A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

/in /by
  1. A 2024. évi VII. törvény és a MiCA

A kriptovaluták és a kriptoeszközök szabályozása Magyarországon folyamatosan fejlődik, hogy igazodjon az európai uniós jogszabályokhoz és a technológiai újításokhoz. A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/1114 RENDELETE (2023. május 31.) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról) határozza meg.

A magyar kripto törvény alapvetően a MiCA-ra épül és annak alkalmazási kötelezettségét állapítja meg, külön törvényben foglalt módon, illetve a kriptoeszközökkel kapcsolatos felügyeleti szabályokat részletezi.

Míg a MiCA hatálya azon személyekre terjed ki, akik az Európai Unióban kriptoeszközök kibocsátásában, azokra vonatkozó nyilvános ajánlattételben és kereskedésbe történő bevezetésükben vesznek részt, vagy kriptoeszközökhöz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak, addig a magyar kripto törvény hatálya a kriptoeszközök Magyarországon történő kibocsátására, nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálatára, illetve kereskedésbe bevezetésére, a Magyarország területén végzett kriptoeszköz-szolgáltatásra, valamint az MNB (Magyar Nemzeti Bank) által ellátott felügyeleti tevékenységre terjed ki.

A magyar kripto törvény és a MiCA célja, hogy egységes szabályokat alkosson – egyebek mellett – az egyes kriptoeszközök kibocsátására, kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános ajánlattételre és a kriptoeszközök kriptoeszköz-kereskedési platformra történő bevezetésére, valamint az ezekkel kapcsolatos egyes szolgáltatásokra. A MiCA biztosítani kívánja továbbá a befektetők védelmét, és átláthatósági, valamint jelentéstételi kötelezettségeket ír elő a piaci szereplők számára.

  1. Pénzmosás elleni szabályok

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló magyar törvény (Pmt.) továbbra is kulcsszerepet játszik Magyarországon a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységekben. A kriptoeszköz-szolgáltatóknak szigorú pénzmosás elleni szabályokat kell követniük, ügyfélazonosítást kell végezniük, és jelenteniük kell a gyanús tranzakciókat.

  1. Az MNB szerepe és engedélyezési útmutató

Az MNB (Magyar Nemzeti Bank) felügyelete alá tartozik a kriptoeszközök piacáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyelete. Az MNB a kriptoeszköz-kibocsátók, illetve kriptoeszköz-szolgáltatók számára útmutatókat ad ki, amelyek világos iránymutatásokat tartalmaznak az engedélyezési folyamatokról és a megfelelési követelményekről. Az MNB jelenleg az alábbi területekre vonatkozóan adott ki útmutatót, amely területek köre várhatóan bővülni fog:

  1. Hitelintézet eszközalapú token kibocsátásának bejelentése
  2. Eszköz alapú token kibocsátásának engedélyezése
  3. Útmutató elektronikuspénz-tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattételnek vagy ezen tokenek kereskedésbe történő bevezetésének bejelentése

Az engedélyezési, illetve bejelentési folyamat során az MNB kiemelten figyel a pénzügyi stabilitás megőrzésére és a befektetők megfelelő védelmére.

Az MNB hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata szerint ugyanakkor a kriptoeszközökkel kapcsolatos feladatok ellátására ezidáig nem került sor külön szervezeti egység felállítására.

  1. Kripto szabályozás adójogi kezelése

A kriptoeszközök adózási vonatkozásai Magyarországon kedvezőek a kriptoeszközökkel kereskedő egyének és vállalatok számára.

  1. Természetes személyek adózása

A 2022-es változások értelmében a természetes személyek által kriptoeszközökkel folytatott kereskedelem nyeresége 15%-os személyi jövedelemadóval (SZJA) adózik. Az adóalapot az adóévben folytatott összes ügylet nyereségét és veszteségét összevonva állapítják meg, amelyben az ügyletek kapcsolódó költségei (pl. a kriptoeszköz vételára vagy a bányászat költségei) is figyelembe vehetők. Ez az egyszerűsített adózási forma kedvezőbbé teszi a kriptovaluták használatát az egyéni befektetők számára.

  1. Cégek adózása

A cégekre vonatkozóan a kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletekből származó nyereség a társasági adó (TAO) hatálya alá esik, amely Magyarországon 9%. Ez különösen versenyképessé teszi az országot a kriptovalutákra épülő vállalkozások számára, mivel az egyik legalacsonyabb társasági adókulcsot kínálja az EU-ban.

  1. Miért érdemes Magyarországon kripto engedélyeztetést / kibocsátást kezdeményezni?

Magyarország számos előnyt kínál a kriptoeszközök kibocsátásához és az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokhoz:

  1. Kedvező adózási feltételek: a 15%-os SZJA és a 9%-os társasági adó különösen vonzó lehetőséget biztosít mind a természetes személyek, mind a vállalatok számára. Ezzel Magyarország az egyik legkedvezőbb adókörnyezetet kínálja az EU-ban.
  2. Erős jogi háttér és EU-konform szabályozás: a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény és a MiCA Rendelet által biztosított stabil jogi háttér, valamint az MNB részletes útmutatói biztonságos és átlátható működési környezetet teremtenek a piaci szereplők számára. Az EU-s szabályozással való összhang biztosítja, hogy a magyar piacon működő kriptoeszköz-szolgáltatók uniós szinten is versenyképesek legyenek.
  3. Innováció és fintech fejlesztések támogatása: az MNB támogatja a fintech cégeket és az innovációt, ami elősegíti a kriptoeszközökkel kapcsolatos technológiák terjedését és fejlődését. Az engedélyezési folyamat átláthatósága és rugalmassága lehetővé teszi, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatók jogilag biztos alapokon működjenek.

Magyarország tehát ideális helyszín lehet a kriptoeszközök kibocsátására és engedélyeztetésére, mivel versenyképes adókörnyezetet és EU-konform szabályozási keretet kínál a piaci szereplők számára.