Két új névvel bővült a magyar Nobel-díjasok köre 2023-ban
Októberben 18-ra bővült a magyar származású Nobel-díjasok névsora. Karikó Katalint az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséért tüntették ki orvos-élettani kategóriában, Krausz Ferenc az attoszekundumos fényimpulzusokat generáló kísérleti módszerekért kapott fizikai Nobel-díjat.
Az első Nobel-díj átadására 1901-ben került sor: ha az azóta eltelt 122 év alatt darabszámra nézzük, melyik nemzet hány díjat sepert be, akkor az Egyesült Államok toronymagasan vezeti a listát. A dobogó második helyén Nagy-Britannia, a harmadikon Németország áll, Magyarország pedig a 14. Ha azonban a rangsort lakosságarányosan állítjuk össze, vagyis azt vesszük alapul, hogy országonként hány Nobel-díj jut egy főre, akkor egészen más eredményt kapunk. E szerint a lista szerint az Egyesült Államok a 15. helyen végez, a 9,5 millió fős Magyarország viszont az előkelő 11. helyre ugrik előre.
Idén két szempontból is javítottuk pozíciónkat a képzeletbeli Nobel-listán, és ezért 2023 kiemelkedő a magyar tudományos élet számára. Történelmi pillanatnak számít, hogy ugyanabban az évben először nyerte el két magyar tudós a Nobel-díjat, és az is bevonul a történelemkönyvekbe, hogy először ismerték el magyar nő tudományos eredményeit a rangos kitüntetéssel. Karikó Katalin orvosi-élettani kategóriában vehette át a Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséért. Az új technológia más fejlesztések előtt is utat nyitott az orvoslás és a gyógyszeripar számára, így több daganattípus, például vastagbélrák kezelése kapcsán mutatnak biztató eredményeket a kísérletek.
A Németországban élő és dolgozó Krausz Ferenc fizikus kutatótársaival először állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, és ezzel megalapozta az attofizika tudományát. Ez a technika a gyógyszerfejlesztésben is jelentős előrelépést hozhat, többek között új orvosi képalkotó eljárások létrehozását segítheti elő. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése alapján ezek az eredmények fizikai Nobel-díjat értek.
Hiába tűnhet egyértelműnek, hogy egy ország hány Nobel-díjassal büszkélkedhet, a valóságban több tényező miatt is nehéz valós rangsort felállítani az országok között. A 20. század elején Magyarország még szerves része volt az Osztrák-Magyar Monarchiának, Pozsony Magyarországhoz tartozott és magyar városnak számított, Bécs ugyanakkor osztráknak. Az egy birodalom két ország tényéből következik, hogy míg első Nobel-díjasunkat, a pozsonyi születésű Lénárd Fülöp fizikust a listán Magyarországhoz sorolják, a második magyar díjazott, Bárány Róbert orvos érdemeire egyaránt büszke Ausztria és Magyarország is. Ha azt is figyelembe vesszük, ki született külföldön vagy emigrált, és hol teljesedett ki munkássága, illetve ki volt magyar állampolgár, még árnyaltabb képet kapunk. Ezeket tekintetbe véve elmondható, hogy a 18 magyarországi gyökerekkel rendelkező Nobel-díjas közül csak tizenketten születtek a történelmi vagy a jelenlegi Magyarország határain belül, magyar állampolgárként pedig négyen kapták meg a rangos elismerést.
További érdekesség, hogy az egyes kategóriákat nézve a magyar Nobel-díjasok közül legtöbben a kémia és az orvostudomány területén értek el kimagasló eredményeket: öten részesültek kémiai, valamint öten orvosi Nobel-díjban. Fizikait négy tudós, közgazdaságit kettő kapott. Nobel-békedíjat az erdélyi magyar zsidó családból származó Elie Wiesel vehette át még 1986-ban. Irodalmi elismerést Kertész Imre kapott, akit Sorstalanság című regényéért tüntetett ki a Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2002-ben. Ő az egyetlen a magyar díjazottak közül, aki Budapesten, vagyis a jelenlegi Magyarország területén született és halt meg, valamint itt is alkotott.
