Egy hete léptek életbe a koronavírus-járvány miatti fizetési moratórium részletszabályai, de számos olyan kérdés van, amivel a lakossági és vállalati ügyfelek még csak most szembesülnek. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakemberei ezért 12 pontban összegyűjtötték a moratóriummal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és válaszokat.

A koronavírus-járvány a hitelpiac szereplőit is váratlanul érte, ezért a kormány két kormányrendeletet is kiadott annak érdekében, hogy enyhítse a járvány nemzetgazdaságra, és így a hitelpiac szereplőire gyakorolt hatásait. A második, részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet egy hete, március 24-én jelent meg, amellyel kapcsolatban a Kapolyi Ügyvédi Iroda 12 pontban gyűjtötte össze, hogy miként érinti a hitelezőket, adósokat, valamint a közöttük fennálló hitel-, illetve kölcsönszerződéseket.

1. A fizetési moratórium háttere?

A kormányrendelet tartalmazza (1. §) a veszélyhelyzet időszaka alatt alkalmazandó általános fizetési moratórium szabályát, amely kimondja, hogy veszélyhelyzet fennállása alatt az adós hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésből (továbbiakban: „szerződés”) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségének teljesítésére fizetési haladékot kap (továbbiakban: „fizetési moratórium”). A kormányrendelet alapján a fizetési moratórium március 19-én lépett hatályba, és 2020. december 31-éig tart, de ezt az időszakot a Kormány meghosszabbíthatja. A részletszabályokat tartalmazó rendelet (Vhr.) március 25-én lépett hatályba. A vonatkozó szabályok szerint a moratóriumot a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

2. Mit történik a szerződéses kötelezettségvállalások határidejével és időtartamával?

A szabályozás alapján a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. Amennyiben a fizetési moratóriummal érintett szerződés a veszélyhelyzet fennállása alatt lejárna, a szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.

3. Mit kell tenni, ha valaki szeretne élni a moratórium adta lehetőséggel?

A Kapolyi Ügyvédi Iroda álláspontja szerint semmit nem szükséges tenni. A kormányrendelet alapján a fizetési moratórium a hatálya alá tartozó hitel-, illetőleg kölcsönszerződés(eke)t hatályba lépésének napjával automatikusan módosította. A finanszírozó bankok ettől függetlenül a kérdést valószínűleg adósi nyilatkozatok beszerzése útján igyekeznek majd rendezni.

4. Kikre vonatkozik a fizetési moratórium?

A kormányrendelet hatálya kiterjed minden magánszemélyre, és – feltéve, hogy nem esik a kormányrendeletben meghatározott kivételek közé – minden olyan jogi személyre, aki az üzletszerűen megkötött hitel-, kölcsön-, illetve pénzügyi lízingszerződés alapján adósnak minősül.

A kormányrendelet szerint nem minősülnek adósnak az állam, az önkormányzat, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló (2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott) jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozások, így a fizetési moratórium szabályai alól kikerültek – többek között – az MNB felügyelete alá tartozó hitel- és pénzintézetek, pénzügyi vállalkozások, jelzálog hitelintézetek, pénzforgalmi szolgáltatók és lakástakarékpénztárak.

A részletszabályokat tartalmazó rendelet ugyanakkor már másképp rendelkezik. Ennek alapján a kormányrendeletben meghatározott fizetési moratórium alkalmazásában adósnak minősülnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi vállalkozások, és a Kbftv. szerinti befektetési alapok is.

Dr. Ferenczy Balázs, a Kapolyi Ügyvédi Iroda csoportvezető ügyvédje szerint fontos kiemelni a részletszabályok által meghatározott azon kiegészítést, amely szerint a fizetési moratórium szabályait a munkáltatói kölcsönre is alkalmazni kell.

5. A fizetési moratórium ellenére dönthet valaki úgy, hogy mégis törleszt?

Dr. Ferenczy szerint lehet így rendelkezni, mivel a felek a fizetési moratórium általános szabályától eltérően is rendelkezhetnek, és a fizetési moratórium nem érinti az adósok azon jogát sem, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsenek. Az első esetben a moratórium főszabályától való eltéréshez szükséges a felek közös megállapodása, míg a második esetben az adós saját elhatározásából, egyoldalúan is dönthet úgy, hogy az eredeti szerződés szerint teljesíti fizetési kötelezettségeit.

6. Lehet-e később módosítani a hitelező felé az adósnak a nyilatkozatát, azaz lehet-e kérni később is fizetési moratóriumot?

A Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint az adós eredeti szerződési feltételeknek megfelelő teljesítése nem érinti a kormányrendelet szerinti fizetési moratórium hatályát. A részletszabályok emellett azt is kimondják, hogy amennyiben a teljesítés a kormányrendelet 1. § (1) bekezdése szerint történik, a teljesítést a szerződés moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései alapján kell jóváírni. E rendelkezések együttes, jogalkalmazói értelmezéséből az következik, hogy az adós elvileg adhat részleges törlesztési nyilatkozatot is (amely egy adott időpontra, vagy időszakra vonatkozik), vagy a későbbi törlesztési időszakok tekintetében fenntarthatja a fizetési moratórium hatályát, esetleg később nyilatkozhat, vagy később elvileg más tartalommal is nyilatkozhat, mint ahogy az egy korábban megtett nyilatkozatból következne (pl.: nyilatkozatát visszavonhatja).

A Kapolyi Ügyvédi Iroda által eddig megismert gyakorlat alapján a bankok arra törekszenek, hogy a fenti lehetőségeket az adós részéről megtett, és a bank által tudomásul vett/elfogadott nyilatkozatban teljeskörűen rendezzék. Dr. Ferenczy ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az adós számára a fenti lehetőségek akkor is fennállnak, ha azok a finanszírozó bank részéről küldött nyilatkozatban nem, vagy nem egyértelműen szerepelnek.

7. Hogy nyilatkozzon az, aki törleszteni akar, vagy az eredeti törlesztési ütemezéstől eltérne?

A közokiratba foglalt finanszírozási dokumentáció esetén a törlesztés folytatásáról elég magánokiratban nyilatkozni. Dr. Lipták Gergely Simon, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyvédjelölt szakértője ugyanakkor hozzáteszi, hogy ha a felek a szerződés tőke- vagy kamatfizetésre vonatkozó szabályait a fizetési moratórium miatt, vagy egyéb okból, a kormányrendeletben meghatározott tartalmon túlmenően kívánják módosítani, úgy a szerződés módosítására kizárólag közokiratban van mód. Erre az esetre vonatkozik a közjegyzői okiratba foglalt hitel-, illetőleg kölcsönszerződések standardnak mondható klauzulája, amely szerint az említett okiratok bármilyen módosítása csak közokiratban lehetséges. Amennyiben ilyen kitétel a közjegyzői okiratban nem szerepel, vagy a felek magánokiratban szerződtek, akkor a kormányrendeletben meghatározott tartalmon túlmenő módosításhoz elegendő a magánokirati forma.

8. Mi történik a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamatokkal és tőkével?

A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem azt követően nem lehet megnövelni a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével. A moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a moratórium lejártát követően a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt évente egyenlő részletekben kell megfizetni a futamidő alatt. A moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint a moratórium alatt keletkező és részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét, míg a kamatra vonatkozó szabályokat a díjakra is megfelelően kell alkalmazni.

9. A fizetési moratórium kiterjed a tulajdonosi kölcsönök törlesztésére is?

A Kapolyi Ügyvédi Iroda értelmezése szerint nem terjed ki, mivel a kormányrendeletben meghatározott fizetési moratórium az üzletszerűen, tehát elsősorban bankok, illetve pénzintézetek által nyújtott kölcsönökre vonatkozik. A tulajdonosi kölcsönök – feltéve, hogy nem merítik ki a Hpt. alapján üzletszerűen nyújtott kölcsönök kritériumait – alapesetben nem üzletszerűek, ezért rájuk a rendeletben megfogalmazott fizetési moratórium hatálya nem vonatkozik. A felek azonban – kétoldalú, polgári jogi megállapodás útján – mindig rendelkezhetnek úgy, hogy a járványügyi helyzetre tekintettel az ő kétoldalú megállapodásukban is alkalmaznak moratóriumot, az általuk meghatározott feltételekkel.

10. Hogyan érinti a moratórium a kölcsönöket egy ingatlanfejlesztő társaság esetében, ha az a kölcsönök biztosítékaként jelzálogjoggal megterhelt ingatlant kíván a moratórium időszaka alatt értékesíteni?

Fontos leszögezni, hogy a finanszírozó bank előzetes engedélye nélkül a jelzálogjoggal terhelt ingatlanok bármiféle értékesítése a hitel-, és kölcsönszerződések alapján még a moratórium időszaka alatt is súlyos szerződésszegésnek minősül, tehát minden olyan esetben, amikor az adós a finanszírozott ingatlanokkal kapcsolatban lépéseket tervez, le kell ülni a bankkal ezeket üzleti alapon átbeszélni.

Felmerül a kérdés, a kormányrendelet alapján az értékesítést követően beérkező vételár tekintetében is érvényes-e a fizetési moratórium, azaz nincs előtörlesztési kötelezettség. A Kapolyi Ügyvédi Iroda álláspontja szerint – alapesetben – a fizetési moratórium az üzletszerűen hitelező, és hitelfelvevője közötti valamennyi fizetési kötelezettségre kiterjed, ideértve a kölcsön végső lejárat előtt történő bármilyen jogalapból/jogcímből eredő visszafizetését (pl. előtörlesztés, felmondás, stb.) is.

11. A fenti kérdéshez kapcsolódóan kötelezhető-e a finanszírozó bank az értékesített ingatlanok moratórium időszaka alatti tehermentesítésére, amennyiben a vételár nem kerül előtörlesztésre, hanem a bank által megjelölt óvadéki számlán marad?

Dr. Ferenczy szerint nem kötelezhető erre a bank, a kormányrendelet ugyanis kimondja, hogy a szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek. A kormányrendelet szerint továbbá a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. Mindebből az következik, hogy a moratórium ideje alatt a fizetési kötelezettségeket ugyan nem kell teljesíteni, azonban az azokat biztosító mellékkötelezettségek (ingatlan jelzálogjog, óvadék, kezesség, etc.) is fennmaradnak a moratórium teljes időszaka alatt, tehát a finanszírozó bank alappal hivatkozhat arra, hogy nem kötelessége a moratórium alatt a biztosítéki rendszerét – egyes biztosítékok kiengedésével – fellazítani.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda felhívja a figyelmet, hogy a hitel-, illetőleg kölcsönszerződés szerinti előtörlesztésre mindig van lehetőség. Az adós tehát nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy a moratórium miatt nem tudja megvalósítani azt az üzleti konstrukciót, amit egyébként a moratóriumtól függetlenül eredetileg végre tudott vagy kívánt volna hajtani.

12. Milyen általános magatartásformát kövessen az adós a fizetési moratórium időszaka alatt?

Bármilyen hitel-, kölcsön-, illetőleg pénzügyi lízingszerződésről is van szó, mindig tanácsos leülni a finanszírozóval, és átbeszélni a moratórium alatti kölcsönös szándékokat. Dr. Ferenczy szerint ugyanis mindkét fél érdeke, hogy a másik felet – az adósi szerződésszegés elkerülése érdekében – tájékoztassák a Magyarországon eddig ismeretlen veszélyhelyzetben megtenni szándékozott lépésekről, álláspontokról, és hogy a kölcsönös bizalom a felek között a moratórium időszaka alatt végig fennmaradjon. Célszerű továbbá a moratórium időszaka alatt kerülni az olyan magatartást vagy cselekményeket, amelyek alapján a hitelezőnek jogában állna a hitelkeretet vagy kölcsönt a tervezett (moratórium időszakán túli) visszafizetési időpont előtt lejárttá nyilvánítani. Ha ezen lejárttá tétel maga a moratórium időszakára esne is, legkésőbb a moratórium befejeztével beállna az adós azonnali visszafizetési kötelezettsége, ami az adósnak nyilvánvalóan nem érdeke.

 

A koronavírus-járvány miatt a kormány által elrendelt korlátozások a kis- és középvállalkozásokat, de akár a nagyvállalatokat is abba a helyzetbe kényszeríthetik, hogy nem tudnak eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségüknek. Számos vállalkozásnál ezért a munkaviszony megszüntetésének lehetősége kiemelt kérdéssé válhat a következő időkben. A Kapolyi Ügyvédi Iroda ennek kapcsán összefoglalta, hogy a munkáltatók a koronavírus járványra hivatkozással miként szüntethetik meg jogszerűen a munkavállaló határozott vagy határozatlan idejű munkaviszonyát.

Munkáltatói felmondás határozatlan idejű munkaviszony esetén

Általános szabály, hogy a munkáltató rendes felmondással megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát, amennyiben az megfelelően (valós, világos és okszerű) indokolva van. Önmagában azonban az iparági okok, vagy például a megrendelések kiesése nem mentesít a foglalkoztatási kötelezettség alól. Ebben az esetben a munkáltatónak úgy kell kezelnie a helyzetet, hogy az ne járjon a munkaviszony megszüntetésével. Erre többféle megoldás is létezik: ilyen például az otthoni munkavégzés (home office), vagy távolléti díj állásidőre történő fizetése. Dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje szerint azt is fontos kiemelni, hogy egy járványügyi intézkedés önmagában nem lehet a munkaviszony munkáltatói felmondásának indoka, mivel az nem függ össze a munkavállaló magatartásával, képességeivel vagy egészségi alkalmasságával, illetve a munkáltató működésével. A rendkívüli intézkedések következtében azonban a munkáltató működése ellehetetlenülhet, ami a munkáltató működésével összefüggő oknak minősül, ezért eredményezhet mentesülést. Amennyiben a koronavírus okozta körülmények (csökkenő forgalom, üzlet bezárása, stb.) a munkáltató anyagi helyzetét olyan mértékben rendítik meg, hogy a továbbiakban nem tudja biztosítani a tartós foglalkoztatást, a felmondás indokaként alappal lehet hivatkozni azokra a koronavírus okozta gazdasági hatásokra, amelyek átszervezéshez és/vagy munkakör(ök) megszüntetéséhez vezetnek. A fenti indokok vonatkozásában egy esetleges jogvitában a felmondást megtámadó munkavállaló – a bírósági joggyakorlatnak megfelelően – nem hivatkozhat arra, hogy az átszervezés célszerűtlen, gazdaságtalan volt, mert ezeket az indokokat a bíróság nem vizsgálja.

Munkáltatói felmondás határozott idejű munkaviszony esetén

A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt megfelelő indoklással ellátott felmondással többek között akkor szüntetheti meg, ha a munkaviszony fenntartása lehetetlenné válik valamilyen elháríthatatlan külső ok következtében. Ennek a kitételnek a munkáltatót érintő – de tágan nem értelmezhető – vis maior helyzetek felelnek meg, vagyis amelyekre a munkáltatónak semmilyen ráhatása, befolyása nincs. A Kapolyi Ügyvédi Iroda álláspontja szerint a koronavírus miatt elrendelt intézkedések az adott eset összes körülményének vizsgálatától és annak eredményétől függően vis maior tényállásnak minősülhetnek. Mindemelett fontos megemlíteni, hogy a fenti munkáltatói felmondások esetében a munkavállalót a felmondási időre járó bér és – 3 évet meghaladó munkaviszony esetén – végkielégítés illeti meg.

Munkáltatói felmondás azonnali hatállyal

Megfelelő indoklással ellátott felmondás mellett a munkáltató azonnali hatállyal is megszüntetheti a munkaviszonyt. Egyrészt, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje szerint azonban mivel ezek a felmondási esetek a munkavállaló magatartásával kapcsolatosak, azok a hátrányos gazdasági hatások, amelyeket a koronavírus miatt elrendelt kormányzati intézkedések a munkáltatónak okoznak, nem szolgáltathatnak alapot az azonnali hatályú felmondáshoz. A munkáltató ugyanakkor a határozott idejű munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti, ebben az esetben azonban a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

Csoportos létszámcsökkentés

Amennyiben a munkaviszony megszüntetése több munkavállalót érint, a munkáltatónak figyelemmel kell lennie a munka törvénykönyvének a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó rendelkezéseire is. Ha ugyanis a munkáltató a Munka Törvénykönyvében meghatározott számú munkaviszonyt tervez megszüntetni, köteles tárgyalásokat folytatni az üzemi tanáccsal a csoportos létszámcsökkentés elkerülésének lehetséges módjáról, eszközéről, elveiről, a következményeinek enyhítését célzó eszközökről, valamint az érintett munkavállalók számának lehetséges csökkentéséről, és a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség terheli mind az üzemi tanács, mind pedig az állami foglalkoztatási szerv felé.

Munkaviszony „felfüggesztése”

Ha a munkáltató mégis úgy dönt, hogy nem szünteti meg a munkaviszonyt, a vis maior következtében a munkaviszony lényegében „felfüggesztésre kerül”. A vis maior helyzet miatt a munkáltató nem köteles eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének, a munkavállalót nem terheli a munkavégzési (rendelkezésre állási) kötelezettség, és természetesen nem illeti meg az alapbére. Ezt a helyzetet célszerű az egyértelműség kedvéért írásban is rögzíteni. A munkáltató azonban ilyen esetben is dönthet úgy, hogy – elsősorban a munkavállalók megtartása érdekében – a korábbi munkabért vagy annak egyrészét folyósítja a dolgozónak; mindezt annak érdekében, hogy a járvány okozta válság megszűnését követően minél előbb folytatni tudja normál működését. Ehhez azonban mindenképpen megállapodás szükséges, mivel a munkabér a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme Több uniós tagállam hozott olyan intézkedéseket, hogy ilyen esetre akkor is jár a munkanélküli segély, ha a munkaviszony nem szűnt meg.

Az építőipari boom jogi kihívásairól szóló előző cikkünkben három olyan témakört jártunk körül, ahol egy megfelelően előkészített kivitelezési szerződés elősegítheti az építési projektek gyors és költséghatékony megvalósítását. Most további két olyan témakört mutatunk be, amelyek nem megfelelő szerződéses rendezése jogvitát és – adott esetben – a projekt elhúzódását eredményezheti.

Vállalkozói díj és a pótmunka

A piaci gyakorlatban jól ismert, hogy a vállalkozó díj alapvetően kétféle módon határozható meg: egyösszegű (fix) átalányárként vagy tételes elszámolás alapján. Tételes elszámolás alkalmazása esetén az elszámolás módja általában világos, vállalkozó vállalkozói díjként az elvégzett munka mennyisége és a vonatkozó egységárak szorzatának megfelelő összegre, illetve az anyagköltségekre tarthat igényt. Ezzel szemben az egyösszegű átalánydíj meghatározása, amely különösen nagyobb léptékű, hosszabb építési projektek esetén indokolt, gyakran eredményez jogvitát a többletmunka és a pótmunka elszámolásával kapcsolatos bizonytalanságok miatt.

Az első probléma már a két fogalom meghatározása során jelentkezik. A többletmunka és a pótmunka fogalmát a Polgári Törvénykönyv és az építőipari kivitelezésre vonatkozó ágazati jogszabály is meghatározza, azonban a két definíció egymástól jelentősen eltér. Emiatt a kivitelezési szerződésekben mindig javasolt rögzíteni, hogy a felek a szerződéses viszonyukban mit értenek ezeken a fogalmakon. Ennek során érdemes a Polgári Törvénykönyv által adott definíciókból kiindulni és azokat a projekt és a felek konkrét elvárásaihoz pontosítani, igazítani.

Az építési projekt elején még nem vitás a felek között, hogy ha átalánydíjban állapodnak meg, akkor a projektet vagy a projektrészt a vállalkozónak a megállapodott áron kell elkészítenie. A többletmunka a feleknek ezt a megállapodását intézményesíti olyan módon, hogy meghatározza azoknak a munkáknak a körét, amelyet a vállalkozó az átalánydíj meghatározásánál esetleg nem vett figyelembe, azonban a műszaki tartalom részeként vagy egyébként a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása érdekében külön díjigény nélkül is köteles elvégezni. Megemlítjük azonban, hogy a vállalkozó ilyen esetben is igényt tarthat azon költségei megtérítésére, amelyek a többletmunka elvégzésével kapcsolatban a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható, kivéve, ha a szerződést ennek az igénynek a lehetőségét kifejezetten kizárja (ami jogilag elvileg lehetséges).

A többletmunkával szemben elsődlegesen a pótmunka szolgál alapul azon vállalkozói igények kezelésére, amelyek az átalánydíj módosítására irányulnak. A pótmunka intézménye mögötti gondolat az, hogy ha a megrendelő utólag újabb munkát rendel meg a vállalkozótól vagy a kivitelezés alatt egyébként módosítja azokat, akkor köteles megtéríteni ezeknek a munkáknak az ellenértékét is.

Ahogy arra már az előző cikkben is utaltunk, a kivitelezés során elkerülhetetlenek változtatások, emiatt kiemelten fontos annak szabályozása, hogy a vállalkozó meddig, milyen módon és milyen dokumentumok benyújtása mellett élhet az elvégzett pótmunkával kapcsolatos megtérítési és esetleges határidő hosszabbítási igényével, ideértve azt is, hogy az igény elbírálására milyen módon és határidővel kerül sor. A későbbi viták elkerülése érdekében különösen fontos a pótmunka megrendelés írásbeli dokumentálása is, különös tekintettel arra, hogy a pótmunka a megrendelést követően már a szerződés részévé válik. Külön érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy a pótmunkát a vállalkozó csak akkor végezheti el, ha annak műszaki tartalmában és díjában a felek előzetesen megállapodtak. A megrendelőt ilyen szempontból nem érdemes, nem lehet kész helyzet elé állítani, utólag, illetve ezzel a vállalkozó azt kockáztatja hogy a számlája alapos okkal nem kerül befogadásra.

Biztosítékok

A kivitelezési szerződések egyik központi eleme a különböző biztosítékok (bankgarancia, vállalkozói díjvisszatartás, stb.) nyújtásának módja és mértéke. Gyakran elmarad azonban azon igények legalább általánosságban történő meghatározása, amelyeket ezekkel a biztosítékokkal szemben érvényesíteni lehet. Ez a hiányosság utóbb jogszerűtlenné is teheti a biztosíték érvényesítését, amely esetben a megrendelő akár a jogszerűtlenül igénybe vett biztosítékot visszafizetésére is kötelezhető. Egy életszerű példa ha a megrendelő kötbérkövetelései vagy kártérítési igényei fedezetéül használja fel a teljesítési biztosítékot anélkül, hogy erre a vállalkozási szerződés jogalapot szolgáltatna.

Az építőiparban az utóbbi időkben egyik leggyakrabban alkalmazott biztosíték a bankgarancia. Bankgarancia esetén a garantőr bank – néhány szűk kivételtől eltekintve – az alapjogviszony vizsgálata nélkül köteles teljesíteni. Gyakran előfordul azonban, hogy habár a lehívás megtörtént, annak a szerződésben meghatározott feltételei mégsem álltak fenn. Ez a körülmény a lehívott bankgarancia – immáron kamatokkal és peres költségekkel növelt – összegének visszakövetelését is megalapozhatja. Ugyanez a helyzet állhat elő a jogosulatlanul igénybe vett vállalkozói díjvisszatartás esetén. Erre tekintettel különösen fontos nem csak a biztosítékkal szemben érvényesíthető igényt, hanem az igény érvényesítésének módját, határidejét, esetlegesen a lehívást megelőzően a szerződésszerű teljesítésre történő felhívást is részletesen szabályozni.

 

 

 

 

A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb adatok szerint 2019 márciusában 67,6%-kal nőtt a hazai építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az utóbbi időben tapasztalt rekordszintű növekedés az ágazatot sújtó munkaerőhiány és az elérhető kivitelezői kapacitások szűkülése mellett egyre szorosabb versenyt eredményez a fejlesztők között.

A vállalkozói díj, a teljesítési határidők, valamint a biztosítékok, garanciák meghatározásán túl kevesen gondolnák, hogy egy megfelelően kidolgozott kivitelezői szerződés azonos árazás mellett is jelentős előnyt biztosíthat a versenytársakhoz képest. A hazai építőipari boom által támasztott jogi kihívásokkal kapcsolatban három olyan témakört tekintünk át a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével, amelyek részletes szerződéses szabályozása bármilyen típusú építési beruházás esetén jelentős megtakarítást eredményezhetnek a felek számára.

Tervezés

Egy új építési beruházás előkészítésénél az első eldöntendő kérdések között szerepel, hogy az engedélyezési és/vagy a kivitelezési tervdokumentáció előkészítése a megrendelő vagy a (generál)kivitelező feladata legyen. Sokak számára talán egyértelműnek tűnik, hogy kivitelezői tervezés esetén a tervdokumentáció tartalmáért kizárólag a kivitelező felelős. Ebben az esetben is fontos azonban szabályozni, hogy a beruházással kapcsolatban a megrendelő részéről megfogalmazott elvárások, követelmények műszaki megfelelőségét és megvalósíthatóságát a kivitelezőnek milyen mélységben kell megvizsgálnia.

Még fontosabb a tervekért való felelősség szabályozása abban az esetben, ha a terveket a megrendelő szolgáltatja. Ilyenkor célszerű a kivitelező megvizsgálási és hibaközlési kötelezettsége terjedelmének meghatározása és részletes rögzítése a későbbi jogviták megelőzése érdekében. Nagyon tipikus helyzet ugyanis, hogy a kivitelező többletmunka vagy pótmunka elszámolási igényei kapcsán a megrendelő által szolgáltatott tervek hiányosságaira hivatkozik. Megfelelő részletezettségű szerződéses szabályozás esetén az ilyen igények a kivitelező megvizsgálási kötelezettségére hivatkozással elutasíthatóak lehetnek.

A változtatások kezelése

Ugyanilyen fontos, de gyakran elhanyagolt körülmény a kivitelezés során felmerülő változtatási igények rendezése is. Ilyen igények jellemzően a projekt műszaki tartalmát érintik (pld. a már említett többletmunka/pótmunka igények), azonban ezek kihatással bírhatnak a kivitelezési határidőkre és magára a szerződéses árra is.

„A változtatások az építési beruházások szükségszerű, mondhatni elkerülhetetlen velejárói. Ennek megfelelően már a szerződés megkötésekor célszerű olyan változtatási mechanizmus kidolgozása, amely hatékonyan, akár külön szerződésmódosítás egyeztetése és aláírása nélkül is alkalmas ezeknek a változtatásoknak kezelésére.” – emeli ki dr. Boros-Gyömbér György.

A megfelelő változtatási eljárás kidolgozásánál jó alapot szolgálhatnak az elmúlt évtizedek során felhalmozott nemzetközi tapasztalatokat tükröző FIDIC szerződések, amelyek külön fejezetet (cikkelyt) szentelnek a változtatások (végső soron a többletmunka/pótmunka igények) kezelésére. Ezek a rendelkezések jogi szakértő igénybevétele mellett akár nem FIDIC alapú szerződésekbe is átültethetőek.

Műszaki átadás-átvétel

Habár a hazai építési jog részletesen és kötelező jelleggel szabályozza az építési projekt befejezése során felmerülő teendőket (műszaki átadás-átvétel, teljesítésigazolás, építési munkaterület átadása), azonban így is számos kérdés merülhet fel, amelyek jogvitára adhatnak okot a felek között.

Gyakran előfordul, hogy a kivitelező készre jelenti az építési tevékenységet, azonban a bejárás során mégis kiderül – vagy már eleve nyilvánvaló –, hogy a létesítmény súlyos hiányosságokban szenved. Ebben az esetben a felek között akár több műszaki átadás-átvételre is sor kerül, amelyek eredményeként vitássá válhat, hogy a kivitelező mikortól és milyen összegben jogosult a teljesítésigazolás megrendelő általi kiállítására és a számlázásra. Az átadási folyamat végén pedig, az elszámolási viták miatt, a kivitelező a munkaterület átadását is (adott esetben jogszerűen) megtagadhatja, amely viszont a használatbavételi eljárás lefolytatásának képezheti akadályát, jelentősen elnyújtva a projekt befejezését. Az átadással kapcsolatos bizonytalanságok miatt vitássá válhat a szavatossági (jótállási) időszak kezdete, illetve az ezzel kapcsolatos biztosítékok rendelkezésre bocsátásának időpontja is.

„Ezek a kockázatok a kivitelezési szerződés az átadás-átvételre vonatkozó részeinek az irányadó jogszabályi környezet figyelembevétele mellett történő körültekintő megfogalmazásával, illetve a teljesítésigazolás és a számlázás időpontjának és feltételeinek részletes meghatározásával jól kezelhetőek.” – zárta a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője.

 

A médiában már olvasni és hallani lehetett arról, hogy a jövőben a munkáltató által munkavégzés céljára biztosított számítástechnikai eszközök magáncélú használata a munkavállalók számára megtiltásra kerül a Munka Törvénykönyve (Mt.) módosításával. Azonban a tervezett módosítás nem csak a számítástechnikai eszközök munkáltatói ellenőrzését érinti. Az Országgyűlés március közepén tárgyalja azt a törvényjavaslatot, mely többek között Mt. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit módosítja vagy egészíti ki. Dr. Kapetz Mónika, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyvéde foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.

A GDPR Rendelet hatálya alá tartozó jogterületeken a Rendelet minden adatkezelési jogviszony tekintetében általánosan alkalmazandó előírásai közvetlenül hatályosultak és váltak alkalmazandóvá a magyar jogban. A Rendeletet alkalmazásához és végrehajtásához szükséges jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében azonban szükségessé vált, hogy az Országgyűlés az egyes ágazati törvényeket érintő módosító törvényi rendelkezéseket megalkossa.

A munkavállaló személyhez fűződő jogai

A személyhez fűződő jogok védelme a munkajogban kiemelt jelentőségű, elsősorban a munkaviszony tartalmának alá-fölérendeltsége miatt. A személyhez fűződő jogok védelme ugyanis nem abszolút. A munkáltatónak rendeltetésszerű működése biztosításához számos olyan intézkedést kell megtennie, illetve olyan belső szabályzatot kell megalkotnia, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogának valamely szegmensét érinti. Ide tartoznak az ellenőrzési jogkörben tehető intézkedések egy része, a munkavállaló adatainak kezelése, de akár a szerződésben meghatározottaktól eltérő munka elrendelése. A törvény a személyhez fűződő jogok védelme érdekében a munkáltató eljárásával összefüggésben két szigorú feltételt állapít meg. Ennek az eljárásnak kizárólag és közvetlenül a munkáltató rendeltetésszerű működésével kell összefüggésben lennie, a rendeltetésszerű működés ebben a kontextusban is szűken értelmezendő. A munkáltató az eljárás bevezetéséről csak abban az esetben dönthet, amennyiben az feltétlenül, azaz objektíve szükséges. Ezen túlmenően a törvény az arányosság általános követelményét fogalmazza meg.

„A módosítás elfogadása esetén azonban a munkáltató az előzetes írásbeli tájékoztatásban a korlátozás szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről is köteles a munkavállalót tájékoztatni. Ez lehetőséget fog biztosítani a munkavállalónak arra, hogy az Mt. által előírt követelmények betartását és a joggyakorlás jogszerűségét ellenőrizni tudja és azok megszegése esetén személyiségi jogai védelmében hatékonyan felléphessen.” – mondta el dr. Kapetz Mónika.

Az adatkezeléssel kapcsolatos új előírások a személyiségi jogok védelmét követően egy új alcím, az Adatkezelés alatt kerülnek meghatározásra.A módosítás egyértelművé teszi, hogy nem csak a munkáltató, hanem az üzemi tanács és a szakszervezet is jogosult az Mt-ben meghatározott jogai gyakorlása vagy kötelezettsége teljesítése céljából nyilatkozat megtételét vagy adat közlését kérni, ennek során okirat bemutatása is követelhető.

Sokszor adott vitára okot, most azonban a módosítás azt is kétségtelenné teszi, hogy a munkáltató kezelheti a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során keletkezett egészségügyi adatot.Ezekről az adatkezelésekről az érintett munkavállalót továbbra is írásban kell tájékoztatni.A biometrikus adatok kezelése

A módosítás lehetővé fogja tenni, hogy kivételes esetekben a munkáltató a munkavállaló biometrikus adatait is kezelje összhangban a biometrikus adatok vonatkozásában fennálló fokozott védelemre vonatkozó igényekkel.Erre kizárólag valamely dologhoz vagy adathoz történő jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében kerülhet sor, amennyiben a jogosulatlan hozzáférés a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy valamely más törvényben védett érdek súlyos vagy tömeges visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna. Az Mt. példálózó felsorolást fog tartalmazni az olyan törvényben védett érdekekről, mely esetekben a biometrikus adat kezelése megengedett. Ilyen jelentősen védett érdek lehet a legalább „Bizalmas!” minősítési szintű minősített adatok védelme, a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzése, a mérgező vagy veszélyes vegyi és biológiai anyagok, illetve a nukleáris anyagok őrzése, valamint a Büntető Törvénykönyv szerint legalább különösen nagy vagyoni érdek, azaz az ötvenmillió egy forintot meghaladó vagyoni érték védelme.A Rendeletben meghatározott elszámoltathatóság elvével összhangban a munkáltatónak igazolnia kell a biometrikus adatok kezelésére vonatkozó feltételek fennállását.

Mi a helyzet az erkölcsi bizonyítvánnyal?

A gyakorlatban sokszor jelentett problémát az erkölcsi bizonyítvány beszerzésére vonatkozó munkáltatói igény. A módosítást követően az Mt. rendelkezni fog azokról az esetekről, amikor az erkölcsi bizonyítvány kezelhető. A munkavállaló bűnügyi személyes adata annak vizsgálata céljából válik kezelhetővé, hogy a törvény vagy a munkáltató a betölteni kívánt vagy betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást. Korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok, lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok, vagy nukleáris anyagok sérelmének veszélyével járna.

Az ellenőrzés – a számítástechnikai eszközök használata

A munkáltató ellenőrzési jogköréből fakadó adatkezelés szabályai is módosításra kerülnek. Ennek keretében fog hatályba lépni a hírekből már ismert rendelkezés, melynek értelmében a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszert (együttesen számítástechnikai eszköz) kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja, kivéve, ha a munkáltató és a munkavállaló ettől eltérően állapodnak meg, azaz a magánélet ellenőrzésének kizárásáról a fókuszpont a magáncélú használat tiltására helyeződött át.

„A munkáltató az ellenőrzés során a számítástechnikai eszközön tárolt adatba addig jogosult betekinteni, ameddig el nem tudja dönteni, hogy az adat magáncélú adat-e. A fenti korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat tehát munkaviszonnyal összefüggő adatnak fog minősülni. Ez abban az esetben is így van, ha a felek megállapodása alapján a munkavállaló a munkaviszony teljesítése érdekében saját számítástechnikai eszközt használ.” – emlékeztet az ügyvéd.

Mivel az Mt. értelmében kollektív szerződés az Mt. I. fejezetében foglaltaktól nem térhet el, ahol a Rendelet lehetőséget ad a kollektív szabályozásnak, ott csak az Mt-ben nem szabályozott kérdésekben rendelkezhet, azaz a fent ismertetett szabályoktól nem lehet eltérni.

Tekintettel arra, hogy a parlamenti bizottság módosítási javaslatot terjesztett elő a törvényjavaslathoz, lehetséges, hogy az elfogadott jogszabály nem pontosan a fenti rendelkezéseket fogja tartalmazni.