A 2020. november 11-én hatályba lépett kormányrendelet alapján 10 fő felett nem lehet közgyűlést összehívni 2020. december 11-ig
2020. november 11-én lépett hatályba a 484/2020. (XI. 10.) kormányrendelet 5. § (1) bekezdése, amelynek értelmében – bizonyos kivételekkel – tilos rendezvényt szervezni, és a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos a rendezvény helyszínén tartózkodni.
A tilalom körébe tartoznak az úgynevezett 10 fő feletti „magánrendezvények” is, amelynek fogalmát sem ez a kormányrendelet, sem más jogszabály nem határozza meg. Ugyanakkor a Ptk. azon rendelkezéséből, miszerint a gazdasági társaság legfőbb szervének ülése nem nyilvános [3:111. § (1) bekezdés], az a következtetés vonható le, hogy – mindaddig, amíg erre vonatkozó külön szabályozás nem születik – a fenti létszám felett személyes részvétellel nem tartható taggyűlés vagy közgyűlés.
Ebből az következik, hogy azoknál a gazdasági társaságoknál, ahol sok tulajdonos van, a már összehívott, illetve meghirdetett közgyűlések és taggyűlések sem tarthatók meg személyes részvétellel, amennyiben a résztvevők létszáma meghaladná a 10 főt. A tilalom különösen a nyilvánosan működő részvénytársaságokat érinti, hiszen esetükben egyébként sem lehet a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről közgyűlés tartása nélkül határozatot hozni. A legfőbb szerv esetében tehát nincs lehetőség elektronikus hírközlő eszközök használatára, illetve döntéshozatalra ülés megtartása nélkül.
Tekintettel arra, hogy a kormányrendelet rendelkezéseit – legalábbis egyelőre – 2020. december 11-ig lehet alkalmazni, a jelenlegi állás szerint egy nyrt. legkorábban december 14-re tud közgyűlést összehívni, és azt csak akkor tudja megtartani, ha a kitűzött napon hatályos rendelkezések azt lehetővé teszik.
A jogi személyek működésének egyértelmű szabályozása érdekében ezért most is szükség lenne egy olyan külön kormányrendeletre, mint amilyen 2020 tavaszán a 102/2020. (IV.10.) kormányrendelet volt. Célszerű megoldásnak tűnne, ha a kormány ismét az ügyvezető szervet hatalmazná fel a döntésre azokban a kérdésekben, amelyek egyébként a legfőbb szerv hatáskörébe tartoznak.
