárás megindítása kizárt, továbbá szigorúan meghatározza, hogy a foglalkoztatással összefüggő közteher, az adós tevékenységével összefüggő ÁFA, valamint a büntetőjogi kényszerintézkedéssel érintett vagyontárgy nem vonható az eljárás körébe. Az eljárás megindításáról az adós döntéshozó szerve (egyszemélyes társaság esetén az egyedüli tag) dönt, azonban magát a nemperes eljárás megindítását az adós a Fővárosi Törvényszéknél, mint kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kérelmezheti. Az eljárás során a jogi képviselet kötelező. Az eljárás kezdőnapját az adós döntéshozó szerve határozatban állapítja meg, a végét pedig a szerkezetátalakítási tervben elfogadott intézkedések maradéktalan végrehajtásának napja, avagy a meghiúsulás napja adja. Alapvető szabály, hogy egyszerre több szerkezetátalakítás lefolytatására nincs lehetőség.
Az eljárás alapvető sajátossága, hogy bizalmi eljárásként indul, és kizárólag abban az esetben válik nyilvánossá, amennyiben az adós általános moratóriumot kér. A szerkezetátalakítás során a szerkezetátalakítási tervet kell kidolgozni és elfogadtatni, amely tervnek alkalmasnak kell lennie az adós működőképességének megőrzésére, továbbá képesnek kell lennie átalakítani a vállalkozás adósságainak összetételét és a visszafizetési kondíciókat, hogy azok összhangba kerüljenek az adós teljesítőképességével. A szerkezetátalakítási intézkedéseket a törvényjavaslat nem sorolja fel tételesen, hanem csupán keretjelleggel határozza meg azokat.
A törvényjavaslat a bíróság hatáskörébe utalja a hitelezők által megszavazott, írásba foglalt szerkezetátalakítási terv jóváhagyását, amely jóváhagyásnak jogi hatálya van. A szerkezetátalakítási eljárás során a bíróság feladata, hogy a terv formai és jogi helyességét vizsgálja és azok megfelelősége esetén a tervet jóváhagyja. A szerkezetátalakítás elhatározása esetén az adós tulajdonosait együttműködési kötelezettség terheli az eljárás sikeres előmozdítása érdekében. Ellenkező esetben, a szerkezetátalakítás sikertelensége esetén, a moratórium megszűnik, azonban kizárólag ez alapján a bíróság nem jogosult az adós fizetésképtelenségének megállapítására.
A törvényjavaslat részletesen szabályozza az ún. követelés-érvényesítési moratórium engedélyezésére irányuló eljárást, valamint a moratórium alatt a hitelezők számára biztosított jogosítványokat (a moratóriumi korlátozások csak a moratórium hatálya alá tartozó hitelezőkre vonatkoznak). A moratórium kizárólag az annak kezdete előtt esedékessé vált követelésekre vonatkozik, az adós köteles mindegy egyéb tartozását teljesíteni. Elrendelhető általános (valamennyi hitelezőre kiterjedő), illetve korlátozott (kizárólag a szerkezetátalakításba bevont hitelezőkre kiterjedő) moratórium is, amelyek időtartama alapvetően legfeljebb négy hónap lehet, amely kellően indokolt esetben meghosszabbítható maximum tizenkét hónapos időtartamra. A moratórium engedélyezésére irányuló eljárás alatt, illetve a moratórium során az adóssal szemben felszámolási eljárás elrendelésére nincs lehetőség. Az általános moratórium a nyilvános közzététel napjától, míg a korlátozott moratórium az elrendelésről szóló végzés adós általi kézhezvételének napjától érvényes. A moratórium engedélyezéséről és megszüntetéséről is a bíróság dönt.
A követelés-érvényesítési moratórium biztosítja az adós számára, hogy a hitelezők a szerkezetátalakítási eljárás során ne folytathassanak az adóssal szemben végrehajtási intézkedéseket és vele szemben fizetésképtelenségi eljárások megindítására se kerülhessen sor, ezzel is biztosítva azt, hogy a szerkezetátalakítási eljárás ne jelentsen aránytalan kockázatot az adós számára. A hitelezők érdekeit is szem előtt tartva azonban a moratórium csak határozott időtartamra szólhat, sőt kivételes esetekben – például az adós fedezetelvonó tevékenysége esetén vagy ha a moratórium a hitelező fizetésképtelenségét idézi elő – a minimum, 90 napos időtartam lejártát megelőzően is megszüntethető.
A törvényjavaslat meglehetősen szűkre szabja a bírósági döntésekkel szemben igénybe vehető jogorvoslatok körét, illetve azok jogkövetkezményeit. Így a visszautasító döntések közül csak a mérlegelést igénylő jogkérdéseken alapuló döntésekkel szemben lehet fellebbezéssel élni. A szerkezetátalakítási tervet jóváhagyó végzéssel szembeni fellebbezés nem érinti a terv végrehajtására vonatkozó jogokat és kötelezettségeket egészen addig, amíg a másodfokú döntés ki nem mondja az elsőfokú végzés oly mértékű megváltoztatását, amellyel a terv jóváhagyásának megtagadása válik szükségessé. Az eljárás során rendkívüli jogorvoslatra nincs lehetőség.
A törvényjavaslat szükségessé teszi a Cstv. kiegészítését, valamint a csődeljárás, illetőleg a szerkezetátalakítási eljárás egymáshoz való viszonyának rendezését is, ugyanis ezen eljárások párhuzamos lefolytatására nem nyílik lehetőség, az adósnak választania kell, melyik eljárás megindítását kívánja. A törvényjavaslat várhatóan 2021. július 1. napján lép hatályba.
