Év végéig érvényes a magyar stratégiai cégek esetében a külföldi befektetők tulajdonszerzését, meghatározott jogügyleteit lényegében engedélyezéssel korlátozó kormányrendelet

A 2020 május 25-én jelent meg az a kormányrendelet[1] (Rendelet), amelynek értelmében az ún. stratégiai társaságokban történő bizonyos jogügyeletek (szerződéssel, egyoldalú jognyilatkozattal vagy társasági jogi határozattal történő: tulajdoni részesedés ingyenes vagy visszterhes átruházása; tőkeemelés; a társaság átalakulása, egyesülése, szétválása; átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása; részvényen, üzletrészen haszonélvezeti jog alapítása) érvényességéhez a belgazdaságért felelős miniszter (Miniszter) felé történő bejelentésre és annak tudomásulvételére van szükség, amennyiben az alábbi feltételek is fennállnak:

• a lentebbi definícióban szereplő első fordulat szerinti külföldi befektető, valamint az Európai Unió (EU) tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamában, vagy a Svájci Államszövetségben (Svájc) bejegyzett jogi személy vagy szervezet tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának a megszerzésével vagy haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetett módon a szavazatok több, mint 50%-át megszerzi vagy meghatározó befolyásra tesz szert; tehát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 8:2. §-ának megfelelő többségi befolyásszerzés valósul meg. (A meghatározó befolyás körébe tartozik többek között az érintett társaság vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai többsége kinevezésének, visszahívásának a joga; az az eset, amikor az egyéb részvényesek a befolyással rendelkezővel együtt szavaznak megállapodás alapján, vagy amikor az egyéb részvényesek a befolyással rendelkezőn keresztül szavaznak, feltéve, hogy így a szavazatok mértéke meghaladja az 50%-ot. A meghatározó befolyás nemcsak közvetlenül, hanem közvetetten is megvalósulhat.)
• bármely külföldi befektető tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának a megszerzésével vagy haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetetten legalább 10%-os részesedést szerez és a befektetés értéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot;
• bármely külföldi befektető tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának a megszerzésével vagy haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban 15%-os, 20%-os vagy 50%-os részesedést szerez (függetlenül a befektetés értékétől);
• bármely külföldi befektetők együttes részesedése a tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának a megszerzésével vagy haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban meghaladná a 25%-ot;
• bármely külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetetten ún. üzemeltetési jogot szerez a stratégiai társaságoknál megjelölt ágazatokba tartozó tevékenység vonatkozásában, tehát a tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések átruházására, eszközök használati vagy működtetési jogának átengedésére vagy biztosítékba adására kerül sor.

Fontos kiemelni, hogy az EU-ban, az EGT területén vagy Svájcban bejegyzett jogi személyek, szervezetek esetében csak a – meghatározott jogügyletek révén való – többségi befolyásszerzés esetében van szükség bejelentésre (függetlenül a tulajdonosi hátterüktől), míg a külföldi befektetők esetében minden, a Rendeletben meghatározott jogügylettel (tulajdonszerzés, kötvény tulajdonjogának a megszerzése, haszonélvezeti jog megszerzése, illetve üzemeltetési jog megszerzése) kapcsolatos esetben szükség van a bejelentésre.

Melyek a stratégiai társaságok?

A Rendelet alapján stratégiai társaság az olyan magyarországi székhelyű

1) korlátolt felelősségű társaság,

2) zártkörűen működő részvénytársaság vagy

3) nyilvánosan működő részvénytársaság,

amelynek a fő tevékenységi köre a Rendelet mellékletében felsorolt ágazatokba tartozik (ld. az anyag végén), vagy további tevékenysége az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, illetve a 2019/452/EU rendelet[2] 4. cikk (1) bekezdés a)-e) pontjában[3] felsorolt stratégiai jelentőségű ágazatokba tartozik, beleértve a pénzügyi, hitel- és biztosítási ágazatokat is.

Ki is számít külföldi befektetőnek?

Egyrészt a stratégiai társaságnál meghatározott tevékenységi kört végző, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban tulajdonrészt, illetve befolyást szerző jogi személy vagy egyéb szervezet (tehát akár belföldi szervezet is), amennyiben a szerző szervezetben a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik olyan személy, amely az EU-n, az EGT-n, valamint a Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet.

Másrészt az EU-n, az EGT-n, valamint a Svájcon kívüli bármely állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet.

A fentiek alapján tehát sem az EU, sem az EGT, sem Svájc állampolgárai (természetes személyek) és jogi személyei, szervezetei nem minősülnek külföldi befektetőnek, amennyiben rajtuk kívüli állampolgárnak vagy jogi személynek, szervezetnek nincs többségi befolyása esetükben.

Kinek, mikor kell megtennie a bejelentést? Melyek az új eljárás főbb szabályai?

A bejelentési kötelezettség a Rendelet hatálybalépését – 2020. május 26. – követően létrejött jogügyletek esetén alkalmazandó. A Rendelet 2020. december 31-ig hatályos.

A bejelentést a Rendeletben meghatározott tartalommal a jogügylet létrehozását követő 10 napon belül kell megtenni a Miniszter felé. A bejelentést a külföldi befektetőnek (illetve üzemeltetési jog megszerzésének érintettsége esetén, ha azt nem a külföldi befektető szerzi meg, a szerző cégnek és a külföldi befektetőnek közösen) kell megtennie, a jogi képviselet kötelező az eljárásban.

A Miniszter legfeljebb 8 napon belül értesítést küld a bejelentés kézhezvételéről, megjelölve benne a megérkezés napját, amelytől számított 45 napon belül (amely egy alkalommal, 15 nappal hosszabbítható meg, különösen indokolt esetben; továbbá legalább 3 napos, de legfeljebb 10 napos határidővel – illetve nem a bejelentőtől szükséges dokumentumok, iratok esetében legfeljebb 20 napos határidővel – hiánypótlásra is lehetőség van) megvizsgálja, hogy

• az megfelel-e a tartalmára vonatkozó feltételeknek,
• a jogügylet összhangban áll-e az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 36., 51. (1) bekezdés és 65. (1) bekezdés cikkeivel,
• a bejelentő nem áll-e EU tagállam közigazgatási szervének az ellenőrzése alatt,
• a bejelentő a biztonságot vagy a közrendet érintő tevékenységben érintett volt-e az EU-ban,
• fennáll-e annak a komoly kockázata, hogy a bejelentő illegális vagy bűncselekménybe ütköző tevékenységet fog folytatni.

Amennyiben a fenti vizsgálat alapján nem merül fel problémát okozó körülmény, a Miniszter a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja. Amennyiben a fenti vizsgálat alapján felmerül problémát okozó körülmény, a Miniszter megtiltja a jogügyletet. A tiltó döntését a Miniszter indokolni köteles, és az korlátozott körben: az eljárás lényeges szabályainak megsértése, valamint a Rendelet szerinti minősítéssel összefüggésben közigazgatási nemperes eljárásban megtámadható.  Az ügyben a Fővárosi Törvényszék lesz kizárólagosan illetékes és a jogi képviselet ezen eljárásban is kötelező.

A bejelentés nem érinti a más jogszabályban meghatározott, vonatkozó bejelentési vagy engedélyezési kötelezettségeket.

A Miniszter ellenőrzi a bejelentési kötelezettségek teljesítését, amennyiben azt valamely külföldi befektető elmulasztja, bírság kiszabásának lehetősége mellett kerül sor a fentiek szerinti vizsgálatra. A bírság összege a jogügylet értékének kétszereséig terjedhet, de természetes személy külföldi befektető esetén legalább 100.000 forint, míg jogi személy vagy szervezet külföldi befektető esetén legalább a jogügylettel érintett stratégiai társaság utolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1%-a. (A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.) A Miniszter nyilvántartást is vezet a tudomásulvételről szóló visszaigazolásokról és a tiltásokról.

A bejelentési kötelezettséghez kapcsolódó fontos jogkövetkezmények

A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe való bejegyzésre csak a Miniszter tudomásulvételről szóló visszaigazolása esetén kerülhet sor. A Rendeletben meghatározott jogügyletek cégnyilvántartásba történő bejegyzése esetében a cégbejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelemhez mellékelni kell egy teljes bizonyító erejű magánokiratot arról, hogy az érintett társaság stratégiai társaságnak minősül, valamint mellékelni kell a Miniszter tudomásulvételről szóló visszaigazolását. (Az ezek hiányában vagy esetlegesen a Miniszter tiltó döntése ellenére bejegyzett adatot a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törli.)

Az a szerződés, egyoldalú nyilatkozat vagy társasági jogi határozat, amelyet a Rendelet rendelkezéseiben ütközően vagy a Miniszter tiltó döntése ellenére hoztak meg, semmis.

Jogi tanácsadó alkalmazása

A Rendelet maga is előírja a kötelező jogi képviseletet, ugyanakkor számos esetben még a jogügyletek tervezése során is kérdések merülhetnek fel azzal kapcsolatban, érinti-e azokat a Rendelet általi bejelentési kötelezettség.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda, mint a hazai tőkepiac elismert, több mint két évtizedes múltra visszatekintő ügyvédi irodája teljes körűen támogatja az érintett jogügyletek új elvárásoknak való megfeleltetését.

Amennyiben további kérdése van a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban, forduljon szakértőinkhez bizalommal.

Meghatározott szektorok

Sorszám	Szektor	TEÁOR kód	Ágazat
1	Vegyi szektor	19	Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás
		20	Vegyi anyag, termék gyártása
		21	Gyógyszergyártás
2	Kereskedelmi létesítmények	45	Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása
		47	Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)
		46	Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)
3	Kommunikációs szektor	61	Távközlés
4	Kritikus ipari szektor (benne az elektronika, a gépipar, az acélgyártás és a közlekedési eszközök gyártása)	26	Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
		27	Villamos berendezés gyártása
		28	Gép, gépi berendezés gyártása
		29	Közúti jármű gyártása
		30	Egyéb jármű gyártása
		24	Fémalapanyag gyártása
5	Védelmi ipar	254	Fegyver-, lőszergyártás
		304	Katonai harcjármű gyártása
6	Gátak	4291	Vízi létesítmény építése
7	Energiaszektor	35	Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
8	Vészhelyzethez kapcsolódó szolgáltatások	8422	Honvédelem
		8424	Közbiztonság, közrend
		8425	Tűzvédelem
9	Pénzügyi szektor	64	Pénzügyi közvetítés (kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység)
		65	Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás)
		66	Egyéb pénzügyi tevékenység
10	Élelmiszerágazat és mezőgazdaság	10	Élelmiszergyártás
		11	Italgyártás
		12	Dohánytermék gyártása
		1	Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
		2	Erdőgazdálkodás
		3	Halászat, halgazdálkodás
11	Kormányzati létesítmények	84	Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás
12	Egészségügy	86	Humán-egészségügyi ellátás
		87	Bentlakásos, nem kórházi ápolás
		88	Szociális ellátás bentlakás nélkül
13	Információs technológia	62	Információ-technológiai szolgáltatás
		63	Információs szolgáltatás
14	Nukleáris szektor	2446	Nukleáris fűtőanyag gyártása
15	Építőipar	41	Épületek építése
		42	Egyéb építmény építése
		43	Speciális szaképítés
16	Vízellátás és szennyvíz-szolgáltatás	36	Víztermelés, -kezelés, -ellátás
		37	Szennyvíz gyűjtése, kezelése
17	Hulladékgazdálkodás	38	Hulladékgazdálkodás
		39	Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés
18	Építőalapanyag-ipar	81	Kőfejtés, homok-, agyagbányászat
		23	Nemfém ásványi termék gyártása
19	Közlekedés, szállítás, logisztika	49	Szárazföldi, csővezetékes szállítás
		50	Vízi szállítás
		51	Légi szállítás
		52	Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység
		53	Postai, futárpostai tevékenység
20	Orvosi eszköz gyártása	325	Orvosi eszköz gyártása
21	Turizmus	55	Szálláshely-szolgáltatás
		56	Vendéglátás

 

[1] A Kormány 227/2020. (V. 25.) Korm. rendelete az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedésekről

[2] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról

[3] a) kritikus infrastruktúrák; ide tartozhatnak akár fizikai, akár virtuális infrastruktúrák, ideértve az energetikai, a közlekedési, a vízgazdálkodási, az egészségügyi, a távközlési, a média-, az adatkezelési vagy -tárolási, az (űr)repülési, a védelmi, a választási vagy a pénzügyi infrastruktúrákat is, továbbá az érzékeny létesítmények, valamint az említett infrastruktúrák használata szempontjából kritikus jelentőségű föld és ingatlan;

2. b) kritikus technológiák és a 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kettős felhasználású termékek, ideértve a mesterséges intelligenciát, a robottechnológiát, a félvezetőket, a kiberbiztonságot, az (űr) repülési technológiát, a védelmi technológiát, az energiatárolást, a kvantum- és a nukleáris technológiát, valamint a nanotechnológiát és a biotechnológiákat is;
3. c) kritikus jelentőségű termelési tényezőkkel – például energiával vagy nyersanyagokkal – való ellátottság, valamint élelmezésbiztonság;
4. d) érzékeny adatokhoz – ideértve a személyes adatokat is – való hozzáférés, vagy az ilyen információk feletti rendelkezés képessége; vagy
5. e) a média szabadsága és pluralizmusa.