Munkaerőpiaci versenykorlátozások veszélyei

Az utóbbi időszakban a versenyhatóságok nemzeti és EU-s szinten is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a munkaerőpiaci versenykorlátozó megállapodásokra, különösen a bér-rögzítő megállapodásokra (wage-fixing agreements) és a munkaerő-átvételt tiltó megállapodásokra (no-poach agreements).

A fenti jogintézmények ugyan széles körben alkalmazottak a társasági részesedések értékesítésével kapcsolatos (M&A) tranzakciók, IT szolgáltatásokra vonatkozó szerződések és együttműködési keretmegállapodások során, azonban azok versenyjogi szempontból aggályosak lehetnek, emiatt az egyedi vizsgálatuk minden esetben indokolt. Az Európai Bizottság Versenyfőigazgatósága a no-poach és wage-fixing megállapodásokat jellemzően céljukban versenykorlátozónak minősíti és nagyon szűk teret enged ezek eltérő minősítésére, illetve jogszerűségük bizonyítására.

Jellemzően akkor minősülhet egy ilyen megállapodás versenyjogilag elfogadhatónak, ha a felek közötti fő megállapodáshoz kapcsolódik és megfelel az arányosság követelményeinek, amelyeket esetről-esetre szükséges értékelni.

A tavalyi kiadott ún. „Competition Policy Brief” szerint az Európai Bizottság egyelőre nem hozott döntést a bérmegállapodásokkal és a „no-poach” megállapodásokkal kapcsolatban, azonban aktívan vizsgálja az ilyen ügyeket, és előzetes bejelentés nélküli helyszíni vizsgálatokat (ún. hajnali rajtaütés vagy dawn raid) is tart ezen a területen. Az Európai Bizottság rámutatott továbbá, hogy az ilyen megállapodások az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata alapján valószínűsíthetően az EUMSZ 101. cikk szerinti, céljukban versenykorlátozó megállapodásoknak minősülnek, azaz az ilyen megállapodásokat kötő gazdasági társaságok ellen indított versenyhatósági vizsgálatokban egy formálisabb – tényleges hatások értékelését nem igénylő – bizonyítási eljárást követően kerülhet sor a jogsértés megállapítására és adott esetben akár jelentős bírság kiszabására. A munkaerőpiaci versenykorlátozásokkal szemben számos nemzeti versenyhatóság (pl. Szlovákia, Portugália, Litvánia) is fellépett és euroban milliós bírságokat szabott ki, de a GVH gyakorlatában is van már olyan ügy, amely többek között a munkaerő átcsábítás tilalmára vonatkozott és milliárdos bírsággal végződött.

Elképzelhető, hogy az egyes gazdasági szereplők közötti hosszú távú együttműködésre tekintettel az ilyen jellegű megállapodások idővel feledésébe merülnek vagy az aktuális vezetésnek eleve nincs is tudomása a korlátozó rendelkezésekről, ez azonban nem jelent a felügyeleti szerv eljárása alól kimentési lehetőséget.

A fentiek okán javasoljuk ügyfeleink részére, hogy konzultáljanak szakértővel a meglévő vagy a megkötendő szerződésállomány jogi megfelelősége ügyében és amennyiben szükséges, végezzék el a problémás szerződések versenyjogi és munkajogi szempontú módosítását.