Pereskedést érintő januári és februári jogszabályváltozások

2025. január 28. napjától kezdődően módosul az elsőfokú peres eljárás illetéke, mely következtében a kisebb értékű perek megindítása olcsóbbá, míg a jelentősebb pertárgyértékű perek kezdeményezése drágábbá válik. Mindez pedig az alternatív vitarendezési módokat, mindenekelőtt a választottbíráskodást teheti népszerűbbé. 2025. február 8. napjától kezdődően lényegében jogszabályi szintre emelkedik a Kúria ügyvédi díjakkal kapcsolatban kialakított iránymutatása, mely következtében a pernyertes felek nagyobb mértékben számíthatnak a perköltségként felszámított ügyvédi munkadíjak megtérítésére.  

Illetéket érintő változások

Az illetéktörvény szerint az elsőfokú peres eljárás megindításakor jelenleg főszabály szerint a pertárgy értékének 6%-ával megegyező mértékű illetéket kell fizetni. Az illeték mértéke azonban egyetlen esetben sem lehet magasabb, mint 1.500.000 forint. Mindez azt jelenti, hogy a felperes által fizetendő kereseti illeték mértéke akkor sem lehet magasabb 1.500.000 forintnál, ha a felperes a perben több százmillió forint értékben érvényesít követelést.

2025. január 28. napjától azonban jelentősen változik a kereseti illeték mértéke. A jogalkotó egyrész megszünteti a fent hivatkozott 1.500.000 forint értékű felső küszöbértéket, másrészt eltörli a korábbi, pertárgyérték 6%-án alapuló rendszert. A korábbi szabályozás helyett a jogalkotó egy kilenc sávból álló rendszert vezet be, mely a következők szerint épül fel:

Pertárgyérték	Illeték mértéke
300.000 forintig	18.000 forint
300.001–3.000.000 forintig	18.000 forint és a 300.000 forint feletti rész 4,5%-a
3.000.001–10.000.000 forintig	139.500 forint és a 3.000.000 forint feletti rész 5%-a
10.000.001–30.000.000 forintig	489.500 forint és a 10.000.000 forint feletti rész 7%-a
30.000.001–50.000.000 forintig	1.889.500 forint és a 30.000.000 forint feletti rész 4,5%-a
50.000.001–100.000.000 forintig	2.789.500 forint és az 50.000.000 forint feletti rész 2,5%-a
100.000.001–250.000.000 forintig	4.039.500 forint és a 100.000.000 forint feletti rész 2%-a
250.000.001–500.000.000 forintig	7.039.500 forint és a 250.000.000 forint feletti rész 0,5%
500.000.001 forint felett	8.289.500 forint és az 500.000.000 forint feletti rész 0,5%-a

A lakástulajdonnal kapcsolatos jogviták esetén azonban, ha a pertárgyértéke a 250 millió forintot nem haladja meg, a fenti táblázatban meghatározott illeték felét, de legalább 489.500 forintot kell kereseti illetékként megfizetni.

Megállapíthatjuk, hogy a kisebb értékű perek esetén (például, ha a perben érvényesített követelés értéke 8-10 millió forint között mozog) a kereseti illeték mértéke a jelenleg irányadó illetékhez viszonyítottan valamelyest csökken. Ugyanakkor számításaink szerint, ha a pertárgyérték meghaladja a 25 millió forintot a kereseti illeték mértéke a jelenlegi szabályozáshoz viszonyítva növekedni kezd. Jelentős, 500 millió forintot meghaladó pertárgyértékkel bíró jogviták esetén a keresetindítás számottevően drágábbá válik.

Az utóbbi hetekben szakmai konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a jövőben a felek jogvitáik rendezése során nagyobb valószínűséggel vesznek igénybe alternatív vitarendezési módokat, mint például a választottbírósági eljárásokat és a mediációt. Meglátásunk szerint a jogszabályi változás akár arra is sarkalhatja a feleket, hogy jogvitájukat peren kívüli egyezségkötéssel rendezzék.

Megjegyezzük azonban, hogy a jogszabályváltozás nem érinti sem a másodfokú, sem pedig a felülvizsgálati eljárás illetékét. A másodfokú eljárás illetéke a továbbiakban is a pertárgyérték 8%-a, azonban legfeljebb 2,5 millió forint, míg a felülvizsgálati illeték a pertárgyérték 10%-a, de legfeljebb 3,5 millió forint marad. Nem érinti továbbá a jogszabályváltozás azoknak a pereknek az illetékét, ahol a jogszabály tételesen meghatározza a kereseti illeték összegét (pl. házassági bontóper).

Ügyvédi munkadíjakat érintő változások

 Amennyiben a peres eljárás során ügyvéd vagy ügyvédi iroda látja el a fél képviseletét, úgy a felek az ügyvédi munkadíj mértékéről az ügyfél és az ügyvéd közötti megbízási szerződésben állapodhatnak meg. A megbízási szerződésben kiköthető többek között az egész eljárásra kiterjedő fix díjazás, óraalapú elszámolás, az egyes eljárási szakaszokhoz kapcsolódó díj, illetve sikerdíj is.

A peres felek választásuk szerint a perben perköltségként felszámíthatják az ügyvédi megbízási szerződésben kikötött ügyvédi díjat, illetve kérhetik a vonatkozó jogszabályok által, a pertárgy értékéhez igazodó ügyvédi munkadíj megállapítását.

Hosszú időn keresztül a bírói gyakorlat mérsékelte a felszámított ügyvédi munkadíjak összegét, ami azzal a következménnyel járt, hogy a pernyertes fél gyakran nem tudta áthárítani a pervesztes félre a jogi képviselő részére kifizetett ügyvédi munkadíjakat. A Kúria azonban a korábban kialakult bírói gyakorlatot 2024 tavaszán jelentősen módosította (Pfv.II.20.887/2023/6).

A Kúria kimondta, hogy az óradíjas elszámolás alapján felszámított összeg csak akkor mérsékelhető, ha az a piaci viszonyoktól lényegesen eltér és a józan ésszel nyilvánvalóan ellentétes. Hangsúlyozta továbbá a Kúria, hogy az ügyvédi munkadíj megállapítása során sem a beadványok oldalszámát, sem a tárgyalási órák számát nem lehet alapul venni, ugyanis a jogi képviselet ellátása során más típusú feladatok is felmerülnek (például ügyféllel való konzultáció, felkészülés, irattanulmányozás). A Kúria kimondta azt is, hogy az ügyvédi munka minősége sem értékelhető, ugyanis, ha erre lehetőség nyílna, a bíróság arra a következtetésre juthatna, hogy a jogi képviselő munkája pernyertesség ellenére sem volt megfelelő.

A Kúria iránymutatása szerint a perköltség mérséklése során a bíróság indokolásának konkrét peradatokon kell alapulnia. Az indokolási kötelezettség hangsúlyozása és a fenti kritériumok megfogalmazása egyértelműen a pernyertes feleknek kedvez, ugyanis a Kúria iránymutatása alapján a pernyertesek sokkal nagyobb mértékben terhelhetik át a perköltségként felszámított ügyvédi munkadíjat a pervesztes félre, mint azt a korábbi bírói gyakorlat fényében tehették.

A Kúria fent hivatkozott határozata precedensképes, azt az alsóbb fokú bíróságoknak követniük kellene. Tapasztalataink szerint a bíróságok többsége a Kúria iránymutatását alkalmazni kezdte, ugyanakkor eseti jelleggel eltérő példák is ismeretesek.

A fenti folyamatokat az Igazságügyi Minisztérium is felismerte, mely következtében a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségekről szóló 17/2024. (XII.9.) IM rendelet megalkotásával 2025. február 8. napjától kezdődően jogszabályi szintre emelkedik a Kúria fent hivatkozott iránymutatása.

Az új IM rendelet alapján ügyvédi munkadíjak felszámítására továbbra is sor kerülhet az ügyvéd és az ügyfél között létrejött megbízási szerződés alapján, azonban továbbra is lehetőség lesz az ügyvédi munkadíj pertárgyértékhez igazodó felszámítására is.

A bíróságok a peres eljárásban felszámított ügyvédi munkadíjat a jövőben már sokkal szűkebb körben mérsékelhetik.

Lényeges változás, hogy a bíróság a továbbiakban kizárólag az ellenérdekű fél kérelmére mérsékelheti a pernyertes fél által felszámított ügyvédi munkadíjat. Az új szabályozás két okot nevesít, amikor a bíróságok mérsékelhetik az ügyvédi munkadíj mértékét: egyrészt erre akkor kerülhet sor, ha a munkadíj az érvényesíteni kívánt joggal nem áll összefüggésben és ezért szükségtelenül merült fel vagy, ha a ténylegesen kifejtett tevékenységhez képest aránytalan mértékű.

Lényeges korlát, hogy a megbízási szerződés alapján felszámított ügyvédi munkadíj főszabály szerint legfeljebb csak 50%-kal csökkenthető. Ennél nagyobb mértékű csökkentésre csak kivételesen kerülhet sor akkor, ha a felszámított ügyvédi munkadíj kirívóan eltúlzó és ellentétes a piaci viszonyokkal és a józan ésszel. A jogalkotó lényegében a Kúria által megfogalmazott követelményeket emelte jogszabályi szintre a részletes indokolási kötelezettség előírásával.

Meglátásunk szerint az ügyvédi munkadíjak felszámításával kapcsolatos jogszabályváltozás következtében a pernyertes felek nagyobb eséllyel számíthatnak arra, hogy az eljáró bíróságok a pervesztes felet a felszámított ügyvédi munkadíj teljes megfizetésére fogják kötelezni.

Amennyiben pereskedéssel vagy vitarendezéssel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük keresse kollégáinkat bizalommal.

A fenti tájékoztató összefoglaló jelleggel készült, így szükségszerűen nem terjed ki valamennyi releváns kérdésre, annak tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.