Pénzügyi tárgyú választottbíráskodás – bővülő lehetőségek
2021. január 1. napjától hatályos a magyar választottbírósági törvény egy olyan új rendelkezése, amely joggal tarthat számot befektetői érdeklődésre.
A múlt év végéig generálisan tilos volt választottbírósági eljárást kikötni fogyasztói szerződésekben. Ez a fogyasztói érdekek jobb érvényesülését biztosítani hivatott tiltás azonban nem feltétlen célszerű minden esetben. Ilyenek lehetnek a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő jogviszonyok. Ezek területén előfordulhatnak fogyasztói jogviszonyt létrehozó szerződések is, amelyek esetében a korábbi szabályozás szerint nem lehetett választottbírósági eljárást kikötni.
Ez azért nem volt célszerű, mert a bizalmi vagyonkezelés területén nem ritka a választottbírósági kikötés, például a választottbírósági eljárás által garantált bizalmasság miatt, de akár az így nemzetközi ügyletekben is egyértelművé tehető joghatósági kérdés miatt is. Emellett az ilyen jogviszonyok elég speciálisak és a választottbírósági eljárás lehetőséget ad arra is, hogy bíróként valóban az adott terület specialistái járhassanak el. Az sem mellékes, hogy ilyen esetben az eljárás nyelvét is a felek döntik el, ami fordítási költségek megtakarítását eredményezheti az állami bíróságok előtti, magyar nyelven folyó eljárásokhoz képest.
Ezeket a szempontokat elismerve tette lehetővé a jogalkotó 2021. január 1. napjától a választottbírósági kikötés alkalmazását bizalmi vagyonkezelési szerződésekben akkor is, ha egy adott szerződés fogyasztói jogviszonyt takar jogi értelemben. (Az ezen túli körben az általános tilalom fennmaradt.)
Ugyanettől az időponttól hatályosan egyébként még azt is lehetővé tette a jogalkotó, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság elnökségi tagjait is jelöljék a felek választottbírónak, amire eddig nem volt lehetőség. Jogi képviselőként azonban az elnökségi tag az e választottbíróság előtti eljárásokban továbbra sem járhat el.
