„Aki szeret gondolkodni, és nem pusztán a jogszabályt alkalmazni, nálunk jól fogja érezni magát” Interjú a társasági-és munkajogi csoportunk vezetőjével, dr. Horváth Gáborral az arsboni.hu-n

A Kapolyi Ügyvédi Iroda új szenior ügyvédjével, dr. Horváth Gáborral beszélgettünk egyetemi évekről, fordulatokban gazdag karrierútról, az in-house és az ügyvédi munkakörök közötti különbségekről és arról, mit tanácsolna egy mai pályakezdőnek.

Hogyan emlékszik vissza az egyetemi éveire? Milyen jogterületek vonzották akkoriban?

Pécsett végeztem a jogi egyetemen, még 1994-ben. Ahhoz képest, hogy eredetileg nem akartam jogász lenni, végül különösebb probléma nélkül sikerült a jogi egyetemet elvégeznem. Érdekes, hogy bár főként polgári jogi terület volt az, ami érdekelt, a munkajogot például nem szerettem, manapság mégis nagyon sok munkajogi ügyem van. Ilyen az élet, sosem tudhatja az ember, mit hoz a jövője.

Volt esetleg olyan tanár, aki nagy hatást gyakorolt Önre?

Az egyikük Kengyel Miklós professzor volt, ő a polgári eljárás jogot oktatta nekünk. Mellette Nochta Tiborra és Kecskés Lászlóra is szívesen emlékszem vissza.

Hogyan alakult Önnél a tanulás, a magánélet, szórakozás az egyetem alatt?

Elég szabadon éltünk. A rendszerváltás után, 1989-ben kezdtem az egyetemet, nagy felszabadultság volt. Nyilván a vizsgaidőszakok kevésbé voltak kellemesek, de önmagában a szorgalmi időszakra a mai napig általánosan nosztalgiával gondolok vissza.

A munkája során valószínűleg gyakran találkozik fiatal jogászokkal, pályakezdőkkel. Miben más egy mai pályakezdő, mint egy 10 vagy 15 évvel ezelőtti? 

Nagy különbségeket látok. Pár évvel ezelőttig a jogász szakokon erős túlképzés volt, rengeteg államilag finanszírozott hellyel a jogi karokon. Nem csak az oktatás minősége hígult fel, hanem az egyetemről kikerülő végzettek „minősége” is. Most, hogy az utóbbi néhány évben már csak két államilag finanszírozott jogi kar van, a többi szinte kizárólag költségtérítéses, azt kell mondjam, hogy javult a kikerülő hallgatók tudásának minősége.

Ha egy harmadéves joghallgató, aki mindenképpen ügyvéd szeretne lenni egy nemzetközi ügyvédi irodában, vagy jogtanácsos egy komoly cégnél, mit tanácsolna, mire figyeljen vagy milyen készségét fejlessze az egyetemi évek alatt?

Ki kell találnia, hogy melyik jogterületen akar majd dolgozni. Polgári, gazdasági, büntető? A nagy irodák jellemzően az üzleti életre fókuszálnak, így büntetőügyekkel, adóügyekkel, családjoggal általában nem foglalkoznak. A jogterületre, amit kiválasztott, nagyon erősítsen rá. Emellett a nyelvtudás is nagyon fontos a nemzetközi irodáknál. Régebben elég volt egy nyelv is, most már azonban inkább kettő idegen nyelv tudása a szükséges.

 

Hogyan találta meg azt területet, amiben most dolgozik? Hogyan alakult a karrierútja?

Volt pár kanyar a pályámban, érdekes módon az in-house pozíciók és az ügyvédi irodák között váltakozott a karrierem. Első munkahelyemen, a Matávnál jogtanácsosként kezdtem. Nem akartam ügyvédjelölt lenni, mert Pécsett akkor rengeteg ügyvédjelölt volt. Ugyanakkor vonzott maga a távközlés, meg annak a jogi szabályozása, így kerültem a Matávhoz. Utólag visszagondolva, nem is volt az akkor egy rossz döntés. A szakvizsga után végül váltottam, és mégiscsak ügyvéd lettem. A Dunántúli Gázszolgáltató Zrt. éppen keresett egy frissen szakvizsgázott jogászt az ottani ügyvédi iroda csapatába, már nem jogtanácsosként, hanem ügyvédként.

Hogyan került később a fővárosba?

2000-ben költöztem fel Budapestre. Ez a döntés jelentős mértékben annak volt köszönhető, hogy a szüleim sokat mondogatták, hogy én többre vagyok képes, minthogy Pécsett ügyvédkedjek. Ezen felbuzdulva megpályáztam néhány akkor meghirdetett pozíciót, és két helyre is hívtak, végül az Oppenheim Ügyvédi Irodát választottam. Pár év múlva azonban visszaköltöztem Pécsre, az E.ON-hoz mentem el dolgozni. Aztán megint jött Budapest és a Réczicza White & Case Ügyvédi Iroda. Egy volt E.ON-os kollégám kérdezte meg, hogy volna-e kedvem ott dolgozni, és természetesen igent mondtam. Az ügyvédkedés után aztán jött a GDF Suez és egy újabb in-house pozíció. Ez volt a leghosszabb egy helyen eltöltött időszakom, több mint hét évig tartott. Sajnos a cégcsoport az energetikai tevékenységét beszüntette és eladta az összes ilyen érdekeltségét Magyarországon. Ezután tértem vissza ismét az ügyvédi hivatáshoz: egy közös ismerős révén találkoztam Kapolyi Józseffel, akivel aztán már másnap kezet is ráztunk.

Annak, aki most kapta kézbe a diplomáját, mit tanácsol, inkább menjen el in-house irányba, vagy az ügyvédi irodákat válassza?

Ez összefügg azzal is, hogy az in-house pozícióknak milyen a reputációja. Volt olyan időszak, az ezredforduló környékén, amikor nagyon lenézték az úgymond belsős jogászokat, később aztán mégis felment az ázsiója ennek a formának. Nem gondolnám, hogy minőségi különbség lenne egy ügyvédként végzett munka, valamint egy belsős jogász tevékenysége között. A fő különbség az, hogy ha valaki bemegy egy in-house pozícióba, akkor egy munkáltatója, egy ügyfele lesz. Ha valaki inkább azt szeretné, hogy több ügyfele legyen, többféle tevékenységgel, akkor menjen ügyvédnek. Ez beállítottság kérdése. Nyolctól ötig szeretne valaki dolgozni, egy viszonylag nyugalmasabb helyen, vagy inkább az ügyvédek pörgősebb és sokszor követhetetlen munkájára vágyik? Ezt el kell dönteni.

Említette, hogy nagy a munkateher az ügyvédi irodákban. Hogyan találta meg az egyensúlyt a munka és a magánélet között?

Ezzel sosem volt problémám. Egy új helyen célszerű rögtön a munkába álláskor rögzíteni, ha valakinek családja, gyerekei vannak, és leszögezni, hogy a hétvége tabu, egyébként pedig az irodáé vagyok. Én mindig ezt csináltam. Nyilván előfordulnak hajtós időszakok, például tranzakciózárásoknál, amikor éjszakázni kell egy-két héten keresztül. Adott esetben be tud csúszni egy-egy hétvégi munka is, in-house oldalon azonban ez kevésbé szokott előfordulni. Ezt a módszert nem én találtam ki, sok munkajogi cikkben olvastam róla, hogy az elején érdemes tisztázni, hogy „én erre vagyok kész” és ha ezt a munkáltató el tudja fogadni, akkor jó, ha nem, akkor meg úgysem fogunk tudni hosszabb távon együttműködni.

Hogy néz ki egy munkanapja?

Én szeretek korábban kezdeni, legkésőbb már nyolckor bent vagyok, amikor még nyugalom van, így át tudom gondolni az egész napot. Szeretek korábban is hazamenni, például ötkor. Vannak kollégák, akik később jönnek be és bent vannak este hatig, hétig. Nyilván, ha tranzakciózárás vagy hasonló jellegű feladat van, akkor nincs vége a napnak. Az egy dolog, hogy hazamegyek, de távoli hozzáférésem van a benti rendszerekhez, tehát ugyanúgy tudok otthonról is dolgozni, mintha az irodában lennék. A napnak nincs vége akkor, amikor az ember kilép az irodából. Esténként mindig rá szoktam nézni a telefonomra, és ha van egy sürgős dolog, akkor nekiülök, és megcsinálom.

Térjünk át egy kicsit új munkahelyére, a Kapolyi Ügyvédi Irodára. Említette, hogy viszonylag gyorsan megállapodtak. Mi motiválta abban, hogy elfogadja az ajánlatukat?

Amikor eljöttem a GDF Sueztől, az volt a tervem, hogy pihenni fogok egy kicsit. Ehhez képest, három héttel később már itt dolgoztam. Amikor először beszéltem Kapolyi úrral és felvázolta, hogy milyen organikus fejlődésen ment keresztül az irodája, az nagyon tetszett. A Kapolyi Ügyvédi Iroda volt a budapesti értéktőzsde ügyvédi irodája, tehát elsősorban tőkepiaci tranzakciókban vettek részt az induláskor. Ehhez jött aztán a corporate, a bank- és finanszírozási terület, a versenyjog, szépen egymásra rakódtak a tevékenységek, és egy organikus fejlődés indult el. Ez fogott meg leginkább. A GDF Sueznél az utolsó pár év a leépítésekről és a megszüntetésről szólt, én viszont építkezni szerettem volna végre, ezért döntöttem úgy, hogy elfogadom az ajánlatukat.

Ha valaki itt lenne most egy állásinterjún és megkérdezné, hogy milyen ügyekkel foglalkozhatna, ha az Ön csapatához csatlakozna, mit válaszolna?

Az ügyeink döntő többsége komplex tranzakció, tehát nem egy sima megveszem a kft.-t, eladom a kft.-t történet, hanem jellemzően kapcsolódnak hozzá banki, finanszírozási, egyéb biztosítéki, tőkepiaci vonatkozások is. Éppen emiatt nálunk az embernek használnia kell az agyát, át kell tudnia gondolni a tranzakciót, ötletelnie kell, hogy lehető legjobb megoldást találja meg az ügyfél számára. Ha valaki szeret gondolkodni, és nem pusztán a leírt jogszabályszöveget alkalmazni, akkor nálunk jól fogja magát érezni.

Hogy látja a nemzetközi és a hazai ügyvédi irodák közti különbségeket? 

A személyes véleményem az, hogy nem feltétlenül igaz, hogy egy nemzetközi címkét viselő ügyvédi iroda többet vagy jobbat tud, mint egy magyar nevű. Amiben viszont tagadhatatlanul előnyben van, az a nemzetközi együttműködésből eredő tudásbázis és gyakorlat, know-how. Ugyanazt az adásvételi szerződést feltehetően meg tudja csinálja mind a kettő, és lehet, hogy a magyar akár még jobban is, mint a nagy nevű iroda, emellett lényegesen olcsóbban.

Miben különleges a Kapolyi Ügyvédi Iroda?

A legjobb irodák között van a tőkepiaci tapasztalat és gyakorlat alapján, a nemzetközi rangsorok is az első kategóriákba sorolják az irodát. Ha valaki tőzsdével, értékpapírokkal szeretne foglalkozni, valamint hozzá kapcsolódóan banki finanszírozási tevékenységgel, akkor a legjobb helyen van nálunk.

Mit tanácsol a joghallgatóknak, fiatal jogászoknak, mire helyezzék a hangsúlyt a készségeik fejlesztését illetően? Hogyan találhatják meg az utat egy sikeres karrierhez?

Függetlenül attól, hogy valaki milyen területen akar elhelyezkedni, azt gondolom, hogy az egyetemi évek alatt külföldön eltöltött egy-két szemeszter mindenképpen jól mutat a jelentkezésben. Valahogyan ki kell emelkedni a több száz jelentkező közül, mindenképpen kell valamilyen plusz, amire ráharapnak a HR-esek. A cum laude vagy summa cum laude önmagában ma már nem jelent pluszt.