Megjelent a Magyar Közlöny 2020. évfolyamának 195., 198. és a 201. száma, amelyben több, a járványügyi helyzettel kapcsolatos Kormányzati intézkedés is kihirdetésre került. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak.

1. A határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról

A Kormány, 407/2020. (VIII. 30.) Korm. Rendelete alapján Magyarország közrendjét és belső biztonságát fenyegető komoly veszély fennállása miatt a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti teljes belső határon ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést.

A rendelet 2020. szeptember 1-jén lép hatályba, és 2020. október 1-jén veszti hatályát. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet.

2. A járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól

A Kormány, a szintén 2020. szeptember 1-jén hatályba lépő, járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelete tárgykörök szerint bontásban foglalkozik a legfontosabb korlátozásokkal, ezek az alábbiak:

• Az általános szabályok szerint a rendelet hatálya a magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott, nem hivatalos célú határátlépésre terjed ki. A rendelet alkalmazásában a magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik,

1. a) aki Magyarországon állandó tartózkodásra jogosult, és családtagja, ha ezt a jogát okmánnyal igazolja, illetve
2. b) aki rendelkezik az idegenrendészeti hatóság valamely jogcímen 90 napot meghaladó idejű tartózkodásra kiadott, érvényes, Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedélyével, és az erről szóló okmányt belépéskor bemutatja,
3. c) aki magyarországi sportszervezetnek a sportról szóló törvény szerinti versenyzője, illetve sportszakembere, ha külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen való részvételét követően lép be Magyarország területére,
4. d) aki a külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen magyarországi sportszervezet általi – névre szólóan kiadott – meghívással, illetve delegálással részt vevő személy, ha külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen való részvételét követően lép be Magyarország területére.

A rendelet hatálya nem terjed ki (i) a teherforgalomban történő határátlépésre, (ii)          a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 6/A. § (2) bekezdése szerinti hivatalos útlevéllel történő határátlépésre, valamint (iii) arra a személyre, aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen (fertőzés) átesett.

A rendelet alkalmazásában hivatalos célú határátlépés a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából történő határátlépés.

• A magyar állampolgárok Magyarországra történő belépésének szabályai szerint a külföldről érkező magyar állampolgár, illetve a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagja (magyar állampolgár) személyforgalomban Magyarországra történő belépése során (törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel) egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles. Ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, az illetékes járványügyi hatóság által meghatározottak szerint kijelölt karanténban vagy – ha az nem jelent járványügyi kockázatot – hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.

• Ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat fertőzés gyanúját nem állapítja meg, és

1. a) a magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, 14 napra hatósági házi karanténban,
2. b) a nem külföldön élő magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban,
3. c) a külföldön élő magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban, vagy hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.

• A fentiek szerint karanténban elhelyezett személy kérelmére az illetékes járványügyi hatóság engedélyezheti a karanténban elhelyezett személy számára, hogy 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel, két alkalommal SARS-CoV-2 PCR teszten vegyen részt, amelynek során, ha az elvégzett tesztek igazolják, hogy a karanténban elhelyezett személy szervezetében a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható, a karantént előíró rendelkezés alól az illetékes járványügyi hatóság felmentést ad.

A rendelet lehetővé teszi, hogy az első tesztet valamely schengeni térségbe tartozó ország területén, az Egyesült Államok területén vagy Kanada területén végezzék el és annak eredményét magyar vagy angol nyelvű okirattal igazolni tudja.

Ismereteink szerint a Kormány a tesztek elvégzésével járó költségeket nem támogatja, azokat az érintetteknek magunknak kell viselniük.

• Főszabályként nem magyar állampolgár személyforgalomban Magyarország területére (törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel) nem léphet be. Ezen szigorú rendelkezés alól az illetékes rendőri szerv kérelemre felmentést adhat. A rendőri szerv akkor engedélyezheti a beutazást, ha a kérelmező igazolja, hogy a belépés célja

1. a) a magyarországi bírósági vagy hatósági eljáráshoz kapcsolódó, az adott intézmény által kiállított okirattal igazolt eljárási cselekményen történő részvétel,
2. b) az egészségügyi intézmény beutalójával vagy más megfelelő igazolással egészségügyi ellátás igénybevétele,
3. c) a hallgatói vagy a tanulói jogviszony alapján fennálló tanulmányi vagy vizsgakötelezettség teljesítése, ha ezt az oktatási intézmény által kiállított igazolás tanúsítja,
4. d) a fuvarozási tevékenységgel összefüggő munkavégzéshez kapcsolódó utazás személyforgalomban, amelynek célja a fuvarfeladat kiindulópontjára (munkavégzés megkezdésének helyszínére) történő eljutás vagy az ilyen munkavégzést követően személyforgalomban történő hazatérés, ha ezt a munkáltató által kiállított igazolás tanúsítja,
5. e) a családi eseményeken (házasságkötés, keresztelő, temetés) részvétel,
6. f) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozó gondozása, ápolása,
7. g) a kiemelt jelentőségű, nemzetközi vonatkozású sport-, kulturális, illetve egyházi rendezvényen történő részvétel vagy
8. h) az a)–g) ponton kívüli méltányolható ok.

• A fentiek szerinti kérelem (i) kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, magyar, illetve angol nyelven nyújtható be, illetőleg (ii) benyújtható törvényes képviselő, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazásban megjelölt meghatalmazott útján is. Ha a beutazásra ugyanabban az időpontban kerül sor, és a beutazás indoka azonos, úgy az érintett személyek meghatalmazásának csatolása esetén egy meghatalmazott több személy nevében egy kérelmet terjeszthet elő. Azonos okból és időpontban történő határátlépés esetében a kérelmezővel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók tekintetében elegendő egy kérelmet benyújtani.

A kérelem megalapozottságának igazolása érdekében a kérelem megalapozottságát igazoló irat eredeti példányát a Magyarország területére történő belépéskor a beutazási tilalom alól felmentett személy (engedélyes) köteles a rendőr felhívására bemutatni. Ha az engedélyes megalapozottságot igazoló irat eredeti példányát nem mutatja be, vagy annak hitelességével kapcsolatban a belépéskor kétség merül fel, a belépést meg kell tagadni.

• A kérelmet a rendőri szerv elutasítja, ha (i) a beutazás fentiek szerint céljával kapcsolatban kétség merül fel, illetőleg (ii) a beutazás (a) járványügyi, (b) közbiztonsági vagy (c) nemzetbiztonsági okból kockázatos. Ezen utóbbi fordulatokra vonatkozóan minisztériumi iránymutatás, illetőleg hatósági gyakorlat a jelen összefoglaló írásakor még nem ismert.
• Az engedélykérő a Magyarországra való belépés során egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles. Akinél az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, Magyarország területére nem léptethető be. Akinél az egészségügyi vizsgálat során a fertőzés gyanúja nem merül fel, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban vagy hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre. A karantén alól a fenti 2.2.2. pontban foglaltakkal megegyező eljárás alapján adható felmentés.
• A kapcsolt vállalkozások közötti utazásra vonatkozó szabályok értelmében a külföldről érkező személy a belügyminiszter által meghatározott államok területéről Magyarország területére korlátozás nélkül beléphet, ha olyan belföldi vagy a belügyminiszter által meghatározott államok egyikében bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, amely egyben a közbiztonságért felelős belügyminiszter által meghatározott államok közül legalább egyikében bejegyzett további gazdasági társasággal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti vállalkozási viszonyban[1] áll.
• A vonatkozó, a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti utazás körébe tartozó államokról szóló, 2020. szeptember 1-jétől hatályos 33/2020. (VIII. 30.) BM rendelet értelmében a belügyminiszter úgy rendelkezett, hogy a fentiek szerinti üzleti célú utazás keretében bármely állam területéről érkező személy beléphet Magyarország területére.
• A fentiek szerinti korlátozás nélkül történő belépésre akkor kerülhet sor, ha az utazó személy – azon túlmenően, hogy a fenti 2.4. pontban foglalt feltételek teljesülnek, – az üzleti célú utazás tényét valószínűsíti. Erre vonatkozóan minisztériumi illetőleg jogalkotói állásfoglalás illetőleg hatósági gyakorlat a jelen összefoglaló írásakor még nem ismert, azonban a szélesebb körben bevett üzleti gyakorlat szerint az üzleti utazás célját a Magyarország területén működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője(i)/testülete által írt és aláírt, magyar nyelvű meghívólevéllel célszerű alátámasztani, amely meghatározza az üzleti célú utazás legfontosabb tényezőit, pl.: az üzleti tevékenység tárgya/célja/helyszíne, a tervezett tárgyalás/üzem- v. projektlátogatás/bejárás időpontja, a projektre/üzleti tevékenységre vonatkozó vezető testületi határozat száma (esetleg rövid tartalma), (etc.). Célszerű az igazolásban az érintett gazdasági társaságok közötti, a évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti vállalkozási viszonyt is igazolni.
• Az ingázók tekintetében a kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a külügyminiszter által meghatározott szomszédos állam polgárai és az ott élő magyar állampolgárok Magyarország területére legfeljebb 24 óra időtartamra az államhatártól számított 30 kilométeres távolságon belülre beléphetnek. A fentiek szerint Magyarország területén tartózkodó személy Magyarország területének az államhatárvonaltól számított 30 kilométeres sávján belül köteles tartózkodni, és köteles Magyarország területét a belépést követő 24 órán belül

A külügyminiszter által az fentiek szerint meghatározott országgal szomszédos, Magyarország területének az államhatárvonaltól számított 30 kilométeres sávján belül élő magyar állampolgárok a szomszédos ország területéről visszatérve korlátozás nélkül beléphetnek, ha külföldi tartózkodásuk időtartama nem haladta meg a 24 órát, és a szomszédos országban az államhatártól számított legfeljebb 30 kilométeres sávot nem hagyták el.

2.6. Az üzleti és gazdasági célú utazás esetében a rendelet a következőket tartalmazza.

2.6.1. A magyar állampolgár külföldre utazása esetében, ha Magyarország területére belépésekor igazolni tudja, hogy üzleti, illetve gazdasági célú utazásról tért vissza, akkor korlátozás nélkül beléphet.

2.6.2. A nem magyar állampolgár Magyarországra történő beutazás során, ha igazolni tudja, hogy üzleti, illetve gazdasági tevékenység céljából lép be az ország területére, akkor korlátozás nélkül léphet be.

Abban az esetben, ha az üzleti, valamint gazdasági cél igazolásával kapcsolatban kétség merül fel, akkor a 2.3. pontban meghatározottak szerint kell eljárni.

2.7. A Magyarországon átutazó (tranzit) személyekre vonatkozó szabályok értelmében a külföldről érkező nem magyar állampolgár személyforgalomban, tranzitáthaladás érdekében Magyarország területére beléphet, ha a belépéskor aláveti magát egészségügyi vizsgálatnak, és az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját nem állapítja meg.

2.7.1. A fentiek szerinti célból történő belépés további feltétele, hogy a külföldről érkező nem magyar állampolgár (i) rendelkezzen a schengeni határellenőrzési kódexben előírt beutazási feltételekkel, (ii) hitelt érdemlően igazolja az utazásának célját és utazása célországát, valamint (iii) célországba történő beutazása és ennek érdekében a tervezett utazás útvonalán fekvő, Magyarországgal szomszédos államba történő belépése biztosított.

2.7.2. Az országos rendőrfőkapitány fogja meghatározni és közzétenni a rendőrség hivatalos honlapján az átutazó forgalom be- és kilépésére szolgáló közúti határátkelőhelyeket, az átmenő forgalom útvonalát, a pihenőhelyeket és a Magyarország elhagyására rendelkezésre álló időkeretet. A fentiek szerint beléptetett, külföldről érkező nem magyar állampolgár a Magyarország területén történő áthaladás során csak a fentiekben meghatározott útvonalon közlekedhet, és kizárólag az áthaladáshoz elengedhetetlenül szükséges okból – így különösen egészségügyi vagy műszaki okból – állhat meg a rendőrfőkapitány által meghatározott pihenőhelyeken, és az meghatározott időkeret, de legfeljebb 24 óra alatt köteles elhagyni Magyarország területét. Ez alól kivételt jelen az azonnali beavatkozást igénylő műszaki vagy egészségügyi szükséghelyzetben történő megállás.

Az Országos Rendőrfőkapitányság honlapján a jelen összefoglaló írásakor (2020. augusztus 31-én) még a beutazással kapcsolatos, jelenleg hatályos szabályok találhatóak, amint ezek változnak, összefoglalónkat frissítjük.

2.8. A kormányrendelet a járványügyi adatkezelésre vonatkozóan is tartalmaz szabályokat. Ezek értelmében a kijelölt karanténban és a hatósági házi karanténban elhelyezett személyeket az illetékes járványügyi hatóság nyilvántartásba veszi.

A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként a rendőrséget is kijelöli a (i) járványügyi korlátozásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése, (ii) a járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés, járványügyi zárlat, valamint járványügyi korlátozás alatt álló személyek nyilvántartása, valamint (iii) a közegészségügyi-járványügyi veszélynek kitett személyek, az ilyen személlyel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került és ezért közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett személyek nyilvántartása céljából.

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 5. § (3) bekezdése szerint kezelt személyes adatot az adatkezelő – a rendőrség járványügyi hatósági feladatainak ellátása érdekében – a rendőrség erre irányuló megkeresése esetén, a rendőrség részére haladéktalanul, ingyenesen és más adattovábbítási kötelezettségéhez képest elsőbbséggel továbbítja.

Az illetékes járványügyi hatóság a hatósági házi karantén elrendeléséről vagy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) alapján a járványügyi elkülönítésről, járványügyi megfigyelésről, járványügyi zárlatról, valamint járványügyi korlátozásról szóló határozatot soron kívül továbbítja a rendőrség részére az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében.

A rendőrség a fentiek szerint meghatározott adatokat a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nyilvántartja. A nyilvántartásba nem vehető fel olyan adat, amely a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nem szükséges. A nyilvántartásban szereplő adatokat a hatósági házi karantén, a járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés, a járványügyi zárlat, valamint a járványügyi korlátozás megszűnésének időpontjában törölni kell.

2.9. Az átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések szerint

• a szabálysértésekről szóló évi II. törvény 239/A. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedés megszegése szabálysértés alkalmazásában védelmi intézkedésnek minősül

2. a fenti 2 pontban meghatározott egészségügyi vizsgálat,
3. a fenti 3.1 pont szerinti kérelem megalapozottságát igazoló irat eredeti példányának bemutatása a Magyarország területére történő belépéskor,
4. a 3.3. pontban meghatározott egészségügyi vizsgálat,
5. a fenti 4 pontban megfogalmazott, kapcsolt vállalkozások közötti utazásra vonatkozó szabályok szerinti üzleti célú utazást valószínűsítő okmány bemutatása,
6. a fenti5 pontban az ingázókra vonatkozó területi és időbeli korlátok, valamint
7. a fenti 6. pontban a tranzitszemélyekre vonatkozóan megfogalmazott rendelkezések.

• a kormányrendelet hatálybalépésével egyidejűleg továbbá hatályát veszti

a) a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 341/2020. (VII. 12.) Korm. Rendelet

b) a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti utazás körébe tartozó államokról szóló 23/2020. (VII. 12.) BM rendelet,

c) a járványügyi készültségi időszakban a korlátozott sávban történő határátlépés körébe tartozó államokról szóló  11/2020. (VII. 13.) KKM rendelet.

2.10.      A 419/2020. (IX. 1.) Kormányrendelet enyhébb szabályokat állapít meg a visegrádi országok számára.

2.10.1. Az a magyar állampolgár, valamint a magyar állampolgárnak magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagja felmentést kaphat a karantén alól, (i) aki Csehország, Lengyelország, valamint Szlovákia területéről lép be Magyarország területére (ii) és a kormányrendelet kihirdetése (2020.09.01.) előtt az előbbi országokban foglalt szálláshellyel rendelkezett , (iii) és egy alkalommal a hazaérkezést követően elvégzett SARS-CoV-2 PCR teszt negatív lett.

2.10.2. Az a cseh, lengyel és szlovák állampolgár felmentést kaphat a karantén alól Magyarországra történő belépése során, aki igazolja, (i) hogy  2020.09.30-ig szálláshely foglalása volt,(ii) amit még a rendelet hatálybalépése előtt foglalt,(iii) valamint a belépést megelőző 5 napban elvégzett egy SARS-CoV-2 PCR tesztje negatív lett, (iv) amit magyar vagy angol nyelvű okirattal kell igazolni.

Fontos kiemelni, hogy ezek a szabályok – az elkövetkezendő időszakban – a járványügyi helyzetre való tekintettel, újabb kormányzati intézkedés eredményeként – természetesen változhatnak/szigorodhatnak.

[1] 23. kapcsolt vállalkozás:

1. a) *  az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
2. b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
3. c) *  az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,
4. d) *  a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
5. e) *  az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
6. f) *  az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,
7. g) *  az a)-c) alpontban foglaltaktól függetlenül akkor is létrejön a kapcsolt vállalkozási viszony
8. ga) a 11. pont, az 53. pont, a 8. § (1) bekezdés f) pontja és a 16/A. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy ezen rendelkezések alkalmazásában az f) alpontban foglaltak teljesülését nem kell vizsgálni,
9. gb) a 16/B. § alkalmazásában, ha az adózó és más személy viszonylatában legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedés, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn, azzal, hogy a szavazatijog-részesedések és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani, továbbá az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az f) alpontban foglaltakat is vizsgálni kell;

Augusztus 31-én jelentős túljegyzéssel zárult a Duna House kötvénykibocsátása. Kelet-Közép-Európa legnagyobb ingatlanközvetítő csoportja még augusztus elején jelentette be, hogy részt vesz az MNB Növekedési Kötvényprogramjában. A Duna House az ügylet jogi hátterének előkészítésére a banki, finanszírozási és tőkepiaci jog területén piacvezető Kapolyi Ügyvédi Irodát kérte fel. Az ügylet sikerét jelzi, hogy a várakozásokat túlszárnyalva az intézményi befektetők 6,6 milliárd forint névértékben vásároltak 10 éves kötvényt, amelyet a Scope Ratings minősített.

A kötvénykibocsátás előkészítéséről és a kötvényaukcióról a portfolio.hu pénzügyi és gazdasági hírportál is tudósított.

 

Az MNB 2020. augusztus 18–ai sajtóközleménye szerint a Felügyelet vezetői körlevélben szólította fel a hazai hitelező és pénzforgalmi intézményeket, hogy továbbra is tartsák fenn hitelezési aktivitásukat. A körlevél szerint az „MNB elvárja, hogy az adósok hitelképességének megítélése önmagában a moratórium miatt ne romoljon, emiatt ne kerüljenek kizárásra a hitelezésből”

 

2020. június 17-én jelent meg a veszélyhelyzet megszűnéséről és az ezen időszakban hozott rendeletek sorsáról rendelkező törvény[1] (Saláta-törvény), amelynek értelmében immár törvényi szinten került rögzítésre, hogy az ún. stratégiai társaságokban történő bizonyos jogügyeletek (szerződéssel, egyoldalú jognyilatkozattal vagy a társaság határozatával történő: tulajdoni részesedés ingyenes vagy visszterhes átruházása; tőkeemelés; a társaság átalakulása, egyesülése, szétválása; átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása; részvényen, üzletrészen haszonélvezeti jog alapítása) érvényességéhez a belgazdaságért felelős miniszter (Miniszter) felé történő bejelentésre és annak tudomásulvételére van szükség. A Saláta-törvényt kiegészíti a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges tevékenységi körök meghatározásáról szóló 289/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet (TEÁOR-rendelet).

A Saláta-törvényben a korábbi szabályozáshoz képest több pontosító változást is eszközölt a jogalkotó, ugyanakkor a szabályozást továbbra is 2020. december 31-ig kell alkalmazni. Nézzük, melyek a legfontosabb változások!

Új definícióval bővül a szabályozás, miszerint államérdek az ágazati európai uniós és nemzeti jog által nem szabályozott, a hálózatok és berendezések biztonságára és működőképességére, valamint az ellátás folyamatosságára vonatkozó közérdek. A fogalomnak a Miniszter eljárása során van jelentősége[2], és bár eddig is szerepelt az előírások között, de a Kormányrendelet nem tisztázta, mit ért alatta a jogalkotó. További változás, hogy az ún. stratégiai társaságok tevékenységi körei közül kikerült a pénzügyi szektor (mind a Saláta-törvény szövegében, mind a TEÁOR-rendelet táblázatában). A bejelentési kötelezettség alapfeltétele lett a befektetés értékének meghatározása: csak a 350 millió Ft-ot elérő, illetve meghaladó jogügyletek bejelentése kötelező. Stratégiai társaságban a szavazatok több, mint 50%-át megszerző, vagy meghatározó befolyásra szert tevő, az EU, az EGT valamely más tagállamának, illetve Svájcnak az állampolgárai is kötelesek megtenni a bejelentést a 350 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó befektetéseik vonatkozásában, ugyanakkor a több országban jelen lévő vállalkozáscsoportok egészét érintő jogügyletek nem esnek bejelentési kötelezettség alá. Végül a számokat tekintve ugyan csökkent, de lényegében alig változott a Miniszter vizsgálatára vonatkozó határidő: a korábbi 45 nap helyett 30 munkanap áll a rendelkezésére.

A bejelentésre (és annak tudomásulvételére) a stratégiai társaságok előzőleg meghatározott jogügyletei tekintetében, a jogszabályváltozások figyelembevételével akkor van tehát szükség, amennyiben az alábbi feltételek is fennállnak:

• a 350 millió forintot eléri vagy meghaladja a befektetés értéke;
• a lentebbi definícióban szereplő első fordulat szerinti külföldi befektető, valamint az Európai Unió (EU) tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamában, vagy a Svájci Államszövetségben (Svájc) bejegyzett jogi személy vagy szervezet, illetve az előzőek állampolgára tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának a megszerzésével vagy haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetett módon a szavazatok több, mint 50%-át megszerzi vagy meghatározó befolyásra tesz szert; tehát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 8:2. §-ának megfelelő többségi befolyásszerzés valósul meg. (A meghatározó befolyás körébe tartozik többek között az érintett társaság vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai többsége kinevezésének, visszahívásának a joga; az az eset, amikor az egyéb részvényesek a befolyással rendelkezővel együtt szavaznak megállapodás alapján, vagy amikor az egyéb részvényesek a befolyással rendelkezőn keresztül szavaznak, feltéve, hogy így a szavazatok mértéke meghaladja az 50%-ot. A meghatározó befolyás nemcsak közvetlenül, hanem közvetetten is megvalósulhat.)
• bármely külföldi befektető tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának a megszerzésével vagy haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetetten legalább 10%-os részesedést szerez;
• bármely külföldi befektető tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának a megszerzésével vagy haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban 15%-os, 20%-os vagy 50%-os részesedést szerez (függetlenül a befektetés értékétől);
• bármely külföldi befektetők együttes részesedése a tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának a megszerzésével vagy haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban meghaladná a 25%-ot – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivétel;
• bármely külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetetten ún. üzemeltetési jogot szerez a stratégiai társaságoknál megjelölt ágazatokba tartozó tevékenység vonatkozásában, tehát a tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések, eszközök átruházására, használati vagy működtetési jogának átengedésére vagy biztosítékba adására kerül sor.

Az előírások nem alkalmazandóak a külföldi székhelyű jogi személy vagy egyéb szervezet tekintetében létrejött jogügyletek miatt, annak a stratégiai társaságnak minősülő leányvállalatai tekintetében létrejövő jogügyletei tekintetében (vagyis ha egy több országban jelen lévő vállalkozáscsoport egészét érintik a törvényben meghatározott jogügyletek, nem csak a magyarországi vállalkozás(oka)t).

Fontos kiemelni, hogy az EU-ban, az EGT területén vagy Svájcban bejegyzett jogi személyek, szervezetek, EU vagy EGT tagállam, illetve Svájc állampolgárai esetében csak a – meghatározott jogügyletek révén való – többségi befolyásszerzés esetében van szükség bejelentésre (függetlenül a tulajdonosi hátterüktől), míg a külföldi befektetők esetében minden, a Saláta-törvényben meghatározott jogügylettel (tulajdonszerzés, kötvény tulajdonjogának a megszerzése, haszonélvezeti jog megszerzése, illetve üzemeltetési jog megszerzése) kapcsolatos esetben szükség van a bejelentésre.

Melyek a stratégiai társaságok?

A Saláta-törvény alapján stratégiai társaság az olyan magyarországi székhelyű

1) korlátolt felelősségű társaság,

2) zártkörűen működő részvénytársaság vagy

3) nyilvánosan működő részvénytársaság,

amelynek a fő tevékenységi köre a TEÁOR-rendelet mellékletében felsorolt ágazatokba tartozik (ld. az anyag végén), vagy további tevékenysége az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, illetve a 2019/452/EU rendelet[3] 4. cikk (1) bekezdés a)-e) pontjában[4] felsorolt stratégiai jelentőségű ágazatokba tartozik, ide nem értve a pénzügyi infrastruktúrát.

Ki is számít külföldi befektetőnek?

Egyrészt a stratégiai társaságnál meghatározott tevékenységi kört végző, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban tulajdonrészt, illetve befolyást szerző jogi személy vagy egyéb szervezet (tehát akár belföldi szervezet is), amennyiben a szerző szervezetben a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik olyan személy, amely az EU-n, az EGT-n, valamint a Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet.

Másrészt az EU-n, az EGT-n, valamint a Svájcon kívüli bármely állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet.

A fentiek alapján tehát sem az EU, sem az EGT, sem Svájc állampolgárai (természetes személyek) és jogi személyei, szervezetei nem minősülnek külföldi befektetőnek, amennyiben rajtuk kívüli állampolgárnak vagy jogi személynek, szervezetnek nincs többségi befolyása esetükben. Ugyanakkor őket is terheli bejelentési kötelezettség, amennyiben a szavazatok több, mint 50%-át szerzik meg vagy meghatározó befolyásra tesznek szert stratégiai társaságban 350 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó mértékű befektetésük révén.

Kinek, mikor kell megtennie a bejelentést? Melyek az új eljárás főbb szabályai?

A korábbi szabályozáshoz képest részben változott bejelentési kötelezettség a Saláta-törvény hatálybalépését – 2020. június 18. – követően létrejött jogügyletek esetén alkalmazandó.

A bejelentést a Saláta-törvényben meghatározott tartalommal a jogügylet létrejöttét követő 10 napon belül kell megtenni a Miniszter felé. A bejelentést a külföldi befektetőnek, vagy az EU-ban, az EGT-ben, illetve Svájcban bejegyzett jogi személynek, egyéb szervezetnek, továbbá ezek állampolgárának (illetve üzemeltetési jog megszerzésének érintettsége esetén, ha azt nem a külföldi befektető szerzi meg, a szerző cégnek és az előbbieknek közösen) kell megtennie, a jogi képviselet kötelező az eljárásban.

A Miniszter legfeljebb 8 napon belül értesítést küld a bejelentés kézhezvételéről, megjelölve benne a megérkezés napját, amelytől számított 30 munkanapon belül (amely egy alkalommal, 15 nappal hosszabbítható meg, különösen indokolt esetben; továbbá legalább 3 napos, de legfeljebb 10 napos határidővel – illetve nem a bejelentőtől szükséges dokumentumok, iratok esetében legfeljebb 20 napos határidővel – hiánypótlásra is lehetőség van) megvizsgálja, hogy

• az megfelel-e a tartalmára vonatkozó feltételeknek,
• a jogügylet tekintetében fennáll-e Magyarország államérdekének, közbiztonságának, illetve közrendjének a sérelme vagy veszélyeztetése, ezek bekövetkezésének a lehetősége,
• a jogügylet összhangban áll-e az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 36., 51. (1) bekezdés és 65. (1) bekezdés cikkeivel,
• a bejelentő nem áll-e EU tagállam közigazgatási szervének az ellenőrzése alatt,
• a bejelentő a biztonságot vagy a közrendet érintő tevékenységben érintett volt-e az EU-ban,
• fennáll-e annak a komoly kockázata, hogy a bejelentő illegális vagy bűncselekménybe ütköző tevékenységet fog folytatni.

Amennyiben a fenti vizsgálat alapján nem merül fel problémát okozó körülmény, a Miniszter a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja. Amennyiben a fenti vizsgálat alapján felmerül problémát okozó körülmény, a Miniszter megtiltja a jogügyletet. A tiltó döntését a Miniszter indokolni köteles, és az korlátozott körben: az eljárás lényeges szabályainak megsértése, valamint a Saláta-törvény szerinti minősítéssel összefüggésben közigazgatási nemperes eljárásban megtámadható.  Az ügyben a Fővárosi Törvényszék lesz kizárólagosan illetékes és a jogi képviselet ezen eljárásban is kötelező.

A bejelentés nem érinti a más jogszabályban meghatározott, vonatkozó bejelentési vagy engedélyezési kötelezettségeket.

A Miniszter ellenőrzi a bejelentési kötelezettségek teljesítését, amennyiben azt valamely bejelentő elmulasztja, bírság kiszabásának lehetősége mellett kerül sor a fentiek szerinti vizsgálatra. A bírság összege a jogügylet értékének kétszereséig terjedhet, de természetes személy külföldi befektető esetén legalább 100.000 forint, míg jogi személy vagy szervezet külföldi befektető esetén legalább a jogügylettel érintett stratégiai társaság utolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1%-a. (A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.) A Miniszter nyilvántartást is vezet a tudomásulvételről szóló visszaigazolásokról és a tiltásokról.

A bejelentési kötelezettséghez kapcsolódó fontos jogkövetkezmények

A Saláta-törvényben meghatározott jogügyletek cégnyilvántartásba történő bejegyzése esetében a cégbejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelemhez mellékelni kell egy teljes bizonyító erejű magánokiratot arról, hogy az érintett társaság stratégiai társaságnak minősül, valamint mellékelni kell a Miniszter tudomásulvételről szóló visszaigazolását. (Az ezek hiányában vagy esetlegesen a Miniszter tiltó döntése ellenére bejegyzett adatot a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törli.)

Az a szerződés, egyoldalú nyilatkozat vagy társaság határozata, amelyet a Saláta-törvény vonatkozó rendelkezéseibe ütközően vagy a Miniszter tiltó döntése ellenére hoztak meg, semmis.

Jogi tanácsadó alkalmazása

A Jogszabály maga is előírja a kötelező jogi képviseletet, ugyanakkor számos esetben még a jogügyletek tervezése során is kérdések merülhetnek fel azzal kapcsolatban, érinti-e azokat a Jogszabály általi bejelentési kötelezettség.

A TEÁOR-rendeletben meghatározott szektorok

Sorszám	Szektor	TEÁOR kód	Ágazat
1	Vegyi szektor	19	Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás
		20	Vegyi anyag, termék gyártása
		21	Gyógyszergyártás
2	Kereskedelmi létesítmények	45	Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása
		47	Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)
		46	Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)
3	Kommunikációs szektor	61	Távközlés
4	Kritikus ipari szektor (benne az elektronika, a gépipar, az acélgyártás és a közlekedési eszközök gyártása)	26	Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
		27	Villamos berendezés gyártása
		28	Gép, gépi berendezés gyártása
		29	Közúti jármű gyártása
		30	Egyéb jármű gyártása
		24	Fémalapanyag gyártása
		25	Fémfeldolgozási termék gyártása
5	Védelmi ipar	254	Fegyver-, lőszergyártás
		304	Katonai harcjármű gyártása
6	Gátak	4291	Vízi létesítmény építése
7	Energiaszektor	35	Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
8	Vészhelyzethez kapcsolódó szolgáltatások	8422	Honvédelem
		8424	Közbiztonság, közrend
		8425	Tűzvédelem
9	Élelmiszerágazat és mezőgazdaság	10	Élelmiszergyártás
		11	Italgyártás
		12	Dohánytermék gyártása
		1	Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
		2	Erdőgazdálkodás
		3	Halászat, halgazdálkodás
10	Kormányzati létesítmények	84	Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás
11	Egészségügy	86	Humán-egészségügyi ellátás
		87	Bentlakásos, nem kórházi ápolás
		88	Szociális ellátás bentlakás nélkül
12	Információs technológia	62	Információ-technológiai szolgáltatás
		63	Információs szolgáltatás
13	Nukleáris szektor	2446	Nukleáris fűtőanyag gyártása
14	Építőipar	41	Épületek építése
		42	Egyéb építmény építése
		43	Speciális szaképítés
15	Vízellátás és szennyvíz-szolgáltatás	36	Víztermelés, -kezelés, -ellátás
		37	Szennyvíz gyűjtése, kezelése
16	Hulladékgazdálkodás	38	Hulladékgazdálkodás
		39	Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés
17	Építőalapanyag-ipar	81	Kőfejtés, homok-, agyagbányászat
		23	Nemfém ásványi termék gyártása
18	Közlekedés, szállítás, logisztika	49	Szárazföldi, csővezetékes szállítás
		50	Vízi szállítás
		51	Légi szállítás
		52	Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység
		53	Postai, futárpostai tevékenység
19	Orvosi eszköz gyártása	325	Orvosi eszköz gyártása
20	Turizmus	55	Szálláshely-szolgáltatás
		56	Vendéglátás
21	Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység	782	Munkaerőkölcsönzés

 

 

[1] a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény

[2] A Miniszter a bejelentés vizsgálata során a magyar államérdekek sérülését vagy veszélyeztetését is vizsgálja.

[3] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról

[4] a) kritikus infrastruktúrák; ide tartozhatnak akár fizikai, akár virtuális infrastruktúrák, ideértve az energetikai, a közlekedési, a vízgazdálkodási, az egészségügyi, a távközlési, a média-, az adatkezelési vagy -tárolási, az (űr)repülési, a védelmi, a választási vagy a pénzügyi infrastruktúrákat is, továbbá az érzékeny létesítmények, valamint az említett infrastruktúrák használata szempontjából kritikus jelentőségű föld és ingatlan;

2. b) kritikus technológiák és a 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kettős felhasználású termékek, ideértve a mesterséges intelligenciát, a robottechnológiát, a félvezetőket, a kiberbiztonságot, az (űr) repülési technológiát, a védelmi technológiát, az energiatárolást, a kvantum- és a nukleáris technológiát, valamint a nanotechnológiát és a biotechnológiákat is;
3. c) kritikus jelentőségű termelési tényezőkkel – például energiával vagy nyersanyagokkal – való ellátottság, valamint élelmezésbiztonság;
4. d) érzékeny adatokhoz – ideértve a személyes adatokat is – való hozzáférés, vagy az ilyen információk feletti rendelkezés képessége; vagy
5. e) a média szabadsága és pluralizmusa.

 

 

A 2020 május 25-én jelent meg az a kormányrendelet[1] (Rendelet), amelynek értelmében az ún. stratégiai társaságokban történő bizonyos jogügyeletek (szerződéssel, egyoldalú jognyilatkozattal vagy társasági jogi határozattal történő: tulajdoni részesedés ingyenes vagy visszterhes átruházása; tőkeemelés; a társaság átalakulása, egyesülése, szétválása; átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása; részvényen, üzletrészen haszonélvezeti jog alapítása) érvényességéhez a belgazdaságért felelős miniszter (Miniszter) felé történő bejelentésre és annak tudomásulvételére van szükség, amennyiben az alábbi feltételek is fennállnak:

• a lentebbi definícióban szereplő első fordulat szerinti külföldi befektető, valamint az Európai Unió (EU) tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamában, vagy a Svájci Államszövetségben (Svájc) bejegyzett jogi személy vagy szervezet tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának a megszerzésével vagy haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetett módon a szavazatok több, mint 50%-át megszerzi vagy meghatározó befolyásra tesz szert; tehát a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 8:2. §-ának megfelelő többségi befolyásszerzés valósul meg. (A meghatározó befolyás körébe tartozik többek között az érintett társaság vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai többsége kinevezésének, visszahívásának a joga; az az eset, amikor az egyéb részvényesek a befolyással rendelkezővel együtt szavaznak megállapodás alapján, vagy amikor az egyéb részvényesek a befolyással rendelkezőn keresztül szavaznak, feltéve, hogy így a szavazatok mértéke meghaladja az 50%-ot. A meghatározó befolyás nemcsak közvetlenül, hanem közvetetten is megvalósulhat.)
• bármely külföldi befektető tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának a megszerzésével vagy haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetetten legalább 10%-os részesedést szerez és a befektetés értéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot;
• bármely külföldi befektető tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának a megszerzésével vagy haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban 15%-os, 20%-os vagy 50%-os részesedést szerez (függetlenül a befektetés értékétől);
• bármely külföldi befektetők együttes részesedése a tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának a megszerzésével vagy haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban meghaladná a 25%-ot;
• bármely külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetetten ún. üzemeltetési jogot szerez a stratégiai társaságoknál megjelölt ágazatokba tartozó tevékenység vonatkozásában, tehát a tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések átruházására, eszközök használati vagy működtetési jogának átengedésére vagy biztosítékba adására kerül sor.

Fontos kiemelni, hogy az EU-ban, az EGT területén vagy Svájcban bejegyzett jogi személyek, szervezetek esetében csak a – meghatározott jogügyletek révén való – többségi befolyásszerzés esetében van szükség bejelentésre (függetlenül a tulajdonosi hátterüktől), míg a külföldi befektetők esetében minden, a Rendeletben meghatározott jogügylettel (tulajdonszerzés, kötvény tulajdonjogának a megszerzése, haszonélvezeti jog megszerzése, illetve üzemeltetési jog megszerzése) kapcsolatos esetben szükség van a bejelentésre.

Melyek a stratégiai társaságok?

A Rendelet alapján stratégiai társaság az olyan magyarországi székhelyű

1) korlátolt felelősségű társaság,

2) zártkörűen működő részvénytársaság vagy

3) nyilvánosan működő részvénytársaság,

amelynek a fő tevékenységi köre a Rendelet mellékletében felsorolt ágazatokba tartozik (ld. az anyag végén), vagy további tevékenysége az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, illetve a 2019/452/EU rendelet[2] 4. cikk (1) bekezdés a)-e) pontjában[3] felsorolt stratégiai jelentőségű ágazatokba tartozik, beleértve a pénzügyi, hitel- és biztosítási ágazatokat is.

Ki is számít külföldi befektetőnek?

Egyrészt a stratégiai társaságnál meghatározott tevékenységi kört végző, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban tulajdonrészt, illetve befolyást szerző jogi személy vagy egyéb szervezet (tehát akár belföldi szervezet is), amennyiben a szerző szervezetben a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik olyan személy, amely az EU-n, az EGT-n, valamint a Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet.

Másrészt az EU-n, az EGT-n, valamint a Svájcon kívüli bármely állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet.

A fentiek alapján tehát sem az EU, sem az EGT, sem Svájc állampolgárai (természetes személyek) és jogi személyei, szervezetei nem minősülnek külföldi befektetőnek, amennyiben rajtuk kívüli állampolgárnak vagy jogi személynek, szervezetnek nincs többségi befolyása esetükben.

Kinek, mikor kell megtennie a bejelentést? Melyek az új eljárás főbb szabályai?

A bejelentési kötelezettség a Rendelet hatálybalépését – 2020. május 26. – követően létrejött jogügyletek esetén alkalmazandó. A Rendelet 2020. december 31-ig hatályos.

A bejelentést a Rendeletben meghatározott tartalommal a jogügylet létrehozását követő 10 napon belül kell megtenni a Miniszter felé. A bejelentést a külföldi befektetőnek (illetve üzemeltetési jog megszerzésének érintettsége esetén, ha azt nem a külföldi befektető szerzi meg, a szerző cégnek és a külföldi befektetőnek közösen) kell megtennie, a jogi képviselet kötelező az eljárásban.

A Miniszter legfeljebb 8 napon belül értesítést küld a bejelentés kézhezvételéről, megjelölve benne a megérkezés napját, amelytől számított 45 napon belül (amely egy alkalommal, 15 nappal hosszabbítható meg, különösen indokolt esetben; továbbá legalább 3 napos, de legfeljebb 10 napos határidővel – illetve nem a bejelentőtől szükséges dokumentumok, iratok esetében legfeljebb 20 napos határidővel – hiánypótlásra is lehetőség van) megvizsgálja, hogy

• az megfelel-e a tartalmára vonatkozó feltételeknek,
• a jogügylet összhangban áll-e az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 36., 51. (1) bekezdés és 65. (1) bekezdés cikkeivel,
• a bejelentő nem áll-e EU tagállam közigazgatási szervének az ellenőrzése alatt,
• a bejelentő a biztonságot vagy a közrendet érintő tevékenységben érintett volt-e az EU-ban,
• fennáll-e annak a komoly kockázata, hogy a bejelentő illegális vagy bűncselekménybe ütköző tevékenységet fog folytatni.

Amennyiben a fenti vizsgálat alapján nem merül fel problémát okozó körülmény, a Miniszter a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja. Amennyiben a fenti vizsgálat alapján felmerül problémát okozó körülmény, a Miniszter megtiltja a jogügyletet. A tiltó döntését a Miniszter indokolni köteles, és az korlátozott körben: az eljárás lényeges szabályainak megsértése, valamint a Rendelet szerinti minősítéssel összefüggésben közigazgatási nemperes eljárásban megtámadható.  Az ügyben a Fővárosi Törvényszék lesz kizárólagosan illetékes és a jogi képviselet ezen eljárásban is kötelező.

A bejelentés nem érinti a más jogszabályban meghatározott, vonatkozó bejelentési vagy engedélyezési kötelezettségeket.

A Miniszter ellenőrzi a bejelentési kötelezettségek teljesítését, amennyiben azt valamely külföldi befektető elmulasztja, bírság kiszabásának lehetősége mellett kerül sor a fentiek szerinti vizsgálatra. A bírság összege a jogügylet értékének kétszereséig terjedhet, de természetes személy külföldi befektető esetén legalább 100.000 forint, míg jogi személy vagy szervezet külföldi befektető esetén legalább a jogügylettel érintett stratégiai társaság utolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1%-a. (A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.) A Miniszter nyilvántartást is vezet a tudomásulvételről szóló visszaigazolásokról és a tiltásokról.

A bejelentési kötelezettséghez kapcsolódó fontos jogkövetkezmények

A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe való bejegyzésre csak a Miniszter tudomásulvételről szóló visszaigazolása esetén kerülhet sor. A Rendeletben meghatározott jogügyletek cégnyilvántartásba történő bejegyzése esetében a cégbejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelemhez mellékelni kell egy teljes bizonyító erejű magánokiratot arról, hogy az érintett társaság stratégiai társaságnak minősül, valamint mellékelni kell a Miniszter tudomásulvételről szóló visszaigazolását. (Az ezek hiányában vagy esetlegesen a Miniszter tiltó döntése ellenére bejegyzett adatot a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törli.)

Az a szerződés, egyoldalú nyilatkozat vagy társasági jogi határozat, amelyet a Rendelet rendelkezéseiben ütközően vagy a Miniszter tiltó döntése ellenére hoztak meg, semmis.

Jogi tanácsadó alkalmazása

A Rendelet maga is előírja a kötelező jogi képviseletet, ugyanakkor számos esetben még a jogügyletek tervezése során is kérdések merülhetnek fel azzal kapcsolatban, érinti-e azokat a Rendelet általi bejelentési kötelezettség.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda, mint a hazai tőkepiac elismert, több mint két évtizedes múltra visszatekintő ügyvédi irodája teljes körűen támogatja az érintett jogügyletek új elvárásoknak való megfeleltetését.

Amennyiben további kérdése van a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban, forduljon szakértőinkhez bizalommal.

Meghatározott szektorok

Sorszám	Szektor	TEÁOR kód	Ágazat
1	Vegyi szektor	19	Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás
		20	Vegyi anyag, termék gyártása
		21	Gyógyszergyártás
2	Kereskedelmi létesítmények	45	Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása
		47	Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)
		46	Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)
3	Kommunikációs szektor	61	Távközlés
4	Kritikus ipari szektor (benne az elektronika, a gépipar, az acélgyártás és a közlekedési eszközök gyártása)	26	Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
		27	Villamos berendezés gyártása
		28	Gép, gépi berendezés gyártása
		29	Közúti jármű gyártása
		30	Egyéb jármű gyártása
		24	Fémalapanyag gyártása
5	Védelmi ipar	254	Fegyver-, lőszergyártás
		304	Katonai harcjármű gyártása
6	Gátak	4291	Vízi létesítmény építése
7	Energiaszektor	35	Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
8	Vészhelyzethez kapcsolódó szolgáltatások	8422	Honvédelem
		8424	Közbiztonság, közrend
		8425	Tűzvédelem
9	Pénzügyi szektor	64	Pénzügyi közvetítés (kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység)
		65	Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás)
		66	Egyéb pénzügyi tevékenység
10	Élelmiszerágazat és mezőgazdaság	10	Élelmiszergyártás
		11	Italgyártás
		12	Dohánytermék gyártása
		1	Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
		2	Erdőgazdálkodás
		3	Halászat, halgazdálkodás
11	Kormányzati létesítmények	84	Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás
12	Egészségügy	86	Humán-egészségügyi ellátás
		87	Bentlakásos, nem kórházi ápolás
		88	Szociális ellátás bentlakás nélkül
13	Információs technológia	62	Információ-technológiai szolgáltatás
		63	Információs szolgáltatás
14	Nukleáris szektor	2446	Nukleáris fűtőanyag gyártása
15	Építőipar	41	Épületek építése
		42	Egyéb építmény építése
		43	Speciális szaképítés
16	Vízellátás és szennyvíz-szolgáltatás	36	Víztermelés, -kezelés, -ellátás
		37	Szennyvíz gyűjtése, kezelése
17	Hulladékgazdálkodás	38	Hulladékgazdálkodás
		39	Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés
18	Építőalapanyag-ipar	81	Kőfejtés, homok-, agyagbányászat
		23	Nemfém ásványi termék gyártása
19	Közlekedés, szállítás, logisztika	49	Szárazföldi, csővezetékes szállítás
		50	Vízi szállítás
		51	Légi szállítás
		52	Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység
		53	Postai, futárpostai tevékenység
20	Orvosi eszköz gyártása	325	Orvosi eszköz gyártása
21	Turizmus	55	Szálláshely-szolgáltatás
		56	Vendéglátás

 

[1] A Kormány 227/2020. (V. 25.) Korm. rendelete az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedésekről

[2] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról

[3] a) kritikus infrastruktúrák; ide tartozhatnak akár fizikai, akár virtuális infrastruktúrák, ideértve az energetikai, a közlekedési, a vízgazdálkodási, az egészségügyi, a távközlési, a média-, az adatkezelési vagy -tárolási, az (űr)repülési, a védelmi, a választási vagy a pénzügyi infrastruktúrákat is, továbbá az érzékeny létesítmények, valamint az említett infrastruktúrák használata szempontjából kritikus jelentőségű föld és ingatlan;

2. b) kritikus technológiák és a 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kettős felhasználású termékek, ideértve a mesterséges intelligenciát, a robottechnológiát, a félvezetőket, a kiberbiztonságot, az (űr) repülési technológiát, a védelmi technológiát, az energiatárolást, a kvantum- és a nukleáris technológiát, valamint a nanotechnológiát és a biotechnológiákat is;
3. c) kritikus jelentőségű termelési tényezőkkel – például energiával vagy nyersanyagokkal – való ellátottság, valamint élelmezésbiztonság;
4. d) érzékeny adatokhoz – ideértve a személyes adatokat is – való hozzáférés, vagy az ilyen információk feletti rendelkezés képessége; vagy
5. e) a média szabadsága és pluralizmusa.