Bevezetik a tényleges tulajdonosi nyilvántartást
Benyújtásra került a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat, amelynek célja az EU 4. valamint 5. számú pénzmosási irányelveiben foglalt, a tagállamok számára előírt rendelkezések hazai jogba történő átültetése. A törvényjavaslat többek között előírja, hogy létre kell hozni a tényleges tulajdonosi adatokra vonatkozó központi nyilvántartást, amelynek adataihoz a hatóságok, az ügyészség, a bíróságok és a felügyletet ellátó szervezetek korlátlanul hozzáférhetnek. A kötelezett szolgáltatók, így az ügyvédek és az ügyvédi irodák számára a nyilvántartás bevezetése több kötelezettséggel is jár.
A 2021. április 20-án benyújtott törvényjavaslat létrehozza a tényleges tulajdonosi nyilvántartást. A törvényjavaslat az irányelveket követve előírja, hogy létre kell hozni a tényleges tulajdonosi („ultimate beneficial owner”, vagyis végső tényleges tulajdonos) adatokra vonatkozó (nem közhiteles nyilvántartásnak minősülő) központi nyilvántartást, amelynek valamennyi gazdasági és nonprofit szervezetre vonatkozóan megfelelő, pontos és időszerű információt kell tartalmaznia. Az itt tárolt adatok korlátozás nélkül hozzáférhetők lesznek (eltérő időpontoktól kezdődően) a hatóságok, az ügyészség, a bíróságok, valamint a felügyeletet ellátó szervezetek számára, mindazonáltal a kötelezett szolgáltatók – ideértve többek között az ügyvédeket és ügyvédi irodákat is – számára a hozzáférés kizárólag az általuk elvégzendő ügyfél-átvilágítás érdekében szükséges. A lakosság díjfizetés ellenében a tényleges tulajdonos nevére, állampolgárságára, a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegére és mértékére vonatkozó adatokhoz férhet csak hozzá.
A szolgáltatók kötelesek figyelemmel kísérni és a nyilvántartó szervvel (a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal) öt munkanapon belül közölni, ha eltérést észlelnek az általuk ismert és a nyilvántartásban rögzített tényleges tulajdonosi adatok között. Ugyanarra a tényleges tulajdonosi adatra vonatkozó eltérésről harminc napon belül nem küldhető újabb jelzés. Az eltérés jelzéséhez szükséges, hogy a szolgáltató legalább megkezdje a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény („Pmt.”) szerinti ügyfél-átvilágítást. Eltérés jelzése esetén a szolgáltató köteles közölni az általa rögzített eltérő adatokat és az adatrögzítés időpontját is. Fontos kiemelni, hogy kizárólag abban az esetben szükséges az adateltérést jelezni, ha az a tényleges tulajdonos személyét vagy a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegét érinti. Amennyiben az eltérésnek nincs érdemi kihatása az azonosításra vagy a tényleges tulajdonosi viszonyok meghatározására, az eltérés jelzésére nincs szükség.
A tényleges tulajdonos személyével kapcsolatos kétség felmerülése esetén a szolgáltatók kötelesek megtenni minden további intézkedést, amíg meg nem bizonyosodnak a tényleges tulajdonos személyéről, továbbá a hatálybalépést követő kilencven napon belül kötelesek a törvényjavaslatban meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére vonatkozó belső szabályzatot készíteni, amely a Pmt.-ben meghatározott belső szabályzat részét képezheti. A belső szabályzatra a Pmt. szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A törvényjavaslat egyúttal módosítja a Pmt. ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezéseit is. Ennek keretében az ügyfelek személyazonosságának ellenőrzésénél kiegészítő jelleggel lehetővé válik a nem közhiteles nyilvántartások verifikációs célra történő alkalmazása, az alkalmazható nyilvántartásokról a felügyeletet ellátó szervek adnak iránymutatást. A szolgáltató a nyilvántartások alapján kizárólag a személyazonosság igazoló ellenőrzésére jogosult kiegészítő jelleggel, és az ügyfél-átvilágítás során okiratmásolat készítésére vagy a közhiteles nyilvántartásból való lekérések rögzítésére és nyilvántartására köteles. Lehetőség nyílik a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból megismert adatok felhasználására, ugyanakkor nem lehet kizárólag ezekre az adatokra támaszkodni az ügyfél tényleges tulajdonosi adatainak rögzítésekor. A megtett intézkedéseket követően a szolgáltató a tényleges tulajdonosi adatok rögzítésének időpontját szintén köteles a nyilvántartásában rögzíteni. Az ügyfél-átvilágítási intézkedések a már megszokott módok mellett más módon is elvégezhetők: az ügyfél azonosított e-mail címéről elküldött, vagy a szolgáltató által üzemeltetett elektronikus felületre feltöltött okiratmásolatok és nyilatkozat, vagy elektronikus dokumentumok alapján. A belső szabályzatban rögzíteni kell azokat az esetköröket, amikor az ügyfél számára lehetővé válik az ügyfél e-mail címéről történő beküldés vagy az elektronikus felületre történő feltöltés.
A fentieken túlmenően a törvényjavaslat lehetővé teszi a Pmt. egyszerűsített, illetőleg fokozott ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezéseinek rugalmasabbá tételét is. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén megkülönböztethetők adatok, amelyeket a szolgáltatók kötelesek rögzíteni („minimum adatkör”), továbbá adatok, amelyek ezen túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján rögzíthetők („maximum adatkör”). A teljes mértékben, avagy többségi állami tulajdonban álló vállalatok jelentős hányada esetében a vezető tisztségviselő tekintendő tényleges tulajdonosnak. Fokozott ügyfél-átvilágításra (bizonyos kivétellel) azonban csak abban az esetben van szükség, ha a többségi állami tulajdonú vállalkozás vezető tisztségviselői egyúttal kiemelt közszereplőnek is minősülnek.
A Pmt.-ben új szabályként jelenik meg, hogy a szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítése előtt köteles elvégezni az ügyfél azonosítását és személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint a tényleges tulajdonos kilétével és a kiemelt közszereplői jelleg meghatározásával kapcsolatos eljárásokat. Az üzleti kapcsolat során ezeknek az intézkedéseknek az elvégzése akkor lehetséges, ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély és arra utaló adat nem merült fel. Ez esetben a szolgáltató az intézkedéseket legkésőbb a meglévő ügyfelek vonatkozásában előírt időszakos adatellenőrzési kötelezettség során köteles elvégezni.
A törvényjavaslat a fentiekben foglaltakon kívül részletesen kitér az adatszolgáltató és tényleges tulajdonosai minősítéseinek meghatározására, az egyes adateltérésekből származtatható jogkövetkezményekre és az azok bekövetkezése esetén alkalmazható panaszkezelésre vonatkozó szabályokra.
