Magyarország új vendégmunkás törvénye: Alkalmazkodik az igényekhez, vagy elégedetlenséget szít?

Milyen következményekkel jár az újonnan elfogadott vendégmunkástörvény, és készen áll-e az ország? Megvitatjuk, milyen szabályozási, infrastrukturális és társadalmi kihívások elé állítja az országot a vendégmunkások közelgő beáramlása.

2023. június 13-án a magyar Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely a harmadik országbeli állampolgárok (akiket a „vendégmunkások” gyűjtőfogalommal illet) foglalkoztatására vonatkozó új, egyszerűsített szabályokat vezet be. A törvény a tervek szerint 2023. november 1-jén lép hatályba.

Mielőtt belemerülnénk a következményekbe, először tekintsük át, milyen változásokat vezet be a törvény, és kiknek kedvezhet.

Az új törvény rövid összefoglalása

A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi törvény megszünteti az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkező munkavállalókat foglalkoztatni kívánó munkáltatókra jelenleg alkalmazott bürokrácia egy részét. Például megszünteti, hogy a kérelemhez a munkaügyi hatóság szakvéleménye szükséges.

Az egyszerűsített eljárásnak számos korlátozással jár:

• A vendégmunkások két évre kapnak kombinált tartózkodási és munkavállalási engedélyt – ugyanúgy, mint a rendes engedéllyel rendelkezők. Ezt azonban csak egyszer hosszabbíthatják meg további egy évvel, míg a rendes munkavállalási engedéllyel rendelkezők rendszeresen, minden alkalommal két évre meghosszabbíthatják azt.
• – Ők nem használhatják fel státuszukat arra, hogy családegyesítési kérelmet nyújtsanak be és családtagjaikat magukkal hozzák.
• – Tartózkodásuk nem számít majd bele az állandó tartózkodásba – amely lehetőség a rendes tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára elérhető.
• – Ahhoz, hogy más céllal magyarországi tartózkodási engedélyt kérjenek, a vendégmunkásoknak vissza kell utazniuk a hazájukba és onnan kell elindítaniuk a folyamatot.

A munkáltatót terheli a felelősség, ha a vendégmunkás nem hagyja el az országot az engedélye lejártakor. „A munkáltatónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a vendégmunkás legkésőbb a tartózkodási engedélye érvényességének utolsó napján elhagyhassa az Európai Unió tagállamainak területét”, és „meg kell térítenie a kiutasítás, kitoloncolás és idegenrendészeti őrizet költségeit” – írja elő a törvény.

Kiknek kedvez a vendégmunkásokról szóló törvény

A vendégmunkásokról szóló új törvényt kétféle vállalat tudja majd kihasználni:

1. Minősített munkaerő-kölcsönző ügynökségek
2. Különleges státuszú (vagy kiváltságos) munkáltatók – ezek olyan vállalatok, amelyek stratégiai partnerségben állnak a kormánnyal, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokat hajtanak végre, valamint olyan munkáltatók, amelyek a Kulcsfontosságú Exportőrök Partnerségi Programja keretében kötöttek megállapodást.

Készen áll Magyarország a vendégmunkások beáramlására?

Orbán Viktor miniszterelnök még márciusban, a Magyar Kereskedelmi Kamara (MKIK) évnyitó rendezvényén tartott beszédében bejelentette, hogy Magyarországnak a következő 1-2 évben 500 ezer új munkavállalóra lesz szüksége, hogy kielégítse a növekvő munkaerőigényt. Szakértők szerint a belföldön rendelkezésre álló potenciális munkaerő-tartalék alapján 200-300 ezer további vendégmunkásra lesz szükség a miniszterelnök által kitűzött célszám eléréséhez.

Karácsony Zoltán, a HR Portál munkaerőpiaci szakértője szerint már 25 kölcsönző cég megkapta a tanúsítványt, amely lehetővé teszi számukra, hogy az új törvény egyszerűsített eljárásával vendégmunkásokat hozzanak be. Ezek a cégek nagy számban toboroznak munkavállalókat olyan országokból, mint a Fülöp-szigetek, Vietnam, Indonézia, Mongólia és Kirgizisztán.

De vajon készen áll-e az ország a vendégmunkások ilyen mértékű beáramlására?

Valószínűleg nem.

Míg a kormány azzal érvel, hogy a vendégmunkások toborzása csak akkor kezdődhet meg, ha egy vállalat kimerítette a munkaerő keresését a hazai piacon, nem lesz elegendő végrehajtási mechanizmus annak biztosítására, hogy a vállalkozások ennek megfelelően toborozzanak.

A fejlődő országokból történő toborzás képessége lehetőséget biztosít a munkáltatóknak a költségek csökkentésére azáltal, hogy a vendégmunkásoknak alacsonyabb fizetést kínálnak, mint amennyit egyébként a magyar munkavállalóknak adnának – ez erős ösztönzést jelent a vállalatok számára, hogy megkerüljék a hazai piacot, és egyenesen a külföldi munkavállalók toborzásába kezdjenek.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek Szövetségének alelnöke egy másik ösztönzőt is kifejt a munkáltatók számára, hogy egyenesen a vendégmunkások útját válasszák. „Vannak olyan autógyárak, ahol létszámstopot hirdettek, és már nem vesznek fel új magyar munkavállalókat, miközben tudni lehet, hogy hamarosan több száz vendégmunkás érkezik a gyárba”. Szerinte ez elsősorban a magyar munkavállalók nagy fluktuációjának köszönhető, akik rugalmasabban tudnak munkahelyet váltani, mint a vendégmunkások.

És mi a helyzet az infrastruktúrával? A vendégmunkások százezreinek közelgő érkezése számos kihívást jelent, például a szállás terén. A különböző helyi önkormányzatok máris ellenzik a munkásszállók építésének ötletét. A mintegy 24 ezer lakosú Hajdúszoboszló polgármestere például azt írta: „Minden olyan intézkedést meg fogunk tenni, ami megakadályozhatja, hogy munkásszálló létesüljön városunkban. Ha indokolt lesz, nyilvánosságra hozom azoknak a személyeknek a nevét, akik külföldi vendégmunkásokat tartanak Hajdúszoboszlón”.

A szállás csak egy kis része annak az infrastrukturális kihívásnak, amit egy ilyen munkaerő-áradat fogadása jelent. Mi lesz azzal a nyomással, amit ez a bevándorlási hivatalok amúgy is létszámhiányos hivatalaira ró? Mi a helyzet az egészségügyi rendszerrel és a kisebb városok kórházainak és klinikáinak képességével, hogy el tudják látni a drasztikusan megnövekedett lakosság igényeit?

Rengeteg olyan infrastrukturális kérdés van, amellyel a kormánynak még foglalkoznia kell.

Végezetül, a bevándorlásellenes retorika és az évek során bevándorlásellenes kampányokra költött milliárdok után (pl. a Fidesz csak az elmúlt választási ciklusban 1,4 milliárd forintot költött plakáthirdetésekre), készen áll-e a magyar társadalom arra, hogy ekkora mennyiségű vendégmunkást fogadjon be? A Pulzus felméréséből kiderült, hogy a magyarországi férfiak 53%-a, a nők 69%-a ellenzi a külföldi munkavállalók alkalmazását. A helyi lakosság máris aggodalmának és dühének adott hangot a kialakult helyzet és a helyi közösségekbe érkező vendégmunkások miatt.

Politikai fordulat vagy pályakorrekció?

Orbán Viktor eléggé világossá tette határozott bevándorlásellenes álláspontját – mind belföldön, mind a nemzetközi színtéren. Tavaly például Karl Nehammer osztrák kancellárral folytatott találkozóján „bevándorlásellenes” politikusnak nevezte magát. Rendszeresen szembeszáll Brüsszellel és az EU migrációs politikájával.

„Soha senkit nem hívtunk ide vendégmunkásnak vagy más okból, hogy nálunk éljen” – mondta a miniszterelnök 2017-ben a Kossuth Rádiónak adott interjújában.

A miniszterelnök az osztrák kancellárral és a szerb elnökkel idén júliusban tartott migrációs csúcstalálkozót követő nyilatkozatában azt mondta: „Nem fogadhatjuk el a kötelező kvótát. Nem fogadhatjuk el azt sem, hogy migráns gettókat és táborokat kelljen építeni. Meg fogjuk találni a jogi és politikai módját annak, hogy Magyarországnak ne kelljen végrehajtania a legutóbbi brüsszeli döntést”.”

A miniszterelnök hasonló retorikájára számtalan példa van – ez volt pártja politikai kampányának egyik fő pillére az elmúlt években.

Mégis, hogy megnyugtassa a külföldi befektetőket, és biztosítsa őket afelől, hogy az ország rendelkezik a munkaerőigények kielégítéséhez szükséges munkaerővel, Orbán Viktor elfogadta a vendégmunkás törvényt, amely a következő években több százezer munkaerő-bevándorló előtt nyitja meg a kapukat.

És bár ő és szövetségesei különbséget tehetnek az illegális bevándorlók és a legálisan és gazdasági céllal az országba hozott vendégmunkások között, a tény tény marad: a külföldiek nagy része éppen azokban a városokban fog letelepedni, ahol az emberek túlnyomórészt Orbán Viktor Fidesz-pártját támogatják – részben épp a heves bevándorlásellenes álláspontja miatt.

Csak Debrecenben már több nagyberuházást is bejelentettek, amelyek között szerepel egy BMW-gyár, valamint a CATL és az Eve Power – mindkettő kínai vállalkozás – akkumulátorgyárainak építése. Tekintettel e projektek nagyságrendjére, jelentős számú vendégmunkásra lesz szükségük a munkaerőigény kielégítéséhez.

Jelenleg nem úgy tűnik, hogy a kormány visszalépne a vendégmunkás-törvénytől. Ezért meg kell várni, hogy az ország hogy fog reagálni a következő 12-24 hónapban, amikor a vendégmunkások száma exponenciálisan megnő.