A polgári perekben nem csak magyar és nem is új probléma az eljárások elhúzódása.  Ez több okra vezethető vissza, így a megoldásnak is több eleműnek kell lennie.  Egy ilyen gyorsítási eszköz magának az eljárási kódexnek a modernizálása, amire az új Pp. – egyelőre azért nem teljesen egyértelmű eredményű – kísérletet tett.  További ilyen eszköz annak szankcionálása, ha az ésszerű pertartamra lehetőséget adó szabályok ellenére a bíróság egyszerűen lassú.  Erre irányul a június végén elfogadott, 2021. évi XCIV. törvény „a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről” (továbbiakban a „Pevtv”).

A perek elhúzódása nyilván azért merül fel problémaként, mert az a konkrét esetben a félnek érdeksérelmet okozhat, aki ezért jogorvoslattal élne, illetve anyagi kompenzációt szeretne. Ilyen ügyek eddig is voltak, lehetett például az Emberi Jogok Európai Bíróságához (továbbiakban az „EJEB”) fordulni.  Ez azonban nem elégséges rendszerszintű megoldása a problémának.

A Pevtv. a polgári perekben a lassúság szankcionálásával egyrészt a bírósági szervezetet szoríthatja rá a még hatékonyabb munkára, másrészt pedig az ennek ellenére mégis elhúzódó polgári perben részes félnek adhat könnyebben érvényesíthető kompenzálásra lehetőséget.

A Pevtv. részletszabályainak, a különféle számítási módoknak és a felmerülni látszó értelmezési problémáknak az ismertetése itt nem célom, de az új törvény alapvető rendelkezéseinek felvillantása igen.

A Pevtv. lényege, hogy amennyiben egy polgári per teljes tartama, vagy akár csak valamely eljárási szakaszának tartama meghaladja azt az időszakot, amelyet a jogalkotó az ésszerű időtartam felső határának meghatároz az eljárásra vagy annak az adott szakaszára, akkor a fél vagyoni elégtételre lesz jogosult.

A Pevtv. hatálya kifejezetten csak a polgári peres eljárásra terjed csak ki (ideértve a fizetési meghagyásos eljárást is, ha abból per lesz), de például büntetőeljárásra nem.

A bírósági eljárás az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig tart – de ide értendő a Pevtv. szerint felülvizsgálati eljárás esetén az abban hozott ítélet is, tehát érdemi elbírálás esetén a felülvizsgálat időtartama is beleszámít a megengedett maximális időtartamba.

Az eljárás teljes tartamába beleszámít az esetleges megismételt eljárás és a megengedett perújítási eljárás időtartama is.  Leginkább megismételt eljárások és perújítások esetében várható az egyébként elég nagyvonalúan meghatározott maximumként elfogadható eljárási időtartamok túllépése.

A Pevtv. konkrétan megmondja, hogy mennyi egy polgári per ésszerű időtartama, amelynek túllépése esetén „csenghet a kassza”.  A teljes időtartamra nézve a főszabály hatvan hónap (öt év), az egyes eljárási szakaszok esetében pedig a következő: elsőfok – harminc hónap, fizetési meghagyással indult elsőfok – harminchat hónap; másodfok – tizennyolc hónap; valamint felülvizsgálat – tizenkét hónap.

Személyi állapotot érintő perekben, kiskorú gyermek tartása iránti perekben, sajtó-helyreigazítási perekben és munkaügyi perekben a teljes ésszerű időtartam felső határa rövidebb: harminchat hónap (3 év); valamint az egyes eljárási szakaszok ésszerű időtartamának felső határa is rövidebb.  Azért ezt a listát esetleg még ki lehetne egészíteni más gyorsan elbírálandó esetekkel is.  Emellett a harminchat hónap a ténylegesen gyors elbírálást igénylő ügyekben még mindig túl soknak tűnik.

A vagyoni elégtétel iránti igényt elbíráló bíróság a fenti ésszerű időtartamoktól indokolt döntésével (bizonyos korlátokkal) mind a két irányban eltérhet.  Ez szükséges is lehet az ügyek megfelelő egyediesíthetőségéhez.

Azt már tudjuk, hogy mikor jár a vagyoni elégtétel, de „mennyi az annyi”?  Erre a legfontosabb kérdésre a választ egy szintén június végén elfogadott kormányrendelet (372/2021.) adja meg: „induláskor” fixen napi négyszáz forint lesz a vagyon elégtétel napi összege.  Tehát egy teljes késedelmes év után 146 ezer Ft járhat legfeljebb.

Nagyon fontos kérdés az, hogy ezzel mennyire jól sikerült „belőni” a vagyoni elégtétel megfelelő szintjét.  Ha túl alacsonyra, akkor sem igazi elégtétel nem lesz, sem a bíróságokat nem fogja ténylegesen a nagyobb hatékonyság irányába szorítani.  Ha meg túl magasra, akkor az a költségvetés indokolatlan megterhelésére és akár rossz ízű, nyerészkedő igényérvényesítésekre is vezethetne.  Álláspontom szerint a napi 400 Ft-os tétel finoman szólva is túl alacsony, így érdemi hatása az új jogintézménynek egyáltalán nem lesz.  Már csak azért sem, mert ügyvédi segítség igénybevétele esetén (amire sokaknak szüksége lenne) jó eséllyel a teljes megítélt vagyoni elégtételt el fogja vinni az ügyvéd munkadíja, még nagyon méltányos díjmegállapodás esetén is.  Mert azt nagyon ne várja senki, hogy a bíróságok pont most kezdenének el, főleg nemperes eljárásokban, reális ügyvédi munkadíjakat megítélni a nyertesnek – ami eddig sem nagyon sikerült, még magánfelek egymás közötti ügyeiben sem, most meg bíróságok elleni ügyekről és végső soron az állami költségvetésről lesz majd szó.

Persze a Pevtv. sikere, a fentiek fényében elméletben legalábbis, más tényezőkön is múlna.  Az is kérdés, hogy például egy sorozatosan túl lassú bírónak kell-e következményekkel számolnia.  Mert ha nem és ehhez adódóan még esetleg az elégtétel összege is túl alacsonyan van meghatározva a kormányrendeletben, akkor az egésznek nem sok értelme lesz a gyakorlatban már csak emiatt sem.

Tulajdonképpen a nemes jogalkotói szándék ellenére félő, hogy a Pevtv. egy olyan félig-meddig új jogintézményt vezet be, illetve intézményesít jobban az eddigiekhez képest, amelynek a jogalkotói cél tekintetében releváns gyakorlati hatása nem vagy minimális lesz csak; ugyanakkor a bíróságok még inkább a felek és jogi képviselőik „bőrére” akarják majd behozni, megelőzni az ügyek elhúzódását.

A fentiekből látható az új törvény lényege, még néhány fontosabb részletet villantanék fel.

Az EJEB-hez továbbra is lehet majd fordulni egy polgári per túlzott lassúsága esetén igénnyel, de a Pevtv. kezelni kívánja azt, hogy az ésszerű időtartam ugyanazon túllépésén ne lehessen egyszerre mind a két módon (itthon az új törvény alapján és az EJEB előtti eljárásban) is „pénzt keresni”.

A vagyoni elégtétel iránti igényt az elsőfokon eljárt bírósággal (járásbíróság esetén a területileg felette lévő törvényszékkel) szemben, tehát nem közvetlenül az állammal szemben lehet majd érvényesíteni.

Az igényérvényesítés polgári nemperes eljárásban, kizárólag okiratok alapján történik majd a Pevtv. szerint, akár még folyamatban lévő perrel kapcsolatban is, ráadásul igen szigorú határidők melletti (jó esetben néhány hónapos, legfeljebb fél éves) rapid eljárásban.

Az elégtételadásra irányuló eljárásban a Pevtv. szerint biztosított lesz az, hogy a késedelemmel érintett bíróság(ok) abban eleve ne vehessen(ek) részt, vagyis nem lesz szükség külön (időigényes) kizárás eljárás lefolytatására.

A kérelmezőnek a nemperes eljárásban tárgyi illetékfeljegyzési joga lesz, vagyis az illetéket csak a kérelem sikertelensége esetén kell majd utólag megfizetnie.

Az új törvény és a kapcsolódó kormányrendelet 2022. január 1. napján lép hatályba és az akkor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell majd.

A Pevtv. szerinti elégtétel mellett vagy helyett egyébként nem lesz akadálya továbbra sem a szóba jöhető egyéb jogcímeken (sérelemdíj, bírósági jogkörben okozott kár) további anyagi igény támasztásának, ha annak feltételei fennállnak az adott esetben.

A Pevtv. sikere – vagyis, hogy az képes lesz-e gyorsítani a polgári pereket és kompenzálni a késedelem miatt sérelmet szenvedőket – a túl alacsonyra belőtt napi összeg mellett eleve nagyon kétséges.  De a siker ezen túl még nagyban fog múlni az elégtételről döntő polgári bíróságok hozzáállásán is.  Mit fognak a mundér becsülete védelmeként tekinteni: a vagyoni elégtétel tényleges megítélését amikor csak lehet, vagy éppen a lassúság eltagadását és ekként az elégtétel megtagadását, amikor csak lehet?  Hamarosan kiderül.