Hírek a CrowdFunding háza tájáról

/in /by

Méghozzá jó hírek: legutóbbi cikkünkben még az előkészítés fázisáról számoltunk be, 2020. október 7-én azonban az Unió azóta elfogadta a közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó szabályozását[1], amelyet – Rendeleti jellege miatt – 2021. november 10-étől kezdve minden tagállamnak közvetlenül alkalmaznia kell.

  1. Egységes EU szintű szabályozás

A Rendelet – az eredeti terveknek megfelelően – a közösségi finanszírozás egységes, EU szintű szabályanyagát hozza létre, míg azonban egyes korábbi koncepciók szerint a nemzeti és az EU szabályozás párhuzamosan létezett volna, addig a Rendelet magyarázó részének (76) pontja szerint a széttöredezett nemzeti szabályozásokat a Rendelet egységes szabályanyaga váltja fel azzal, hogy 2022. november 10-ig átmeneti időszakot biztosít a különböző nemzeti jogok alapján már engedéllyel rendelkező szolgáltatók számára nemzeti engedélyeiknek a Rendelet szerinti engedélyekre történő átváltására.[2] A másik lényeges változás, hogy a tevékenységet engedélyező hatóság nem az ESMA, hanem a szolgáltató letelepedési helye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatósága lett,[3] aki egyben minden, szolgáltatással kapcsolatos felügyeleti jogkör dedikált gyakorlója is.[4] Az ESMA jogosítványai a közösségi szolgáltatók nyilvántartására,[5] a tevékenységgel kapcsolatos szabályozástechnikai sztenderdek kidolgozására, az illetékes hatóságokkal történő szoros együttműködésre,[6]  valamint statisztikai adatok összegyűjtésére és publikálására terjednek ki.

  1. A Rendelet legfontosabb szabályai
  • közösségi finanszírozási tevékenység lényegében egy nyilvánosan hozzáférhető, internetalapú információs rendszer (platform) közösségi finanszírozási szolgáltató által történő működtetése, vagy kezelése;
  • a közösségi finanszírozási szolgáltatás a befektetők vállalkozásfinanszírozási szándékainak és a projektgazdáknak a közösségi finanszírozási platform használatával történő összepárosítása, amely az alábbiakból állhat (a) hitelnyújtás közvetítése, illetőleg (b) a projektgazdák vagy egy különleges célú gazdasági egység által kibocsátott átruházható értékpapíroknak és a közösségi finanszírozási célokra használható eszközöknek vételre irányuló kötelezettségvállalás nélküli elhelyezése, valamint az erre vonatkozó ügyfélmegbízások fogadása és továbbítása;
  • ügyfélnek minősül bármely olyan leendő vagy meglévő befektető vagy projektgazda, akinek/amelynek a közösségi finanszírozási szolgáltató közösségi finanszírozási szolgáltatást nyújt vagy szándékozik nyújtani;
  • projektgazdának minősül bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely közösségi finanszírozási platformon keresztül keres finanszírozást;
  • befektetőnek minősül bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely egy közösségi finanszírozási platformon keresztül hitelt nyújt, illetve átruházható értékpapírokat vagy közösségi finanszírozási célokra használható eszközöket vesz;[7]
  • a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak semmilyen érdeke nem fűződhet a közösségi finanszírozási platformjaikon szereplő közösségi finanszírozási ajánlatokhoz.[8] A közösségi finanszírozási szolgáltatók a közösségi finanszírozási platformjukon kínált közösségi finanszírozási szolgáltatásokkal kapcsolatban nem fogadhatják el projektgazdaként a következők egyikét sem: (a) a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 20 %-ával rendelkező tulajdonosaik; (b) a vezetőik vagy alkalmazottaik; (c) az említett tulajdonosokhoz, vezetőkhöz vagy alkalmazottakhoz a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 35. pontjának b) alpontja szerinti meghatározó befolyás révén kapcsolódó természetes vagy jogi személyek.[9]

Azoknak a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak, amelyek a közösségi finanszírozási platformjukon kínált közösségi finanszírozási projektekben befektetőként fogadják el a fenti személyek bármelyikét, teljes körűen közzé kell tenniük honlapjukon, hogy elfogadják ezeket a személyeket befektetőként, ideértve azon konkrét közösségi finanszírozási projektekre vonatkozó információkat is, amelyekbe befektettek, és biztosítaniuk kell, hogy az ilyen befektetésekre a többi befektetőre vonatkozó feltételek mellett kerüljön sor, valamint hogy e személyek ne részesüljenek megkülönböztetett bánásmódban, illetve ne élvezzenek elsőbbséget az információkhoz való hozzáférés terén;

  • a Rendelet különbséget tesz tapasztalt és tapasztalatlan befektető között: tapasztalt befektetőnek minősül bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely a 2014/65/EU irányelv II. melléklete I. szakaszának 1., 2., 3. vagy 4. pontja értelmében szakmai ügyfél, vagy bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely az fenti rendelet II. mellékletében meghatározott kritériumokkal és eljárással összhangban rendelkezik a közösségi finanszírozási szolgáltató jóváhagyásával tapasztalt befektetőként való kezeléséhez. Tapasztalatlan befektető minden olyan befektető, aki/amely nem tapasztalt befektető;[10]
  • a közösségi finanszírozási platformokon forgalmazott pénzügyi termékek sem típusaikban, sem kockázataikban nem azonosak a hagyományos befektetési, vagy a megtakarítási termékekkel. A Rendelet ezért előírja, hogy a szolgáltatók belépéskori tudástesztnek vessék alá a leendő tapasztalatlan befektetőiket annak érdekében, hogy a közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos magasabb kockázatokat feltérképezhessék, illetőleg megértsék. A szolgáltatóknak kifejezetten figyelmeztetniük kell a nem elegendő ismerettel, készségekkel illetőleg tapasztalattal rendelkező, leendő tapasztalatlan befektetőket, hogy előfordulhat, hogy a nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások számukra nem megfelelőek. A közösségi finanszírozási szolgáltatók csak olyan tapasztalatlan befektetőktől fogadhatnak el befektetéseket, akik/amelyek kifejezetten elismerték, hogy elolvasták és megértették ezeket a figyelmeztetéseket;[11]
  • mivel jelentős a kockázata annak, hogy a tapasztalatlan befektetők az eredetileg befektetett összegek nagy részét vagy akár teljes egészét elveszítik, ezért az ilyen projekteknek való túlzott kitettségüket el kell kerülni. A Rendelet ennél fogva előírja, hogy amennyiben egy tapasztalatlan befektető tervezett befektetése meghaladja a Rendeletben meghatározott limitet, a szolgáltatónak többek között biztosítania kell, hogy a befektető kockázati figyelmeztetést kapjon, és hogy kifejezett hozzájárulásáról nyilatkozzon a szolgáltató számára.;[12]
  • a Rendelet ugyanakkor kifejezetten kimondja, hogy „A leendő tapasztalatlan befektetők és a tapasztalatlan befektetők nem akadályozhatók meg abban, hogy közösségi finanszírozási projektekbe fektessenek.”[13], amellyel az adott befektetés kockázatáért való felelősséget elsősorban a befektetőre telepíti;
  • a közösségi finanszírozási szolgáltatónak biztosítania kell egy szerződéskötést megelőző gondolkodási időszakot, amelyen belül a leendő tapasztalatlan befektető indokolás és szankció nélkül bármikor visszavonhatja a közösségi finanszírozási ajánlatra tett befektetési ajánlatát vagy szándéknyilatkozatát. Ezen gondolkodási idő a leendő tapasztalatlan befektető befektetési ajánlatának, vagy szándéknyilatkozatának időpontjában kezdődik, és négy naptári nappal később jár le;[14]
  • a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak minden egyes közösségi finanszírozási ajánlatra vonatkozóan a projektgazda által összeállított, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot kell a leendő befektetők rendelkezésére bocsátaniuk. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot azon tagállam legalább egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, amelynek illetékes hatóságai a 12. cikkel összhangban megadták az engedélyt, vagy az említett hatóságok által elfogadott más nyelven;[15]
  • a közösségi finanszírozási tevékenység határon átnyúló szolgáltatáskánt is végezhető;[16]
  • a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak mindenkor rendelkezniük kell prudenciális biztosítékokkal, amelyek értéke legalább egyenértékű a következőkben felsoroltak közül a magasabb összegűvel: (a) 25 000 EUR; és (b) az előző évre vonatkozó, évente felülvizsgált állandó általános költségek egynegyede;[17]
  • az adott tevékenységet engedélyező, letelepedés helye szerint illetékes felügyeleti hatóságnak széles körű és kiterjedt ellenőrzési jogköre van a közösségi finanszírozási szolgáltató tevékenysége fölött.[18] A szankciók sora a projektgazda által meghirdetett finanszírozási ajánlat több napra történő felfüggesztésétől, bírság megállapításán keresztül, a tevékenységi engedély visszavonásáig terjedhet.[19] Ez utóbbi esetben a hatóságot még az a jogosítvány is megilleti, hogy – az ügyfelek és az átvevő közösségi finanszírozási szolgáltató beleegyezésével a meglévő szerződéseket egy másik közösségi finanszírozási szolgáltatóra ruházza át.[20]
  1. A magyarországi szabályozás

További bizakodásra ad okot, hogy a fentieket a magyar jogszabályokkal összhangba hozó, a fedezett kötvények szabályozásával összefüggő, valamint egyéb, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogharmonizációs célú törvénymódosításokról szóló 2021. évi LVIII. törvény 2021. május 28-án már meg is jelent a 98. sz. Magyar Közlönyben.

A törvénymódostás a Rendelet által kikövezett úton halad: a közösségi finanszírozási szolgáltatást a Tpt. alatt végzendő önálló tevékenységkét definiálja, amely nem tartozik sem a Bszt., sem a Hpt. hatálya alá, a tevékenységet pedig teljeskörűen az MNB engedélyezi és felügyeli.

A törvénymódosítás közösségi finanszírozási szolgáltatást érintő rendelkezési 2021. november 10-én lépnek hatályba.[21] A legfontosabb rendelkezések az alábbiak

  • Tőkepiaci törvény:
  • a magyar jogrendben a közösségi finanszírozási szolgáltatásra a továbbiakban a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (Tpt.) szabályai vonatkoznak;[22]
  • a Tpt. egy teljes Nyolcadik/A. Részt szentel a Közösségi Finanszírozásra vonatkozó szabályoknak, amelyben többek között kimondja, hogy „a közösségi finanszírozás keretében közvetíthető, (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott hitelnyújtás alatt a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pont b) pont ba) alpontja szerinti pénzkölcsönnyújtást kell érteni.”[23] Emellett meghatározásra kerül, hogy “Az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikkében meghatározott kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk valóságnak való megfelelőségéért és eltérő értelmezést kizáró teljességéért a projektgazda, valamint annak vezető állású személye egyetemleges kártérítési felelősséggel tartozik.”[24]
  • a Tpt. 400.§-a kiegészül a Felügyelet (MNB) által a közösségi finanszírozási szolgáltatással összefüggésben észlelt jogszabálysértésekkel kapcsolatos alkalmazható intézkedésekkel, illetőleg szankciókkal;[25]
  • a Tpt. 405.§ új (9) bek. szerint „A közösségi finanszírozási szolgáltatásra vonatkozó kötelezettség megsértése esetén a kiszabható legnagyobb bírság mértéke
  1. a) ha a nyereség összegszerűen meghatározható, a jogsértésből származó nyereség kétszerese,
  2. b) ha a nyereség összegszerűen nem határozható meg,
  3. ba) jogi személy esetében legfeljebb 179 010 000 forint vagy a döntéshozó szerv által jóváhagyott utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének legfeljebb 5 százaléka azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,
  4. bb) természetes személy esetében legfeljebb 179 010 000 forint.
  • A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.):
  • a törvénymódosítás kimondja, hogy a Bszt. hatálya nem terjed ki az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott közösségi finanszírozási szolgáltatókra.[26]
  • A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény:
  • Az MNBtv. 40. §-a a következő (37) bekezdéssel egészül ki: “Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében ellátja az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával járó feladatokat.”;
  • a jogszabálymódosítás továbbá kimondja, hogy (Ez a törvény) „22. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénnyel és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvénnyel együtt az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet” (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)”[27]
  • A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
  • A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 6. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) Nem minősül pénzügyi szolgáltatás közvetítésének az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott közösségi finanszírozási szolgáltatás.”[28]
  1. Következtetések

A fentiekből legalább két kézenfekvő konklúzió vonható le: (i) azzal, hogy az EU tagállamaiban már jelenlévő platformszolgáltatók nemzeti engedélyeiket jogosultak a Rendelet szabályai szerint megadott engedélyekre átváltani, és ez alapján cross-border szolgáltatást is nyújtani az erre a célra megjelölt/engedélyezett tagállamokban lényegében megnyitja az utat a teljes európai piac felé. Ez óriási növekedési lehetőséget rejt a már engedéllyel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szolgáltatók számára, amelyet minden bizonnyal ki fognak használni. (ii) A 2021 novembere és 2022. novembere közötti egy éves átmeneti időszak viszont a szolgáltatásukat most indítani szándékozók számára biztosít lehetőséget a tevékenységi engedély megszerzéséhez és szükséges IT fejlesztések megkezdéséhez. Bármi is történik, a következő évek crowdfunding szempontból mindenképpen izgalmasak lesznek, és csak remélhetjük, hogy a szabályozott piaci verseny hatására mind a finanszírozást keresők, mind pedig az azt nyújtani szándékozók kilátásai kedvezően alakulnak majd.

[1] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/1503 RENDELETE (2020. október 7.)

az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról

[2]„(76) A jogbiztonság érdekében és tekintettel arra, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatások e rendelet hatálya alá tartozó típusai tekintetében a nemzeti szabályokat az e rendeletben meghatározott szabályok váltják fel, helyénvaló átmeneti intézkedéseket hozni, amelyek lehetővé teszik az e rendeletet megelőzően hatályos nemzeti joggal összhangban ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtó személyek számára, hogy üzleti tevékenységeiket az e rendeletben előírt szabályokhoz igazítsák, és elegendő idő álljon rendelkezésükre az e rendelet szerinti engedély kérelmezésére. Ezért az említett személyek számára lehetővé kell tenni, hogy 2022. november 10-ig az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően olyan közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak. A tagállamok ezen átmeneti időszak alatt különleges eljárásokat vezethetnek be, amelyek lehetővé teszik a nemzeti jog alapján engedélyezett jogi személyek számára, hogy olyan közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak, és hogy nemzeti engedélyeiket az e rendelet szerinti engedélyekre váltsák át, feltéve, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók teljesítik az e rendeletben meghatározott követelményeket.

(77) Azon közösségi finanszírozási szolgáltatók, amelyek nem szerezték be az e rendelet szerinti engedélyt 2022. november 10-ig, az említett időpontot követően nem bocsáthatnak ki új közösségi finanszírozási ajánlatokat. Az olyan helyzetek elkerülése érdekében, amikor egy adott közösségi finanszírozási projekthez kapcsolódó céltőke bevonása 2022. november 10-ig nem történik meg, a finanszírozási felhívásokat ezen időpontig le kell zárni. Mindazonáltal 2022. november10-ét követően a meglévő szerződések kezelése – beleértve a követelések beszedését és átruházását, az eszközök letéti őrzésére irányuló szolgáltatások nyújtását és a vállalati események kezelését – az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban tovább folytatódhat.” továbbá 3. cikk (1) bek.

[3] 12. cikk (1) bek.

[4] 15. sikk

[5] 14. cikk

[6] 32. cikk

[7] (i)-(v) pontok: 2. cikk.

[8] 8. cikk (1) bek.

[9] 8. cikk (2) bek.

[10] 2. cikk

[11] 21. cikk, különösen annak (4) bekezdése

[12] 21. cikk (7) bek.

[13] 21.. cikk (6) bek. 2. mondat

[14] 22. cikk (2) és 3. bek.

[15] 23. cikk

[16] 18. cikk

[17] 11. cikk (amely utóbbinak magában kell foglalnia a hitelkezelési költségek három hónapra számított összegét, amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató hitelnyújtást is közvetít)

[18] 30. cikk (2) bek.

[19] 17. cikk

[20] 30. cikk (2) bek. i) pont – (amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyét a rendelet 17. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja alapján visszavonták)

[21] T/15973 törvényjavaslat 139. § (2) bek.

[22] 24.§: a Tpt. 1/B. §-a, valamint 5. § (1) bekezdésének új 78a. és 78b. pontjai

[23] 26.§: Tpt. 296/A. §. A Hpt. 6.§. (1) bek. 40. szerint: hitel és pénzkölcsön nyújtása:

  1. b) pénzkölcsönnyújtás: […] ba) a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni,

[24] Tpt. 296/B.§ (1)

[25] 30.§.: Tpt. 400.§ (3b) bek. (összhangban a Rendelet 30. cikk (2) bek.-vel)

[26] 46.§.(2) bek: Bszt. 2. §. új m) pont

[27] 88.§.: az MNBtv. 185/A. §-a új 22. pontja

[28] 90.§.