Kormányrendelet helyett immár törvény rendelkezik a magyar stratégiai cégekben a külföldi befektetők tulajdonszerzésének és meghatározott jogügyleteinek engedélyezéséről

2020. június 17-én jelent meg a veszélyhelyzet megszűnéséről és az ezen időszakban hozott rendeletek sorsáról rendelkező törvény[1] (Saláta-törvény), amelynek értelmében immár törvényi szinten került rögzítésre, hogy az ún. stratégiai társaságokban történő bizonyos jogügyeletek (szerződéssel, egyoldalú jognyilatkozattal vagy a társaság határozatával történő: tulajdoni részesedés ingyenes vagy visszterhes átruházása; tőkeemelés; a társaság átalakulása, egyesülése, szétválása; átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása; részvényen, üzletrészen haszonélvezeti jog alapítása) érvényességéhez a belgazdaságért felelős miniszter (Miniszter) felé történő bejelentésre és annak tudomásulvételére van szükség. A Saláta-törvényt kiegészíti a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges tevékenységi körök meghatározásáról szóló 289/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet (TEÁOR-rendelet).

A Saláta-törvényben a korábbi szabályozáshoz képest több pontosító változást is eszközölt a jogalkotó, ugyanakkor a szabályozást továbbra is 2020. december 31-ig kell alkalmazni. Nézzük, melyek a legfontosabb változások!

Új definícióval bővül a szabályozás, miszerint államérdek az ágazati európai uniós és nemzeti jog által nem szabályozott, a hálózatok és berendezések biztonságára és működőképességére, valamint az ellátás folyamatosságára vonatkozó közérdek. A fogalomnak a Miniszter eljárása során van jelentősége[2], és bár eddig is szerepelt az előírások között, de a Kormányrendelet nem tisztázta, mit ért alatta a jogalkotó. További változás, hogy az ún. stratégiai társaságok tevékenységi körei közül kikerült a pénzügyi szektor (mind a Saláta-törvény szövegében, mind a TEÁOR-rendelet táblázatában). A bejelentési kötelezettség alapfeltétele lett a befektetés értékének meghatározása: csak a 350 millió Ft-ot elérő, illetve meghaladó jogügyletek bejelentése kötelező. Stratégiai társaságban a szavazatok több, mint 50%-át megszerző, vagy meghatározó befolyásra szert tevő, az EU, az EGT valamely más tagállamának, illetve Svájcnak az állampolgárai is kötelesek megtenni a bejelentést a 350 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó befektetéseik vonatkozásában, ugyanakkor a több országban jelen lévő vállalkozáscsoportok egészét érintő jogügyletek nem esnek bejelentési kötelezettség alá. Végül a számokat tekintve ugyan csökkent, de lényegében alig változott a Miniszter vizsgálatára vonatkozó határidő: a korábbi 45 nap helyett 30 munkanap áll a rendelkezésére.

A bejelentésre (és annak tudomásulvételére) a stratégiai társaságok előzőleg meghatározott jogügyletei tekintetében, a jogszabályváltozások figyelembevételével akkor van tehát szükség, amennyiben az alábbi feltételek is fennállnak:

• a 350 millió forintot eléri vagy meghaladja a befektetés értéke;
• a lentebbi definícióban szereplő első fordulat szerinti külföldi befektető, valamint az Európai Unió (EU) tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamában, vagy a Svájci Államszövetségben (Svájc) bejegyzett jogi személy vagy szervezet, illetve az előzőek állampolgára tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának a megszerzésével vagy haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetett módon a szavazatok több, mint 50%-át megszerzi vagy meghatározó befolyásra tesz szert; tehát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 8:2. §-ának megfelelő többségi befolyásszerzés valósul meg. (A meghatározó befolyás körébe tartozik többek között az érintett társaság vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai többsége kinevezésének, visszahívásának a joga; az az eset, amikor az egyéb részvényesek a befolyással rendelkezővel együtt szavaznak megállapodás alapján, vagy amikor az egyéb részvényesek a befolyással rendelkezőn keresztül szavaznak, feltéve, hogy így a szavazatok mértéke meghaladja az 50%-ot. A meghatározó befolyás nemcsak közvetlenül, hanem közvetetten is megvalósulhat.)
• bármely külföldi befektető tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának a megszerzésével vagy haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetetten legalább 10%-os részesedést szerez;
• bármely külföldi befektető tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának a megszerzésével vagy haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban 15%-os, 20%-os vagy 50%-os részesedést szerez (függetlenül a befektetés értékétől);
• bármely külföldi befektetők együttes részesedése a tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának a megszerzésével vagy haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban meghaladná a 25%-ot – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivétel;
• bármely külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetetten ún. üzemeltetési jogot szerez a stratégiai társaságoknál megjelölt ágazatokba tartozó tevékenység vonatkozásában, tehát a tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések, eszközök átruházására, használati vagy működtetési jogának átengedésére vagy biztosítékba adására kerül sor.

Az előírások nem alkalmazandóak a külföldi székhelyű jogi személy vagy egyéb szervezet tekintetében létrejött jogügyletek miatt, annak a stratégiai társaságnak minősülő leányvállalatai tekintetében létrejövő jogügyletei tekintetében (vagyis ha egy több országban jelen lévő vállalkozáscsoport egészét érintik a törvényben meghatározott jogügyletek, nem csak a magyarországi vállalkozás(oka)t).

Fontos kiemelni, hogy az EU-ban, az EGT területén vagy Svájcban bejegyzett jogi személyek, szervezetek, EU vagy EGT tagállam, illetve Svájc állampolgárai esetében csak a – meghatározott jogügyletek révén való – többségi befolyásszerzés esetében van szükség bejelentésre (függetlenül a tulajdonosi hátterüktől), míg a külföldi befektetők esetében minden, a Saláta-törvényben meghatározott jogügylettel (tulajdonszerzés, kötvény tulajdonjogának a megszerzése, haszonélvezeti jog megszerzése, illetve üzemeltetési jog megszerzése) kapcsolatos esetben szükség van a bejelentésre.

Melyek a stratégiai társaságok?

A Saláta-törvény alapján stratégiai társaság az olyan magyarországi székhelyű

1) korlátolt felelősségű társaság,

2) zártkörűen működő részvénytársaság vagy

3) nyilvánosan működő részvénytársaság,

amelynek a fő tevékenységi köre a TEÁOR-rendelet mellékletében felsorolt ágazatokba tartozik (ld. az anyag végén), vagy további tevékenysége az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, illetve a 2019/452/EU rendelet[3] 4. cikk (1) bekezdés a)-e) pontjában[4] felsorolt stratégiai jelentőségű ágazatokba tartozik, ide nem értve a pénzügyi infrastruktúrát.

Ki is számít külföldi befektetőnek?

Egyrészt a stratégiai társaságnál meghatározott tevékenységi kört végző, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban tulajdonrészt, illetve befolyást szerző jogi személy vagy egyéb szervezet (tehát akár belföldi szervezet is), amennyiben a szerző szervezetben a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik olyan személy, amely az EU-n, az EGT-n, valamint a Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet.

Másrészt az EU-n, az EGT-n, valamint a Svájcon kívüli bármely állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet.

A fentiek alapján tehát sem az EU, sem az EGT, sem Svájc állampolgárai (természetes személyek) és jogi személyei, szervezetei nem minősülnek külföldi befektetőnek, amennyiben rajtuk kívüli állampolgárnak vagy jogi személynek, szervezetnek nincs többségi befolyása esetükben. Ugyanakkor őket is terheli bejelentési kötelezettség, amennyiben a szavazatok több, mint 50%-át szerzik meg vagy meghatározó befolyásra tesznek szert stratégiai társaságban 350 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó mértékű befektetésük révén.

Kinek, mikor kell megtennie a bejelentést? Melyek az új eljárás főbb szabályai?

A korábbi szabályozáshoz képest részben változott bejelentési kötelezettség a Saláta-törvény hatálybalépését – 2020. június 18. – követően létrejött jogügyletek esetén alkalmazandó.

A bejelentést a Saláta-törvényben meghatározott tartalommal a jogügylet létrejöttét követő 10 napon belül kell megtenni a Miniszter felé. A bejelentést a külföldi befektetőnek, vagy az EU-ban, az EGT-ben, illetve Svájcban bejegyzett jogi személynek, egyéb szervezetnek, továbbá ezek állampolgárának (illetve üzemeltetési jog megszerzésének érintettsége esetén, ha azt nem a külföldi befektető szerzi meg, a szerző cégnek és az előbbieknek közösen) kell megtennie, a jogi képviselet kötelező az eljárásban.

A Miniszter legfeljebb 8 napon belül értesítést küld a bejelentés kézhezvételéről, megjelölve benne a megérkezés napját, amelytől számított 30 munkanapon belül (amely egy alkalommal, 15 nappal hosszabbítható meg, különösen indokolt esetben; továbbá legalább 3 napos, de legfeljebb 10 napos határidővel – illetve nem a bejelentőtől szükséges dokumentumok, iratok esetében legfeljebb 20 napos határidővel – hiánypótlásra is lehetőség van) megvizsgálja, hogy

• az megfelel-e a tartalmára vonatkozó feltételeknek,
• a jogügylet tekintetében fennáll-e Magyarország államérdekének, közbiztonságának, illetve közrendjének a sérelme vagy veszélyeztetése, ezek bekövetkezésének a lehetősége,
• a jogügylet összhangban áll-e az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 36., 51. (1) bekezdés és 65. (1) bekezdés cikkeivel,
• a bejelentő nem áll-e EU tagállam közigazgatási szervének az ellenőrzése alatt,
• a bejelentő a biztonságot vagy a közrendet érintő tevékenységben érintett volt-e az EU-ban,
• fennáll-e annak a komoly kockázata, hogy a bejelentő illegális vagy bűncselekménybe ütköző tevékenységet fog folytatni.

Amennyiben a fenti vizsgálat alapján nem merül fel problémát okozó körülmény, a Miniszter a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja. Amennyiben a fenti vizsgálat alapján felmerül problémát okozó körülmény, a Miniszter megtiltja a jogügyletet. A tiltó döntését a Miniszter indokolni köteles, és az korlátozott körben: az eljárás lényeges szabályainak megsértése, valamint a Saláta-törvény szerinti minősítéssel összefüggésben közigazgatási nemperes eljárásban megtámadható.  Az ügyben a Fővárosi Törvényszék lesz kizárólagosan illetékes és a jogi képviselet ezen eljárásban is kötelező.

A bejelentés nem érinti a más jogszabályban meghatározott, vonatkozó bejelentési vagy engedélyezési kötelezettségeket.

A Miniszter ellenőrzi a bejelentési kötelezettségek teljesítését, amennyiben azt valamely bejelentő elmulasztja, bírság kiszabásának lehetősége mellett kerül sor a fentiek szerinti vizsgálatra. A bírság összege a jogügylet értékének kétszereséig terjedhet, de természetes személy külföldi befektető esetén legalább 100.000 forint, míg jogi személy vagy szervezet külföldi befektető esetén legalább a jogügylettel érintett stratégiai társaság utolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1%-a. (A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.) A Miniszter nyilvántartást is vezet a tudomásulvételről szóló visszaigazolásokról és a tiltásokról.

A bejelentési kötelezettséghez kapcsolódó fontos jogkövetkezmények

A Saláta-törvényben meghatározott jogügyletek cégnyilvántartásba történő bejegyzése esetében a cégbejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelemhez mellékelni kell egy teljes bizonyító erejű magánokiratot arról, hogy az érintett társaság stratégiai társaságnak minősül, valamint mellékelni kell a Miniszter tudomásulvételről szóló visszaigazolását. (Az ezek hiányában vagy esetlegesen a Miniszter tiltó döntése ellenére bejegyzett adatot a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törli.)

Az a szerződés, egyoldalú nyilatkozat vagy társaság határozata, amelyet a Saláta-törvény vonatkozó rendelkezéseibe ütközően vagy a Miniszter tiltó döntése ellenére hoztak meg, semmis.

Jogi tanácsadó alkalmazása

A Jogszabály maga is előírja a kötelező jogi képviseletet, ugyanakkor számos esetben még a jogügyletek tervezése során is kérdések merülhetnek fel azzal kapcsolatban, érinti-e azokat a Jogszabály általi bejelentési kötelezettség.

A TEÁOR-rendeletben meghatározott szektorok

Sorszám	Szektor	TEÁOR kód	Ágazat
1	Vegyi szektor	19	Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás
		20	Vegyi anyag, termék gyártása
		21	Gyógyszergyártás
2	Kereskedelmi létesítmények	45	Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása
		47	Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)
		46	Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)
3	Kommunikációs szektor	61	Távközlés
4	Kritikus ipari szektor (benne az elektronika, a gépipar, az acélgyártás és a közlekedési eszközök gyártása)	26	Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
		27	Villamos berendezés gyártása
		28	Gép, gépi berendezés gyártása
		29	Közúti jármű gyártása
		30	Egyéb jármű gyártása
		24	Fémalapanyag gyártása
		25	Fémfeldolgozási termék gyártása
5	Védelmi ipar	254	Fegyver-, lőszergyártás
		304	Katonai harcjármű gyártása
6	Gátak	4291	Vízi létesítmény építése
7	Energiaszektor	35	Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
8	Vészhelyzethez kapcsolódó szolgáltatások	8422	Honvédelem
		8424	Közbiztonság, közrend
		8425	Tűzvédelem
9	Élelmiszerágazat és mezőgazdaság	10	Élelmiszergyártás
		11	Italgyártás
		12	Dohánytermék gyártása
		1	Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
		2	Erdőgazdálkodás
		3	Halászat, halgazdálkodás
10	Kormányzati létesítmények	84	Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás
11	Egészségügy	86	Humán-egészségügyi ellátás
		87	Bentlakásos, nem kórházi ápolás
		88	Szociális ellátás bentlakás nélkül
12	Információs technológia	62	Információ-technológiai szolgáltatás
		63	Információs szolgáltatás
13	Nukleáris szektor	2446	Nukleáris fűtőanyag gyártása
14	Építőipar	41	Épületek építése
		42	Egyéb építmény építése
		43	Speciális szaképítés
15	Vízellátás és szennyvíz-szolgáltatás	36	Víztermelés, -kezelés, -ellátás
		37	Szennyvíz gyűjtése, kezelése
16	Hulladékgazdálkodás	38	Hulladékgazdálkodás
		39	Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés
17	Építőalapanyag-ipar	81	Kőfejtés, homok-, agyagbányászat
		23	Nemfém ásványi termék gyártása
18	Közlekedés, szállítás, logisztika	49	Szárazföldi, csővezetékes szállítás
		50	Vízi szállítás
		51	Légi szállítás
		52	Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység
		53	Postai, futárpostai tevékenység
19	Orvosi eszköz gyártása	325	Orvosi eszköz gyártása
20	Turizmus	55	Szálláshely-szolgáltatás
		56	Vendéglátás
21	Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység	782	Munkaerőkölcsönzés

 

 

[1] a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény

[2] A Miniszter a bejelentés vizsgálata során a magyar államérdekek sérülését vagy veszélyeztetését is vizsgálja.

[3] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról

[4] a) kritikus infrastruktúrák; ide tartozhatnak akár fizikai, akár virtuális infrastruktúrák, ideértve az energetikai, a közlekedési, a vízgazdálkodási, az egészségügyi, a távközlési, a média-, az adatkezelési vagy -tárolási, az (űr)repülési, a védelmi, a választási vagy a pénzügyi infrastruktúrákat is, továbbá az érzékeny létesítmények, valamint az említett infrastruktúrák használata szempontjából kritikus jelentőségű föld és ingatlan;

2. b) kritikus technológiák és a 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kettős felhasználású termékek, ideértve a mesterséges intelligenciát, a robottechnológiát, a félvezetőket, a kiberbiztonságot, az (űr) repülési technológiát, a védelmi technológiát, az energiatárolást, a kvantum- és a nukleáris technológiát, valamint a nanotechnológiát és a biotechnológiákat is;
3. c) kritikus jelentőségű termelési tényezőkkel – például energiával vagy nyersanyagokkal – való ellátottság, valamint élelmezésbiztonság;
4. d) érzékeny adatokhoz – ideértve a személyes adatokat is – való hozzáférés, vagy az ilyen információk feletti rendelkezés képessége; vagy
5. e) a média szabadsága és pluralizmusa.