A magyar Országgyűlés elfogadta a rendkívüli jogrend meghosszabbítását elrendelő törvényt
Március 30-án a magyar Országgyűlés megszavazta a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényt (“Koronavírus-törvényt”), ezzel a veszélyhelyzet idejére meghosszabbította a kormány különleges jogrendben fennálló hatalmát, azaz fenntartja a rendeleti törvényhozás lehetőségét, valamint azt, hogy a Kormány egyes törvények alkalmazását felfüggessze, törvényi rendelkezésektől eltérjen, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozzon.
Az Alaptörvény lehetővé teszi a kormány részére, hogy veszélyhelyzet, azaz a jogszabály szerint “élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség” esetén különleges jogrendet vezessen be és tizenöt napig rendeleti úton kormányozzon. A különleges alkotmányos helyzetben meghozott kormányrendeletek a határidő lejártát követően csak akkor maradhatnak hatályban, ha az Országgyűlés felhatalmazást ad erre a kormánynak és a kormány a felhatalmazás szerint meghosszabbítja rendeleteinek hatályát. A koronavírus-törvény ezt a felhatalmazást adja meg a Kormánynak.
Noha a kormány ezt a jogkörét a járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá annak káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából és az arányosság elvének megfelelően gyakorolhatja, kérdéses, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban mekkora szerep juthat az Országgyűlésnek a jogalkotásban. A koronavírus-törvény előírja, hogy a kormánynak rendszeresen be kell számolnia az Országgyűlésnek, abban az esetben, ha nem ülésezik, akkor az Országgyűlés elnökének és a frakcióvezetőknek kell tájékoztatást adnia. Az Országgyűlés a törvényi felhatalmazást bármikor visszavonhatja.
A koronavírus-törvény előírja, hogy az Alkotmánybíróság elnöke és főtitkára gondoskodjon az Alkotmánybíróság veszélyhelyzetben történő̋ folyamatos működéséről, továbbá feljogosítja az Alkotmánybíróságot, hogy ideiglenesen elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz útján ülésezzen, valamint, hogy ügyrendjétől eltérjen.
A jogszabály ideiglenesen megszűnteti az országos és helyi népszavazások kezdeményezésének, valamint az időközi választások kitűzésének lehetőségét és a már kitűzött szavazásokat, választásokat elnapolja a veszélyhelyzet idejére, valamint az önkormányzatok képviselő-testületeinek feloszlatásáról hozott döntések hatályát is meghosszabbítja ugyanerre az időszakra.
A törvény kiegészíti a büntető törvénykönyvet egy új bűncselekménnyel, a járványügyi védekezés akadályozásával. Két új büntetőjogi tényállást határoz meg a törvény:
- a különböző járványügyi intézkedések megsértését, valamint
- a közveszély színhelyén a közveszéllyel összefüggésben az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, illetve a védekezés eredményességének akadályozására vagy meghiúsítására alkalmas rémhírterjesztést.
A jogszabály március 31. napján lép hatályba.
