Sok kérdést tisztáz az MNB a törlesztési moratóriummal kapcsolatban

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, Gyakran Ismételt Kérdések formájában tájékoztatót tett közzé a törlesztési moratóriummal, valamint a pandémiával összefüggő felügyeleti intézkedésekkel kapcsolatban (Tájékoztató). A Tájékoztató célja, hogy a gyakorlatban felmerülő kérdéseket a Felügyelet álláspontja szerint a fizetési moratóriumról szóló kormányrendelet és végrehajtási rendeleteinek főszabályaihoz – többek között az ügyfél jogosítványai körébe/uralma alá telepített, a hitel-, kölcsön-, valamint pénzügyi lízingszerződések esetén automatikusan alkalmazandó fizetési moratórium alóli mentességet eredményező, ún. opt-out joghoz – igazítsa.

Jelen recenzióban a vállalati szférát érdeklő fontosabb MNB megállapításokból, ajánlásokból szemezgettünk.

1. Ha az ügyfél nem kíván élni a fizetési moratórium jogszabály által biztosított lehetőségével, erről tájékoztatnia szükséges a hitelezőt annak érdekében, hogy az a törlesztőrészletet (pl.: csoportos beszedéssel) leemelhesse. Az ügyfelek nyilatkozatainak feldolgozása és a rendszerekbe történő beállítása több napot is igénybe vehet. Kérdés, hogy erre az esetkörre milyen iránymutatást ad az MNB?

Az MNB álláspontja szerint az intézményi operációs működésből eredően természetszerű, hogy bizonyos időbe telik a nyilatkozatok feldolgozása. Mindegyik fél érdeke, hogy ez az idő minél rövidebb legyen, ezért az MNB elvárása szerint az intézmény mindenkor törekedjen arra, és olyan megoldásokat alkalmazzon, amelyek biztosítják a nyilatkozatok lehető leghamarabb, de maximum 5 munkanapon belül történő feldolgozását. Az MNB elvárja továbbá, hogy az így meghatározott időpontig befogadott nyilatkozatban foglaltakat az intézmény az adós szándékának megfelelően érvényesítse. Mindemellett az MNB azt is elvárja, hogy az intézmények általános tájékoztatóikban, valamint a fizetési szándék jelzését követően haladéktalanul hívják fel az adósok figyelmét a nyilatkozatok feldolgozásának időigényességére. Amennyiben az ügyfél az adott hónapban esedékes törlesztőrészletet átutalással, vagy befizetéssel – akár késedelmesen – törleszti, az MNB szintén elvárja az intézményektől, hogy az átutalást, illetve a befizetést az adott havi törlesztési kötelezettség teljesítéseként, és adott hónapban a moratórium mellőzéseként értékelje.

2. Hogyan kell kezelni azt az esetet, hogy ha az ügyfél arról nyilatkozott, hogy nem kíván élni a moratóriummal (opt out-ban van), de nem teljesít fizetési esedékességkor, vagy csoportos beszedés esetén nincs elegendő fedezet a számláján?

A vonatkozó kormányrendeletek nem tartalmaznak erre az esetkörre rendelkezést, ezért az MNB álláspontja szerint beszedések esetében a szerződéses környezetben foglalt rendelkezéseknek (üzletszabályzatnak, ÁSZF-nek, stb.) megfelelően kell eljárni. Vagyis, ha például az intézmény ezen rendelkezések szerint az adott havi törlesztőrészlet esedékességét követő 10 napig emelte le automatikusan a törlesztőrészletet, akkor ezt követően is ennek megfelelően járjon el azzal, hogy az adott havi törlesztőrészletet legkésőbb a következő havi törlesztőrészlet esedékességéig próbálja beszedni. Az adóst pedig ezen időszak elteltétől terjedő időszak eredménytelen eltelte esetén tekintse ismételten fizetési moratórium alatt állónak, azzal, hogy késedelmi kamatok, díjak felszámítására ezen törlesztőrészlet esetében sincs lehetőség a fizetési moratórium időtartama alatt.

Amennyiben a szerződéses rendelkezések a fentiek kapcsán iránymutatást nem rögzítenek, az MNB iránymutatása szerint jó gyakorlat, ha az intézmény 1-2 napos, legfeljebb 5 munkanapos türelmi időt biztosít a havi törlesztőrészletek megfizetése esetében, azaz, ha az ügyfél ezen türelmi időn belül megfizeti a havi törlesztőrészletet, a fizetési kötelezettséget az intézmény határidőben teljesítettnek tekinti. Az MNB ajánlása szerint jó gyakorlat továbbá, ha ezen időszakban az intézmény felveszi a fogyasztóval a kapcsolatot a fizetési szándékát illetően. Az ügyfél aktív magatartását (pl. átutalás, befizetés) igénylő teljesítések elmaradása esetén az ügylet automatikusan a fizetési moratórium hatálya alá kerül.

3. Hogyan alakul a biztosítékok (garancia, zálogjog) sorsa a fizetési moratóriumra tekintettel, az akadálya-e a szükséges további biztosítékok megkövetelésének?

Az MNB aláhúzza, hogy a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja. E rendelkezés irányadó arra az esetre is, ha a garanciaszerződés lejárt volna év vége előtt: ennek futamideje a moratóriummal ugyanúgy kitolódik és meghosszabbodik. Valamint a készletfinanszírozó hitelek esetén is megfelelően alkalmazandó: a hitelnyújtó nem köteles zálogjogának törlésére, a közraktári jegy kiadására mindaddig, amíg az adós nem teljesítette fizetési kötelezettségét. Fontos, hogy mindezek mellett az MNB álláspontja szerint, amennyiben a hitelnyújtó megállapítja, hogy kiegészítő fedezetre van szüksége (a moratóriumtól független ok miatt), úgy a fizetési moratórium nem akadálya annak, hogy a hitelnyújtó további biztosíték bevonását követelje meg.

4. Várható-e részletszabályok meghatározása arra vonatkozóan, hogy a moratóriummal érintett ügyfelek esetében hogyan kell eljárni a nem-teljesítés, átstrukturálás meghatározása során?

Az MNB álláspontja szerint a 47/2020. Korm. rendelet által kihirdetett fizetési moratórium nem eredményezi automatikusan az érintett kitettségeknek a CRR szerinti default, a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet szerinti nemteljesítő, illetve átstrukturált követelés kategóriákba történő átsorolását, továbbá az IFRS 9 sztenderd alkalmazásában a hitelkockázat növekedésének kötelező megállapítását, a Stage 2 kategóriába történő átsorolást. Mindezeket illetően minden kitettség esetében egyedileg szükséges megállapítani az átsorolás szükségességét. Ezt fogalmazta meg az Európai Bankhatóság által 2020. március 25-én megjelentetett közleménye, valamint részben a 2020. április 2. napján megjelent ajánlása is, és az MNB által a közeljövőben – várhatóan 2020. II. negyedév végéig – kiadandó vezetői körlevélben is ez az álláspont kerül majd – további részletszabályok megfogalmazása mellett – megerősítésre.

5. Terhelik-e a késedelem jogkövetkezményei azokat az ügyfeleket, akik a fizetési moratórium időtartama alatt kilépnek a fizetési haladék hatálya alól, és befizetési kötelezettségüknek késedelmesen tesznek eleget?

Az MNB álláspontja szerint a késedelem jogkövetkezményei a fizetési moratórium időtartama alatt nem terhelik az ügyfeleket, így sem az úgynevezett türelmi időszakban, sem pedig attól függetlenül nincs jogkövetkezménye a késedelmes teljesítésnek.

6. Az építkezés ütemét követő, készültségi fokhoz igazodó, szakaszos folyósítású hitelek kezelhetőek-e oly módon, hogy az intézmény a 2020. március 18., 24:00 órakor még nem folyósított részek vonatkozásában is biztosítja az ügyfelek számára a fizetési moratóriumot.

A 47/2020. Korm. rendelet alapján a fizetési moratórium nem vonatkozik a 2020. március 18. napján, 24:00 követően folyósított hitelrészletekre, így azokból eredő fizetési kötelezettségekre. Az MNB ugyanakkor  jó gyakorlatnak tekinti, ha az intézmény a 2020. március 18. napján, 24:00 órakor még nem folyósított részek vonatkozásában is biztosítja az ügyfelek számára a fizetési moratóriumot, és ezáltal a szerződések egységes, átlátható kezelését.

7. A moratórium a tőkén és kamaton kívül csak a díjakra vonatkozik, a költségekre nem?

Az MNB álláspontja szerint a 47/2020. Korm. rendelet szerint a moratórium a hitel-, kölcsön, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségre vonatkozik, így a fizetési haladék csak a fent említett szerződésekben előírt, fent említett fizetési kötelezettségeket érinti, az adósra áthárított költségre a moratórium nem vonatkozik. Az MNB álláspontja szerint értelmezésüket támasztja alá, hogy az Fhtv. 17/E. §-a a díjaktól elkülönülten, költségként nevesíti a harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a fogyasztóra áthárítható módon felmerülő költségeket.

8. A 62/2020 Korm. rendelet 2.§-ában szabályozott kamat, díj elszámolási logika csak lejárattal rendelkező hitelügyletek esetén alkalmazható, revolving típusú lejárat nélküli termékre nem. Ezen termékek esetében sem a futamidő meghosszabbítása, sem egyenletes törlesztőrészlet meghatározása, sem a törlesztőrészlet fixálása a keretből történő lehívás miatt nem végrehajtható. Megfelelő-e, ha a folyószámlahitelnél és a hitelkártyánál a moratórium alatt meg nem fizetett kamatot a moratórium utáni 12 hónapban kell megfizetni.

A fizetési moratóriumot csak a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni. Az MNB fontosnak tartja tehát kiemelni, hogy a szakaszos folyósítású vagy szakaszosan lehívható kölcsönök tekintetében a 2020. március 18. után folyósított vagy lehívott összegeket nem érinti a moratórium.

A 62/2020. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések csak a futamidővel rendelkező konstrukciókra állapítanak meg rendelkezéseket. A futamidővel nem rendelkező hitelek esetén az MNB értelmezése szerint a moratóriumot követően azonnal esedékessé válik a visszafizetés.

Az MNB azonban a jogalkotó céllal összhangban elvárja a futamidővel nem rendelkező termékek esetén is, hogy az ezekből eredő elmaradt kamatbevételek moratóriumot követő rendezése se egyszeri törlesztéssel, hanem hosszabb időszakra szétosztva valósuljon meg annak érdekében, hogy a visszafizetés ne jelentsen a hitelfelvevők számára aránytalan terhet. A részletfizetési lehetőség a Hpt. 279. § (16) bekezdése alapján biztosítható. E nem kedvezőtlen, egyoldalú szerződésmódosításról az ügyfeleket a jogszabályi, illetve szerződéses rendelkezéseknek megfelelően tájékoztatni szükséges. Az MNB álláspontja szerint jó gyakorlatnak tekinthető, ha az intézmények a szóban forgó ügyletek esetében is 12 hónapos részletfizetési lehetőséget biztosítanak. A részletfizetési lehetőség egyoldalúan meghatározott időtartama előtörlesztéssel rövidíthető, de arra is lehetőség van, hogy az ügyfél kezdeményezésére az egyoldalú módosítással adott részletfizetési lehetőség időtartamától a szerződést közös megegyezéssel módosítva térjenek el a felek.

A fentiek mellett az MNB, külön oldalt hozott létre a koronavírus-helyzettel kapcsolatos gazdasági-pénzügyi válaszlépésekre vonatkozó intézkedésekre vonatkozóan. Az oldal folyamatosan frissülő adatbázisából további fontos és naprakész információk tudhatóak meg a lakossági, vállalati és pénzügyi szektort érintő legfontosabb szabályozói válaszlépésekről.